Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
IgHstfMM--------------------Tízezer tonnások klubja 1980. május 27., kedd o Közgyűlés Békéssámsonban Az óvodások részére készült IKARUS autóbusz (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Kétszázezer vásárlátogató Elsőként az országban Békés megyében, közelebbről a Dél-Békés megyei tsz-ek szövetségének területén alapították meg az államnak évente tízezer tonna szemes terményt értékesítő közös gazdaságok klubját. A kezdeményező Pardi István, a GMV orosházi kirendeltségének vezetője és Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára volt. Először 1979 tavaszán meghitt, baráti találkozóra hívták a nagyszénási Október 6. Tsz, a gádorosi November 7. Tsz, az orosházi Béke és Új Élet Tsz, a csor- vási Lenin Tsz, a csanád- apácai Széchenyi Tsz, a pusztaföldvári Lenin Tsz és a tótkomlósi Viharsarok Tsz vezetőit. Ekkor hirdették ki: valamennyi szövetkezet túljutott az évi tízezer tonna szemes termény — búza, kukorica, napraforgó, szója, lóbab, cirok — értékesítésén, majd nyomban ki is mondták a tízezer tonnások klubjának megalakulását. Mi volt a célja ennek az- új intézménynek, hiszen a tsz-ek' és az állami gabonaipar közötti kapcsolat lényegét szerződés szabályozza? Kérdés volt: lehet-e az együttműködésbe olyasvalamit vinni, ami a szabályokon túl kohéziós erővel ösz- szetart? De egyáltalán van-e létjogosultsága „agyonszabályozott” körülmények között a szabályos emberi kapcsolatnak? Származhat-e ebből jól felfogott értelemben szövetkezeti, illetve vállalati haszon? A válaszokat 1979- ben tovább fogalmazták1 az orosházi és a mezőkovácsházi járás gabonaforgalmi ki- rendeltségein és a tsz-ekben. A szövetkezetek kimagasló gazdálkodása nyomán újabb eredmények születtek. A kunágotai Bercsényi Tsz, a dombegyházi Petőfi Tsz, a battonyai Május 1. Tsz, a nagybánhegyesi Zalka Tsz és a békéssámsoni Előre Tsz tízezer tonna fölé emelte az eladott szemes termény mennyiségét. Ebből az alkalomból rendezték Békéssámsonban a tízezer tonnások klubjának közgyűlését. Az új tagok kézhez kapták a teljesítmény után járó oklevelet és meghallgattak egy átfogó értékelést a gabonaipar és a szövetkezetek között formálódó, fejlődő, előrevivő kapcsolatról. Hegedűs Béla, a klub elnöke elmondta, hogy a felsorolt szövetkezetek kitűnőre vizsgáztak emberi helytállásból, a jóra, a többre, a minőségre törekvésből. Erőfeszítéseik közelebb hozták a korábbi nemzedék nagy álmát: legalább annyi gabona teremjen, amennyi az ország kenyeréhez szükséges. Ezt egy békéssámsoni nosztalgia követte. Évekkel ezelőtt ebben a községben nem termett annyi gabona, amennyi a helyi lakosság ellátásához kellett volna. S íme, 1979-ben tízezer 223 tonna szemes terményt adott az Előre Tsz a központi készletek feltöltésére. Valamennyi gabonatermesztő gazdaságnak jól jött, hogy a nagy mennyiségű áru átadása nem okozott különösebb gondot. Nem is okozhatott, mert a tsz-ek és a felvásárlók a szerződés szövegében és azon túl — a minőségi kikészítés, a szállítás és az átadás során — keresték az együttműködést, a kölcsönös előnyöket. És ezek hasznát lehetne „ragozni”: pontos szállítással kevesebb a várakozási idő, tehát üzemanyag-megtakarítás, jobb gépkihasználás, nagyobb teljesítmény, s a dolgozóknak több kereset... Amit tehát a szerződés szövege nem, vagy csak hiányosan tartalmaz, a kölcsönös érdekek alapján töltötték meg. A példa mutatja, lehet így is dolgozni. — Az idei gabonatermés jónak ígérkezik — mondta a beszélgetés során Bordás Mihály, a Békés megyei GMV igazgatója. Ezután hangsúlyozta: Segítséget kérünk a búzafelvásárlás és -átvétel, -átadás gördülékeny megoldásához, a tároláshoz és a minőség megóvásához. Az ígéretes határ láttán remélem, hogy a következő klubközgyűlésen újabb szövetkezetekkel gyarapszik a Békés megyei tízezer tonnás üzemek sora. D. K. Vasárnap ismét közönségnapot tartottak a tavaszi -BNV-n. Már a 10 órai nyitás előtt megteltek' a vásárt körülvevő parkolók, számos, turistákkal teli autóbusz érkezett vidékről és a környező szocialista országokból. Különösen sokan jöttek Miskolcról, Szegedről, Debrecenből, Mezőtúrról és Herend- ről. A vásárt „hivatalos” vendégek is felkeresték', köztük a Magyar Szénbányászati Tröszt meghívására fővárosunkban tartózkodó szovjet geológus delegáció tagjai. Gyermeknapi eseménye is volt a BNV-nek. Az IKARUS standjánál az érdeklődőknek külön is bemutatták az olyan nagy sikert aratott gyerek'buszt, s a vásáron ezúttal első ízben gyerekjátékokat is árusítottak. A közönségnaptól függetlenül a hét végén sem szüneteltek az üzleti tárgyalások. A lengyel Pol-Mot Vállalat képviselőinek javaslatát különösen érdekesnek találták a magyar szakemberek : mozgó üzemanyag-tan- koló gépkocsik szállítását ajánlották fel. Ezek a járművek alkalmasak a mező- gazdasági repülőgépek, vagy a közúti turistaforgalom gépkocsijainak' gyors kiszolgálására különböző benzin- fajtákból és gázolajból. A kereskedelem és a vendéglátóipar felkészülten várta a kőbányai vásárközpontba látogatók tíz- és tízezreit. fl benzinkutak nyári menetrendje Az ÁFOR a nyári felkészülés keretében a korábbi tapasztalatok és a várható forgalmi igények' figyelem- bevételével felülvizsgálta, illetve módosította a több mint 400 üzemanyagtöltő állomásának nyitva tartási idejét, főként az üdülési és idegenforgalmi területeken. Szeptember végéig Budapesten az 54 üzemanyagtöltő állomásból 28-at éjszaka is igénybe vehetnek az autósok. Vasárnap és más munkaszüneti napokon pedig 39 benzinkút fogadja vásárlóit. Vidéken a 373 üzemanyag- töltő állomásból 241-nél szerveztek vasárnapi és ünnepnapi ügyeletet, éjjel-nappal pedig 67 töltőállomás tart szolgálatot. A Balaton partján és a tó idegenforgalmi vonzáskörzetének kiránduló- helyein 18 benzinkút működik, s ebből hat tart állandó szolgálatot, tehát hétköznap és vasárnap, éjjel-nappal az autósok és motorosok rendelkezésére áll. Most már nemcsak a külföldi autósok, hanem a hazai vásárlók is mindinkább megbarátkoznak az önkiszolgáló üzemanyag- töltő állomásokkal, amelyekből a nyári szezonban 63 működik, s ebből a legújabb a főváros határában, az Ócsai úton már távirányításos, vezérlőpult rendszerű. A Római-parton és a soroksári Duna-ág mentén az idén is megjelennek a főként a motorcsónakok üzemanyag-ellátását szolgáló mozgó ÁFOR- benzinkutak, s az autósok- motorosok kényelmesebb kiszolgálása érdekében fölkeresik majd a nagyobb idegenforgalmi események színhelyeit is. Az ÁFOR 116 benzinkút- jánál autóápolási és autófelszerelési cikkek árusításával segítik' a gépjárművek tulajdonosait. A nagyobb töltőállomások közül 24 helyen nemcsak ékszíjakat, izzókat, gyújtógyertyákat és apróbb elektromos szerelvényeket, hanem gumiabroncsot is árusítanak. Az ÁFOR tíz töltőállomásánál gépkocsiszervizzel, hét kútjánál pedig gyorsmosó berendezéssel is ügyfeleinek rendelkezésére áll. A műszerkiszolgáló egység rácsos formában készült ösz- szekötő részében kaptak helyet az üzemanyagtartályok, valamint a dokkolást és a tájolást biztosító 10 darab, egyenként 10 kilogramm tolóerejű hajtómű. Továbbá azok a rendszerek, amelyek a repülés és a Szaljut űrállomáshoz való közelítés idején biztosítják az űrhajó pálya- módosítását és tájolását. Ezenkívül, az egység külső felületén van a parancsnoki vonal rádióantennája és a hajó hőszabályozó rendszerének hősugárzó része. Az egység műszertere egy hermetikusan zárt tartály, amelynek belsejében vannak az űrhajó fő szolgálati berendezései és a hőszabályozó rendszer fő szerkezetei. Itt van az űrhajó tájoló- és irányítórendszere is. A programszerkezet szintén a műszerrészben van. Az űrhajó rendszerei részére időjeleket ad, valamint alakítja az űrhajó irányítórendszerének programjait. A fedélzeti rendszereket vezérlő utasítások vétele, feldolgozása és átalakítása, az egyes rendszerek és műszerek elektromos ellátásának be-, illetve kikapcsolása a fedélzeti komplexum irányítórendszerének műszereivel történik. A műszerrészben kaptak helyet az elektro- mosenergia-ellátó rendszer blokkjai (ezek másik része a műszaki egység hajtóműrészében van). Ezek látják el a fedélzeti rendszereket 27 voltos egyenárammal, attól kezdve, hogy a starthelyen átkapcsolnak fedélzeti táplálásra, egészen addig, amíg át nem kapcsolnak — az összekapcsolás után — az űrállomás energiarendszerére. Az űrállomástól való elválás után ugyancsak ez a rendszer biztosítja az űrhajó energiaellátását. Az űrhajó egységeinek szétválasztása után a visszatérő kabint saját, autonóm energiaforrásai látják el. A több blokkból álló akkumulátort az űrállomás energiarendszeréből lehet feltölteni. Az összeszerelt űrhajó méretei a következők: maximális hossza 7,94 méter; maximális átmérője 2,72 méter. A Szojuz űrhajó pályára állítására háromlépcsős; mintegy 330 tonna induló tömegű hordozórakéta szolgál. A Szojuz űrhajó rakétája a szovjet űrkutatás klasszikus alaptípusának továbbfejlesztett változata. A háromlépcsős szerkezet jellegzetessége, hogy az első két rakétalépcső nem egymás mögött helyezkedik el, hanem a négy hajtóműegységből álló első lépcső körülfogja a 'középen levő második lépcsőt. A harmadik lépcső már a szokásos módon, a második lépcső' fölött helyezkedik el. Az I. fokozat 4 darab, 19 méter hosszú, 3 méter átmérőjű mellékblokkból áll, amelyet négykamrás (4- 2 kormányhajtómű) hajtóművel szereltek fel, amely 102 tonnás tolóerőt fejt ki az űrben. A II. fokozat egy körülbelül 28 méter hosszú, maximum 2,95 méter átmérőjű központi blokk négykamrás (+ 4 kormányhajtómű) hajtóművel, amely az űrben 96 tonnás tolóerőt képes kifejteni. A III. fokozat egy 8 méter hosszú, 2,6 méter átmérőjű blokk négykamrás hajtóművel (kormányfúvókákkal), 30 tonna tolóerővel. A szállító- űrhajó és a Szojuz űrhajó indulási tömege több mint 300 tonna. A startnál a hordozórakéta első és második fokozatának hajtóművei egy időben lépnek működésbe. A második fokozat a 4 mellékblokk leválasztása után tovább működik. A harmadik fokozat akkor gyújt be, amikor a második fokozat hajtóműve leáll. A hordozórakéta minden fokozata oxigénkerozin keverékkel működik. A hordozórakéta teljes hosz- sza a Szojuz űrhajóval együtt 49 méter. Maximális átmérője a stabilizátoroknál 10,3 méter. n munkabér nem szociális honorárium z idén, az első félévben a vállalatok bérpolitikai gyakorlata némileg eltért a korábbi években alkalmazott módszerektől. Több vállalatnál elmaradt az év elején szokásos bérfejlesztés. Ez önmagában is fokozottan felkeltette a figyelmet a bérezés kérdései iránt. Ismeretes, hogy 1980. január 1-vel változott a közgazdasági szabályozás, ezen belül a bér- és keresetszabályozás rendszere is. Kétségtelen tény, hogy a vállalatok most szigorúbb feltételek mellett „kereshetik” meg azt az összeget, amit a korábbi években béremelésre fordítottak. Vagy csökkenteni kell a létszámot vagy javítani kell a bérfejlesztés alapjául szolgáló hatékonysági mutatót, vagy pedig mindkettőben változást kell elérni. Miután az új szabályozás eléggé bonyolult, ezért nehezebben mérhetők fel a gazdaságot befolyásoló külső feltételek változásai, tehát érthető a vállalatok óvatosabb bérpolitikai magatartása. Érthető az is, hogy a dolgozókat az eddiginél jobban foglalkoztatják a bérpolitikai és a jövedelempolitikai elméleti és gyakorlati kérdések. Ezekben a hónapokban sok szó esik a teljesítményhez igazodó és differenciált bérezésről, az egyenlősdiről, az egyenlő esélyekről. Az egyenlősdi a szocialista bérezés eltorzult formája; az egyenlő esélyek megteremtése viszont egyik fontos célja a szociálpolitikának. Szocialista Viszonyok mellett a jövedelempolitikában két elv uralkodik: a munka szerinti elosztás elve, valamint a szociális szempontok alapján történő elosztás. Ez a két elv együtt hat, egymással összefüggésben van, kiegészíti egymást. A fontos az, hogy e két elv ne keveredjen össze, hogy a gyakorlati alkalmazásban a bérpolitika és a szociálpolitika elvei ne keresztezzék egymást. Előfordul ugyanis, hogy a munka szerinti elosztás céljaira előirányzott bérek fel- használásakor nemcsak a végzett munka mennyiségét és minőségét veszik figyelembe, hanem más tényezőket is, s ezeket szociális indítékkal magyarázzák. Megfeledkeznek arról, hogy egészen más követelményeket támaszt a szocialista bérezés és az úgynevezett szociális bérezés. Miről van szó? Több esetben előfordult, hogy az üzemekben, hivatalokban a bérezési keretek felhasználásakor — mint említettük — szociális szempontokat is mérlegelnek. Például a nyugdíjazás előtt a munkáltató ígéretet tesz a nyugállományba vonulónak: ezentúl is járjon majd be a vállalathoz, majd csak találnák számára valamilyen munkát. Tévedés ne essék, szükség van a nyugdíjasok foglalkoztatására. Szükség van akkor, ha ezt a racionális munkaerő-gazdálkodás érdekei kívánják. Szükségtelen viszont, ha azért alkalmazzák őket, hogy kiegészítsék nyugdíjukat egy lényegében szociális tartalmú munkabérrel. Előfordul az is, hogy a nyugdíjazás előtt álló dolgozó munkabérét teljesítményétől és érdemeitől függetlenül megemelik. Ezzel a munkáltató lényegében „felsrófolja” a majdani nyugdíjat. Ha igaz, hogy a rnai körülmények között szűkek a bérezési keretek, ha szigorú közgazdasági feltételeket kell teljesíteni a bérfejlesztés megvalósításához — megengedhető-e, hogy a bérkeret egy részét kifejezetten szociális honoráriumként használják? Nyilvánvaló, hogy nem. Közismert, hogy a foglalkozási rehabilitáció rendszere nálunk nem működik kielégítően. A megváltozott képességű dolgozók egy részét könnyebb munkára irányítják, de meghagyják korábbi munkabérüket. Szociális szempontból érthető, az viszont már kevésbé, hogy az új, könnyebb munkakör többnyire szakképzettséget nem igényel, de kísérletet sem tesznek a dolgozó átképzésére, esetleg ,a munkahelyek átalakítására, hogy azok igazodjanak a dolgozók egészségi állapotához, és lehetővé tegyék ,a munka szerinti elosztás elvei alapján a magasabb munkabér elérését. Sorolhatnánk még tovább a hasonló eseteket, amikor a béralapot részben szociális szempontok alapján osztják fel. Helytelenül, mert ellentmond jövedelempolitikánk elveinek. A munka szerinti elosztást szolgáló szocialista bérezést nem szabad összekeverni a szociális megfontolásokon nyugvó elosztással. |gy jó tanács: ha este a sötétben elveszíted öngyújtódat, ne ott keresd, ahol világos van, hanem ott, ahol elvesztetted. A gondokat tehát ne ott oldjuk meg, ahol úgy tűnik, viszonylag könnyen megoldhatók. A szociális gondokat is a szociális elosztás keretében kell megszüntetni. Ezekről a későbbiekben részletesen lesz szó. Rózsa József Gombóciizem a tsz-ben Az orosházi Űj Élet Tsz- ben, mint más termelőszövetkezetekben is, gondot okoz, hogy a téli hónapokban milyen munkát adjanak a tagoknak. Eddig tésztát gyártottak egyik melléküzemágukban, ez azonban nem volt kifizetődő. Az idén októbertől szilvás gombócot készítenek helyette, jövőre pedig lekváros de- relyét és gyümölcstortát is csinálnak. Az erről szóló szerződést tegnap kötötte meg a tsz a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyárával. E szerint a VI. ötéves terv időszakában a hűtőház biztosítja a munkát a tsz 70 fős előfeldolgozó üzemének. A gyár gondoskodik a szükséges gépekről — ámbár zömmel kézi munkáról van szó — az alapanyagokról, a gombócok és a sütemények elszállításáról. A tervek szerint a későbbiekben egyéb késztermékek csomagolásával is megbízza a tsz-t a hűtőház.
