Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
Helytörténészek találkozója Kétegyházán X Hazafias Népfront Békés megyei és gyulai járási honis- merett-helytörténeti bizottságainak kezdeményezésére több kiemelkedő rendezvény megtartása» került sor az elmúlt években Kétegyházán. A Magyar Tanácsköztársaság félévszázados jubileumi ünnepélyén Kétegy- háza tanácsa, és a mezőgazda- sági szakiskola anyagi áldozatával emléktáblát helyeztek el a honvédő harcokban sok dicsőséget szerzett 8. Vörös Hadosztály parancsnokságának alakulási helyén és az Arad vármegye munkástanácsa és direktóriuma működési helyén. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által létesített „Márki Sándor alapítvány” első alkalommal történt átadási ünnepélyén, a haladó történés szülőházára is emléktábla került. Ezen a napon nyílt meg — a Sebesi-házaspár által összegyűjtött tárgyakból — a kétegyházi románság 1920-as éveik körüli életét bemutató kiállítás. 1973. április 6-án ismét kiemelkedő honismereti-helytörténeti megmozdulás lesz Kétegyházán. Megemlékeznek a község szülöttének. Márki Sándor születésének. 120. évfordulójáról és emléktáblát helyeznek el a kétegyházi román parasztság 1903. évi agrárszocialista zendülésének helyén. A Hazafias Népfront Békés megyei honismereti-helytörténeti bizottsága felkérésére dr. Székely György professzor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja Emlékezés Maiid Sándor történész munkásságára” címmel, továbbá dr. Kemény G. Gábor kandidátus, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa „Márki Sándor és a századforduló nemzetiségi mozgalmai” címmel tart előadást. A HNF megyei és gyulai járási honismereti-helytörténeti aktivistáin kívül részt vesznek a szakmai továbbképzést is szolgáló rendezvényen a gyulai járás magyar—történelem-, a megye középiskolai történelem szakos tanárai és a „népzendülés” akkori vezetőinek ma élő testvérei, gyermekei és unokái. Sajtótájékoztató a MÉM-ben > Kaaareczkí Kálmán meaogazr daaági és élelmezésügyi miniszterhelyettes csütörtököni a MÉM. bem a szőlőtermesztés-borgazdaság és a juhászat fejlesztésére hozott liormányintézkedésékről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta. hogy a mezőgazdaságnak mindkét ágazatában lényegiében egyforma gondok adódtak az elmúlt években: a gazdaságok nem találták meg anyagi számításukat, sok esetben ráfizettek a szőlőtermesztésre. illetve a juhtartásra, holott mindkét ágazat termékeire a ba'._ és a külkereskedelemben egyaránt nagy szükség van. Elmondotta többek között, hogy az 1965. évi 3,4 milliárd állattal szemben tavaly csak 2,3 miUiárdot tartottak számon a juhászatokban, holott az állattenyésztésnek ez az ágazata a hazai gyapjúszükséglet felét adta a textilgyáraknak és évente 20 millió dolláros vágójuh exportot bonyolított le. Az anyagi érdekeltség növelésére — a Minisztertanács határozata nyomán. — az új férőhelyek építésére és a rekonstrukcióra 30 százalékos ártámogatást kapnak a gazdaságok, s a kedvezőtlen adottságú üzemeknek további árkiegészítést adnak. Egyéb módon is ösztönzik az állatállomány gyarapítását, például a tenyésztésbe vett jerkék után 500 forintos állami hozzájárulást vehetnek igénybe az állattartók. Hz Arad megyei pártkilidöttség Orosházán és Békéscsabán uiiiifiiinuHiiiiiiuiusiiiiiiuiniiiisniiMiiiiiiiniiiiiuiiuiniiiiiiiaiiniHu* koronák. Nyáron vadvirágszG- nyeg pompázik a völgyek rétjeim A jó fűszeres, magyaros koszthoz szokott háziasszonyok nem mindennapi kíváncsisággal ültek asztalhoz. De már elöljáróban ej kell mondanom, hogy kellemes volt a „csalódás”. A vonaton csakúgy, mint az éttermekben, választékos, bőséges és ízletes ételeket kaptunk, a terítés és a kiszolgálás pedig osztályon felüli volt. Számunkra szokatlan volt az előétel, s az első napon azt hittük, amikor megettük a sonkát, a sajtot, halat vagy egyéb előételt, hogy ez a „menü”. Meglepődtünk, hogy eztán hozták a levest, a sültet és egyebet. Még reggelire is szolgáltak krumplipürét virslivel vagy egyéb „komoly” étket. Az utánozhatatlan orosz teából természetesen tapétáztunk... Elsőnek Ukrajna fővárosában, Kijevben szálltunk ki a vonatból. Jólesett a szabadabb mozgás, örültünk a jó levegőnek. Apró lágy pelyhekben hullt a hó, s mi boldogan szívtuk be a téli friss levegőt. A kiadós reggeli után városnéző sétára indultunk. A Dnyeper partján fekvő város hasonlít kissé szeretett fővárosunkra. A Vladimir hegyen gyönyörű a kilátás az ezeréves városra. Az ősi város patinás utcáit, tereit ultramodern lakótelepek egészítik ki. A Sevcsenkó sugárút a Lenin szoborral felejthetetlen látvány volt. Elzarándokoltunk az „örök dicsőség a hősöknek” parkba. Mi, édesanyák, akik az életet : adjuk, az ifjú nemzedéket neveljük, kétszeres fájdalommal vonultunk el a hősök sírjai előtt. Szinte jelkép ez a temető. Megtalálni a síremlékek között a Szovjetunióban élő valamennyi nemzetiséget. Fiatalok, középko- _ rúak és idősek haltak meg a : Nagy Honvédő Háború ideién. ■ Az örökláng körül rengeteg a ! nyíló virág és az örökzöld növény. Az orosz nép nem felejti hős fiait. A zord tél ellenére ál- " landóan cserélik a virágokat. Érdekes szokás honosodott meg: minden házasulandó fiatal pár esküvő előtt virágcsokorral tiszteleg a hősök sírjainál. Kora délután a- Népgazdasági Kiállítást tekintettük meg. Egy kicsit otthonosan éreztük magunkat. mert Ukrajna — bár volumenében sokkal nagyobb — de egy kicsit Magyarország Békés megyéjére emlékeztet. A Szovjetunió fontos éléskamrája. Kiváló termőföldjei sok terményt, takarmányt adnak, rengeteg jószágot nevelnek, s fellendült az ipar is. Csoportonként érkeztünk a kiállításra, hogy az idegenvezetők elmondhassák a legfontosabbakat. Meglepődtem, hogy a legidősebb asszonyok „kocogtak” legjobban, hogy mindent jól halljanak. A nagy törtetés- ben a füzesgyarmatiak kedvenc Tini nénije nem vette észre, hogy jeges az út. Egy pillanat alatt „kicsúszott” lába alól a talaj, s elesett. Este így mesélte el a történetet: — Képzeljétek: úgy elterültem, mint egy béka. No de oda se neki! Felugrottam és szaladtam tovább... (Folytatjuk) Ars Róza A Román Kommunista Páli; Arad megyei Bizottságának küldöttsége április 4- én Orosházára látogatott, ahol a városi pártbizottságon Ambras Pál, az MSZMP Városi Bizottságának titkára és Barta Imre, a városi tanács elnökhelyettese fogadta őket. A vendégeket elkísérte Su- pala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. A városi pártbizottságon Ambrus Pál titkár tájékoztatta Mar- cea Nicolae gazdasági titkárt és a küldöttség tagjait a város politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezt követően délelőtt 11 órakor a küldöttség és a párt megyei bizottságának titkára, valamint a megyei tanács elnökhelyettese megkoszorúzták a hazánk felszabadításában elesett román hősök emlékművét az orosházi temetőben. A koszorúzás után vendégeinket és kísérőiket az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetben a közös gazdaság pártszervezetének esúcstitká- ra, Gyulai József és Varga Mihály, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a pártéletről és a mezőgazdasági üzem életéről, majd megtekintették a gazdaságot. Ezt követően az Orosházi Üveggyárban a vállalat igazgatója, Czina Sándor és az üzemi pártbizottság titkára, Tarján József mutatta be Arad megyei vendégeinknek a gyárat. Az üzemlátogatás után testvérmegyénk küldöttei megtekintették a művelődési központot, ismerkedtek a várossal. Tegnap, április 5-én dr. Szabó Sándornak, a párt Békés megyei bizottsága titkárának társaságában a vendégek Békéscsabára látogattak. Itt Gyulavári Pál, a párt békéscsabai városi bizottságának első titkára fogadta, majd tájékoztatta a küldöttséget a megyeszékhely politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezt követően megKoszorúzás Orosházán, a román hősök emlékművénél. tekintették a megyeszékhely fejlődését bemutató kiállítást, majd felkeresték a Férfi Fe- hérnemügyár békéscsabai gyáregységét, ahol Zöld Já- nosné, a gyár pártszervezetének csúcstitkára adott tájékoztatót az üzem életéről, Nagy Lajos, a gyár igazgatója pedig bemutatta az üzemet A délutáni órákban a békéscsabai Kner Nyomdában1 Gera Lajos, az üzem párt- szervezetének csúcsvezetőségi tagja és Huszár Mihály igazgató fogadta a küldöttséget és kíséretét, melyhez csatlakozott dr. Haraszti János, a városi tanács elnöke, majd megtekintették az üzemet. A további program során ellátogattak a békéscsabai tájházba. és a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttöröhazba. A vendégek ma Gyula város politikai, gazdasági és kulturális életével, a város nevezetességeivel ismerkednek. A delegáció látogatása Békéscsabán, a Férfi Fehérneműgyárban, (Fotó: Dcmény—Gál) Villáminterjú Szepesi Attila költővel Az elmúlt hét péntekjén Gyulán, a Jókai Kultúrházban író—olvasó-találkozót rendeztek. Az irodalombarátok meghívására Szepesi Attila érkezett a városba és találkozott a verskedvelő közönséggel. Mi is beszélgettünk a költővel. — 1942-ben születtem, Ung- váron. Budapesten érettségiztem és Szegeden, a Pedagógiai Főiskola magyar—rajz-szakos hallgatója lettem. Itt, a Szegedi Egyetem és a Tiszatáj című folyóiratban jelentek meg verseim. A főiskola elvégzése után hogyan alakúit a sorsod? — A diploma kézhezvétele után Hernád községbe kerültem tanítani, majd Budapestre, ahol az egyik antikváriumban helyezkedtem eL Ez év elején pedig a Kortárs című lap munkatársa lettem. Természetesen mindig írogattam. Ennek meg is lett az eredménye, mert 1970- ben önálló kötetem jelent meg „Az üveg árnyéka” címmel. Mi a hobbyd? — Az én hobbym egy kicsit a munkámhoz is kötődik, hiszen a 16—17. századi magyar irodalom elfelejtett „verselőit” és azok alkotásait kutatom. A közeljövőben jelentkezel-e önálló verseskötettel? — Az ősszel lát napvilágot a „Hegedös-ének” címmel megjelenő új kötetem, amely a legfrissebb verseimet tartalmazza. Mire vagy a legbüszkébb? — A három gyermekemre. Ezután a beszélgetés után megjelenik előttem az író—olvasó-találkozó, ahöl a költő verseit „boncolgatták” és mindegyikre megkapták a kielégítő választ. Az ott megjelentek egyöntetű véleménye, hogy a legszebb vers az „Országúton” című, de a többit is kiváló al-. Ikotásnak tartják. Bár még fiatal ember Szepesi Attila, de soksok verssel már bizonyított. A találkozó résztvevői a késő esti órákig baráti beszélgetést folytattak a költővel. Ormost Péter
