Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Műhelygaléria Gyomán Egy elképzelés megvalósulása Dér Endre József Attila-díjas író megnyitó beszédét' mond­ja, közétpen Farkas Sándor tanácselnök, jobbról Honti An­tal, a házigazda Kép és szöveg: Plavecz Pál Országos pedagógiai tanácskozás Budapesten Korábban baráti társaság­ban gyakran szó esett arról, jó lenne összehozni egy he­lyiséget, ahol mindenki sa­ját kedvtelésének élve fog­lalatoskodna, vagy teljesen kötetlenül, alkalomszerűen beszélgetve megvitathatná a világ dolgait, a politikától a művészetekig. Amolyan klubfélét, amely bázisa vagy kiindulópontja lenne, esetleg jó példája a hasonló korú- aknak arra, hogyan töltheti ki szabad idejét hasznos dol­gokkal az ember. A terv terv maradt, vagy a megvalósulás kezdetén ellaposodott. ' Talán ezért irigykedtem egy kicsit, amikor elmentem Gyomára Honti Antal mű­helygalériájának megnyitá­sára. Az egész házon meg­látszik az ötletdús alkotó ember keze nyoma, egyéni el­képzeléseinek néhol szokat­lan megvalósításával. Min­denütt virág, sok könyv, pasztellek, olajfestmények, rézdomborítások, grafikák, kerámiák, fémmontázsok, festett üvegmozaik, de so­rolhatnám a képzőművészet valamennyi formai megjele­nítését. Hogyan jött létre mindez? A válasz szinte sablonos. Egy magát kifejezni próbá­ló ember negyvenéves küz­delmének termékei az értet­lenséggel szemben. Sziszifu­szi küzdelem, más már ré­gen sarokba dobta volna az ecsetet, kalapácsot vagy fa­vésőt, Honti Antal azonban nem. Hogy mi a történetben a sablonos? Az, hogy a sok ottlét nem tetszik az ötlet- \ szegény embereknek, és ál­talában az utóbbiak adhat­nák meg a lehetőséget az öt­letek megvalósításához. Hon­ti Antal esetében talán any- nyi a — jelentős — különb­ség, hogy szinte valameny- nyi tevékenységének meg lett az eredménye, ha nem is akkor, amikor kellett vol- »na. Az ötvenes évek szürrea­lista játékai díjat kaptak az országos kiállításon, kerá­mia figuramintáiból még most is gyártanak néhányat Mezőtúron, külső dekorációi láthatók' a megye majd minden településén, 1965- ben tv-híradófilm készült fémmontázsairól, a mezőtúri Addig a karok és rendek küldték követeiket az or­szággyűlésbe, de 1848-ban, a szabadságharc és forradalom lázas napjaiban először vá­lasztott népképviseleti or­szággyűlést az ország. Ez a parlament néhány törvényé­vel beírta magát nemcsak történelmünkbe, hanem a magyar nép szívébe is. Pél­dául ezek az 1848. június 15- én megválasztott követek mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, ők fogadták el a Függetlenségi Nyilatkoza­tot. De ezen a követválasztá­son bukott meg Petőfi Sán­dor, a pesti március 15-e hő­se, a magyar ifjúság bálvá­nya, a magyar nép nagy köl­tője, a szabadság és forrada­lom jelképe örök időkre. A magyar általános iskolákban Az apostolt olvasva, minden gyerek megtanulja: ennek az elbeszélő költeménynek írá­sára mindenekelőtt a keserű csalódás ihlette a költőt. Az irodalomtörténetbe be­vonult és a nemzet hálátlan­ságáról tanúskodó szabad- szállási választás jegyző­könyve — Kerek József vá­lasztási jegyző kézírásával — fennmaradt. A jegyzőn kívül Szeles László válasz­tási elnök, Balogh Lajos, Szilágyi Lajos és Józan Ist­ván választmányi tag írta alá. S abban egyszerűen nem szerepelt Petőfi Sándor neve. Béke étterem belső terme és az egyik falfelületet borító 25 négyzetméteres rézdom­borítás szintén az ő mun­kája, de lehetne ezt is so­rolni tovább. Életeleme a mozgás, és ahogy mondja; a társadalmi munka fizetsége az elisme­rés, de legalábbis a köszö­net, ha az ember ezt sem kaphatja meg, méltán érez­heti, hogy ki van rekesztve. Régóta szorgalmazta Gyo­mán a kulturális élet fellen­dítésére kiállítások megren­dezését. A helyi lehetőségek ismeretében egyre inkább érlelődött benne a gondo­lat; létrehozni egy saját ki­állítóhelyiséget. A nagyköz­ség jelenlegi vezetőinél meg­értésre talált a terve, innen már csak néhány lépés volt a megvalósítás, és május 9- én Dér Endre, József Attila- díjas író megnyitotta a mű­helygalériát. Létrehozásában segített á község szinte va­lamennyi intézménye, üze­me, a szomszédok, a család­tagok. Már a megnyitó is bi­zonyítani látszott, hogy itt valami új kezdődik, igen szép számú érdeklődő vett részt rajta. Az ünneplőbe öl­tözött idős szomszéd bácsi­tól a diákokig, a község ve­zetőitől a meghívottakig. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy Petőfi azért bu­kott meg, mert — legalábbis formailag — senki nem is ajánlotta képviselőül. A meg­választott Nagy Károly ne­vén kívül elhangzott még Tóth Károly, Balajthy Ven­del, Tóth Pál, Kerek József és Virágh József neve, de mivel ezek mind visszalép­tek, a választmányi bizott­mány „köz akarattal kikiált­ván” — vagyis egyhangúlag — Nagy Károlyt választotta meg országgyűlési követnek, akinek legfőbb erénye abban volt, hogy ,a helyi református pap fia lévén megfelelő he­lyi szövetségesekkel rendel­kezett a nagy választási ma­nőverhez. Mert az volt, nem válasz­tás a szó mai értelmében. A jegyzőkönyv is rögzíti, hogy ,a választó kerülethez tartozó Laczháza, Kun Szent Mik­lós, Szabadszállás, Fülöp- szállás, Dorozsma Városok- bul öszvesen jelen vót 760 Választók gyűltek össze- a szabadszállási Város ház tág udvarán”. Amikor, az országgyűlési választásokat kiírták, Petőfi elhatározta, hogy szülőhe­lyén, a Kiskunságban lép fel követjelöltnek. Nyomtatott proklamációban fordult a több városból álló kerület választóihoz, hogy elfogadja a képviselőséget, ha megvá­lasztják, dP örülni fog, ha különb embert választanak Hogy mi lesz tovább? Ba­rátok', ismerősök, meghívot­tak, úgy 25—30 ember — ennyi szék van ugyanis — gazdag és tartalmas prog­ramból válogathat. Legkö­zelebb Regős Sándor, az MTV szegedi körzeti stúdió­jának vezetője tart előadást „Húsz év mikrofon- és ka­meraközeiben” címmel, utá­na dr. Keszthelyi Béla, a Csongrád megyei gyógyszer- tárak felügyelője, a „világ­utazó” élményeivel ismer­kedhetnek meg „Kínától Ka­nadáig”, majd a Feszty-kör- kép keletkezéséről Szűcs Ár­pád festőművész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum fő­restaurátora beszél, később pedig bemutatkozik a sze­gedi Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépisko­la, de szerepel a tervek közt a társművészetek közötti kapcsolatok boncolgatása, zenei programok és még sok érdekes téma. Honti Antal szavaival: .....kinyitom lakásom ajta­ját minden szépre, közös él­ményre vágyó érdeklődő előtt, akikkel megoszthatom örömeimet és szorongásai­mat, tapasztalataimat és em­lékeimet, vágyaimat és re­ményeimet. Tessék befárad­ni, nyitva a kapu!” n ála. Ebben a röpiratban be­mutatkozott. S magát gya­luhoz hasonlította a haza föl. épíésének munkájában: „Magyarország az utóbbi időkben sokat tett, de még korán sem eleget arra, hogy boldog és szabad legyen ... Magyarország eddig egy nyers fenyőfa volt — most már le van vágva és föl van deszkára fűrészelve, de még nincsen ám meggyalulva, pe­dig előbb meg kell gyalulni, hogy asztal készüljön belőle — az a dicső asztal, melyhez majd odaül vendégeskedni a két földi istenség: a boldog­ság és a szabadság...' Any- nyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót, és nem esett rajtam csorba...” Már amikor június 12-én Petőfi Kunszentmiklósra ér­kezett, és beszélni kívánt a néphez, Virágh Dénes vá­rosbíró azzal akarta ezt meg­tiltani, hogy a követjelölt majd „kommunisztikus tano­kat hirdet, és föl találja lá- zítani a német az urak el­len”. A népgyűlést megtar­tották, s Petőfi azzal a meg­győződéssel távozott, mint még ugyanaznap Szabadszál­lásról : a nép majdnem ki­vétel nélkül őt támogatja. Az eseményekben azonban inkább Szabadszállás bírái játszották a főszerepet. Már akkor megfenyegették Pető­fit, hogy a követválasztás napján annak színhelyén meg ne jelenjen, mert „a nép ingerült, s nem állha­tunk jót, méltó haragja föl- gerjedésében lehető dühiért”. S aztán eljött a követvá­lasztás napja. Nagy Káro- lyék már előző estére tökré­szegre itatták a választó né­Országos pedagógiai ta­nácskozás kezdődött tegnap délelőtt Budapesten, az épí­tők székházában, az iskolák képviselői, a megyei és a fő­városi kerületi pártbizottsá­gok köznevelési felelősei, szakfelügyelők, a szakigaz­gatási szervek munkatársai; 1400 oktatásügyi dolgozó részvételével. A tanév végi hagyományos eszmecserén összegezik a befejezéshez kö­Tegnap, hétfőn a kijelölt fővárosi és vidéki oktatási intézményekben megkezdőd­tek a közös érettségi-felvé­teli írásbeli vizsgák. Az idén mintegy 46 ezer dolgozat készül, a korábbi évekhez hasonlóan matema­tikából, fizikából és bioló­giából., Azok' kötelesek kö­zös írásbelit tenni, akik az egyetemeken és a főiskolá­kon ezekből a tantárgyakból felvételiznek. Az idei közös írásbeliknél — akárcsak ta­valy — a többiektől részben eltérő dolgozatot írnak a szakirányban tovább tanul­ni szándékozó, most érettsé­giző szakközépiskolások. A minisztériumi intézkedésnek az a célja, hogy megköny- nyítse számukra a szakirá­nyú továbbtanulást. Tegnap matematikából a műszaki felsőoktatási intéz­ményekbe, a természettudo­mányi karokra és az agrár felsőoktatási intézmények gépészeti karaira; fizikából az orvostudományi egyete­mekre, a tudományegyete­mek egyes szakjaira és a tanárképző főiskolákra; bio­lógiából pedig az agrártudo­mányi egyetemek más ka­raira jelentkezők készítették el az írásbeli dolgozatot. A feladatok kidolgozásához há­rom óra állt rendelkezésük­re. pet, és az ivás, ordítozás egész éjjel tartott. Az ered­mény: a részeg esürhe meg­támadta a költőt, amikor a választás reggelén a szabad­szállási városházára ment. A választási elnöktől és jegyzőtől nem védelmet, ha­nem újabb fenyegetéseket kapott. így kénytelen volt a felajánlott kocsit igénybe venni. Az pedig egy mellék- útón vitte Kunszentmiklós felé, pedig az ottani és a lacházi Petőfi-választók a rendes megyei úton igyekez­tek Szabadszállás felé. Ami­kor azok megérkeztek Sza­badszállás határába, az otta­ni kortesek azzal fogadták őket, hogy Petőfi megszö­kött. A becsapott emberek csüggedten visszafordultak, nem várták be a szavazást. Elvégeztetett. Nagy Károly egyhangúlag lett követ. Pe­tőfi Sándornak még a neve sem hangzott el! „Ha még át nem láttátok, majd át fog­játok látni, hogy vétkezte- ek, nagyot vétkeztetek elle­nem és magatok ellen, és akkor pirulni fogtok, szé­zeledő iskolai év tapaszta­latait, és vázolják az új tan­év legfontosabb feladatait. Farkasinszky Lajosnak, a Fővárosi Tanács elnökhe­lyettesének megnyitója után Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője tartott előadást az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozatából következő időszerű feladatokról. Ma, kedden folytatódnak az írásbelik: a többi érintett intézménybe jelentkezettek tesznek eleget kötelezettsé­güknek. A felvételizők tel­jesítményeit az elkövetkező napokban külön-külön érté­kelik a középiskolákban, va­lamint az egyetemeken és a főiskolákon, az érettségi és felvételei követelményeinek megfelelően. Népművelők továbbképzése A Békés megyei Művelő­dési Központ ma, május 27- én főhivatású népművelők­nek rendez továbbképzést délelőtt 9 órai kezdettel. El­sőnek Turbucz Imre száza­dos beszél a művelődési há­zak tűzrendészed előírásai­ról. Ezt követően 10 óra 30 perctől a Megyei Művelődé­si Központ aktuális felada­tairól hangzik el tájékoztató. Végül F. Vankó Ildikó, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem tanára tart előadást Művelődési otthoni tevékeny­ség hazánkban és külföldön címmel. gyenleni magatokat, és so­kért nem adnátok, ha nem történt volna meg az, ami megtörtént.” A szabadszállási visszaélé­sek országszerte is felhábo­rodást keltettek. Táncsics Mihály a Munkások Üjságá- ban: „Gondoljátok csak meg barátaim, mennyi álnoksá­got, gazságot kellett némely kaputosnak elkövetni, hogy a kedves népembert, Petőfit megbuktassák! Én meg va­gyok arról győződve, hogy az elámított kiskunsági nép rövid idő múlva átlátja hi­báját, megszégyenülve kér bocsánatot szeretett emberé­től, s meg fogja átkozni azo­kat, akik a nép jóságával olyan rútul visszaéltek.” És ismét Petőfi: „De én azért nem a népet kárhoztatom, hanem ámítóit, félrevezetőit, kiket egykor a törvény és az isten egyaránt meglakoltat... a nép én előttem szent, annyival in­kább szent, mert gyönge, mint az asszony, s mint a gyermek.” Pásztor Imre {232QSS KÉP­ERNYŐ Párizsi magyar művészek Először is a számok döb­bentettek meg. Még csak nem is sejtettem, gondolom, más is így van vele, hogy a mű­vészek „Mekkájában”, Pá­rizsban mintegy kétszáz ma­gyar képző- és iparművész él és dolgozik. E nagysze­rű dokumentumfilm-vállal- kozás, a vasárnap későn este sugárzott Párizsi magyar mű­vészek című, mindössze negy­venperces tévés-MAFILM-es közös vállalkozás. S hogy miben kereshető a film kétségtelen sikerének titka? Azt hiszem, mindnyá­jónkat izgat a hazánktól tá­vol élő magyarság sorsa, még akkor is, ha csak ritkán ka­punk róluk visszajelzést. (Bár az utóbbi időben nem lehet panaszra okunk. Gondoljunk csak a történelmi múltat idéző Párbaj című tévé-, vagy az egy hónappal ez­előtt, a kanadai tévésekkel készített kooprodukciós al­kotásra, ami már a jelen bo­nyolult valóságát vetítette elénk...) De térjünk vissza a vasár­napi . dokumentumfilmre. S mindjárt az első meglepetést okozó riportalanyhoz, Cifjra Györgyhöz, a világhírű ma­gyar származású zongoramű­vészhez, akiről gondolom, csak kevesen tudták, hogy több mint húsz esztendeje Párizsban él. E tény azért volt meglepetés, mert itthon ugyanúgy koncertezik, mint a világ bármely táján. S ha­sonlóképpen megdöbbentett a Ciffra-alapítvány — úgy lát­szik, csak a számunkra új­donságként ható híre —, ami azt bizonyítja, hogy a neves zongorista szoros szálakkal igyekszik kötődni a mai ma­gyar zeneművészethez azál­tal is, hogy a fiatal magyar tehetségeknek otthont, be­mutatkozási és tanulási le­hetőséget biztosít. A Radványi Dezső szer­kesztő, Butsko György ope­ratőr és Kigyós Sándor ren­dező által készített doku­mentumfilm erőssége éppen információgazdagsága és őszintesége alapján vívhatta ki az elismerést. Különösen érvényes ez a párizsi Ma­gyar Házban pergetett kép­sorokra, ahol a ház idős el­nökének szimpatikus gondo­latai mellett szintén belénk vésődött a ház fiatal titkár­nőjének őszinte rémülete és tétovasága, amikor a ripor­ter kivándorlásának okairól faggatta. A bemutatott pári­zsi magyar művészekre mél­tán lehetünk büszkék. Öröm­mel találkoztunk a képer­nyőn a Folies-Bergeres mű­vészeti igazgatójával, Gyár- mathy Miklóssal, aki a fa­sizmus rémségei elől mene­külve került Párizsba, s aki jó sorsában sem felejtette el, hogy magyar. S a szerkesztő szemfülességét dicséri, hogy felfedezte számunkra a kom­munista fotóművészt — ha jól emlékszem a nevére —, Hervet, akinek sorsát, bátor emberségről tanúskodó gon­dolatait sokáig nem lehet el­felejteni. b. S. E. SZÍNHÁZ, mozi Május 27-én, kedden 19.00 óra­kor, Békéscsabán: VARÁZSKERINGÖ Mórlcz-bérlet HANGVERSENY 1980. május 27-én, kedden este 19 órakor, az evangélikus kis- templomban a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangverse­nye. Vezényel: Uri Mayer (Ka­nada). Közreműködik: Kovács Lóránt (fuvola). * * * Békési Bástya: 4 órakor: Har­minc lány és Pythagoras — 6 órakor: Apokalipszis, most I„ H. rész. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: Négy bandi­ta, tíz áldozat. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Égig érő fű — fél 3 órakor: Hazatérés. Gyulai Er­kel: Meg kell ölni a szerelmet. Gyulai Petőfi: 4 órakor: Te­cumseh — 6 és 8 órakor: A nagy álom. Orosházi Partizán: A taj- ga császárának végnapjai. Szarvasi Táncsics: 8 és 8 óra­kor: Gengszterek sofőrje — 22 órakor: A nagy balhé. Régi idők parlamentje I. Petőfi bukása Megkezdődtek a közös érettségi - felvételi írásbelik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom