Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-24 / 94. szám
Virágzó gyümölcsös Fotó: Martin Gábor Feist „r Teleki József és freszuzs levelét megírta Az ügy tekervényes. Hosz- szú hetek, lassan hónapok teltek el az első lépés óta. Elöljáróban csupán címszavakban érzékelhetjük, mi minden is történt: minőségi reklamáció, levélváltások, újságcikk. hivatalos levél, közvetítő párbeszédek. FEBRUÁR 22. TELEKI JÓZSEF (SZOLNOK) LEVELE A GYULAI FA- ES FÉMBÜTORIPARI SZÖVETKEZETHEZ: „1977-ben, jó másfél éve vettem az Önök által gyártott Gyula műbőr garnitúrából 11 és fél ezer forintért. A következők történtek: mikor hazahoztuk a bútort, kiderült, hogy a puffnak a görgőit kihagyták ... Fél év múlva a szétnyitható rekamié görgője kitágította a lyukat... ... Ezért a gyalázatos munkáért nem írtam volna, de kétségbeesetten állapítottam meg, hogy a díszvarrásoknál 6—8 centire ki van szakadva a műbőr az egyik fotelon és a rekamién is ... ... Ugyebár nem lehet kívánni, hogy egy nyugdíjas kétévenként cserélje a bútorát, ezért kérem, kártalanítsanak. Sehova panasszal nem éltem, mert hátha segítenek a bajomon. Amennyiben érdemi intézkedés nem történik, a sajtót, a televíziót, a KERMI-t és a népi ellenőrzést értesítem a szemét munkáról, tekintélyes káromról... ... Bajom orvoslása nem megy máról holnapra. Ma február 22. van, semmit nem teszek március 22-ig.” NÉHÁNY NAP ELTELTÉVEL a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet vezetői pár soros levélben értesítették korábbi vásárlójukat, hogy: küldje el a jótállási levelet, addig érdemben tárgyalni nem tudnak. MÁRCIUS 6. TELEKI JÓZSEF MÁSODIK LEVELE: „Levelükre válaszként itt küldöm a jótállási jegyet. A heverő és a fotel szakadása szépen nyílik. Hozzáértő megállapította, hogy a díszvarrással valósággal kettévágták a műbőrt. Kérésem megismétlem, hasonló értékű bútort kérek, ezt pedig még fel tudják használni.” UGYANCSAK NÉHÁNY NAP MÜLVA választ vitt a posta a szövetkezettől: „A 18 hónapos garanciális idő lejárt, ezért nem áll módunkban az üggyel foglalkozni. MÁRCIUS 21. TELEKI JÓZSEF HARMADIK LEVELE: „Levelüket megkaptam, melyben elutasítanak, hogy a garanciális javítás ideje lejárt... Februárban jelzett intézkedéseimből a sajtót értesítettem (a Szolnok megyei Néplapnál dolgoztam) és kimerítő levelet írtam a Kereskedelmi Minőségellenőrzőnek. A rádiót és a tv-t a jövő hétre halasztóm, hátha meggondolják magukat. MÁRCIUS 28. CIKK A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAPBAN — CÍME: KILÓG A „BELSŐ RÉSZ”: „A műbőr garnitúrán kisebb- hibák előbukkantak, de hogy, hogy nem, a díszvarrások éppen a 18 hónap elteltével »engedtek el«, több helyen szakadás van a foteleken és a kanapén, lóg a »belső rész« ...” ÁPRILIS 12. ELSŐ ÍZBEN GYULÁRA LÁTOGATTAM, AHOL NAGY KÁLMÁNNAL, A SZÖVETKEZET ELNÖKÉVEL BESZÉLGETTEM: — Más esetben, méltányossági alapon és a szövetkezet hírnevének védelmében. megoldottunk hasonló problémát. — Például? — Nemrégiben egy nyírségi faluból egy sokgyermekes tanár házaspár keresett meg levéloen minket, hogy az általunk gyártott bútorának garanciális ideje jócskán lejárt, de kérik, hogy segítsük őket azzal, hogy felújítjuk azokat. Két dolgozónk kiutazott, s elvégezték a javítást. ÁPRILIS 13. LEVÉL MINDKÉT FÉLNEK A KERMI-TÖL: „A vonatkozó rendeletek alapján a bútorokra 18 hónap a jótállási idő, azonban a tartós fogyasztási cikkekre — így a bútorokra is — a gyártó vállalat a rejtett hibákért 3 évig szavatossággal tartozik. A fentiek alapján, tekintve, hogy a panasz leírása szerint nagy valószínűséggel rejtett hibáról van szó, a panasz elutasítása nem volt helyes. Javasoljuk, hogy a fent nevezett panaszos reklamációját felülvizsgálni szíveskedjenek.” ÁPRILIS 14. MÁSODIK LÁTOGATÁS GYULÁN: — Nem rejtett hibáról van szó. Ha a tű túl sűrűn öltötte volna a díszvarrást, a szakadásnak már az első hónapban jelentkezni kellett volna — mondja Nagy Kálmán. ÁPRILIS 17. LÁTOGATÁS SZOLNOKON, TELEKI JÓZSEFNÉL: — Látják, uraim, már 10 centit szakadt a varrás. — ön nagyon durva, fenyegető hangnemű levelet írt a szövetkezetnek. Azt hiszem, ez az oka annak, hogy elzárkóznak attól, hogy megjavítsák bútorát. — Uraim, hozok egy kávét, és igyanak egy kis pálinkát ... ÁPRILIS 17. LÁTOGATÁS A SZOLNOKI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGÉBEN (A LEVELEZÉSI ROVATON): — Lassan 18 éve dolgozom itt, Teleki József még soha nem fordult panasszal hozzánk. Egyébként nem a Néplapnál dolgozott, hanem a nyomdában. ÁPRILIS 18. TELEKI JÓZSEF NEGYEDIK LEVELE: „Voltak nálam az újságtól, és megnézték a bútoron a szakadásokat... A KERMI levelét is megkaptam. Arra kérem önöket, hogy valami szép bútorszövettel húzzák át a garnitúrát... Ha előző levelemben olyan hangot használtam, ami nem volt helyes, elnézésüket kérem, hiszen nagyon el voltam keseredve, mikor az új bútorból rám néz a halványkék szivacs bélés. Kérem szépen, írják meg, hogy lehet ezt elintézni.” ÁPRILIS 19. HARMADIK LÁTOGATÁS GYULÁN: — Nem várt fordulat — mondja Nagy Kálmán. — Ez új színben világítja meg az ügyet. Ha már az első levele ilyen hangnemben fogalmazódik, nem gyűrűzött volna idáig az eset. Kinek van igaza? Talán mindenkinek, a maga módján. Mindenesetre Teleki József lépett egyet. Most a gyulaiakon a sor. Jávor Péter 1979. április 24., kedd Értékmentők a KISZ zászlaja alatt Csöndes, zajtalan negyed Gyula város Üjkígyósi úti része, habár jó néhány vállalat települt erre a fertályra. A Munkácsy Tsz fóliásai, a kertészeti vállalat dolgozói azonban szorgos munkájuk ellenére sem csapnak zajt, sőt a húskombinát impozáns épületeiből sem szűrődnek ki a modern gépek, a húsfeldolgozók termelésének zörejei. A múlt vasárnapon mégis szokatlanul hangos volt a környék. És éppen a téglagyárból — amelynek termelése, munkaerőhiány miatt, már majdnem egy éve megszűnt — verték fel a csendet pattogó zene ritmusai, a telepen dolgozó emberek vidám „hórukk”-jai. A téglaipari vállalat négy békéscsabai KlSZ-alapszer- vezetének fiataljai — és köztük öregebb „motorosok” is — társadalmi munkával töltötték a vasárnapjukat. Nem kell senkinek A hatalmas területen, mintegy hat hektáron fekvő, volt téglagyár — pedig rentábilisan termelt — tavaly szüntette be a munkát: nem volt, aki a kemencék mellé álljon, mozgassa az anyagot, kihordja a huszonegy, beton alapzatú színbe a kész téglákat. Azóta kínálják eladásra a telepet és épületeit. De nem kell senkinek. A hibátlan színek, a tágas épületek, műhelyek pedig sok, raktárgondokkal küzdő megyei vállalatnak — talán még gyulainak is — megoldhatná a tárolás gondjait. Sem a ZÖLDÉRT, sem az AGROKER, de még a tsz-szövetségek tagjai sem állnak olyan jól, hogy az olcsó pénzen kínált telepet számításaikon kívül hagyhatnák. Valaki azt is ajánlotta már, hogy ha más nem, hát a garázsszövetkezetek is felhasználhatnák a betonlábakat, melyek a színeket tartják. Vagy víkend- házak stb. építéséhez is kitűnően megfelelőek lennének. Tekintve, hogy eddig senki sem tartott rájuk igényt, a téglagyári KISZ-esek elhatározták, hogy a vállalat vezetőségének egyetértésével, KISZ-műszakokon, kommunista műszakokon hozzákezdenek a lebontásukhoz. Sok a kötelezettség — Csak a csabai cserépgyártól nincsenek itt a KISZ-esek, de ők is dolgoznak otthon: a HAZEMAG porgyártó berendezés működtetésének befejező szakaszán munkálkodnak — mondja Nagymihály János, a KISZ-bizottság titkára. — Harmincötén láttunk hozzá az első szint szétbontásához ... — Az az őszülő hajú, aki ott cipeli azt a hatméteres gerendát, nem látszik KISZ- istának — jegyezzük meg ... — Csak a szívében az — mosolyog a KISZ-titkár. — ö a vállalat igazgatója. Nálunk ez már régóta így van — a vezetők nem csak szavakban hirdetik az igét... Itt „keccsöl” Bogár Imre bácsi is, a volt gyáregységvezető, itt volt a főkönyvelőnk is, csak el kellett mennie. .. — Kértek teát, meg zsíroskenyeret? öt leány is eljött a busz- szal. ök nem a nehéz testi munkában vesznek részt, hanem teát főznek, zsíroskenyeret kínálnak a tetőn dolgozóknak. De azért segédkeznek itt-ott másban is ... A cserepek lecsúsztatásá- nál ügyködik Borbély István tervezőmérnök, a KISZ- bizottság termelési felelőse. — Nem szokatlan ez a munka? — Hát... De egy ilyen műszak után jobban tudja értékelni az ember, hogy a melósok mit csinálnak ... — Készen lesznek mára ennek a 114 méteres színnek a lebontásával? — Ezzel? Egy órára megesszük! — mondja „stílszerűen” az egyik KlSZ-alap- szervezet sportfelelőse, Jánosi Géza. — Sok a kötelezettségünk — tájékoztat Rákóczi István üzemmérnök, a KISZ-bi- zottság ágit. proposa. — Az elmúlt hosszú hét után ezért vállaltuk a vasárnapi munkát. Tizenhatezer forintnyi erkölcsi tartozásunk van erre az évre társadalmi munkából... No meg a plusz, amit ezen felül szeretnénk. A szakmunkás-kollégium építésére a vállalt húszezerből már tizennégyet befizettünk. A nemzetközi gyermekév egyszámlájára ötezer forintot adunk, és ugyancsak ötezer forintot (ami szintén a gyermekek javára megy lényegében) a szanazugi úttörővezető-kép- ző tábor építésére. Fizikai munkások, mérnökök, adminisztrátorok egy sorban szorgoskodnak a társadalmi munkában részt vevő vezetőkkel a telep lebontásán. A tmk-ból Sajben János egyúttal a magnót is kezeli, nehogy úgy járjanak, mint tavaly Apátfalván, ahol egy vihar által ledöntött színt kellett veszélytelenné tenni és akkor hiába akartak beatzene mellett dolgozni, nem sikerült. Bedöglött a magnó. Most hangosan szól, frissebben halad a munka a ritmusa mellett. Lesz saját üdülőnk — Kell egy kis mozgás az öregebbj ének is — állítom meg Baukó Mihály igazgatót, miután ledobja válláról a szarufát. — Én most KISZ-tag vagyok, s örülök, hogy fiataljaink szívükön viselik a vállalat gondjait. Az itt lebontott építőanyag nagy részét — ha már nem kellett senkinek — jól tudjuk majd hasznosítani más gyáraink színjeinek, épületeinek javításában. A társadalmi munka értéke pedig nemes célra megy, hiszen arról is szó van, hogy a Balaton mellett (a vízmű- és csatornaépítő vállalat fiataljaival együtt) KISZ-istáink saját üdülőt akarnak építeni. Vállalatunknak — pedig 2700 dolgozónk van — még nem volt saját üdülője. A KISZ zászlaja alatt most lesz, a telek már megvan hozzá ... Ezen túl ugyancsak a Balaton mellett épül a tröszt központi oktatási és üdülési centruma. Ehhez is hozzájárulnak KISZ-istáink, de idősebb dolgozóink is a kommunista műszakokban előállított értékeikkel... — Szeretnénk, ha már ezen a nyáron megkezdődhetne az üdülés, legalábbis a kempingezés a szárszói telkünkön — mondják a téglagyár KISZ-esei. Varga Dezső Miért kell szakmérnök? Olykor egy-egy létesítmény megvalósítása után derül csak ki, hogy lehetett volna ésszerűbb megoldásokat is alkalmazni. Ennek főként az a magyarázata, hogy változnak, korszerűsödnek az anyagok és a technológiai eljárások, amelyekhez a tervezőknek nincs elegendő ismeretük. Éppen ezért a tervezés mindinkább különböző szakterületen dolgozók csoportmunkájává válik. Nem hiányozhat a csoportból a munkavédelem szakértője sem. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat is felismerte ennek szükségességét és a tervezői csoportot szaktechnikusi képesítéssel rendelkező munkavédelmi vezetővel egészítette ki. Az ő feladata a tervezési folyamat figyelemmel kísérése, kezdve a műszaki megoldások módozatainak elbírálásától a megvalósítás részleteinek a kidolgozásáig. Így többek közt segítséget nyújt a tervező részére a munkahely elrendezésének, az anyagok mozgatásának, a termelőgépek helyének és mozgáskörletének meghatározásához. Különleges körülmények között a munkavédelmi felszerelések, az egyéni védőeszközök szükségességét is számba veszi. Közreműködését bélyegzővel és aláírással igazolja. Tevékenysége kihat a kivitelezőre is, mégpedig az eddigi tapasztalat szerint igen kedvezően. Körösfalvi Pál igazgató tájékoztatása szerint az utóbbi időben javultak a kivitelezési munka feltételei, a létesítmények üzembe helyezésekor kevesebb a vita, mint azelőtt volt és csökkent az igény a terv módosítására, illetve kiegészítésére. S ami ugyancsak fontos, ritkán kell kész munkát bontani és újra építeni. A munkavédelmi követelmények szakszerűbb előkészítése előnyt jelent a beruházóknak is, mert zökkenő- mentesen hajthatják végre a létesítmény rendeltetésszerű használatba vételét. A követelmények azonban nőnek. A jövőben a tervezővállalatnál bizonyára a munkavédelem vonatkozásában is magasabb képzettségű szakemberre lesz szükség. Olyanra, aki azonos szinten tud tárgyalni a tervezővel. Ilyen (szakmérnöki) képesítés megszerzésére lehetőség van, s ezzel a diplomával már jó néhányan rendelkeznek is a megyében. Miért éppen a tervezővállalat maradna lejjebb egy fokkal, amikor minden más szempontból képes arra, hogy a megyei építkezések szellemi irányításából eredményesen vegye ki a részét. * —or Kitűnő magágyba vetik a kukoricát Tátkomláson Tótkomlóson, a Viharsarok Tsz határában befejezték a kora tavasziak vetését,- és most minden erőt a kukorica-vetőágy készítésére és vetésére összpontosítanak, ösz- szesen 2400 hektáron termel a szövetkezet ebben az esztendőben kukoricát. Kitűnő magágy készül az abraktakarmány termelésére, csakhogy mintegy 400—500 hektárnyi — nem összefüggő területen — vízfoltok csillognak a földeken. Ezeket a vízfoltokat kikerülik a vetőgépek, ennyivel kevesebb területen hull földbe a vetőmag. Egyébként a termálvízfű- téses hajtatóházban jól sikerült a palántanevelés. A környékbeli városok, falvak háztáji fóliasátraiba több százezer jó minőségű paprika-, paradicsom- és egyéb palántát adott a tótkomlósi Viharsarok Tsz.
