Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

Virágzó gyümölcsös Fotó: Martin Gábor Feist „r Teleki József és freszuzs levelét megírta Az ügy tekervényes. Hosz- szú hetek, lassan hónapok teltek el az első lépés óta. Elöljáróban csupán címsza­vakban érzékelhetjük, mi minden is történt: minőségi reklamáció, levélváltások, új­ságcikk. hivatalos levél, köz­vetítő párbeszédek. FEBRUÁR 22. TELEKI JÓZSEF (SZOLNOK) LEVE­LE A GYULAI FA- ES FÉMBÜTORIPARI SZÖVET­KEZETHEZ: „1977-ben, jó másfél éve vettem az Önök által gyártott Gyula műbőr garnitúrából 11 és fél ezer forintért. A következők tör­téntek: mikor hazahoztuk a bútort, kiderült, hogy a puff­nak a görgőit kihagyták ... Fél év múlva a szétnyitható rekamié görgője kitágította a lyukat... ... Ezért a gyalázatos munkáért nem írtam volna, de kétségbeesetten állapí­tottam meg, hogy a díszvar­rásoknál 6—8 centire ki van szakadva a műbőr az egyik fotelon és a rekamién is ... ... Ugyebár nem lehet kí­vánni, hogy egy nyugdíjas kétévenként cserélje a búto­rát, ezért kérem, kártalanít­sanak. Sehova panasszal nem éltem, mert hátha segítenek a bajomon. Amennyiben ér­demi intézkedés nem törté­nik, a sajtót, a televíziót, a KERMI-t és a népi ellenőr­zést értesítem a szemét mun­káról, tekintélyes károm­ról... ... Bajom orvoslása nem megy máról holnapra. Ma február 22. van, semmit nem teszek március 22-ig.” NÉHÁNY NAP ELTEL­TÉVEL a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet vezetői pár soros levélben értesítették korábbi vásárló­jukat, hogy: küldje el a jót­állási levelet, addig érdem­ben tárgyalni nem tudnak. MÁRCIUS 6. TELEKI JÓ­ZSEF MÁSODIK LEVELE: „Levelükre válaszként itt küldöm a jótállási jegyet. A heverő és a fotel szakadása szépen nyílik. Hozzáértő megállapította, hogy a dísz­varrással valósággal ketté­vágták a műbőrt. Kérésem megismétlem, hasonló értékű bútort kérek, ezt pedig még fel tudják használni.” UGYANCSAK NÉHÁNY NAP MÜLVA választ vitt a posta a szövetkezettől: „A 18 hónapos garanciális idő le­járt, ezért nem áll módunk­ban az üggyel foglalkozni. MÁRCIUS 21. TELEKI JÓZSEF HARMADIK LE­VELE: „Levelüket megkap­tam, melyben elutasítanak, hogy a garanciális ja­vítás ideje lejárt... Feb­ruárban jelzett intézkedése­imből a sajtót értesítettem (a Szolnok megyei Néplapnál dolgoztam) és kimerítő leve­let írtam a Kereskedelmi Minőségellenőrzőnek. A rá­diót és a tv-t a jövő hétre halasztóm, hátha meggon­dolják magukat. MÁRCIUS 28. CIKK A SZOLNOK MEGYEI NÉP­LAPBAN — CÍME: KILÓG A „BELSŐ RÉSZ”: „A mű­bőr garnitúrán kisebb- hibák előbukkantak, de hogy, hogy nem, a díszvarrások éppen a 18 hónap elteltével »enged­tek el«, több helyen szaka­dás van a foteleken és a ka­napén, lóg a »belső rész« ...” ÁPRILIS 12. ELSŐ ÍZBEN GYULÁRA LÁTOGATTAM, AHOL NAGY KÁLMÁN­NAL, A SZÖVETKEZET EL­NÖKÉVEL BESZÉLGET­TEM: — Más esetben, méltá­nyossági alapon és a szövet­kezet hírnevének védelmé­ben. megoldottunk hasonló problémát. — Például? — Nemrégiben egy nyírsé­gi faluból egy sokgyermekes tanár házaspár keresett meg levéloen minket, hogy az ál­talunk gyártott bútorának garanciális ideje jócskán lejárt, de kérik, hogy segít­sük őket azzal, hogy felújít­juk azokat. Két dolgozónk kiutazott, s elvégezték a ja­vítást. ÁPRILIS 13. LEVÉL MINDKÉT FÉLNEK A KERMI-TÖL: „A vonatkozó rendeletek alapján a búto­rokra 18 hónap a jótállási idő, azonban a tartós fo­gyasztási cikkekre — így a bútorokra is — a gyártó vál­lalat a rejtett hibákért 3 évig szavatossággal tartozik. A fentiek alapján, tekintve, hogy a panasz leírása sze­rint nagy valószínűséggel rejtett hibáról van szó, a pa­nasz elutasítása nem volt he­lyes. Javasoljuk, hogy a fent nevezett panaszos reklamá­cióját felülvizsgálni szíves­kedjenek.” ÁPRILIS 14. MÁSODIK LÁTOGATÁS GYULÁN: — Nem rejtett hibáról van szó. Ha a tű túl sűrűn öltötte volna a díszvarrást, a szaka­dásnak már az első hónap­ban jelentkezni kellett volna — mondja Nagy Kálmán. ÁPRILIS 17. LÁTOGATÁS SZOLNOKON, TELEKI JÓ­ZSEFNÉL: — Látják, uraim, már 10 centit szakadt a var­rás. — ön nagyon durva, fe­nyegető hangnemű levelet írt a szövetkezetnek. Azt hi­szem, ez az oka annak, hogy elzárkóznak attól, hogy meg­javítsák bútorát. — Uraim, hozok egy kávét, és igyanak egy kis pálin­kát ... ÁPRILIS 17. LÁTOGATÁS A SZOLNOKI NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGÉBEN (A LEVELEZÉSI ROVATON): — Lassan 18 éve dolgozom itt, Teleki József még soha nem fordult panasszal hoz­zánk. Egyébként nem a Nép­lapnál dolgozott, hanem a nyomdában. ÁPRILIS 18. TELEKI JÓ­ZSEF NEGYEDIK LEVELE: „Voltak nálam az újságtól, és megnézték a bútoron a szakadásokat... A KERMI levelét is megkaptam. Arra kérem önöket, hogy valami szép bútorszövettel húzzák át a garnitúrát... Ha előző levelemben olyan hangot használtam, ami nem volt helyes, elnézésüket kérem, hiszen nagyon el voltam ke­seredve, mikor az új bútor­ból rám néz a halványkék szivacs bélés. Kérem szépen, írják meg, hogy lehet ezt el­intézni.” ÁPRILIS 19. HARMADIK LÁTOGATÁS GYULÁN: — Nem várt fordulat — mond­ja Nagy Kálmán. — Ez új színben világítja meg az ügyet. Ha már az első leve­le ilyen hangnemben fogal­mazódik, nem gyűrűzött vol­na idáig az eset. Kinek van igaza? Talán mindenkinek, a maga mód­ján. Mindenesetre Teleki Jó­zsef lépett egyet. Most a gyu­laiakon a sor. Jávor Péter 1979. április 24., kedd Értékmentők a KISZ zászlaja alatt Csöndes, zajtalan negyed Gyula város Üjkígyósi úti része, habár jó néhány vál­lalat települt erre a fer­tályra. A Munkácsy Tsz fó­liásai, a kertészeti vállalat dolgozói azonban szorgos munkájuk ellenére sem csapnak zajt, sőt a húskom­binát impozáns épületei­ből sem szűrődnek ki a mo­dern gépek, a húsfeldolgo­zók termelésének zörejei. A múlt vasárnapon mégis szokatlanul hangos volt a környék. És éppen a tég­lagyárból — amelynek ter­melése, munkaerőhiány miatt, már majdnem egy éve megszűnt — verték fel a csendet pattogó zene ritmu­sai, a telepen dolgozó em­berek vidám „hórukk”-jai. A téglaipari vállalat négy békéscsabai KlSZ-alapszer- vezetének fiataljai — és köztük öregebb „motoro­sok” is — társadalmi mun­kával töltötték a vasárnap­jukat. Nem kell senkinek A hatalmas területen, mintegy hat hektáron fekvő, volt téglagyár — pedig ren­tábilisan termelt — tavaly szüntette be a munkát: nem volt, aki a kemencék mellé álljon, mozgassa az anyagot, kihordja a huszonegy, be­ton alapzatú színbe a kész téglákat. Azóta kínálják el­adásra a telepet és épülete­it. De nem kell senkinek. A hibátlan színek, a tágas épületek, műhelyek pedig sok, raktárgondokkal küz­dő megyei vállalatnak — talán még gyulainak is — megoldhatná a tárolás gondjait. Sem a ZÖLDÉRT, sem az AGROKER, de még a tsz-szövetségek tagjai sem állnak olyan jól, hogy az olcsó pénzen kínált tele­pet számításaikon kívül hagyhatnák. Valaki azt is ajánlotta már, hogy ha más nem, hát a garázsszövetke­zetek is felhasználhatnák a betonlábakat, melyek a szí­neket tartják. Vagy víkend- házak stb. építéséhez is ki­tűnően megfelelőek lenné­nek. Tekintve, hogy eddig sen­ki sem tartott rájuk igényt, a téglagyári KISZ-esek el­határozták, hogy a vállalat vezetőségének egyetértésé­vel, KISZ-műszakokon, kommunista műszakokon hozzákezdenek a lebontá­sukhoz. Sok a kötelezettség — Csak a csabai cserép­gyártól nincsenek itt a KISZ-esek, de ők is dolgoz­nak otthon: a HAZEMAG porgyártó berendezés mű­ködtetésének befejező sza­kaszán munkálkodnak — mondja Nagymihály János, a KISZ-bizottság titkára. — Harmincötén láttunk hozzá az első szint szétbon­tásához ... — Az az őszülő hajú, aki ott cipeli azt a hatméteres gerendát, nem látszik KISZ- istának — jegyezzük meg ... — Csak a szívében az — mosolyog a KISZ-titkár. — ö a vállalat igazgatója. Ná­lunk ez már régóta így van — a vezetők nem csak szavakban hirdetik az igét... Itt „keccsöl” Bogár Imre bácsi is, a volt gyáregység­vezető, itt volt a főkönyve­lőnk is, csak el kellett mennie. .. — Kértek teát, meg zsí­roskenyeret? öt leány is eljött a busz- szal. ök nem a nehéz testi munkában vesznek részt, hanem teát főznek, zsíros­kenyeret kínálnak a tetőn dolgozóknak. De azért se­gédkeznek itt-ott másban is ... A cserepek lecsúsztatásá- nál ügyködik Borbély Ist­ván tervezőmérnök, a KISZ- bizottság termelési felelőse. — Nem szokatlan ez a munka? — Hát... De egy ilyen műszak után jobban tudja értékelni az ember, hogy a melósok mit csinálnak ... — Készen lesznek mára ennek a 114 méteres szín­nek a lebontásával? — Ezzel? Egy órára meg­esszük! — mondja „stílsze­rűen” az egyik KlSZ-alap- szervezet sportfelelőse, Já­nosi Géza. — Sok a kötelezettségünk — tájékoztat Rákóczi István üzemmérnök, a KISZ-bi- zottság ágit. proposa. — Az elmúlt hosszú hét után ezért vállaltuk a vasárnapi mun­kát. Tizenhatezer forintnyi erkölcsi tartozásunk van erre az évre társadalmi munkából... No meg a plusz, amit ezen felül sze­retnénk. A szakmunkás-kol­légium építésére a vállalt húszezerből már tizennégyet befizettünk. A nemzetközi gyermekév egyszámlájára ötezer forintot adunk, és ugyancsak ötezer forintot (ami szintén a gyermekek javára megy lényegében) a szanazugi úttörővezető-kép- ző tábor építésére. Fizikai munkások, mér­nökök, adminisztrátorok egy sorban szorgoskodnak a társadalmi munkában részt vevő vezetőkkel a telep le­bontásán. A tmk-ból Sajben János egyúttal a magnót is kezeli, nehogy úgy járjanak, mint tavaly Apátfalván, ahol egy vihar által ledön­tött színt kellett veszélyte­lenné tenni és akkor hiába akartak beatzene mellett dolgozni, nem sikerült. Be­döglött a magnó. Most han­gosan szól, frissebben halad a munka a ritmusa mellett. Lesz saját üdülőnk — Kell egy kis mozgás az öregebbj ének is — állítom meg Baukó Mihály igazga­tót, miután ledobja válláról a szarufát. — Én most KISZ-tag va­gyok, s örülök, hogy fiatal­jaink szívükön viselik a vállalat gondjait. Az itt le­bontott építőanyag nagy ré­szét — ha már nem kellett senkinek — jól tudjuk majd hasznosítani más gyáraink színjeinek, épületeinek ja­vításában. A társadalmi munka értéke pedig nemes célra megy, hiszen arról is szó van, hogy a Balaton mellett (a vízmű- és csa­tornaépítő vállalat fiataljai­val együtt) KISZ-istáink sa­ját üdülőt akarnak építeni. Vállalatunknak — pedig 2700 dolgozónk van — még nem volt saját üdülője. A KISZ zászlaja alatt most lesz, a telek már megvan hozzá ... Ezen túl ugyancsak a Balaton mellett épül a tröszt központi oktatási és üdülési centruma. Ehhez is hozzájárulnak KISZ-istáink, de idősebb dolgozóink is a kommunista műszakokban előállított értékeikkel... — Szeretnénk, ha már ezen a nyáron megkezdőd­hetne az üdülés, legalábbis a kempingezés a szárszói telkünkön — mondják a téglagyár KISZ-esei. Varga Dezső Miért kell szakmérnök? Olykor egy-egy létesít­mény megvalósítása után derül csak ki, hogy lehetett volna ésszerűbb megoldáso­kat is alkalmazni. Ennek fő­ként az a magyarázata, hogy változnak, korszerűsödnek az anyagok és a technológiai eljárások, amelyekhez a ter­vezőknek nincs elegendő is­meretük. Éppen ezért a ter­vezés mindinkább különbö­ző szakterületen dolgozók csoportmunkájává válik. Nem hiányozhat a csoport­ból a munkavédelem szakér­tője sem. A Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat is felismer­te ennek szükségességét és a tervezői csoportot szaktech­nikusi képesítéssel rendelke­ző munkavédelmi vezetővel egészítette ki. Az ő feladata a tervezési folyamat figye­lemmel kísérése, kezdve a műszaki megoldások módo­zatainak elbírálásától a meg­valósítás részleteinek a ki­dolgozásáig. Így többek közt segítséget nyújt a tervező részére a munkahely elren­dezésének, az anyagok moz­gatásának, a termelőgépek helyének és mozgáskörleté­nek meghatározásához. Kü­lönleges körülmények között a munkavédelmi felszerelé­sek, az egyéni védőeszközök szükségességét is számba veszi. Közreműködését bé­lyegzővel és aláírással iga­zolja. Tevékenysége kihat a kivi­telezőre is, mégpedig az ed­digi tapasztalat szerint igen kedvezően. Körösfalvi Pál igazgató tájékoztatása sze­rint az utóbbi időben javul­tak a kivitelezési munka feltételei, a létesítmények üzembe helyezésekor keve­sebb a vita, mint azelőtt volt és csökkent az igény a terv módosítására, illetve ki­egészítésére. S ami ugyan­csak fontos, ritkán kell kész munkát bontani és újra épí­teni. A munkavédelmi követel­mények szakszerűbb előké­szítése előnyt jelent a beru­házóknak is, mert zökkenő- mentesen hajthatják végre a létesítmény rendeltetésszerű használatba vételét. A követelmények azonban nőnek. A jövőben a tervező­vállalatnál bizonyára a mun­kavédelem vonatkozásában is magasabb képzettségű szakemberre lesz szükség. Olyanra, aki azonos szinten tud tárgyalni a tervezővel. Ilyen (szakmérnöki) képesí­tés megszerzésére lehetőség van, s ezzel a diplomával már jó néhányan rendelkez­nek is a megyében. Miért éppen a tervezővállalat ma­radna lejjebb egy fokkal, amikor minden más szem­pontból képes arra, hogy a megyei építkezések szellemi irányításából eredményesen vegye ki a részét. * —or Kitűnő magágyba vetik a kukoricát Tátkomláson Tótkomlóson, a Viharsarok Tsz határában befejezték a kora tavasziak vetését,- és most minden erőt a kukori­ca-vetőágy készítésére és ve­tésére összpontosítanak, ösz- szesen 2400 hektáron termel a szövetkezet ebben az esz­tendőben kukoricát. Kitűnő magágy készül az abrakta­karmány termelésére, csak­hogy mintegy 400—500 hek­tárnyi — nem összefüggő te­rületen — vízfoltok csillog­nak a földeken. Ezeket a vízfoltokat kikerülik a vető­gépek, ennyivel kevesebb te­rületen hull földbe a vető­mag. Egyébként a termálvízfű- téses hajtatóházban jól sike­rült a palántanevelés. A környékbeli városok, falvak háztáji fóliasátraiba több százezer jó minőségű pap­rika-, paradicsom- és egyéb palántát adott a tótkomlósi Viharsarok Tsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom