Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

1979. április 24., kedd A belterületi víztározón még csónakázni is lehet Jubilál a véradómozgalom Ha sokáig így marad, ideá­lis környezet alakul ki a ví­zimadaraknak Nagykamarás környékén. A Medgyesegy- házáról vezető út mentén még mindig széles víztükör kíséri az arra haladót és szárcsák, vadkacsák úszkál­nak a búzatáblákon, ame­lyet most víz borít. Pedig azt hittem, belvíznek már hírét sem találom, hiszen Nagykamaráson még az el­múlt év végén rendelték el a harmadfokú belvízvédelmi készültséget. — Még mindig érvényben van — mondja Köböl And­rás tanácselnök. — A szi­vattyúkat még mindig mű­ködtetni kell, ha szakaszosan is, mert a víz még mindig jön. Ha csak néhány órára leállnak a szivattyúk, a víz­szint újra emelkedik. — És még mindig érkez­nek bejelentések a lakosság­tól? — Tulajdonképpen még nem zártuk le, de most már inkább más ügyben keresnek bennünket. December végé­től 141 bejelentést vizsgált felül a járási hivatal műsza­ki osztálya. Ebből 30 ház olyan, amelyet teljesen újjá kell építeni. — Biztosították-e az épí­téshez szükséges anyagokat? — Mész, cement, ajtó, ab­lak van elegendő. Kisméretű téglából kellene vagy 400 ezer, az első negyedévben 90 ezret kaptunk. A II. negyed­évre mindössze 25 ezret (!) igazoltak vissza eddig. Hi­ányzik még a fenyő gömbfa is. A medgyesegyházi ÁFÉSZ vezetőitől azt az ígéretet kaptuk, hogy eljárnak tégla- és fabeszerzés ügyében és bíznak abban, hogy ki tud­ják elégíteni az igényeket. — Látom, a falu körül még mindig sok a felszíni víz. Születtek-e már döntések a végleges megoldásra? — Sajnos a mai napig (áp­rilis 17.) a legjobb előkészí­tő és szervező munka ellené­re sem kezdték meg a kül­területen tervezett 15 kilo­méternyi csatorna építését. A vasútvonaltól lefelé — ez az ATIVIZIG-hez tartozó te­rület — kellene megkezdeni a munkát, a KÖVIZIG csak ezután tudna hozzákezdeni a saját területén levő feladatok megoldásához. Nem tudjuk, mi lehet az oka a huza­vonának. Az aggasztó helyzet elle­nére, ha nem is nagy ütem­ben, folyik a helyreállítás. Bontják az erősen megron­gálódott épületeket, aláfalaz­zák azokat, amelyeket szük­séges. Boda László kőműves Kossuth utcai lakásának az utca felőli részét le kellett bontani. A fiatalember a szomszéd házat renoválja. — A sajátomhoz, sajnos, nem tudok még hozzákezde­ni. Jelenleg a konyhában meg a kamrában lakunk. Minden papírom rendben van, mégis hiába járok az OTP-hez, nem kapok pénzt, azt mondják: még mindig nincs eldöntve, mennyit ad­hatnak. Nehézkes az ügyin­tézés. Hetenként egyszer a falu­ban fogadónapot tart a me­zőkovácsházi járási hivatal műszaki osztálya. Sebők Mar­git műszaki előadónak sok a vendége. — Azért határoztak így, hogy mi jöjjünk ki a faluba, hogy helyszínen tájékozód­junk a gondokról. Meg aztán azért is, hogy ne a lakosság­nak kelljen bejárnia Mező- kovácsházára. Az elkészült költségvetést itt gyűjtjük össze, felülvizsgáljuk és a következő héten már hozhat­juk is magunkkal az engedé­lyezést. Különböző típuster­veket helyeztünk el a ta­nácsházán, ebből válogathat a lakosság. Ez azért is jó, mert a megrendelt terveket egy-két hét alatt megkaphat­ják. Eddig 12 építési enge­délyt adtunk ki. Nemcsak a belvíz okoz gondot a falu vezetőinek: még a múlt év nyarán be­következett viharkárokat sem rendezték. A művelődé­si ház helyreállításához meg­van a pénz, de tavaly óta nem találnak kivitelezőt a tetőszerkezet cseréjéhez. A tanács vezetői tanácstalanok több okból is. Nem értik, hogy bár a tervek elkészül­tek az összegyülemlett belvíz elvezetésére, miért nem kez­dik meg a kivitelezők a munkát. A szivattyúzásokkal csak „tűzoltó”-munkát lehet foly­tatni. Ennél többet kívánnak és várnak el a nagykamará- si emberek. A jóindulat, a segítőkészség a különböző szervekkel történő tárgyalá­sokon érezhető, de amikor a konkrét munkáról van szó, az „ej, ráérünk arra még” szemlélet tapasztalható. Hol kapható a védőszemüveg? A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Inté­zet az SZMT munkavédel­mi osztályához elküldött egy Unicus V. elnevezésű védőszemüveget, hogy azt valamelyik üzemnek pró­bahasználatra adja ki. A védőszemüveget az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gép­gyárban állványos köszörű­nél, valamint öntvény-for- maszekrény bontásánál használták. Olyan helyeken tehát, ahol a poros a levegő és ahol homok-, grafit- és vasszemcsék pattannak szer­teszét. A munkások egyhónapi tapasztalata alapján a gép­gyár a szemüveget igen jó­nak minősítette, kiegészít­ve egy mondattal: a dolgo­zók várják, hogy mielőbb hozzájussanak. De vajon hol rendelhető meg ez a védőszemüveg? Az SZMT munkavédelmi osztá­lyának tájékoztatása sze­rint a következő helyeken: az OFOTÉRT Vállalat kije­lölt boltjaiban Budapesten és vidéken. Központi rak­tárház: Budapest, XIII., Reitter Ferenc u. 45—49. Pályázat rehabilitációs szakmunkásképzésre A Fejér megyei Tanács Központi Kórház-Rende­lőintézet csákvári gyógyin­tézetében 1965 óta folyik rehabilitációs rádió- és tévé­műszerész szakmunkáskép­zés. ■ Az intézet ez év szeptem­ber elsején induló új tanfo­lyamára ismét felvételt hir­det. Jelentkezhet minden olyan férfi és nő, aki króni­kus légzőszervi, szív, vagy mozgásszervi betegsége miatt rehabilitációra szo­rul, továbbá orvosi véle­mény szerint annyira gyó­gyult, hogy ilyen képzésen részt vehet. A szakma elsa­játítása komoly elméleti ké­pesítést igényel, ezért olya­nok jelentkezhetnek, akik­nek legalább 8 általános is­kolai osztályuk van és fizi­kából, matematikából leg­alább négyes osztályzatot kaptak. A felvételt elbeszélgetés előzi meg. A tanulmányi idő 2 év. A rokkantsági nyugdíj­ra jogosultak járandóságu­kat továbbra is változatla­nul megkapják. Azok, akik munkaviszonyban vannak és akiket a munkaképesség­csökkenést véleményező or­vosi bizottság 50 százalékos, vagy foglalkozási megbete­gedés esetén 35 százalékos rokkantnak minősített, ke­resetkiegészítésképpen elő­ző évi átlagbérük 80 száza­lékát kapják. A hallgatók elhelyezése kétágyas szo­bákban, kollégiumokban történik, s állandó orvosi ellátást és utókezelést is biztosítanak számukra. Az érdeklődők az ország bármely részéről beküldhe­tik jelentkezésüket, legké­sőbb 1979. június 15-ig, a csákvári gyógyintézet igaz­gató főorvosához. A felvé­teli kérelemhez csatolni kell az iskolai végzettséget iga­zoló bizonyítványt, kézzel írott önéletrajzot, részle­tes orvosi igazolást, a mun­kaviszonyban levőknek pe­dig a munkaképesség-csök­kenést véleményező orvosi bizottság igazolását. A pá­lyázókat augusztus elején hívják be a felvételi elbe­szélgetésre. Üj fogalommal ismerke­dünk mostanában. A csütör­töki bevásárlónappal. Ugyan­is Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a hét egyik munkanapján este 8 óráig tartják nyitva az ipar­cikküzleteket. Persze nem mindenütt, hanem a főútvo­nalak mentén, a forgalma­sabb csomópontokon. Régóta várunk már erre, csak éppen nem nagyon mer­tük hangoztatni. Az ok egy­szerű : a kereskedelemben dolgozók népes tábora, főleg a pult mögött állók, eddig is nagyon sokat tettek a vá­sárlóközönség zavartalan ki­szolgálásáért. Azt is ki kell mondani: társadalmi megbe­csülésük nem mindig áll ezzel arányban. Az idő vi­szont sürget. Aligha enged­hetjük meg azt a luxust, hogy a boltok, áruházak nagy értékű állóeszközei ki­használatlanul heverjenek. Gondoljunk bele: a tágas el­adóterű, korszerűen felsze­relt iparcikkszaküzletek na­ponta alig 8-9 órát vannak nyitva, s leginkább akkor, amikor az emberek többsége dolgozik. Érdemes lenne ki­számítani: hány bevásárló- központot építhetnénk azon a pénzen, amely a jobb ki­használtságból ered. Ez első­sorban népgazdasági érdek, de kár lenne tagadni egye­temes hasznosságát. Valójában nem újkeletű dologról van szó. Az ABC- áruházak, az élelmiszerüzle­tek a késő esti órákig fo­gadnak vevőket. Pedig itt mód van a családtagok kö­zötti munkamegosztásra is. Be lehet osztani, hogy ki, mikor megy á húsboltba, a zöldségeshez. A tartós fo­gyasztási cikkek: ruházat, háztartási gépek, bútorok ki­a negyedszázad eltelte után most a véradó­mozgalom részvevői ünnepük az évfordulót. Tár­sadalmi méreteket öltött, ki- szélesedett a véradómozga­lom, melyre az emberi hu­manitás, megértés, segítő­készség a jellemző. A 25 év tartalmazott hullámvölgye­ket és csúcsokat. Igazolt el­képzeléseket. Amíg a felsza­badulás előtt vették a vért, ma Békés megyében több tízezren önként adják. A községek, városok lakói, üzemek, intézmények dolgo­zói nemegyszer szerveznek azonnali véradást, hogy kol­légáikon vagy hozzátarto­zóikon segítsenek. Erről a nemes megnyilvánulásról és tettről sokszor olvashattunk, hiszen sok-sok életet men­tettek meg társadalmunk tagjai ilyen módon. Ennek a mozgalomnak is vannak lép­csőfokai, melyek mutatják a fejlődés egyenes útját. A mozgalom indításakor kis mennyiségű vérért úgyneve­zett kalóriapénzt fizettek. Voltak, akik ezt a köz javára összegyűjtötték és nemes cé­lokra fordították, öt év telt el, amikor a Vöröskereszt el­ső kongresszusán meghirdet­te a térítésmentes véradást. Ügy gondolták akkor, hogy a jelszó: „Segíts embertársai­don!” felébreszti az embe­rekben a gondolatot, majd tettre serkenti őket. Valóban. A Vöröskereszt jelszava megmozgatta a társadalmi rétegeket. Az emberekben tu­datosult a segítségadás gon­dolata. Újabb 10 év elteltével, 1978. január 1-én, a Vörös- kereszt ötödik kongresszusán Békés megye Vöröskereszt­szervezetei a véradóállomás dolgozóival közösen vállal­ták, hogy megszervezik a tel­jes térítésmentes véradást. Annak tudatában vállalhat­ták ezt, hogy ismerték a köz­ségek, városok lakóinak vé­leményét, az intézmények és üzemek dolgozóinak elhatá­rozását. Minőségi volt ez a változás. 1960-ban, az indu­láskor tervezett mennyiség­választása azonban hosszabb időt igényel. Nem túlzás, ha azt állítjuk: az ilyen áruk megvétele családi ünnep, ahol jelen van a szőkébb közösség apraja-nagyja. De kinek van erre ideje? Gyak­ran megesik, hogy szabadsá­got, szabadnapot kell ki­venni. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség tavaly ősszel érdekes felmérést készített. Ezek szerint a vidéki váro­sokban száz ruházati és vas- edénybolt közül egyetlenegy sem, műszaki üzletből tíz, áruházakból pedig 14 tartott nyitva este 7 óráig. Kisebb városokban még a nagyobb iparcikkboltok is lehúzták a redőnyt délután 4 órakor. Ugyancsak figyelemre méltó a Központi Statisztikai Hi­vatal 1978 júliusi jelentése, amelyből kiderül: tíz év alatt jelentősen csökkent az egy műszaknál hosszabb ideig nyitva tartó egységek száma, holott ezzel párhuzamosan nagy alapterületű üzletek, áruházak egész sora épült szerte a hazában. Jellemző példa: 1969-ben az összes boltok 8,2, 1976-ban már csak 6.7 százaléka üzemelt két műszakban. Igazolja ezt az is. miszerint az iparcikküzle­teknél jóval alacsonyabb a műszakpótlék összege. Az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban évente 250, az iparcikk szakmában csupán hatmillió forintot fi­zetnek ki ilven célokra. Vi­lágos ho<?v mindezt nem le­het kizárólag az előbbi ága­zat nagyobb létszámára fog­ni. Az elmondottak fényesen hizfinvítják: tenni kellett va­lamit az inarcikküzletek nvitva tartásának ésszerű módosításáért. A végrehajtás nek már kétszeresét adták a véradók, azaz 5 ezer litert Ez a szám azóta 8 ezerre emelkedett úgy, hogy közben megszűnt a térítés. Jelentő­sek a számok. A megyei kór­ház ellátásán túl még a sze­gedi regionális egység tagja­ként a szegedi klinikának is segítséget ad a véradóállo­más, amely 25 éve, 1954. má­jus 4-én kezdte meg műkö­dését. A Vöröskereszt a véradók szervezésén túl ifjúságneve­léssel, családvédelemmel, idős emberek gondozásával, alkoholisták gyógyításával is foglalkozik. A sokrétű te­vékenység mellett sem ha­nyagolható el az a fontos szerep, amellyel a véradókat szervezik és védik. A moz­galom fenntartása, szervezé­se, védelme tehát az ő fel­adatuk. A véradóállomás pedig a vér vétele után se­gítséget nyújt a kórházi gyó­gyításhoz. Az elmúlt évben összegyűjtött vérmennyiség 83 százalékát vérkészítmé­nyekké dolgozták fel. Érthető az, ha a mozgalom régi harcosai, köztük dr. Rucz László, a véradóállomás vezetője elfogultan beszélnek a véradásról. Sokan vannak azok, akik szinte kezdettől fogva tevékeny részvevői en­nek a munkának. Sok bará­tot szerzett ez a két és fél évtizedes mozgalom. Társa­dalmi üggyé vált a véradás. A mozgalom vezetői min­dig figyelemmel kísé­rik az aktívák munká­ját. Most a jubileum alkal­mával ismét adnak át kitün­tetéseket, többszöri véradá­sért jelvényeket. A megyei ünnepség után a járási, vá­rosi Vöröskereszt-alapszerve- zetek emlékeznek meg erről az évfordulóról. Az emberi segítőkészség nemes és szép példája ez a mozgalom. Több százezren tartoznak az or­szágban ehhez a sereghez. Ez a mozgalom nem épül anyagiakra, mindig az em­beri humanitás a mozgató­rugója. Számadó Julianna viszont nem látszik könnyű­nek. Többféle érdeket szük­séges egyeztetni. Közismert a kereskedelem munkaerőgond­ja, amely az iparcikkeket árusító boltokat is utolérte. A kereskedők jelentős része a régi munkaidő-beosztást is kedvezőtlennek tartja, ko­rábbi zárást sürget, különö­sen a kisgyermekes anyák. Éppen ezért elengedhetetlen a munka- és üzemszervezés körültekintő lebonyolítása. Ez közvetlenül hat az áru­ellátásra: fokozódik a haté­konyság, a forgalom, és a műszakpótlék növekedésével többet keresnek a dolgozók. A 44 órás munkaidőt min­denképpen tiszteletben kell tartani. A megoldás kézen­fekvő: a csúcsforgalmi órák­ban minél több eladó álljon a pult mögött, délelőtt pe­dig kevesebben szolgáljanak ki. A kisebb boltoknál arra is lehetőség van, hogy hét­főn délelőtt később nyissa­nak. Megyénkben az Univer- zál Kiskereskedelmi Válla­latnál 320, a Centrum Áru­házban és a békéscsabai ÁFÉSZ-nél 50-50 embert érint a hosszabb nyitva tar­tás. Ezek a dolgozók, az il­letékes szakemberek és a vásárlóközönség tisztában van azzal, hogy nem számít­hatunk gyors, látványos eredményre. Ez egy hosz- szú távú folyamat része, amelynek a hatása hónapok múlva válik mérhetővé. Az viszont tagadhatatlan: ezzel a módszerrel tehermentesíte­ni lehet a péntek délutáni és a szombat délelőtti élelmi szer-, illetve iparcikk-bevá­sárlásokat. Így elképzelhető: szombaton a mostaninál egy órával korábban zárják az üzleteket, áruházakat. Mind­annyiunk érdeke tehát, hogy ne mondjon csütörtököt a csütörtöki bevásárlónap. Seres Sándor Boda László kőműves a szomszéd házát renoválja Kép, szöveg: Béla Ottó Bevásárlónap Aggodalom harmadfokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom