Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
Eredményes év után Tizenöt napi keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést tizet dolgozóinak a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Ä Békés megyei Nyomdaipari Vállalatnál március 15- én értekezletet tartottak, melyen a termelőegysegek irányítói és a társadalmi szervek tisztségviselői vettek részt. Kendra György igazgató megnyitó szavai után Székely András főkönyvelő tájékoztatást adott többek között arról, hogy 1971-ben a vállalat termelése értékben elérte a 30 millió 600 ezer forintot, ami 2 millióval több az 1970. évinél. A különbség a termelékenység növekedéséből ered. A gazdasági eredmény a tervezett 4 millió 200 ezer forint helyett 4 millió 560 ezer1 forint volt. Ennek alapján március 21-én mintegy 15 napi keresetnek megfelelő ösz- szegű nyereségrészesedés kifizetésére kerül sor. Emellett tavaly az átlagbér 6,45 százalékkal emelkedett Nagy Péter főmérnök elmondta, hogy Gyulán — bár a rekonstrukció miatt a munkaterület egy részét át kellett adni az építőipari, vállalatnak ■=» termeléskiesés nem következett be, mert a gépek átszerelését a dolgozók szer- vezetten és nagy igyekezettel hajították végre. A termelés növekedéséhez hozzájárult az új technológia, a gumiklisé készítésének és alkalmazásának bevezetése és a gyorsjáratú gépek üzembe helyezése. A békéscsabai telepen két gyorsjáratú automata nyomógép ugyancsak elősegítette az eredmény növelését. Nagymértékben javult a termékek minőségi színvonala, különösen a színes nyomtatás. Ennek elismeréseként a nyomdák közötti országos minőségi versenyen a vállalat oklevelet kapott, Az idei termelési terv értékben 32 millió forint, amit további jó munka- és üzemszervezéssel, a termelékenység növelésével törekszik elérni a vállalat. A piac igényeinek megfelelően fejleszti a kis példányszámú minőségi és munkaigényes prospektusok, könyvek, nyomtatványok gyártását, csökkenti az ügyviteli és kereskedelmi nyomtatványok átfutási idejét. Arról is tájékoztatta a résztvevőket Nagy Péter, hogy Gyulán az új termelő üzemrész és szociális létesítmény építése ez év végére fejeződik be. Á márciusi fagy megtizedelte m füzesgyarmati Aranykalász Tsz határát A márciusi hirtelen jött fagyhullám 800 hold búzát pusztított el részben vagy egészben a íüzesgyarmati Aranykalász Tsz határában. Március 14-én a szövetkezet vezetősége bejárta a területet és megállapította, hogy a hótakaró nélkül álló növényállomány 50 százalékát, vagyis 400 hold búzát teljes egészében ki kell szántani, 400 holdat pedig — mivel takarmánybúzáról van szó — felül kell vetni tavaszi búzával. A kései fagyhúllámig elvetett a szövetkezet 220 hold mákot, 280 hold olajlent, 305 hold borsót, 460 hold lucernát, 110 hold tavaszi árpát és 50 hold zabot. A mákot az igen kedvező időjárású februárban vettették. Most március közepén sarabolniuk kellett volna any- nyira megnőtt, 100 százalékos fagykár érte. A többi növényt csírázás közben, tehát még a földben érte az erős lehűlés. A szövetkezet vezetői megállapodtak abban hogy a mákot újravetik, a kifagyott takarmánybúza helyére borsót és szálas takarmányt adó növényeket vetnek. A megritkult Libellula táblákat pedig — 400 holdon — tavaszi árpával vetik felül — tájékoztatta szerkesztőségünket Kiss István tsz-elnök. Művezetés szocialista módon A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (BMG) békési gyáregységének versenybizottsága javaslatára a termelési tanácskozás a Lipcsei László művezetőhöz tartozó munkacsoportnak megítélte a Szocialista művezetőség címet. A csoportba tartozik Lőrincz János szerelő-, valamint Hévízi László és Pikó Gábor lakatosbrígádja. Az első kettő már tavaly is, az utóbbi az idén lett a szocialista cím tulajdonosa. A munkafolyamatban a lakatosok előkészítik a gyártmányok alkatrészeit, a szerelőkre pedig a végszerelés hárul. Lényegében Lipcsei László művezető irányításával készülnek el a mezőgazdasági gépek. Ezután a festés, a csomagolás és a szállítás marad még hátra, ami azonban már mások feladata. Lipcsei László 1950-ben, 16 éves korában ült először traktorra. Elmosolyodik, amikor visszagondol arra az időre: — A tarhosi gépállomáson egy régi Hofferen kezdtem. Rázott, mint az istennyila. Télen majd megfagytam, A pufajka sem használt. Az alapismeretek elsajátítására azonban jó volt ez a gép is. Amikor a Jánoshalmái Dieselmotoros szakiskolára került, már könnyebben ment a tanulás. Le is tette a szerelői vizsgát. Tarhosra visszatérve K— 23-ög Zetorra ültették, ami akkoriban elismerésnek számított. Később jöttek újabb traktorok, erősebbek, jobbak, kényelmesebbek. Azokon is dolgozott. És 1958-ban körzeti szerelő lett. Hét évig felelt 34 gép üzem- képességéért. Ilyen előiskola után lett 1966- ban a BMG békési gyárának a brigádvezetője, 1968-ban pedig a művezetője. De más a gyártási és más a javítási technológia. Ezért mondja: — A gondot az okozta, hogy itt már nem lehetett „kóká- nyolni”, vagyis provizórikus megoldásokat alkalmazni, mint a javításnál. Ilyesmiért a vevő Köfottárugyáriak a textiles dolgozók művészeti vetélkedőjének országos helyezettjei között Mint hírül adtuk: a területi „versenyen” négyen jutottak tovább a Békéscsabai Kötöttáru- gyárból a textiles dolgozók művészeti vetélkedőjének országos döntőjére. A Schubert-dalofcat előadó Kékesá Lászláné, valamint a Rábaközi dalokat éneklő Erdélyi Ilonka márdus 10-én állt a közönség és a zsűri elé. A szavalóik: Gera Jánosné, József Attila Hazám című versével; Vígh Imre pedig Rónai György: Auschwitz c. költeményével a március 14-i országos döntőn előkelő helyezést értek el. Gera Jánosné a harmadik, Vígh Imre a negyedik helyre került a gyár „nyakába csavarja” az egész megrendelést. Elvész a bizalom '• a piaccal együtt. Ha pedig a portéka nem megy el, nincs pénz. Volt mit tanulnia tehát és van ma is. Ám a legnehezebbnek mégis az emberekkel való jő kapcsolat kialakítását és fenntartását tartja. — Először meg kellett velük találni a hangnemet. Azokkal, akikkel brigádvezetőként együtt j dolgoztam, nem okozott különösebb nehézséget.. De az újakkal sok baj volt. Inkább követeltek. mint dolgoztak. Meg "kellett értetni velük, hogy mi jogos és mi nem, — A módszere? — Nem szeretem a hangoskodást. Mint munkás, átérzem | mások gondját, baját. Az a véleményem, ha az embereknek valami jár, az jár. De ennek ellenében a tisztesseges munka is elvárható. Az előző években elég sokan elmentek. A szövetkezetek kevesebb munkáért több bért í fértek. Tavaly azonban a három brigádot már csak hárman hagyták itt. A törzsgárda tagjai maradtak. Ő maga sem gondolt soha arra. hogy más munkahelyet keressen. Szerinte a jó munkásnál nemcsak a pénz számít, hanem az a környezet is, amelyben a képessegeit kifejtve, megbecsülést vívhat ki magának. Ez ösztökélte munkatársait a szocialista cím elnyerésére. i Amikor a céli maguk elé tűzték, Lipcsei László is „rákapcsolt”. Főként a munka biztosításával igyekezett társai „keze alá” dolgozni, akik a többit már tudták. Nem kellett sokat magyarázni hozzá. Napról napra 8 órán át fegyelmezetten, válóban szocialista módon dolgoztak. Mivél pedig teljesítménybérezés van, a kereset több, a hangulat pedig jobb lett. Baráti, elvtársi kapcsolat alakúit ki az emberek között. Segítettek egymást és olykor-olykor szívesen ültek le együtt fehér asztalhoz is. Nagyon sokat lendítettek a munkán az univerzális szakemberek, mégpedig a Hévi- zi-brigádban B. Szabó István Lipcsei László II (aki nem rokona), a Lőrincz-brigádban Vörös Lajos, Kocsor János és Gézárt István ,de a törekvés másokból sem hiányzott. Amikor arra kérem Lipcsei Lászlót, hogy a gyárvezetéssel kapcsolatban is mondjon véleményt, ő egy példával kezdi: — Kapok egy feljegyzést, mondjuk órabéremelésre 16 forintot fel lehet osztani. Néha alig adnak rá 2 nap időt. Pedig a szakszervezeti bizalmival és a brigádvezetőkkel együtt sokrétűen meg kell vizsgálni a dolgot, hogy valóban az kapjon többet, alti megérdemli. Az igazságtalanság, elfogultság — magamról tudom — az egész brigád további munkájára kiható ltart okoz, amit aligha lehet jóvátenni. — Indokoljak a döntést? — Megmondjuk mindenkinek, hogy miért kapott vagy miért nem kapott. Ez hozzátartozik a tisztességhez. Helytelennek tartja Lipcsei László azt is, hogy néha Rózsa Sándor főművezető megkerülésével kap valamilyen utasítási. Emiatt főleg a törzsgyárat okolja, amely késve küldi a kooperációs tételeket, sietni kell és a főmérnök -vagy a termelési osztály vezetője neki szol közvetlenül. Ez bizony nem segíti elő a termelés összhangját és jónak tartaná, ha a jövőben elkerülhető lenne. Lipcsei László művezetői beosztásba való helyezése tulajdonképpen előlegezett bizalom volt. Még most jár 2 éves gépipari művezetői tanfolyamra, s a vizsgát csak májusban teszi le. Vitathatatlan azonban, hogy máris bizonyított. Munkacsoportja elsőként nyerte el a Szocialista művezetés rímet. Ebben a sikerben pedig elsősorban övé az érdem. Most azt tervezi a csoport, hogy bevezeti az „önmeózást” a minőségért való felelősségvállalást'. Ezután is 8 órát kell majd dolgozniuk, de — kifogástalanul. Amit elkészítenek, azt senki sem fogja utánuk ellenőrizni. Ám tudják, hogy nem hibázhatnak. Már azért sem, mert a gyár vezetői megbíznak bennük. Pásztor Béla Kimagasló a BUBI V gyulai gyáregységének tavalyi eredménye A Budapesti Bútoripari Vállalat: gyulai gyáregysége tavaly 72 millió forint értékű terméket állított elő, ami mintegy 7 és fél millióval haladta meg a tervezettet. Ezt ay eredményt — létszámváltozás nélkül — teljesen a termelékenység növelésével érte él. A munkát elősegítette az új ,— egymillió forintért vásárolt — méretre- maró gép üzeihbehélyezése, valamint az anyagmozgatás bővítése és fejlesztése, 'különösen pedig a vállalaton belüli szakosodás, a gyáregységek közötti kooperáció, továbbá az üzemen belüli szervezés és munkakörülmények javítása. A gazdasági eredmény $s igen jó. A nyereség mintegy kétszerese a tavalyinak. Ennek alapján várhatóan több lesz a nyereségrészesedés is. Az előző évekhez képest lényegesen fejlődött az újítomoz- ©álom. A dolgozók 25 újítást nyújtották be, melyből 21-et fogadott el a vállalat. Az újításokból származó gazdasági eredmény meghaladta a 270 ezer forintot, a kifizetett díj pedig csaknem elérte a 30 ezen' forintot. Különösen Bánsági András normatechnológus újításai voltaik kiemelkedők. A gyár vezetősége a szakszervezeti bizottság szorgalmazására az újításj. kedvet a gyors elbírálással és a díjak azonnali kifizetésével fokozta. Sikeres volt a munkaverseny is. Tavaly 19 brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését és 15 él is érte a kellő szintet. Közülük Jámbor József bafcoló brigádja immár 9-szer, .Nyári Péter 8-szor. Bácskai György gépházi, Takács János ifjúsági maró, Kukla János ifjúsági előszerelő, Szabó Erzsébet ifjúsági állítóösszehúzó, Petrina János ifjúsági ajtózó és Valik! Julianna ifjúsági Kiegészítő brigádja 5-ször érdemelte ki a megtisztelő címet. A szakszervezeti bizottság a gazdasági vezetéssel együttműködve rendszeres munkavédelmi oktatásban részesítette a dolgozókat, megtartotta a havi szemléket és megszervezte a munkavédelmi őrök tevékenységét. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a balesetek és a kiesett munkanapok száma az 1970. évihez képest tavaly a felére csökkent. Csonkulásos sérülés nem fordult élő. P. B, A BMG Békési Gyára felvételt hirdet az alábbi fizikai munkásfelvételre; esztergályos, maros, hegesztő és szerelő, illetve általános lakatos munkakörök betöltésére Fizetés megegyezés szerint, 44 órás munkaidővel. Jelentkezni lehet a gyár üzemgazdasági osztályán mindennap 8—15 óráig. 417011
