Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

harminc * f ESZTENDEJE! Komáméi „Teliből «I A békéscsabai Jókai Színház vendégszereplése ff ! 47. Ünnepek és hétköznapok Másf& száz esztendeje esíű- letett Jókai Mór, a nagy magyar mesemondó. Az író szülőváro­sában, a magyarországi Komá­romban, illetve a csehszlovákiai Kómámóban, a Duna jobb és bal partján kétnapos ernlék- A szovjet hadsereg főparancs- £ ünnepséget rendeztek ez alka- tsúhínak napiparancsa 1945. feb- £ lowbóL ruár 23-án: „Megparancsolom! 5 * Ma, február 23-án, a Vörös | Hadsereg fennállásának 27. év- £ fordulója alkalmából este 20 i órakor hússzoros tüzérségi üdv- * , . _ lövés dördüljön el Moszkvában, £ nyomán Ambrózy Ágoston éa Lenlngrádban, Kijevben, £ Nemes Zoltán írta. Zenéjét Da­Minszkben, Petmeavodszkban, £ Tallinban, Rigában, Vilniu&zban, ! . Xisinyovban, Tbilisziben, Sztá- * lángrádban, Szevasztopoüban, ■ Odesszában, Lvovban ... Örök « A csehszlovákiai ünnepség középpontjában a békéscsabai színház társulatának bemutató­ja volt. A Telihald című zenés komédiát Jókai Mór elbeszélései Az előadást Karinthy Márton rendezte. ... Piros farmotoros autóbuszunk Äs,««. HwMfc íS ért és függetlenségéért élesett « hősöknek! Halál a fasiszta meg- i szállókra!” j Három nappal korábban > ugyanez — a Vörös Hadsereg j napja —- volt az egyik témája £ a békéscsabai nemzeti bizottság £ is Komáméban vagyunk. Akul- túrház előtt megállunk, gyors terepszemle következik. A mű­vészek bejárják a színpadot, a műszak szerelni kezd, a zenészek az orch as tőrrel ismerkednek. Mindez csupán percekbe telik, fél óra múltán már a szálloda­rendkívüli ülésének. A jegyző- 5 ‘el ora ^uiran mar a szauoaa- k»yv ^. «dCtvcvöTto i“ 1E2: határoztak: „Amennyiben az 5 orosz katonai parancsnokság az « ünnepély megtartásához hozzá- | járul, Békéscsaba is részt vesz j f\ “ a Vörös Hadsereg ünneplésében. ! ”, .t A program: menet indul az er- 5 ,.AKj.tV,,.íS sz^-z meter a távolság. szokott délutáni alvást választ­ja, mások nyakukba veszik a 30 ezer lakosú várost A hajógyártól a központi áru- a vasúti hídtól a város pereméig álig néhány ísébetheflyi Hegedűs-korcsmától, : I «k ÄS?."£ IT 5 Steinern ulicán h«nar rftalA- tonai íaricS’ság elé. Ott! lui* *. menti múzeumra. hangzanak el az ünnepi besaé- j «lek... Ez már a béke időszaka az ország keleti felén és immár a • felszabadult fővárosban is. Al Előtte hatalmas méretű, ülő Jókai-szobor. Kezében jácint­csokor, a talapzatot szegfűko- S szőrűk borítják. Szalagjaikon a felirat: Magyar Írók Szövetsége, ssssnisrsr ä£i tss: “ífrSis: btsutzs arsaisp-sjass: Szemközt az 1754-ben ép't ?tt pravoszláv templom emelkedik az utca fölé. A múzeumban pillanatok alatt a vá­rís P. című szovjet film bemu­tatójáról: „Kósza hírek az orosz • filmművészet nagyságáról ugyan még az évtizedes náci propagan­da : tájékoztatnak bennünket * MS tó^I i «*?* «vág. közönség eddig nem élhette át.. £ A rendező és az operatőr hí- ~ hétetlenül egyszerű eszközökkel dolgozik. Semmi különös trük­kel, technikai tomamutatvány- nyal, erőszakolt hatáskeltéssel nem találkozunk, de annál tö­ra és a Duna folyók találkozá­sánál elterülő településnek hét­száz év előtt IV. Béla olyan ki­váltságokat adott, amilyennel akkoriban Buda rendelkezett Itt született Lehár Ferenc, Jó­kai Mór és a város ma is a * színészek játéka, i buna'menti síkság hötotó beállítása és a fotograha^ Kü-; sebb kulturáais> támadalmd, ipa­lönösen a főszereplő színésznő játszik végig csodálatosan szé- j les drámai skálát” Igaz, nem volt mindig ilyen 5 nézőtér. Négyszázan vannak a 375 személyes színházteremben. A függöny előtt megjelenik a helyi nemzeti bizottság alelnő- ke, köszönti a Jókai - ünnepség résztvevőit majd a kulturális bizottság elnöke lép a mikrofon­hoz, aki az író komáromi tar­tózkodásáról beszél. Arról, ho­gyan nevelte Jókait a város kol­légiuma és a szülői ház a betű, az irodaiam szeretetére. Említi Vályi Ferenc professzort, aki nyelvekre tanította egykor az if­jút A szünidőkről is beszél, amikor Petőfivel érkezik haza Pápáról Jókai Mór. A domon­kosokról is szól, akik az „Arany ember”-ben lettek megörökítve, és a város hársfáiról, kertjeiről, a szigetről, amelyek hangulatát őrzik az író halhatatlan művei. A Jókai-emlékezés után dr. Keczer András, a békéscsabai színház helyettes igazgatója kö­szönti Komámé lakóit, majd át­adja a kulturális bizottság el­nökének a csabaiak ajándékát, egy Jókai-domborművet A darab bemutatója osztatlan sikert arat. Folytonosan felcsat­tan a nyíltezíni taps, nevetést csal ki a vérbő komédiázás, a poénokra kihegyezett verselés, de feszültséget teremt Időnként egy-egy kitűnő rendezői ötlettel belopott korabeli társadalmi tü­körkép. Egyaránt nagy siker Máhr Ágnes tenyeres-talpas, harsány Borcsája, Sipka László elesett Nyavigája, Kárpáti Ti­bor könyed, délceg Dallas I Ádámja, Fodor Zsóka kacér hős- £ nője, Székely Tamás anyám asz- £ szony Harangija, Boross Mária i behízelgő Veronikája, Cserényi j Béla kótyagos és ravasz Tóbiás- £ sy professzora. Külön kell szólná a mesteri « komikáról, Dénes Piroskáról, i akinek minden mozdulata meg- : perzseli a levegőt A sikernek természetesen ■ Holpert János karnagy és a ze- £ nekar is gazdag részese. 5 ••• A bemutató után a művészek £ tiszteletére fogadást rendeztek £ az Európa Szállóban, ahol meg- £ jelent és elismerését fejezte ki £ Szentesi Antal, a Magyar Nép- | köztársaság prágai nagykövetsé­gének helyettes ügyvivője. A műszaki stáb még az éjsza­ka folyamán összepakolt, és el­indult Békéscsabára a díszletek­kel, jelmezekkel megpakolt te­herautó. A színészek és a zenekar tag­jai másnap délben búcsúztak el £ kedves vendéglátóiktól, hegy itt- { hon folytassák munkájukat. A komámói Telihold-bemuta- tó méltó eseményként került be a Jókai emlékét oly szeretettel őrző csehszlovákiai kisváros em­lékkönyvébe, hogy hirdesse azt a nemzetek közötti barátságot, amit egykor személyesen, ma g művein keresztül a nagy ma- £ gyár író hirdetett. Réthy István : i Szűzföldek meghódítása — Mongóliában I : ri központja.. Továbbmegyünk. A kiraka­tokban sok helyen látni Jókai fényképét, a róla szóló cikke- t" A szűzföldek feltörése 1959­ben kezdődött Mongóliában és ehhez a Szovjetunió felbecsülhe­tetlen értékű segítséget nyújtott. A mongol sztyeppe ősi csendjét szovjet gépek robaja törte meg. Az első három esztendőben 300 000 hektár földet műveltek meg és állami gazdaságokat lé­tesítettek. A szűzfőldek megnó- dítása óriási változásokat ho­zott a társadalmi munkameg­osztásban. Az állattenyésztés a mongol népgazdaság önálló ága lett. A mezőgazdaság jelenleg tel­jes egészében kielégíti a mon­gol lakosság kenyér-szükségle­tét. Az 1973-as adatok szerint a * köztársaság egy lakosra jutó £ gabona-termése 385 kilogramm £ volt. A szűzföldek megművelő- £ sének jelentős része van ab- 5 ban, hogy az állattenyésztés • problémáit — amelyek a takar- £ mányalap növelése terén jelent- £ keznek — sikeresen megoldják. £ Az állam takarmánytartaléka £ 1973-ban hétszerese volt az 1987. £ évinek. .A mezőgazdaság inten- £ zív fejlesztése megkövetelte a £ gyakorlott szakemberek számú- ! nak növelését. Egy példa: 18- £ szór több agronómus dolgozik, £ mint másfél évtizeddel ezelőtt. £ (BUDAPRESS—MONCAME) • __, , - . _ , «, ■ <d ruict 5ZO10 ClivlKNí- | ű rrnop^ a hangulat, emelkedett, ket Mindenki Äet6t s a téma. A csabai nemzeti bt- j ! £ regényeit, akivel szóba elegye- • zottság március 1-i ülésén sú-? dünk Nénsz^rűseae szinte eSve- £ lyos problémákkal kellett foglal- ! düíállé, szá^tven“ év utánam £ kozniuk a résztvevőkkel: „Gyus-, kol5ott’meS. Az ember szerelte- ■ ka János jelenti, hogy a Bé­késcsabára érkezett budapesti gyermekek nem kapnak megfe­lelő ellátást. A Nemzeti Bizott­ság a megfelelő ellátás ügyében a szükséges intézkedéseket meg­teszi kopott meg. Az ember szerete- tét, az élet szeretetét hirdető; Jókai-törten ebek mindig érvé- ■ nyesek maradnak. Az utcán Simon István Kos- £ suth-díjas költővel, az írószö- £ vétség titkárával találkozunk. A £ utasítja a közelelmezé- ■ rendezője személyes is- ■ si hivatalt, hogy a hivatalosan leküldött budapesti gyerekeket jegyekkel lássa el... A nyilas gyűjtőtáborral kapcsolatban azt az elvet kívánják a Nemzeti Bi- zottság tagjai megvalósítani, hogyha valaki fasiszta érzel­mű, őt magát kell büntetni, de miatta ne szenvedjenek a hoz­zátartozói. Előadódott olyan eset, ahol a feleséget táborba vitték és ott dolgoztatják. A Nemzeti Bizottság megbízza Gyuska Já­nost, hogy a politikai nyomozó- osztályon vigye keresztül ezt az elvet ... Az elnök ismerteti a gyomai női és férfi szabó kis­iparosok beadványát, melyben Ingyen munkájukat ajánlják fel az újonnan megalakuló nemzeti hadsereg ruháinak el­készítéséhez.” A sok gond után tehát volt egy jó hír is, kelle­mesen fejeződött be az aznapi nemzeti bizottsági ülés. (danlss) ! merőse, így beszélgetni kéz- ! dünk. Mondja, milyen sikere j volt Sükösd Mihály irodaiam- £ történész Jókai-előadásának, az- £ után azzal válunk el, hogy este • ők is megnézik az előadást. Fekete Gyula: A fiú meg a katonák 13. Lett azután még egy rejtek­_______________________ _ hely, most legutóbb, vagy két a .T‘ , ,____......' «.A4 : héttel ezelőtt. De azt nehéz lesz A Telihold bemutatóját hét , m találni, Valahol a hesvpk órára hirdették, de hat óra kö-£ rül már sokan vannak a műve- 5 rébb _ gSeU * négjíyel semrmI iődési ház előcsarnokában. Egy í se többfi _J^ünt ahogy asztalnál Jokai-emlékbelyegzes : Grisáékat utolérte. folyik, a jegyszedök műsorfüze- , tét osztogatnak. A büfében egy £ 0tt erezte a kötelet is Azt üveg kóla méllett Nemes Zol- £ P*»» nem dugta el, rögtön a iám a ismerek. A darab születe- 5 dekára csavarta, a nadrág : alá. így akár fenyes nappal ót- sóról faggatom. ^ 5 mehet a fronton, nem érheti — Regen Ismerem Ambrozy. KZerencSétlenség, .nem foghatja Ágoston csengő-bongó verseit es : golyó sem semm\féle rűntás. arra gondoltam, így kellene * Visszaadni a Jókai-elbeszélése- £ ket. összeállítottam dramatur- : 1975. FEBRUÁR SS. Parázsé nagymama minden ilyen babonasághoz ért — a ha­0^,14 a : lottak is jártak már nála, a lel­te ^ett Meí keTLndTam i ^ek-, és ő esküszik rá, hogy ez be szedett. Meg KeU mondjam, . min(Jenre jó Betegség ellen hogy mámorosán dolgoztunk. ; tá5ok ellen de més szerenJ \ Mét ta hol Elég e^ nyúlíwk­i 'S? ^tŰn6 zené3e 68 32 eddlgi ■ nyi darab belőle ® akkor ez sikerek. . hogyne volna elég, hatszor éri Biztos vagyok abban, hegy £ körül a derekát. Jókai ma is híd az emberek £ a faluban nem volt senkinek kulturálódásához, — mondja és | egy darab sem. De a szomszéd máris elnézést kér, hívják. ; faluban ismert valakit nagyma- Piilanatokogi belül megtelik a 3 ma, akinek volt. Legalábbis azt mondta pá, hogy annak csakis akasztott ember kötele lehet a birtokában, mert annak minden sikerül. És az a jő benne, hogy akár­meddig megtartja a varázsere­jét. Tudott egy emberről nagy­mama, aki egy előhasú üszőt adott egy nyúlfarknyi dara­bért, amelyet valamikor Rózsa Sándor köteléből vágtak. És még mindig szerencsét hozott. Pedig mikor volt az, amikor Rózsa Sándort akasztották. Még nagymama se igen élt akkor. Grisát a főparancsnok neve után találta meg. Palkővnyik Szinyicin — így hívták a főpa­rancsnokot. Abba az épületbe, ahol az aranyérmeket eldugta, még az­nap idegen orosz katonák szál­lásoltak be. Nem valami barát­ságos társaság. Rögtön azzal kezdte az egyik, hogy elvette tő­le a prémsapkát, amelyet Gri- sátóí kapott. Bőgött, persze, a sapka után, és kiabált mindent, magyarul, oroszul, ami a szájára jött. Mire Takarékosság? 1975. január 1. óta az oktatási intézményeket is kötelezték, hogy fűtőolaj-szükségletüket utalvány megváltásával fedez­zék, amit az ÁFOR járási és megyei kirendeltségein válthat­nak meg. Az intézkedés minden bizony- nyál indokolt, hiszen takarékos­ságról, tervszerű üzemanyag- felhasználásról van szó. Egy-egy ilyen „blokkban" S0Ü literre szóló tüzelőolaj-utalvány van — és most tessék idefigyel­ni! — húszliteres címletekben. Ez aztán az ésszerűség — ki­ált fel az ember „örömében” — arra gondolva, hogy vajon ki­nek a szüleménye az a döntés, hogy egy-egy intézménynél mar- monkannánként fogják megvá­sárolni, elszállítani azt i tüzelő­olaj-mennyiséget, ami‘ egy fű­tési szezon ideje alatt csak több ezer literben fejezhető ki. Takarékosság — mondjuk gyakran és okkal, de ez a pa­pírra is vonatkozik ám, aminek igencsak felszökött a világpiaci ára. Meg a munkaidőre Is, hi­szen ezeket a húszforintos „cím­leteket” valakinek fel is kell valahova ragasztani. És ugye minél több van ezekből, annál több időt vesz igénybe. Mert amíg 500, 1000 litert is el lehet­ne intézni „egy nyalással”, ad­dig — engedjék meg, hogy ne számoljam ki — ugyanezt 20 literenként,. Jt?) De a kör nem zárult be! A felragasztott „elmteteket" valakinek meg is kell számolni, és a többi és a többi... Hadd ne pazaroljam én ts m szót tovább, mert talán ennyi­ből is megérthető, hogy ebben az esetben valaki rosszul taka­rékoskodott. Azzal „spórolt”, amire — minden döntés meg­hozatala előtti — a legnagyobb mennyiségben »an szükség. Igen — az ésszel, amit ha használunk, akkor nem zárja ki annak le­hetőségét, hogy legyen 20 lite­res utalvány. Azt azonban min­denképpen kizárja, hogy csak ez legyen, és nagyobb .címletű” nem. Ráadásul ebből is csak annyi, hogy egy járási székhelyen elő­fordul, hogy egyetlen nap alatt, mindössze 1 ezer 500 literre ele­gendő, 20 literes „címletekben" fellelhető utalvány van. Kíváncsian várja az ÁFOR il­letékeseinek válását: Szilárd Adám a parancsnok — nem főpa­rancsnok, még nem is májor, csak valami lejtynant — tolmá­csot hívott, és kilvallatta, ho­gyan került hozzá a sapka. És miféle Grisát emleget folyton? — Nem az, hogy Grisa, de Palkővnyik Szinyicin is tudta, hogy ez a sapka az enyém! — sírta a tolmácsnak. — Akár­hányszor találkoztam vele, és tisztelegtem is neki, igen! Palkővnyik Szinyicin? — Igen, Palkővnyik! Vagyis főparancsnok! Nevettek, és visszaadták neki a sapkát Pedig, ha nem emlegeti Pal- kóvnyik Szinyicint, biztosan nem adják vissza. Persze, hogy tartottak a főparancsnoktól. Pal- kóvnylk Szinyicin a tankoknak is parancsolt a tüzéreknek is, fölötte már csak a tábornok le­het. Vagy Sztálin. Maradhatott volna velük, és enni is kapott. De ezekkel nem barátkozott úgy össze. A nőkhöz sem vitte el őket, pedig egyre biztatták, hogy hív­jon fel hozzájuk magyar haris­nyát. Később, amikor fufajkát (gértek neki, elvitte volna őket a nőkhöz, de már nem volt rá alkalom. Egy májor, aki a parancsno­kuk volt, hivatta a tolmáccsal: szedje össze azonnal a hobbiját, s indulhat Grisához. Három leponyvázott teherautó állt a téren. Íellódították az egyikre, a lőszeres ládák k&aá

Next

/
Oldalképek
Tartalom