Békés Megyei Népújság, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
Harminc éve történt Munkásszemmel » A Petőfi partizánosztag harcai Fábry József cselekvő szabadságvágya, tettrekész forra- daknisága nem akkor nyert első alkalommal bizonyítást, amikor harminc évvel ezelőtt partizánosztagával harcba szállt Szlovákiában a hitlerista megszállók ellen. A Rozsnyó melletti Krasznahorkaváralja községből származott építőmunkás félig gyerekfejjel — a húszas évek második felében — ott állt már a kommunista mozgalom harcosai között, hogy a szülőföldjének cseh és szlovák munkásaival, szegényparasztjaival együtt követelje a burzsoá köztársaság dolgozó népe számára a gazdasági helyzet és a szociális viszonyok javítását, a nemzetiségi egyenjogúság elismertetését. Amiken- Fábry József lakóhelyét Magyarországhoz csatolták, mint annyi más antifasisztát, őt is Kistarcsára, majd Nagykanizsára internálták, aztán büntetőszázaddal a frontra küldték. Átszökött a szovjet csapatokhoz és 1943 végén, 1944 elején egyike lett annak a tizenhárom magyar önkéntesnek, aki Észak nyugat-Ukrajnában a volhiniai és a Pripjaty-mocsa- rak vidékén elsőként vett részt a legendás hírűvé vált Fjodo- rov tábornok partizánegységének harcaiban. Most harminc éve, 1944 szeptember 19-én tíztagú magyar ejtőernyős csoport a szlovák— magyar határvidéken az ellenség hátában önálló harci tevékenységbe kezdett. A csoport létszáma gyorsan nőtt: megalakult a Petőfi Sándorról elnevezett magyar partizánosztag, amelynek Fábry József kezdetben politikai megbízottja, később Grubics Zoltán százados hősi halála után parancsnoka volt. Osztaga agitáclós anyaggal, ellenállásra szólító felhívásokkal érkezett a magyar csapatoktól megszállva tartott területre. A partizánok fegyvert, i robbanóanyagot is hoztak. Rozsnyó közelében, a műúton aknákat helyeztek el a csapatszállító német gépkocsik elé. Többször megütköztek német és magyar alakulatokkal, Lucska faluban egy magyar szakasszal találták szemben magukat, felfedték kilétüket a katonák előtt, akik közül többen átálltak hozzájuk. A Petőfi partizánosztag, melynek létszáma — a hozzá csatlakozó önkéntesekkel — néhány hét alatt megközelítette a háromszázat, a Kassa körüli falvakban jelentékeny veszteségeket okozott ' az ellenségnek, megrongálta utánpótlási vonalait, telefonvezetékeit, akadályozta hadtápjának működését. Fábryék több alkalommal érintkezésbe kerültek a Nógrádi Sándor által vezetett egységgel, (segítettek azoknak összeköttetést teremteni rimaszombati, rozsnyói, tornaijai, füleki illegális pártszervezetekkel, antifasisztákkal. Nehéz körülmények között vívta harcait a Petőfi Sándor partizánosztag a sokszorosan túlerőben levő kegyetlen ellenséggel és a tél viszontagságaival. Harci cselekményeik a Rozsnyótól északra eső falvakban 1945 február elején értek véget, amikor a szovjet seregek felszabadították ezt a területet. • Fábry e néhány sorban ösz- szegezte a Pefőfi-osztag küldetésének jelentőségét; „Harcaink a csehszlovák és magyar nép internacionalista barátságának emlékezetes fejezeteit alkotják. Partizánjainkra, akik számos ütközetben és partizánakcióban tettek tanúbizonyságot elszántságukról és bátorságukról, és akik közül sokan életüket áldozták a fasiszta e1nyomás elleni szabadságharcban. méltán emlékezhet úgy az utókor, mint a felnövekvő nemzedék példaképeire.” V. F. dhit Békéscsabán A családi perpatvar eredménye: vérző orr. eltört szemüveg és néhány kitűnő karikatúra-ötlet. A Közelharc férfiak és nők között című amerikai film főszereplője Jack Lemmon Az amerikai filmvígjátékok kesernyés! ízét hordozza magában a Közelharc férfiak és nők között című színes alkotás. A főhős egy karikaturista, akinek napról napra gyengébb lesz a látása. A szemorvosnál ismerkedik meg egy több gyermekes asszonnyal ■ az agglegény felhőtlen élete csődbe kerül — időlegesen. Természetesen a film kétórás kacagást, jó kikapcso- lódafú biztosit. A film főszereplője az Irma te édes és a Legénylakás hőse. Jack Lemmon. A Francia kapcsolat is jellegzetes amerikai film, csak ebben az izgalom van túlsúlyban. A film forgatókönyvének alapjául szolgáló riportregény megtörtént eseményeket dolgoz fel. A történet középpontjában a „fehér méreg”, a kábítószer és kereskedelme áll. A mindvégig izgalmas bűnügyi film főszereplője Gene Hackman. A kongresszusi munkaversenyről Vasöntöde. Semmiben sem kü-1 lönbözik a hasonló jellegű üzemektől. Hőség, füstös-gázos levegő, fülsiketítő zaj. Kohók, ho- mokformák, kormos, markáns arcú emberek. Az egyik sarokban formákkal körülbástyázva dolgozik Nem- csényi János, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet vasöntője. Homlokán patakzik a veríték, maszatos, arcából időnként előcsillannak fehér fogai Hatalmas tenyerében szinte recseg a szerszám nyele. Kemény, igazi „vasas’' kezek. Nemcsényi János 1961-től dolgozik a szövetkezet öntödéjében, s a következő évben kilencen megalakították a Gábor Áron öntőbrigádot. Még az évben el is nyerték a szocialista címet. Csak néhány percre áll meg, mert nem kenyere a lazítás. Az évek során hozzáedződött a nehéz munkához. Az öntöde ez évi tervében 200 ezer húsdaráló készítése szerepel. A IX. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának tiszteletére az üzemrész kollektívája vállalta, hogy 10 százalékkal túlteljesíti a tervet. Az öntöde három szocialista brigádja célul tűzte maga elé, hogy 6—7 százalékos minőségi javulást is produkál, s két kommunista műszakot ajánlott fel a szarvasi gyermekintézmények segítésére. így nekik is részük van abban, hogy az új, 50 személyes Tes(vérmegyénl»r«l ír a Szovjetunió szeptemberi száma Négyoldalas, jó néhány fényképpel illusztrált cikkben mutatja be a Szovjetunió című folyóirat 9. száma Penza megye ardimi szovhozát, annak/ ’ szarvasmarha-tenyésztő telepét. Más cikkekben a Lihiacsov autógyár egy kiváló dolgozójának életútját villantja fel, az atomenergia felhasználásának lehetőségeiről szól, a grúz szép. művészeti múzeum kincseivel ismertet meg, az érsebészettel foglalkozik, megrajzolja egy íjászbajnok portréját és beszámol a magyar sikereket is hozó Csajkovszkij zenei versenyről. E számból sem hiányoznak a karikatúrák és a gyerekeknek szánt mesesorozat. Mai ' | tv-aján latunk: j 18.30: Gépek között Közvetítés a kőbányai vásár- ■ város területéről. Ebben az év- : ben — az őszi vásárral egy idő- • ben — rendezik meg az Agro- ■ masexpo ’74 kiállítást. A műsor | elsősorban aZokat a mezőgazda- : sági gépi berendezéseket mutat- • ja be, amelyeket a szocialista • országok KGST-kooperáció ke_ : rétében állítanak elő. Ilyen pél- ■ dául a Terra MF—70-es univer- • zálls kisgépe, amely csehszlovák ( és magvar együttműködés tér- : méke; a magyar partnergyár a ; békéscsabai Mezőgép. A nézők ; komplex berendezéséket is lát- ■ hatnak, például a bajaiak kuko- : ricatermesztő géprendszerét, ; vagy a zöldségtermesztési bérén- ; dezést, a Hermes szövetkezet a • kiskerttulajdonosok számára ké_ : szített — gvürpölrs- és zöldség- ; termesztéshez felhasználható — • kisgépeit óvoda szeptember 1-től már gyermekzsivajtól hangos. — A munkaversennyel minden brigád reflektorfénybe került. Minden brigád és brigádtag úgy akar dolgozni, hogy ne maradjon szégyenben — mondja az öntő. S hogy ez mennyire igaz, azt, az eddig elért eredmények igazolják. Lényegesen javult a munka minősége és a teljesítmények is emelkedtek. Az üzemrész a vállalását időarányosan mintegy 12 százalékkal túlteljesítette. Az alig 30 esztendős öntő elmondta, hogy a szocialista brigádmozgalom az öntödében dolgozókra is jó hatással van. Korábban ezt a munkahelyet „idegenlégiónak” nevezték, mert gyakoriak voltak a fegyelmi vétségek, senki nem ismerte a munkafegyelmet. Ma már teljesen más a helyzet. Megváltozott a munkások szemlélete, s érzik azt, hogy tartoznak valahová. A szemlélet megváltozásában sokat segítettek az üzemrész kommunistái, s ebben érdeme van Nemcsényi Jánosnak is. Csendesen, de megjegyzi, hogy aki nem tudott azonosulni a többség érdekével, kizárták a brigádból. — Szocialista brigádba senkinek sem kötelező jelentkezni. De ha valaki részt vesz a mozgalomban, az becsületesen álljon is helyt! — mondja határozottan. A szocialista brigádmozgalomról és a kongresszusi munkaversenyről beszélgettünk néhány percet. Ezt a kis időt kihasználja, hogy szusszantson egyet, s közben zsebeiben cigaretta után kutat. Komótosan rágyújt, s nagyot szippant: — Mitől szocialista egy brigád? — kérdezi önmagától. — Elsősorban a munka teszi azzá. Véleménye szerint a termelésben produkált eredmények a lényegesek, de a kulturális és politikai munka sem mellékes. A brigádnapló is fontos, mert az elvégzett munkát, a kis kollektíva eredményeit és az esetleges visszaeséseket jól dokumentálja. — A brigádnapló a brigád névjegye. Ha egy idegen a kezébe veszi azt, s megnézi, a bejegyzettekből ismeretlenül Is véleményt alkot magában, s bizony ez nem mellékes. Körülöttünk folyik a munka. Csapolják az izz^ vasat, s közben apró szikrák röpködnek a levegőben Izmos munkások kökül ákban hordják. Hogy mindezt miért vállalták? A brigádvezető szerint a többletmunka több pénzt és nagyobb erkölcsi elismerést jelent, mert ezek együtt „járnak”. Most mindenki megmutathatja, mit tud. S így, aki többet tesz az asztalra. az többet is vehet majd belőle. Mindez milyen igaz! Nemcsényi János közben folytatja munkáját. Játékszerként forgatja a súlyos homokformá- kat. A vasdöngölő jajgatva ütő- dik a homokhoz. Közben homlokát törölgeti, mert a hőség újabb támadást indított, s az itt dolgozó embereket ismét próbára teszi. Szekeres András Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvess villanyszerelő, fűtésszerelő, 17ízszerelt*, könnyűgépkezelő szakmunkásokat Jelentkezés, Budapest, X., Venyige út 1., valamint Óbuda, Csepel Lágymányos, Kőbánya, Zugló es újpalotai szállóinkra fűtőket, fűlő segédmunkásokat, takarítónőket, hőnyit alany okai, portásokat, kalandereseket, udvari segédmunkásokat Jelentkezés: Budapest, XI., Bartók Béla út 152.« IV. emelet 401. ajtó. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk.
