Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lány a vezető mellett # Vitatott apaság # A hiszékenység ára MESEJÁTÉK A SZÍNHÁZBAN (Vollmuth Frigyes rajza) Megsúgom magának hogy én nem veszek gépko­csit. Éppen a múltkor súgtam magának., hogy egyesek nem tu­dom miből vesznek autót. Mire maga a$t mondta vegyek én is: Persze könnyű így cukkolni a másikat. Én is tudnám gyere­kes virtuskodással elkápráztat­ni és veszélyeztetni embertár­saim életét. Sőt, a kormány- kerék mellett felsőbbrendű lény­nek tartani magam, a többi ha­landót pedig megvetésre méltó •páriának. De az a „valami köz­bejön” mindig ott van. Szóval nem hencegéssel vol­ttá baj nálam sem. Az is igaz. hogy az autótulajdonosnak van egy kényelmes közlekedési esz­köze, melynek segítségével nemcsak a napi munkáját végzi el könnyebben, hanem az ün­nepnapok és szabadság ideje alatt megszerezheti magának az olcsó pihenés és nyaralás örömeit. Ezt esetleg a „Kék fény” zavarhatja —, de ha nem. hát.., Adatokkal beigazolódott tény, hogy gépjárműtulajdonosok nyári szabadságukat lényegesen kisebb költséggel oldhatják meg, mint azok, akik vonaton utaz­nak. Amellett a természeti szépségek (nők autóstopja) olyan változatosságaiban gyö­nyörködhetnek, ami csak kizá­rólag gépjárművel utazók ré­szére adatik meg. (Állami ko­csival ez még olcsóbb.) Persze nekem is felkínálhatják még a már kezdődő divatosságot; ta­karékosságból vezessem én az állami kocsit (ugyanis felesle­gessé válik a sofőr), akkor ta­lán ősz hajam sem lesz olyan ősz. . . Mit mond? A gépkocsibeszer­zés sokkal kisebb gond mini gondolnám? Kedvező részletfi­zetés. Hiába, én irdatlan mesz- sze vagyok még ettől az élet­színvonaltól is. Szívfájdalmat sem érzek, ha egy gyönyörű áramvonalas, karosszériázott kisautó elsuhan mellettem az utcán. Kapni ma már ilyen ke­cses jószágot potom 80 ezer fo­rintért. Ki ül benne? Cebines, lángossütő, kendő-árus, árube­szerző, orvos vagy éppen osz­tályán felüli eredeti származású munkás. így ítéltem meg eddyi a gép­kocsitulajdonosokat. Mígnem egyik nap a havi 2 ezer forin­tot kereső ismerősömet meg nem láttam szerényen meghú­zódni egy Fial volánja mögött. — Miből, kispajtás? — így én. — Spóroltam — úgy ö. Éttől kedzve én is minden­nap egy nélkülözhető valódi stabil valutát, új 5 forintost teszek a malacperselybe. Gyűj­tök, gyűjtögetek. De most meg­int el vagyok keseredve. Meg­int „közbejött valami”. Olvas­tam, hogy Münchenben meg­tartott Futorológiai Kongresszu­son a jövőkutatással foglalkozó tudósok úgy vélik, hogy kom­puter vezénylésű, síneken futó taxi és autóbuszok lesznek hi­vatottak arra, hogy a magárf- autókat kiűzzék a városokból, így Csabáról, meg Orosházáról is. Mondja, akkor mire gyűjt­sék? Nekem pont akkorra len­ne ki a pénzem, ha nem emel­kednek az árak. Látja, máris mennyi kocsi szorult a Csaba Vendéglő elé. És egy taxi sincs a helyén. Ez már a komputervezénylés sze- fc**» »-ár Az egyik állami gazdaság­ban a dolgozókat pótkocsis von­tatóval szállították a munka­helyükre. Egy alkalommal, út­közben, meg akartak állni, de mielőtt még a vezető teljesen lefékezett volna, az egyik asz- szony a pótkocsiról kilépett, s jobb lábával a vontatórúdra állt. A vezető ezt nem vette ész­re, a vontató megrándult, az asszony a rúdról leesett, a pót­kocsi kerekei alá került, ame­lyek halálra gázolták. A nyo­mozás azt állapította meg, hogy a vezetőt egy mellette — szabálytalanul — helyet foglaló fiatalkorú leány zavarta mun­kájában és ezzel mindketten megszegték a KRESZ rendelke­zését. De a bekövetkezett bal­esetért kizárólag az elhunyt fe­lelős. A tragikus sorsú asszony két kisgyermeke részére a Társada­lombiztosítási Igazgatóság, azon a címen, hogy anyjuk üzemi baleset áldozata lett, havi ár­vaellátást állapított meg. Az el­hunyt férje azonban további járadék és általános kártérítés fizetéséért beperelte a gazdasá­got. A keresetet a bíróság azzal az indokolással utasította el, hogy az asszony halálát saját hibája okozta ;tehát a gazdaság mentesül a kártérítési kötele­zettség alól. Törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság ellen­kező álláspontra helyezkedett. A nyomozás megállapította — hangzik a határozat—, hogy a vontatóvezető mellett szabály­talanul helyet foglaló lány a tengelykapcsolót — a vezető tudta nélkül — a lábával meg­nyomta. Amikor ezt a férfi ész­revette, a lány lábát a kapcso­lóról lerántotta; ettől a von­tató hirtelen megugrott és a pótkocsi is megrándult. Ennek következtében a leszállásra ké­szülő asszony elvesztette egyen­súlyát és a földre zuhanva a kerekek alá került. A baleset­hez tehát hozzájárult a vezető és a leány szabálytalan maga­tartása is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság ] az alsófokú bíróságok ítéletét | hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, va- , lamint új határozat hozatalára ! utasított?). s Egy gyermektartási perben a • férjei elismerte, hogy az anyá- jj val viszonya volt, de aj vércsoportvizsgálat eredménye * szerint apasága kizárt; az ant- ! ropológiai vizsgálat viszont le- : hetségesnek mutatta ezt. A já- j rásbíróság, majd a megyei bí- • róság is gyermektartásdíj fize- 5 tésére kötelezte a férfit. Az íté- : letek indoklása szerint, bár az £ apaságot nem lehetett megálla- £ pítani, a családjogi törvény ér- • tjeimében, ha nincs olyan sze- | mély, akit apának lehet tekin- i teni, a gyermeket az köteles el- £ tartani, akinek a fogantatás idő- ■ szakában az anyával viszonya • volt. Törvényességi óvásra az : ügy a Legfelsőbb Bíróság elé £ került, amely a következőkép- • pen döntött : : A családjogi törvény azt is £ kimondja, hogy a gyermektar- ■ tási kötelezettség csak abban az • esetben áll fenn, ha nyilván- > valóan nem lehetetlen, hogy a £ gyermek az anyával folytatott £ viszonyból származzék. Az Igaz- ; ságügyminisztérium határozata ■ értelmében, ha az Rh Hr-rend- : szer alapján történő vércsoport- £ vizsgálat kizárásos eredménnyel f jár, a vizsgálatot ajánlatos má- « sik intézetben megismételtetni. ‘ Az alsófokú bíróságok ezt el- • 4 smmm 1872. MÁRCIUS 17., mulasztották. Amennyiben az új vizsgálat ismét kizárásos véle­ménnyel végződik, akkor a gyer­mek az alperes férfitól nem származhatott, tehát utóbbit tartásdíj fizetésére nem lehet kötelezni. Amennyiben azonban az új vizsgálat nem kizárásos eredményt hoz, akkor — kü­lönös tekintettél az antropológiai vizsgálatra — indokolt, hogy tartásdíjat fizessen. Diósí Károlyné, született. Csép­lő Magdolna kaposvári assszony „összeköttetéseire” hivatkozva, egész sereg embertől kisebb-na- gyobb összegeket vett fel, meg­ígérve, hogy lakást szerei ne­kik. Leleplezése után a szélhá­most letartóztatták, és hatévi szabadságvesztésre, valamint 120 ezer forint elkobzást pótló egyen- érték megfizetésére ítélték. Ilyen előzmények után az egyik károsult, egy géplakatos, 12 ezer í'ojjint megfizetéséért az asszony ellen pert indított. Keresetében előadta, Diósiné neki is meg­ígérte, hogy lakást szerez. En­nek fejében a nő — kölcsönbe burkoltan — 12 ezer forintot vett fel és a pénzt megtartotta. A járásbíróság a lakás-szélhá- mosnőt a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elnökségi tanácsa elé került, amely a következő álláspomra helyezkedett: Minkét fél vétkesen járt el Az összeg felvételekor az asz- szony arra hivatkozott, hogy a pénzt egy tanácsi dolgozónak kell adnia, s bár ez nem volt igaz, a géplakatos az ilyen cé­lú juttatáshoz hozzájárult. Ezért magatartásuk anyagi hát­rányát — cselekményük súlyá­nak megfelelő mértékben — mindkettőjüknek vállalnia*1 kell. A géplakatos szociális helyzeté­nek figyelembevételével az El­nökségi Tanács úgy döntött, hogy a szélhámosnő csak 9000 forintot tartozik megfizetni. Hajdú Endre A penzai kereskedelmi szakis­kolában a felvételi vizsgákon el­ső ízben került sor versenypá­lyázatra. A felvételi bizottság most először válogathatta ki az általános iskolát végzettek kö­zül a legjobbakat. És nyomban kérdések merül­tek fel: kit kell legjobbnak tar­tani? Csupán az ismereteket ér­tékeljék vagy elsősorban a szak­mai alkalmasságot? A fiatalem­ber jellembeli sajátosságait is figyelembe vegyék vagy csupán azt a kívánságát, hogy a pult mögött akar dolgozni? És vajon komoly lehet az ilyen kívánság 15 éves korban, mindjárt a nyolcosztályos iskola elvégzése után? Az iskola tanárainak egy ré­sze azon a véleményen van, hogy a választásnak okvetlenül elsősorban a szakmai alkalmas­ságon kell alapulnia, vagyis az illető gyakorlati tulajdonságain. — Az üzleti dolgozónak első­sorban gyorsan kell számolnia és pillanatok alatt tájékozódnia — mondja Z. A. Szeleznyova, a kereskedelmi számtan tanára. — Takarékosan és célszerűen kell beosztania erejét, röviden és szabatosan válaszolni a vásárlók kérdéseire. Őket lényegében Már játszották a vidéki kul- túrházalcbam, és két héttel ez­előtt Békéscsabán, a színházban is. Telt ház tapsolta Csipke­rózsika különös kalandjait, amely bizony Romhányi József jóvoltából egy cseppet sem ha­sonlított az eredeti Grimm-me­sére, ahogyan most is mesélik a szülők a gyerekeknek, vagy olvassák a meséskönyvekből a már betűhöz is értő apróságok. Így aztán — hogy egészen új történetet láttak a színpadon — eszükbe sem jutott az eredeti, vagy ha igen, alaposan megza­varta őket, mert mindig mást vártak, mint ami történt. Ügyes, kedves játék ez a Rom- hányi-féle Csipkerózsika, csak nyugodtan adhatott volna neki más címet is. Lehetett volna „Királylányka” (persze ez nem eléggé haladó), vagy „A király lánya, akit cumásüvegbói itat­nak áltatóval, miközben alszik”, de ez meg túl hosszú és értel­metlen, marad tehát a „Csipke­rózsika” és egy gyönyörű szép csak a vásárlásra fordított idő érdekli, nem pedig az eladó mo­solya és udvariassága... Nem,! — szállt vitába G. K. Kacskurova tanulmányi peda­gógiai igazgatóhelyettes. — Az eladó: olyan szakember, aki jól kiismeri magát az áru sajátos­ságaiban, és mintegy az ipart képviseli a vásárló előtt. Ugyan­akkor pedig nevelő is, akinek ta­nácsaira majdnem mindig hall­gatnak. Bizonyos mértékig pszi­chológus is, ha úgy tetszik, mű­vész, akit sok száz ember néz, akárcsak a színpadon. Az eladó­tól megkívánják a legnagyobb udvariasságot, tapintatosságot és jóindulatot, a kulturált Magatar­tást. a helyes beszédet. A vevő számára egyáltalán nem mind­egy milyen az eladó haiv'sélete, szép-e a ruhája, patyolatfehér-e a köpenye... — Az eladót természetesen szorítja a terv — folytatja R. P. Ririuzova főinstruktör. — Ezt teljesíteni kell. De hogyan és milyen áron? — Az eladótól függ lényegé­ben egész kereskedelmi rendsze­rünk sikeres munkáia — jelenti ki az intézet igazgatója, A. J. Martisziuk. — Ezért a legmaga­sabb követelményeket támaszt­csápke-díszlet a háttérben, hogy azért utaljon arra, hogy Romhá­nyi József honnan is .kölcsönöz­te” (ezúttal nagyon fontos az idézőjel!) a címet. Jó fogás ez, mert a Csipkerózsikára bejön­nek a pöttöm nézők, és ha már bejöttek, nem nagy baj, ha nem azt kapják, amire hívták őket. Szóval ez a kedves kis mese­játék, amely nem tudná honnan, de a mesebeli Csipkerózsika nevét kölcsönözte, tetszett, és a tetszésnyilvánítással a gyermek- publikum nem is maradit adós. Balogh Géza rendező ügyesen, vezette a cselekmény szálait* bohóckodtak, énekelték. Külö­nösen Kovács Lajos remekbe­szabott bohóca a siker igazi serkentője; szép, de égy kissé halkfizavú a királylány, Csipke­rózsika szerepében Varga Má­ria. Flóriám Antal és Garai Ró­bert tetszett még a kis együt­tesből. Jó dolog ez a gyermekszínház, és az út is helyes, amit válasz­tottak. A gyerekek szívéhez vezet, S. E. juk a jelentkezőkkel szemben. Itt azonban nagy nehézségeink varrnak. Éppen ezekről a bonyolult problémákról esett szó sajátos tanári értekezletünkön, amely intézetben, a területi kereskedel­mi főigazgatóságon, valamint az üzletekben és a kereskedelmi igazgatóságokon folyt le. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jelentkezőkkel szemben támasztott magas köve­telmények a megfelelő ismere­teket és az általános kultúrát is feltételezik. Baj azonban az, hogy a kereskedelmi szakisko­lákba általában a közepes tanu­lók jelentkeznek. Mindenütt krónikus létszámhiány tapasztal­ható (a penzai iskola kivételével, amelynek 450 helyére 639 felvé­teli kérvény érkezett). A lunyi- nói szövetkezeti iskolában pél­dául minden évben három-négy csoport létszáma nem teljes. A városi kereskedelmi szervek is csak üggyel-baiiai tudnak nö­vendékeket találni tanfolyama­ikra. Ezért gyakorlatilag felvesz­nek mindenkit, aki beadia kér­vényét. A szakma sajátossága pedig széles körű ismereteket követel. Hiszen emberekkel kell doleozni, mégnedi g bonyolult körülmények között. A mai ke­reskedelem sok tekintetben a vásárló lelkivilágának ismeretén alapul. De lehet-e pszichológiát tanítani a tegnapi nyolcadiko­soknak. amikor ez a tantárgy a középiskola tantervében sem szerepéi? Ügy beszélünk az el­adóról, mint nevelőről. Akkor azonban legalábbis meg kellene ismertetni a neveléstudomány alapjaival. Nemde? Testvérmegyénk életéből Milyen a jó eladó? Tanári értekezlet . a penzai kereskedelmi iskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom