Békés Megyei Népújság, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25., vasárnap o IgNilUMld­Iskola- és tornaterem-avatás Békéscsabán Nem mindennapi ajándé­kot vehettek át a békéscsa­bai Padrah Lajos Általános Iskola diákjai tegnap, május 24-én, a gyermeknap alkal­mából. Űj iskolaépületet és tornatermet avattak e napon délelőtt 9 órai kezdettel. Az ünnepélyes csapatgyű­lés a gyermekek bevonulásá­val, jelentéstételével kezdő­dött. Ezt követően Bozó De­zső, az iskola igazgatója kö­szöntötte az elnökség tagjait, a város társadalmi, politikai és gazdasági vezetőit és a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Gyulavári Pál­nak, a megyei tanács elnö­kének. Gyulavári Pál többek kö­zött örömmel számolt be ar- . ról, hogy az új épület át­adásával teremtették meg a korszerű oktatás feltételeit. Elismeréssel beszélt arról is, hogy: „köszönet illeti a bé­késcsabai Városi Tanácsot, amely közvetlenül is részt vett az iskola költségeinek biztosításában. Köszönet il­leti a beruházási vállalatot, a tanácsi tervező vállalat kollektíváját, az iskolát ter­vező mérnököt, technikuso­kat, munkásokat, a költség- vetési vállalat dolgozóit, a MEGYEVILL, a DÉGÁZ, a kertészeti vállalat szorgal­mas dolgozóit, akik keze munkája nyomán létrejött az Intézmény” „... a közössége­ket, amelyek társadalmi munkában segítettek, a tég­lagyár, a BARNE VÁLL, a Szabadság Tsz dolgozóit, a honvédség KISZ-fiataljait, a szocialista brigádokat és a nevelőtestület kollektíváját.” Végül felkérte Németh Il­dikót, az úttörőcsapat-tanács titkárát, hogy vegye át a 24 millió forintos költséggel fel­Csütörtökön, pénteken Az Országos Takarékpénztár május 29-én és 30-án Budapes­ten a MÉM kultúrtermében ren­dezi meg a gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek idei második, sor­rendben 76. sorsolását. A sor­soláson a január 31-ig váltott és április 30-án még forgalomban volt 5000 és 10 000 forintos gép­kocsi-nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A Budapesten vál­tott gépkocsi-nyereménybetét- könyvek sorsolását május 29-én, csütörtökön délelőtt 9.30 órai kezdettel, a vidéken váltottak sorsolását pedig május 30-án, pénteken délelőtt 8 órai kezdet­tel tartják. A húzások összesített eredményét a május 31-1 lapok kőzlik. épült új létesítményeket, a 8 tantermet és a kémia-fizi­ka előadót magába foglaló új iskolaépületet, valamint a tornatermet, amelyet látvá­nyos tomabemutatóval vet­tek birtokukba a gyerekek. Az ünnepélyes csapatgyű­lésen rendezték az avatás előtt álló kisdobosok és út­törők eskütételét, valamint a mozgalmi munkában kiemel­kedő eredményt elért pajtá­sokat jutalmazták. Végül az úttörőcsapat a városi úttörő- elnökség dicsérő oklevelét vehette át. N. A. Fotó: Gál Edit Hétfőn rendkívüli adásnap a tv-ben Rendkívüli adásnap lesz hétfőn — május 26-án — a tele­vízióban. A program 16 óra 53 perckor kezdődik, utána 17 órától a Kisfilmek a nagyvilágból sorozat újabb részeit ve­títik. A tv-torna és az esti mese után, 19 órakor jelentkezik a televízió híradója. 19.15-től a belügyi dolgozók kívánság- műsorát sugározzák. Körülbelül 21.45-től kerül sor a tele­víziós Mesék felnőtteknek című sorozat újabb bemutatójá­ra: Alekszej Tolsztoj: Aelita című művének tv-változata látható. Ezt követi az 1979. évi szilveszteri műsor nagy si­kerű Diszkó, diszkó ... című paródiájának ismétlése. Békés megyei munkásörök látogatása Leningrádban Mint már hírül adtuk, tegnap, szombaton délben 270 Békés megyei kelt útra Leningrádba. Az IBUSZ ál­tal szervezett ötnapos, gaz­dag programot tartalmazó és a leningrádiakkal is sorra ke­rülő találkozásra a Varsói Szerződés 25. évfordulója kapcsán, a fegyverbarátság jegyében kerül sor. Az uta­záson részt vevők nagytöbb­sége megyei munkásőr es családtagjaik. A Békéscsabá­ról hét autóbusszal, Tóth Pál, megyei munkásőrpa- rancsnok vezetésével eluta- zottakat Szeljék György, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese búcsúztatta. A Leningrádba látogatók Budapestről három külön re­pülőgéppel folytatták útju­kat. 30 éves a szarvasi szlovák iskola Harminc esztendő nem nagy kor egy iskola életé­ben. De a nemzetiségi isko­lák történetében már annak számít. Hiszen a hazánkban élő különböző nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának Közönségnap a tavaszi BNV-n Tégnap közönségnapot tar­tottak a tavaszi BNV-n. Már a nyitás előtt hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, megteltek a parkolók, vidék­ről sokfelől külön autóbusz- szal érkeztek az üzemek, vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgo­zói, hogy megismerkedjenek a legújabb hazai és külföldi műszaki újdonságokkaL A szakmai események is folytatódtak ugyanakkor, a Csepel Művek sajtótájékoz­tatón mutatta be a vásáron szereplő szerszámgépeit, kö­zöttük a BNV-nagydíjat nyert, moduláris elemekből összeállított megmunkáló­központot, mely máris nagy érdeklődést keltett, egy NSZK cég rendelt belőle. Táncház Orosházán Ahol hozzávaló élőzenét tudtak biztosítani a művelő­dési házak, ott már ország­szerte meghonosodtak a táncházak. Az ifjúság szóra­kozásának, kapcsolatterem­tésének ez a viszonylag új, kedvelt formája végre be­tört — Békéscsaba és Gyula után — Orosházára is. Ez utóbbiban a néptánc iránt érdeklődő gyermekek az if­júsági házban tanulhatták meg a különböző magyar táncok alaplépéseit, mozdu­latait, miközben remek han­gulatban tölthették el az időt. A több mint 100 tán­coló gyermek között az oros­házi gyermek néptánccso­port több mint 100 tagja is részt vett, de szórakozásuk­ba bekapcsolódtak a szege­di, tápéi, békéscsabai és gá- dorosi pajtások is. Az első orosházi táncház vezetője ez­úttal Nagy Albert koreográ­fus, a szegedi ÉDOSZ-nép- tánccsoport vezetője volt. A fiatalok tanításában közre­működött még Tóth András- né, Lele József és felesége, tápéi népművészek. Harmadik a szarvasi csapat Május 22—23-án került sor a Balatonboglári Állami Gazdaságban az országos munkavédelmi vetélkedőre. Az elődöntők során 1300 ter­melőszövetkezet és 120 álla­mi gazdaság csapata küzdött a döntőbe jutásért. A 16 be­Választási gyűlés Május 26-án, hétfőn Battonyán a művelődési házban 19 órakor választási gyűlés lesz. A Hazafias Népfront kéri a választópolgárok megjelenését. jutó között szerepeli a Szarvasi Állami Gazdaság csapata is, amely a kétna­pos országos vetélkedőn vé­gül is a harmadik helyet sze­rezte meg. A színvonalas küzdelem nyerteseinek a dí­jakat Vendégh Ferenc MÉM- miniszterhelyettes adta át, a szarvasiak jó szereplésükért megkapták a MEDOSZ egyik különdíját is. A harmadik helyezett csa­pat megérdemli, hogy név szerint is említsük tagjait. Tehát: Ruzicska Andor, Fü- lepi Dezső és Bór István ér­te el a szép -sikert. Felké­szítőjük Farkas József, a gazdaság munkavédelmi ve­zetője volt. megőrzését, a nemzetiségi tudat átörökítését szolgáló nemzetiségi iskolarendszer csak a felszabadult Magyar- országon születhetett meg. Csak ennek ismeretében érezhető és érthető igazán a szarvasi szlovák tanítási nyelvű általános iskola 30 éves jubileumi ünnepségé­nek lényege és súlya. Hi­szen számukra, a szarvasi szlovákok számára ekkor kezdődött el valami új, va­lami biztató. Ezekről a gon­dolatokról is szólt többek kö­zött a május 24-én, tegnap délelőtt megtartott ünnepsé­gen Folytán János, az iskola igazgatójának megnyitó sza­vai után ünnepi beszédében Koszti Pál, a szarvasi Váro­si Tanács művelődésügyi osz­tályvezetője. Az ünnepi han­gulatot az ősziesre fordult idő sem tudta megzavarni, hiszen a szlovákszövetség jelenlevő képviselői, s az egykori diákok megemléke­zései az elmúlt diákévekről még a legapróbbak figyelmét is le tudták kötni. Az ün­nepség fénypontja, a színes kultúrműsor sok érdeklődőt vonzott. Hasonlóan sok lá­togatója akadt annak az is­kolában megrendezett tartal­mas, igényes kiállításnak', amely a CSSK 35 éves fej­lődését reprezentálja, s amelyen a régi és az új szlo­vák nyelvű tankönyvek be­mutatása mellett az iskola mai életét tükröző gyermek­alkotások, iskolatörténeti emlékek is szerepelnek. Békéscsaba és a szlovák nemzetiség E yermekkorom emlékeiben feledhetetlenül él egy reszkető kezű öregember. Gulyás bácsinak hív­ták. A Békéscsabához tartozó, zömmel szlovák ajkú fényesi tanyavilágot képviselte a város testületében Almelkodva hallgattam a régi történeteket a szlovák te­lepesekről, ahogy a Körös-csatornát ásták, a kolerajár­ványról, az árvízről, s azokról, akik a 48-as szabadság- harcban Kossuth zászlaját követték és természetesen £Ch:Z-L-,A?d:aSr0L 01/kor keserű megjegyzés pattant “ní-vi?3.01: lassan már a nyelvünket is elfelejtjük. Több mint 30 évesek ezek az emlékfoszlányok. Jóslata nem vált be. Pedig Békéscsaba, különösen az utóbbi 10 ?'íe?-n?gyot változ°tt. tfj lakótelepek nőttek ki a föld­ből, bővültek és korszerűsödtek az ipari üzemek, az in- • tezmenyi és a kereskedelmi hálózat új létesítmények­kel gyarapodott. S ugyanakkor a lakosság lélekszáma több mint 20 százalékkal nőtt. A szlovák lakosságé vi­szont alig változott. Élet- és munkakörülményeik azonban — mint a város valamennyi lakosáé — sokat javultak Jelen vannak a termelés valamennyi ágazatában, s ki- vették és kiveszik a részüket a város megújuló arculatá- nak alakításából. Többségük termelőszövetkezetben dol­gozik, de ott vannak a város nagy múltú üzeméiben is. Dolgoznak a textil-, az élelmiszer-, az építőiparban a kereskedelemben és a szolgáltatóüzemekben. A dinamikus városfejlődés ellenére Békéscsaba meg­őrizte a karakterisztikus nemzetiségi jellegét. Sőt a vá­ros erőteljes fejlődésében számottevő nemzetiségi ható­erőként van jelen a szlovákság kultúrája, mely napjaink­ban a nemzeti együvé tartozást motiváló legfontosabb tényező — írja Fekete Jánosné tanácselnök-helyettes a Békéscsaba című tájékoztatóban, tanulmánynak is beillő cikkében. Tagadhatatlan, jelentős tény, hogy a város épí­tése során, mely nagy energiát köt le, a városi tanács fi­gyelemmel van a nemzetiségi hagyományokra. Az is tény, hogy a nemzetiségi öntudat az utóbbi 10 évben fokozódott nemcsak a nemzetiségi nyelv használatában, a hagyomá­nyok felerősödésében, hanem a közéletben is. A szlovák ajkúak állampolgári jogaikat a magyar lakossággal azo­nos módon gyakorolják. Az államhatalmi képviseletük is jelentős, több mint 50 százalékot tesz ki. A tanács a hatósági ügyintézésben biztosítja és segíti az anyanyelv használatát. Jelenleg 25 ügyintéző beszéli a szlovák nyel­vet. A közéleti tevékenység, különösen a lakóhelyi de­mokrácia kiteljesítésében mutatkozik meg. Kiveszik a részüket a városépítő — szépítő — társadalmi munkából. A kulturális egyenjogúság fontos tényezője a nemzetiségi politikának. A városi tanács erre a feladatra évek óta nagy gondot fordít a kulturális intézményeken és a szlo­vák nyelvi oktatáson keresztül. Az anyanyelvi oktatást már az óvodáskorban megkezdik. Ennek tudható be, hogy 10 év alatt 6 százalékról- 23 százalékra nőtt a szlovák nyelvű oktatásban részt vevő iskolás korú gyermekek aránya. A nyelvoktatásban nagy szerepet vállal a szlovák tanítási nyelvű általános iskola és a gimnázium. A fel­nőttek körében népszerű a szlovák klub. Több mint 100 tagja van. A hagyományápolásnak számtalan, jól bevált formája alakult ki. A napokban a város helyes nemzetiségi politikája újabb megerősítést kapott. A városi tanács és a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége között együttműkö­dési megállapodás jött létre, melyet Araczki János ta­nácselnök és Such János, a szövetség főtitkára írt alá. Végeredményben egy több évtizedes gyümölcsöző kap­csolat nyert írásos megfogalmazást. Jelentősége éppen ebben rejlik. Garantálja a korábbi eleven kapcsolat ma­gasabb fokú, élettelibb folytatását. Nem egy új kezde­ményezésről van tehát szó, hanem a helyes gyakorlat fejlesztéséről. Mert hiszen van mire építeni. A megálla­podás is ebből a tényből indul ki, .amikor bevezetőjében a szlovák nemzetiség alkotmányunkban biztosított politi­kai, gazdasági, kulturális jogainak mind teljesebb helyi kibontakozását határozza meg. Részletesen tartalmazza a városi tanács és a Magyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének közös feladatait a nemzetiségi jogok érvényesítésében, a közéletiségben, a nyelvoktatásban, a közművelődésben és a hagyományok ápolásában. Az együttműködés alapvonása a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje. Tovább szilárdítja és mélyíti a szlovák nemzetiségű állampolgároknak a közös haza és a szocialista Magyarország szeretetét. Erő­síti a barátságot, az együttműködést a szocializmus épí­tésében a magyarokkal és a más országokban élő nem­zetiségiekkel. E óllehet ez a megállapodás helyi jellegű. Elsősor­ban Békéscsaba nyer rajta. Űjabb lendületet kap a hagyomány ápolása, a nyelvoktatás, pezsgőbbé válik a közélet. Alkotó tettekre ösztönöz szeretve és óva Békéscsaba régi és új értékeit. Mégis több mint egy vá­ros és egy szövetség kapcsolata. Tükre hazánk nemzeti­ségi politikájának. Annak, hogy a szocializmust építő Magyarországon minden ember — legyen az magyar, szlovák vagy román — hazára lel, s munkája nyomán egyaránt boldogul. Serédi János Gyulán, a Kohán Képtárban, pénteken este a zene is otthont kapott. A gyulai Erkel ve­gyes kar és a békéscsabai Bartók vegyes kar közös hangversenyét itt rendezték meg, nagy számú érdeklődő jelenlétében. A kórusok a kitűnő akusztikájú teremben Rázga József kar­nagy dirigálásával repertoárjuk legszebb darabjait mutatták be. Közreműködött Kedves Ta- más cselló- és Végvári Csaba csembalóművész. Képünkön: a gyulai vegyes kar a pódiu­mon Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom