Békés Megyei Népújság, 1972. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
„Kell a jő könyv“ Eddig 80000 versenyző nevezett be az MSZ8T olvasópályázatára Szarvasi füvek kanadai és franciaországi fajtaelismerése Az elmúlt hónapokban 80 000- re nőtt a „Kell a jó könyv” mozgalomban részvevők tábora. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tavaly októberben megtűr, detett egyéves olvasópályázatára eddig zömmel munkásfiatalok, diákok neveztek be, — mondották él csütörtökön a Barátság Házában, ahol az olvasópályázat országos szervező bizottsága ősz. szegezte az eddigi tapasztalatokat és a további terveket. A nagy érdeklődésre váló tejöntettel a könyvtárak külön polcokat rendeztek be az akcióban „részvevő” 43 szovjet könyv számára; kézről kézre járnak az a fővárosban, majd vidéken is műsorra tűznek. A filmszínházak áprilistól tíz nagysikerű szovjet filmalkotást mutatnak be. Az országos vetélkedő keretében a televízió júniusban hétrészes irodalmi versenyt indít. A műsorban 18 megye és 22 budapesti kerület három-háromtagú csapatai mérik össze tudásukat. A csütörtöki ülésen kisorsolták a versenyzők „mérkőzési” sorrendjét Hazánkban egyedül a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben foglalkoznak tudományos szinten füvek, pázsitok nemesítésével. Ugyanakkor az ősgyepek fél. újítására, a műrétek telepítésére igen hasznos takarmányfüveket nemesítettek. A legtöbb állami fajtaelismerésben részesített füvet dr. Gruber Ferenc nemzetközileg elismert tudományos kutató állította elő, de dr. Nagy Zoltán és más tudományos kutató szintén ért el jelentős sikert. A szarvasi fű félék hazai és külföldi termesztésben egyaránt nagy sikert arattak. Ezt bizonyítja többek között az a tény; a közelmúltban Franciaországban és Kanadában a fajtaeűis- mert fűfélék sorába emelték a Szarvason nemesített G.—66 Fehér Herét, a Keskenylevelű Réti Perjét, a Veres Nadrág Csen- keszt, a Lődd Herét. A kiváló fű- félékből vetőmagot is szívesen vásárolna a külföld. Egyelőre azonban a hazai szükségletet sem tudjuk kielégíteni. Időszerű lenne a szarvasi tapasztalatok alapján s szarvasi kutatók szak- tanácsadásával megszervezni a gyepvetőmagtermesztés komplex tennivalóit. A nagyüzemi gyepvetőmag előállítása busásan meghálálná a ráfordított költséÁ íövö embere a közösségi ember! Kiosztották a Kiváló ifjúsági Klub címeket orosz klasszikusok művei és a mai szovjet szépirodalom romé- kei. A szovjet írók műveit népszerűsítő akció egyre inkább kibontakozik a munkahelyeken, elsősorban a szocialista brigádok körében. A Ganz Villamossági Művek felhívására országszerte sok száz szocialista brigád iktatta kulturális felajánlásai közé a vetélkedőben való részvételt A tervek szerint az Európa Könyvkiadó a közeljövőben 9 javasolt művet ad ki. Az Irodalmi Színpad premierre készül: áprilisban szovjet szépirodalmi összeállítást mutat be, amelyet Új lakótelep Mezőberényben A mezőberényi nagyközségi tanács a negyedik ötéves tervben 200 ezer forintos költséggel új lakótelepet alakít ki a Thököly úton. A telkek értékesítése már a múlt évben megkezdődött és kilenc épület építéséhez már hozzá is kezdtek. A nagyközségi tanács a közművesítésí munkákra összesen 986 ezer forintot irányzott elő. Az újkígyós!, okányi, orosházi művelődési ház, a gyulai Ifjúsági Ház, a Rózsási Állami Gazdaság és az orosházi FÉK ifjúsági klubjának adományoztak Kiváló címet az idén a klubpályázatot meghirdető szervek megyei képviselőd. Az erről szóló emléklapot, az ezzel járó jutalmakat kedden délelőtt vették át a klubok megbízottai Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az 1971. évi kiváló ifjúsági klub-pályázatra megyénkben 37 ifjúsági klub nevezett be. Ezek közül választotta ki a fenti hat klubot a bíráló bizottság. Nem kis gonddal járt a döntés, hiszen a „nagy mezőny” valamennyi képviselője eredményes munkát végzett az elmúlt egy év alatt Művelődést,' szórakozást biztosító programjaikat közel 3 ezer fiatal látogatta rendszeresen. Ez pedig nem csekély dolog Évről évre nő hazánkban az ifjúság számaránya és növelni kell ezzel párhuzamosan azokn&k a községeknek a számát is, melyek kulturált körülmények között, izig-vérig fiatalos programot adnak, és megismertetik a fiatalokkal a közösségi életformát, bevonják őket a társadalmat, az ifjúságot foglalkoztató kérdések vitájába, felkészítik tagjaikat a közéleti tevékenységre. A megyei tanács, a KISZ megyei bizottsága, az SZMT, a KI- SZÖV a MÉSZÖV és a honvédség képviselőiből alakított bíráló bizottság elsősorban a klubok közösségi életét vizsgálta a klubközösség összeforrot tságá t, aktivitását, vitakészaágét értékelte, és vette alapul a megtisztelő cím odaítélésekor. A klubon belüli demokrácia, az ezt szolgáló szervezeti szabályok, a klubvezetőség tevékenysége kiemelkedően jó volt az 1971. évi pályázaton kiválónak minősített ifjúsági klubokban. A klubok alapvető célja volt olyan közösség létrehozása, amely „a fiatalok kezdeményezése és közös munkája alapján jön létre, alakítja ki sajátos szokásait, működési rendjét, belső törvényeit” és ezáltal fejlődik. A célkitűzést ez alkalommal teljesítették és örömmel vették* át a klubvezetők a jól megérdemelt jutalmakat Fabulya Balázstól, a KISZ MB titkárától, Dobroczki Já- nosnétól, a megyei tanács munkatársától és Kiss Imrétől, a KISZÖV képviselőjétől — Külön elismerést érdemel a Rózsást Állami Gazdaság ifjúsági klubja — mondotta Fabu_ lya elvtárs —, akik külterületi viszonyok, tanyai körülmények között végzik fáradhatatlanul az ifjúsági nevelőmunikát. Elismerést érdemelnek a rózsása fiatalok, akik évek óta, rendszeresen járnak művelődni a klubba. Sárban, hóban tesznek meg kilométereket, hogy beszélgessenek, szórakozzanak, meghallgassanak egy-egy előadást Közösségi ös$zeforrottságukat, a klub vonzerejét mi sem bizonyítja jobban ennél a ténynéL Az újkígyósnak klubéletét így értékelte a bíráló bizottság: „Kitűnő kollektíva. Aktív, összeforrott, segítőkész klubközösség. Különösen figyelemre méltó az, hogy mindezt rendkívül széles skálájú ifjúsági rétegekkel sikerült megvalósítaniuk. Az újkígyósi fjúsági klubban segédmunkástól érettségizett fiatalokig, növénytermesztő munkástól a színházi berendezőig minden ifjúsági réteg képviselője megtalálható. De nem csupán megtalálhatóak, hanem együtt művelődnek, szórakoznak. A felkészültebb fiatalok tanítják, segítik eligazodni a világ dolgaiban a többieket.” Okányban, Orosházán és Gyulán hasonló körülmények között folyik a munka, sőt, másutt is, a többi ifjúsági klubban is. Azzal a különbséggel, hogy még nem olyan hosszú ideje, talán nem olyan rendszeresen. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy a most kiváló címet kapott ifjúsági klubok példáján lelkesülve a következő klubpályázaton m ások is úgy végzik munkájukat, hogy kiérdemlik 1973-ban a megtisztelő címet. Ma már egyre kevesebben vitatják. hogy a jövő embere a közösségi ember. Társadalmunkban naponta igazolódik ennek az elvnek létjogosultsága. Ezt igazolják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség irányításával működő ifjúsági klubjainkban tevékenykedő és felnövő fiatalok is, munkahelyükön, a közéletben, egyéni magatartásukkal, közösségért végzett munkájuk eredményeivel. (Réthy) A szakiskola egyik legfőbb feladata az, hogy magias kultúrájú dolgozókat képezzen ki. A növendékeiket állandóan a szakmai büszkeség, a becsület, az élvszerűség eszméire nevelik, sok vásárlónak pedig „az a véleménye”, hogy az eladók: nem becsületes népség. És ez nagyon akadályozza a fiatalokat leendő szakmájuk kiválasztásában. De ha ezzel a „véleménnyel” mégis sikeresen megbirkóznak az iskolában s neveltjeikbe beleoltják a választott szakmájuk iránti büszkeség és hűség érzését, a tanintézet falain kívül azonban amikor a végzett növendék első ízben áll önállóan a pult mögé, ez a befolyás már nem érvényesül. Itt, sajnos, sok minden másként van, mint ahogyan azt tanították és oktatták. Először, a követelmények egészen mások, mint amire számítottak. Másodszor: a kulturált kiszolgálás fogalma gyakran az elismerő bejegyzésekre korlátozódik, hogy a vevők önkéntelenül meg ne fosz- szák az eladót az ezért a bizonyos kulturáltságért járó 10 százalékos pótléktól. így hát minden áron a tervteljesítést hajszolják. Mindezt tetézik a vevők és az üzletvezetőség gorombasága, a tudományos munkaszervezés hiánya, a nehéz fizikai munka, a hiánytól, a tévedéstől való félelem, és az állandó idegfeszültség emiatt... Arra a kérdésre, hogy mi a legnehezebb a munkájában, T. Szodatova, a 72. számú üzlet eladónője így válaszolt: — A vásárlók gorombasága. Egy ízben műszak vége felé észrevettem, hogy nem vagyok fiáradt. Éppen ellenkezőleg: sztote emelkedett hangulatban voltam. Kiderült, hogy ezen a napon senki nem utasított rendre, senki sem gorombáskodott velem... A 15. számú üzletben gyönyörködve figyeltem Válja Zsukova munkáját, aki 1966-ban végezte el az iskolát. A műszak vége felé járt- Zsukova nyájasan mosolygott minden vevőre, udvariasan válaszolt minden kérdésre, kézmozdulatai pontosak és gyorsak voltak. És nála több vevő is volt, mint más osztályokon. Milyen szigorú követelményeket támasztunk mi vevők mindig az eladóval szemben! Szinte mindenféle munkakörben megteheti a dolgozó, hogy néhány percre elterelje a figyelmét, szót váltson a társaival. Mihelyt azonban az eladó teszi ezt vagy betű szerint akár egy percre is eltávozik, mi mindiárt felháborodunk és az illető üzlet munkaszervezését bíráljuk. Minden kereskedelmi dolgozó és az iskola valamennyi tanára megemlítette azt, hogy a szükségleteik iránt nem tanúsítanak kellő figyelmet a helyi hatósági szervek és azoknak a vállalatoknak a vezetőségei, ame’veket az üzletek kiszolgálnak. Nem fordult még elő például, hogy- egy eladónak lakást adtak volna a gyárban, bár az üzlet itt a munkások kérésére ’étesült és működ'k Vagv bárkinek szanatóriumi beutalót adtak volna. Vagy pedig meghívták egy ünnepi gyűlésre? Vajon elvan kevés jele lehet a figyelemnek?.. — F gyszóval — összegezte beszélgetésünket A. J. Mariiszjuk — alapjában meg kell változtatni v. elképzelést a mi szak- S n ár.i:.vól, és figyelmet kell *anű- : sítani a szükségleteink és igé- • nyeink iránt. Nyilván eljött az Ideje annak, ■ hogy felülvizsgálják a szakisko- ! Iák tantervét, bevezessék a szak- jj mai neveléstudomány és lélek- ■ tan alapjainak oktatását, növel-! jék az eladók érdekeltségét i munkájukban, megjavítsák a ■ kereskedelem anyagi-technikai! bázisát, és gyorsabban áttérje- : nek az új kiszolgálási formákra. * A több műszakos munkarendre J is gondolni kell. Miért nem le- | hét megszervezni az üzletben a s kétműszakcs munkát, miért kell jj okvetlenül egész nap dolgozni? ■ Talán be lehetne vezetni azt a: szabályt, hogy az üzletekben a ■ hiányt ne vonják le a fiatal el- 5 adók béréből, akik éppen csak: kikerültek a szakiskolából vagy * a tanfolyamról, mivel ez egyma- 5 gában is sok fiatalembert és : lányt riaszt el a pulttól. Ez a j szabály pedig a-ra késztetné a : tapasztalt eladókat, hogy isme- j reteiket, fogásaikat gyorsabban ! átadják a fiataloknak. Szociológusok kiszámították, S hogy egy év alatt az ember 10 : milüószor lép érintkezésbe em- : bertársaival és a tárgyakkal. E • kontaktusok jelentős része az ! üzletekre jut. És sok ember szá- ! mára mennyi jót vagy rosszat; jelenthet egyetlen apró gesztus, , fitymáló mosoly, durva szó az: eladó részéről! Csak az üzleti S dolgozó magas erkölcsisége és: szakmai fele'ősiségtudata teheti« igazán kulturálttá kereskedel-! műnket. i ■ J. Konyiscsev ■ Penza I Új járási titkár A Hazafias Népfront gyulai járási bizottságának titkára; Balogh Imre. Neve ilyen rangmegjelöléssel először került a bizottság ülésének jegyzőkönyvébe. A járás közepes nagyságú: 16 község tartozik hozzá. De elég nagy ahhoz, hogy „székhelyén” kevésszer legyen található a népfront-titkár, különösen akkor, ha azon fáradozik, hogy kiemelkedő eredményeket érjen el. Ehhez mindenütt ott kell lennie: serkenteni, buzdítani, ötleteket adni, hogy még pezsgőbb legyen az élet a népfrontnál. Lehet úgy is dolgozni, hogy levelezgetnek a népfront községi bizottságokkal, ez azonban kevés. Az embereket meghallgatni, szót érteni velük, elsődleges. Ilyen és hasonló jótanácsok, baráti szavak kíséretében iktatták tisztségébe az új titkárt. Balogh Imre személyében új embert, de mégis régi népfrontost fogadtak maguk közé. Több mint húsz éve egész embert kívánó poszton állt helyt, mint a járási pártbizottság munkatársa, majd osztályvezetője. Tevékenységével szőtte, erősítette az együttműködést a kommunistákkal, a pártonkívüliekkel, a munkások, a parasztok és értelmiségek között. Nem mondta, de mindannyian tudjuk: része van abban, hogy a járás lakosai örömmel vállalták a közreműködést minden népfront megmozdulásban. A terv megvalósulása is rendszerint a lakosság összefogásával sikerült A legtöbb községben a törpevízművel kezdődött, folytatódott a járdaépítéssel, faluszépítéssel. Mert ilyesmi csak úgy készülhet él olcsón és időben, ha a lakosság önmaga vállalja a munka egy részét. A mostani alakuló járási bizottsági ülés is egy nagy tapasztalatcserének számított. Most is, mint mindig részt vettek a községi bizottság titkárai és szóltak munkájukról és gondjaikról. így született meg a járási munkaterv, melynek alkotó részesei a községi népfrontbizottságok. A terv azt mutatja, hogy az újonnan választott népfrontbizottságok, mintha erejüket próbálgatnák: mennyit bírnak, mire képesek? önerőből persze saját becsületükből. Ilyen jó tapasztalatokat vett át a más munkaterületre kerülő Perei András volt járási titkártól Balogh Imre. És hogy miért ő lett a titkár? A párt azt vallja: olyan embereket kell bevonni a népfront vezetésébe, akiket ismernek és becsülnek az emberek. Hiszen nincs fontosabb, mint a becsülettel szerzett tekintély. Nem írtam koráról, termetéről, hiszen e külső jelek leírása nélkül is ismerik a járásban mindenütt. Tudják róla, hogy számítani lehet rá, akár közérdekű javaslatokat kell megvalósítani, akár személyes ügyes-bajos dolgokban kérnek segítségjet. És most már őt keresik és úgy: Balogh Imre, a Hazafias Népfront gyulai járási bizottságának titkára. Jóleső seámára is ez az előlegezett bizalom és megbecsülés. Béla Ottó Jj 1812. MÁRCIUS
