Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

Brigádvállalások biztosítják a takarékossági tervek teljesítését Ülést tartott a» SZMT Elnökségm A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának Elnöksége pén­teken ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként megvitat­ták az MSZMP Központi Bi­zottságának 1974. decemberi ha­tározataiból adódó szakszerveze­te feladatokról szóló tervet A negyedik ötéves terv befe­lező évében kiemelt szerephez jut a takarékosság, éppen ezért a megyében különösen a nagy üzemek, az Orosházi Üveggyár, a tégla és cserépipar, a cukor­gyárak, a MÁV, a Volán és a mezőgazdasági terményszárítók — energiafelhasználását kell nagy figyelemmel kísérni. A szakszervezetek legfőbb felada­ta: megfelelő propagandamun­kával biztosítani, hogy a szoci­alista brigádok versenyválialá- saikban garantálják a takaré­kossági tervek teljesítését A megye 1975-fie gazdaság! tervét — az Ipari termelés » százalékos, az építőipari tér- Kiélés 7 százalékos és * mező- gazdasági termelésben a növény­termesztés 4 százalékos növelé­sét — csak a munka termelé­kenységének, hatékonyságának fokozásával a munka és üzem- szervezés további javításával le­het végrehajtani Az ebben rej­lő tartalékok feltárásában az ftzemí szakszervezeti szervek­nek ss felelősséggel keffl »észt vanniük, ■ Az ündotafafflaa iranefkedé- M& megakadályozása, a népgaz­daságnak anyagi kárt okozó (gazdaságtalan termelés korláto­zása, a kommunista műszakok (szervezetlenné válásának meg- i «Mteása, a verseny hely«« érté- < kelés« szintén olyan kérdések, amelyekben a szakszervezetek­nek kell elsősorban állást fog­lalniuk, dönteniük — állapítja meg az SZMT közgazdasági, il­letve agltádóe és propaganda­munkabizottsága által közösen kidolgozott feladattervezek Az elnökség! ülés az első na­pirendi pont vitája után meg­hallgatta az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetében, va­lamint a Volán 8. számú Válla­latnál a tagkőnyvcsere végre­hajtása során szerzett tapaszt«* latokról szóló tájékoztatókat, majd a munkavédelmi bizott­ságnak az 1974. évi üzemi bal­esetekről szóló jelentését. Az elmúlt évi balesetekről szóló tájékoztató jelentés sze­rint 1974-ben az ipar és az ál­lami mezőgazdaság üzemeiben ugyan héttel több baleset tör­tént megyénkben, mint egy évr vel korábban és a balesetek mi­atti táppénzes napok száma is csaknem 750-nel növekedett, összességében mégis megállapít­ható az, fiögy a balesetek szá­mának a megelőző években ta­pasztalt viszonylagos növekedé­se megállt, mivel tavaly a fog­lalkoztatottak száma — ÚJ üze­mek belépésével —« Jelentősen megnőtt 1973-hoz képest. Javult a balesetmegelőző munka szín­vonala is. Az SZMT Mmttesvédelmi Munkabizottságának jelentését kővetően a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának február 21-i elnökségi ülése a titkári be­jelentésekkel ért véget a szak- szervezetek békéscsabai székha­zába««. Észt régészeti leletek Két hét a 2. Ukrán Front utján ~~A Zalka Máté kolhozban Boltívétől mintegy nyolcvan kilométerre, a Kobeleeädj járás­ban fekszik Beliká község. Hasz- casabb időt töltött itt _a húszas, harmincas években Zalka Máté A beiiikiek nagyon büszkék a legendás magyar tábornokra. — Szerette azt a fiatat Matvej Mih&jlovics Zalka. áaép, a fek­vése. Valóba« szép. Egyik fel* sza­kadékkal lemetszett dombra épült. A másik fele ködbe vesző, széles, nagy lapály. Ha az ember föntről, a magákból sokáig nézi, lassan oszladozó ködben fel-fe'i- tűnmék a fehérre meszelt házaik. És lent előcsillan kígyószerű ka­nyargásával a Vorszkla, amely Nagy Pétertől kapta a nevét, amiért „ellopta” a cár távcsö­vét. A svédeken aratott diadal másnapján ugyanis '• távcsővel nézte a szétszéledő ellenségeit, ami egy óvatlan pillanatban ki­csúszott a kezéből, bele a vízbe. Nyoma’ veszett azonnal. így tartja a legenda. A községi tanács titkára, Szia- nyiszlav Ssemjonovics Puha hu­szonkilenc éves. Három eszten­deje tölti be ezt a posztot a nyolcezer lakosú helységben. — A háborúban sokat szenve­dett a községünk. Kétezer házá­ból csupán ötven maradt meg — mondotta. Jellegzetes mező- gazdasági település volt 1957-ig, azután indult meg az iparoso­dás útján. Jelenleg a községben működik a járás legnagyobb cu­korgyára. Híres a tejkonzerv- üzömünk. És a Zalka Máté ne­vét viselő kolhoia. látta tí, aztán a Zaíka Mátts kolhozban dolgozott állatorvos­ként. — Hogyan lett a kolhoz -elnö­ke T — Megválasztotta#!. Nálunk ugyanúgy történik ez, mint Ma­gyarországon. —- járt már ész országunk­ban? — Nem, A kdfhezurJcat vi­szont többször felkeresték már magyar taz-tagók. így hát én is tudok egyet-másl a magyar szö­vetkezetek életéről. Mert hiszen találkozásaink során kicseréljük a tapasztalatokat, A Zalka Máté nem tartozik a nagy gazdaságok közé. 5843 hektáron gazdálkodik. Tagjai­nak száma 1341. Közülük Igen sok nyugdíja*. Évről évre töb­bet költenek gépesítésre. Jelen­leg 48 traktora, 31 tehergépko­csija, 11 gabona-, öt kukoriős­éé öt cukorrépakombájnj* van a kolhoznak. A termésátlagok is jók A műit évben búzából 33,4 mázsa, árpából 22,5 mázsa, zabból 21,7 mázsa, borsóból 25,8 mázsa, cukorrépából 315 má­zsa termett hektáronként Jelen­tős ágazat az állattenyésztési. 1974-ben 1817 szarvasmarhát, 7000 sertést és mintegy 2000 ba­romfit tartottak. Ebben az évben továbbfejlesztik a sertés- és szar­vasmarha-tenyésztést — Mennyi az átlagkereset a kolhozban? — kérdeztük az el­nököt — 175—180 rubel havonta, — Miennyit keres egy fejő­nő? T Dsstl «régészek ® !fe®zelműMte«a) (f#yan feltárásokat végeztek, me- Syekssek eredményei lehetővé te­szik as agykor! Oroszország és Skandinávia közötti kereskedel­mi útvonalak pontosabb küjelö- Msét fisztorosig üByugai’ä! psrtvidé- lsén, egy időszámításunk első századából származó temetkezé­si helyen a régészek olyan bronz díszeket tártak fel, amilyeneket H®enifeákj mewnWlc, 3d a váram­ból, s ki tudja, hány falun1, vá­roson keresztül. Majd elfagyott már keze-lába Végre egy falu­ban leállt a sofőr, átadta öt két vörös karszalagos patrujnak, • azonnal indult tovább. Vagy Grisát Ismerhette a má- Jor, vagy Palkóvnyik Szlnyi- cínt, mert csakugyan ebben a faluban állomásozott a szakasz. Még az ismerő® katonalányok is. Grisáék egy Iskolaépületben voltak elszállásolva, Velük te maradt, 4m velük ment ezután a hegyekbe, ahol egy váratlan német támadás megint elszakította őket egy­mástól. Közel volt a front a hegyek­ben, a tüzérek odáig lőttek. Ha rákezdték a Sztálin-orgonával, hányták a keresztet, és hango­san imádkoztak az asszonyok. Éjjelenként, amikor az ágyú­zás abbamaradt, egy vakkanás sem hallatszott, mintha kihalt volna a falu. Sem éjjel, sem nappal, még hívásra sem me­részkedtek elő a kutyák. Itt az iskolát sebesülteknek foglalták el. Grisáék házakhoz szállásoltak el. <5 Grisávai és három másik szerelővel egy fa­luszéli házban lakott. A tiszta­szobát foglalták le. kettőjüknek a padlón, szalmazsákom ágyaz­tak. Két öregasszony volt a ház­nál meg egv totyogó kisfiú. Rongyos fekete nagvkendőbe öugyolálva, az ágy végénél, egy «sem a területen eddig még nem találtak. Hasonló leletekről ér­kezett hír Svédországból is. Az észt kutatók megállapították, hogy korábban számos ilyen díszt találtak a Szovjetunió eu­rópai részének közepén felevő Valdaj-hátságon. Az időszámítá­sunk előtt készült díszek az Az elnök, Ivem Ívanovtcí Szmolecsenko negyvenegy éves. Domyedk mellett, az Aaovi-ten- ger partján született Az lsíko- 'la elvégzése után került Poltava megyébe. Több éven keresztül a járás tíŐáOiatorvosS teendőit — 170 rubelt •— S mennyit n éünSk? — 230-at Aztán vendéglátóink kérdez­tek bennünket a hazai mező­gazdaság inai helyzetéről. A hetvennégy es időjárásról, ered­egykori. orosz kereskedők köz­vetítésével juthattak el Észak­ra (BÜDAPRESS—APN) mctcüfbem kuporgott az egyik • asszony; csak a szemüvege meg : az orra látszott ki a kendőből. j A másik, soványka, őszülő ha_ ! jú, olyan idős lehetett mint Pa- : rázsó nagymama, vagy talán va- i lamivéi idősebb is. Némán, rí- • ad tan toporgott előttük, csak a ■ váratlan magyar szóra lobbant j a szemében kíváncsiság. Másnap azután már kérdező»- ■ ködni is mert; „Tessék mondani, ; kedves...’* S csak akkor hagy- | ta abba a teasékelést, amikor ! mégtudta róla, hogy csak ma­gyar. De azontúl is magázta, mint otthon a falubeli asszo­nyok a jegyző meg a pap gyere­keit. Jóba lehettek a háziakkal. Grisáék két doboz gyufát ad­tak nekik, meg egy demizsonnal sózott benzint. Amikor pedig megsütöttek egy kacsát, Grisa azt sem fogadta el ingyen, 300 hadipengőt adott érte. Levetette most már a rótt- • gyos nagykendőt a sámlin ku- : pörgő asszony is, eltette a szem- ■ üveget és megmosakodott; le- ■ mosta a kormozást az arcáról, j Akkor látszott csak, hogy ő sok- : kai fiatalabb. Bár a kisfiú nagy- j mamának szólította, a másikat, j az öregebbet meg naftámnak- i Lehetséges, ha maradnak még i néhány naoig, előkerül valahon­nan á kisfiú anyja is. Akkor este nirogot sütöttek J Grisáék. Olyasforma, taint a *si- j dóbéles, csak nem túrót tesznek • a közepébe, hanem darált husi | (folytatjuk) I A Zalka Máté-múzeum V„ A. Kamenyeokaja, múzeumi kísérőnk, az általános iskola tea ára ___________o » lényekről. Majd áttavitáltak s szomszédos épületbe, amelynek számunkra különösein szívet me­lengető nevezetességé: ess a* egyetlen Zalka Máté-múzeum a világön. V. A. tSamenyeekaja Vélt taű- . aeumi kalauzunk, Kísérőinkkel egyetemben nagyon sokat tudott az iníernacioinalista harcok Lu­kács tábornok néven ismert tá­bornokáról. — Matvej MihaJIövics 1916- ban került hadifogságba. Krasz- nojarszkban megismerkedett s forradalom eezm&vel, s hama­rosan fegyvert fogott a szovjet hatalom oldalán. Lovasezredet vezetett Szibériától a Volgáig. — BelikS mellett megsebe­sült, a faluban lakók gondozták. Megtetszett neki a község. A szülőfalujára, Matolosra em­lékeztette. Megígérte, ha a har­cokat túléli, újra eljön hozzánk pihenni. így is történt. Különös érzés volt Magyar- országtól sok ezer kilométerre Zalka Máté ereklyeként őrzött használati tárgyait látni; író­asztalát, tintatartóját, csizmahú­zóját, papucsát. És a fényképek sorát, amelyek részben itt ké­szültek, részben az orosz, il­letve a spanyol polgárháború frontjain. Fekete szalagos, vö­rös tablón helyezték el a ki­állítás rendezői a temetéséről készült újságcikkeket, fotókat. — Sokén kísérték utolsó út­jára. Szerették nagyon Spanyol- országban Annyi koszorút, csok­rot helyeztek a sírjára, hogy a temetés napján a környéken más célra már nem is lehetett vörös rózsáit kapni. — Mi magunk nagy tteztélet­tel őrizzük és ápoljuk az emlé­két 1961-ben múzeumszobát nyitottunk, néhány esztendeje pedig felépítettük ezt a házat ötvenezren nézték már meg a kiállítást, hét alkalommal hon­fitársaik is jártak mór itt Az egyik tárlóban tervrajzok: .a Zalka-emlékéremhez és a Z at­ka-diplomához. Először a tábor­nok felesége kapta meg, azóta a legjobb kolhozistákat tün­tetik ki vele. Mi tagadás, meg­hatódtunk a hagyományok ilyen mély tisztelete láttán. . Még egy, végső soron Zalká­hoz kapcsolódó élményünk volt a faluban. Utunk 6orán itt ta­lálkoztunk az egyetlen olyan emberrel, akit egyszer sem lát­tunk igazán felszabadultan ne­vetni, aki még a barátságra töltött poharat is csak jelképe­sen érintette a szájához, aki­nek arcáról sohasem hiányzott a jól-rosszul titkolt keserű vo­nás. Megtudtuk, hogy az iskola mindenki által nagyra tartott igazgatója, Danyilo Timofeje- wics Kuszafkö súlyos sebesülés­sel tért vissza a magyarországi frontról, s hogy azóta két in­farktuson esett át. Halkan, sza­vait lassú gesztusokkal kísérve kezdett tömör mondataiba; Osak a háború után, már nem fiatalom lettem pedagógus. Tanítani visszajöttem a szülőhe­lyemre: Tanít a feleségem is. A fiunk meg építésznek készül Poltavában. Orosz nyelv és iro­dalom a szakom. Szeretem Pus­kint és az Önök Petőfijét. Nem hiányoznak persze, a könyves­polcunkról Zalka Máté kötetei sem. Hiszen az iskolánk is az ő nevét viseli.j^Pionírjaink leve­leznek, jelvényt, fénykéneket cserélnek a matolcsi úttörőkkel. Csak mostanában valahogy meg­ritkultak a levelek. Kár. Nem szabadna, hogy megszakadjon ess a barátság. Seredi János — Daniss Győző ' (Folytatjuk) 5 emumb 19?3u FEBRUÁR, 33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom