Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

Mi történt a héten? Kormányválságok hete Nincs körmyű helyzetben a hét krónikása: március har­madik hete valóságos esemény- özönt hozott a világpolitikában. Az MTI külföldi hírszolgálata — hadd áruljuk el ezt a szakmai „titkot” — napi átlagban hefe- ' Ven-nyolcvan jelentést szokott közzétenni. Nos, az elmúlt hé- • ten az is előfordult, hogy a sor­számozás százon felül volt— Mindjárt a hétfői napon há­rom választási eredményt tettek közzé. A végleges mandátum­elosztást Indiából, amelynek alapján Indira Gandhi az alkot­mány módosításához is szüksé­ges kétharmados többséggel rendelkezik. Ázsia szubkonti- nensnyi országában befejeződött egy harci szakasz, de rögtön megkezdődött az újabb küzde­lem. A kudarcot vallott jobbol­dal aligha teszi le a fegyvert, nem céljait, legfeljebb taktiká­ját fogja felülvizsgálni... Fran­ciaországban derekasan helyt állt a baloldal, igaz, a második forduló még hátra van. Nyugat- Berliniben nem sikerült a ke­reszténydemokraták hatalomát­vételi rohama, viszont a szoci­áldemokraták többsége alaposan megcsappant Ennek oka azon­ban elsősorban várospolitikai hibákban, a szükséges reformok halasztásában rejlik. Nvuciodtan nevezhet­nénk a hetet a kormányválsá­gok, a belpolitikai krízisek he­tének is; természetesen ahány ház, annyiféle bonyodalom. Tö­rökországban csak a hét végére tudták megtalálni a hadsereg által kívánt. „semleges” em­bert, kérdés azonban, mennyire lesz hatékony és szilárd az új kabinet. Finnországban kényes helyzet alakult 1tí, a kormányko­alíció öt pártja közül négyen fő megszavazták az inflációs ve­széllyel járó „árfelszabadítást”, a kommunisták nem járultak hozzá ehhez. Formailag a Kar­liónái több munkabeszüntető a Heath -kormány munkásellenes I törvényjavaslata ellen emelte fel szavát A kép változatos« szá­mos cdyan ország került a cím­oldalakra, amelyek eseményei sokkal szerényebben szoktak je­lentkezni. Nem voltak csende­sek azonban a mondhatni „ha­gyományos” válságterületek sem. Indokínában súlyos vere­ség érte a Laoszba behatoló sai- goni csapatokat. Ügy tűnik, hogy a háború kiterjesztésének tervéből dicstelen visszavonulás lett, ami a Nixon-kormányzat egyértelmű katonai és politikai; csődje. E félresikerült laoszi kaland következményeit ma | még nehezen lehetne felmérni, az amerikai elnök népszerűségi görbéje ugyanis már ezt meg-! előzőén is a mélypontra zuhant A logika szerint végképp le kel­lene vonnia minden következte­tést, csakhogy eddig sem ez történt. Fennáll a veszélye an­nak, hogy Nixon — kudarcait ellensúlyozandó — új veszélyes lépésekkel próbálkozik. Ismét fenyegető hangú kijelentéseik hangzottak el a VDK bombázá­sát illetően, ördögi kör, az amerikaiak úgy akarnak kilá­balni az ingoványból, hogy még jobban belesüppednek.-; Nemzetközi újságíró- csoport járt a héten a Szuezi csatorna-övezetben, az egyipto­mi oldalon. Nem hallották fegy­verek dörgését, a tűzszünet le­jártát követő két hét során sze­rencsére nem került sor tényle­ges harcokra.. Tapasztalhatták azonban a helyzet rendezetlen­ségét, a szorító feszültséget Mindez indokolttá teszi, hogy az EAK-bam katonai tanácsko­zások sora zajlott, noha Kairó változatlanul a diplomáciai of- fenzívát helyezi előtérbe. Jar­ring ENSZ-közvetítőt például nemsokára ismét az egyiptomi fővárosba várják, bár az utazás hírét közben cáfolják is. A je­lek arra vallanak, hogy az jalainen-kormány átvitte ugyan: a bizalmi szavazás lécét, de aj kommunisták részvétele nélkül,: más lehet a kormányzás jellege.! Norvégiában létrejött a kisebb­ségi szociáldemokrata kormány, s egyetlen Igazi meglepetéssel szolgált: a NATO-országok kö­zül elsőnek fontolóra vette dip­lomáciai kapcsolatok 'létesítését a demokratikus Vietnammal, j aminek puszta hírére hatalmas felhördülés támadt Washington, ban. Bolíviában ezért mondott le a kormány, hogy az elnök is-1 mét átszervezhesse. Argentiné-1 ban a tábornoki csoportok elé­gedetlensége következtében az elnök feje felett lebeg a levál­tás Darnokles-kardja. Vezérszavakban utalunk csak rá, hogy több jelentős országban fokozódott a belső feszültség. Pakisztánban még nem múlt el a kettészakadás fenyegetése, legutóbb a nyugat-Pakisztánja k léptek akcióba. Ceylonban Ban-j daranaike asszony tett kemény­kezű intézkedéseket a reakció ellen, amely főként a gazdaság területén támad, Európa sem nyugodt, Olaszországot egy neo­fasiszta puccs tervei rázták meg. egy rövid időre „Athén kísérte­ié jelent meg Rómában. A bal­oldal jogosan mutatott rá, hogy a kormány engedékenysége j jobbra szinte kitermelte az ál­lamcsíny lovagjait Erőpróba zajlott Nagy-Britanmiában is: politikai sztrájk, A hárommal­EAK-ban igen elmélyül ten fog­lalkoznak a kibontakozás lehe­tőségeivel; ez látszik a sajtó­polémiákban is. (Mint ismere­tes, a két legnagyobb lap, Hed-t" kai A1 Ahramja és az A1 Gum- j hurl ja között heves vita bánta-; kozott ki olyan lényeges kér-: désékben, mint például az j egyiptomi—amerikai viszony.)! Ennek alapkérdése természete-: sen az, hogy Washington miként: foglal állást Tel Aviv terület-: hódító elképzeléseivel kapcsolat- S ban. Elterjedtek hírek izraeli—j amerikai súrlódásokról, de Eban j külügyminiszter e heti amerikai: látogatásának tükrében e Jelen- : tések legalábbis túldramatizált-» nak tűnnék. Amerikai részről: egyelőre nem adták taraijaiét: annak, hogy komolyain hozzá: akarnak járulni egy ésszerű: megoldás eléréséhez. Sőt, csü- ■ törtökön New Yorkban megtar- • tott .immár hatvanegyedik négy-: hatalmi találkozón az amerikai ■ ellenkezés miatt nem tudtak • továbbmenni az esetleges nagy- ■ hatalmi garanciák kialakításé-; ban. ; Az amerikaiak indokí-l nai és közelkéleti magatartása ■ tovább nehezítette a nemzetko- • zi légkört. Ez kihatással van ■ minden egyéb tárgyalás-sorozat- ■ na: a kommentátorok hangsú- ■ lyozták, hogy a bécsi SALT-foc- • dúló az eddigieknél kedvezőtle- ■ nebb körülmények között nyütj meg. Mérsékelt derűlátásra ma- ■ ga a tény adhat okot: a két; szuperhatalom a más te- i rületeken megnyilvánuló, sőt j hevesebbé vált ellentétek dacá-: 2 sm neonja tóit MÁRCIUS .21» ra sem mond le az atomfegyver- \ kezesi versenyt legalábbis iassí-1 { tani igyekvő stratégiai tárgyaié.: setaók s Baráti látogatás NDK-lapok — az NSZK-lapok hamis közleményeiről Az NDK lapjai szombaton közölték az NDK külügyminisz­tériuma szóvivőjének nyilat­kozatát, amelyben durva torzí­tásinak minősítik Kohl NDK és Bahr nyugatnémet államtitkár megbeszéléseivel kapcsolatosan az NSZK-ban az utóbbi időben közzétett jelentéseket. Ezekben a jelentésekben azt állítják, hogy az NDK és az NSZK kö­zött „belnémet” párbeszéd fo­lyik. Megkísérlik azt la, hogy különböző államokat visszatart­sanak kapcsolataik normalizálá­sától az NDK-val, nehogy ezt a párbeszédet „megzavarják”* A valóságban az NDK és az NSZK képviselői, szuverén ille­tékességűnek megfelelően, a kölcsönös érdekekből kiindulva, közlekedési kérdésekről tárgyal­nak — hangoztatja a szóvivő! nyilatkozata. Végezetül rámu­tat, hogy az ilyen jellegű pub­likációk, károsan befolyásolhat­ják a két fél további vélemény- cseréjét (MTI) Vérengzés Pakisztánban Daccá ban, Kelet-Pákisztán fővárosában szombatra virradó éjjel tovább éleződött a feszült­ség. Mudzsubur Rahman sejk, az A várni Liga vezetője újság­írók előtt kijelentette: nyugat­pakisztáni zsoldosok Daccától mintegy 40 kilométerrel észak­keletre tüzet nyitottak kelet- pakisztáni békés tüntetőkre* nyolc személyt meggyilkoltak, többet megsebesítettek. A pén­teki incidensek nyomán kijárá­si tilalmat rendeltek él a térség­ben. Rahman sejk újságíróknak arra a kérdésére, hogy vajon az újabb véres incidensek árta­nak-e a Jahja Khan pakisztáni elnökkel folytatott tárgyalások­nak, a kelet-pakisztáni politi­kus így válaszolt: „Még nem tudom, hogy találkozom-e Jahja Khan-nal”. (AFP) Nagyrabecs'últ vendéget fogad hazánk: hétfőn Magyarország­ra érkezik Iván Basev bolgár külügyminiszter, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson Péter János magyar külügyminiszter­rel. Bolgár vendégünk 1969 ok­tóberében járt utoljára Magyar- országon és akkori látogatását Péter János 1970 februárjában viszonozta. E találkozókon a magyar—bolgár kapcsolatok fej­lesztéséről és nemzetközi kérdé­sekről, főként az európai béke és biztonság problémáiról volt szó. A most sorra kerülő megbe­szélések eredményességét előze. tesen bizonyossá teszi az a me­leg testvéri, baráti viszony, amely a két szocialista országot összefűzi. Népeink barátságának sok évszázados hagyományai vannak, de igazán bensőségessé és gyümölcsözővé azóta fejlődött ez a barátság, amióta mindkét országban győzött a néphatalom. 1948 júliusában magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést írtunk alá, s ennek húsz­éves lejárta után újabb húsz év. re szóló barátsági szerződést kö- töttünk. Államközi kapcsolata­inknak ez a szerződés az alap­ja; ebből kiindulva ugyancsak hivatalos egyezmények sorozata szabályozza a két ország együtt, működését a politikában, a gaz­daságban, kultúrában és sok más területen. A szerződések és egyezmények a keretet, a formát szolgáltatják, amelyet az egymás iránti rokon- szenv, tisztelet, a kölcsönös ér­dekek őszinte szolgálata iránti törekvés tölt meg mély tarba- , lommal. Vegyük például a gazdaságot Magyarország és Bulgária egy­aránt azt vallja, hogy mindkét ország kölcsönös érdeke a ke­reskedelmi forgalom rendszeres növelésén túl az ipari kooperá­ció magasabb formáinak kifej­lesztése. A magyar és bolgár vállalatok, intézmények rendsze­resen keresik ennek lehetőségeit, így a szocialista országok vi­szonylatában is az egyik legelső kezdeményezésként létrehozták az INTRANSZMAS vállalatot, amely a két ország szakembe­reinek közös erőfeszítéseivel ke­resd a legkorszerűbb megoldá­II*! sókat a modern gyáripar olya« fontos problémájának megoldá­sára, amilyen a belső anyagmoz­gatás. Ilyen példákat említhet­nénk a népgazdaság más ágaza­taiban is. Legutóbb gépipari együttműködési egyezményt kö­röttünk. amely az együttműkö­dés új távlatait nyitja meg, és élvként mondja ki, hogy meg­határozott esetekben közvetlen együttműködést kell teremteni a két ország ipari egyesülései, vállalatai és intézetei között. A magyar—bolgár közös gazda­sági tevékenység alapja, hogy mindkét ország tagja a KGST- nek és kötelességének tartja, hogy fejlessze a szocialista or­szágok két- és többoldalú együtt, működésének valamennyi for­máját Ugyancsak a legpéldásabb együttműködés van országaink között a kulturális és tudomá­nyos élet minden területén. Szá­mos kiállításon, művészek és tu­dósok cseréjén, irodalmi és más műalkotások kölcsönös bemuta­tásán arra törekszünk, hogy még jobban megismerjük egy­mást. becsüljük és méltányol­juk a szocialista kultúra fej­lesztésében elért eredményed n- ket. Magyarország és Bulgária né­zeted teljesen azonosak vala­mennyi nemzetközi kérdésről. Mindkét ország szorgalmazza az európai biztonsági rendszer lét­rehozását és ennek érdekében az európai biztonsági konfe­rencia mielőbbi összehívását. Mindkét ország vallja, hogy a háborús feszültséget hordozó közel-keleti és indokínai helyzet megoldása az agresszió meg­szüntetésével, az ott élő népek önrendelkezési jogának tiszte­letben tartásával, a betolakodók távozásával, a megszállt terü­letek kiürítésével érhető el Tá­mogatjuk a nemzeti felszabadí­tó mozgalmakat és minden tő­lünk telhető segítséget meg­adunk a nemrég felszabadult or­szágoknak igazi függetlenségük elnyeréséhez. Ivan Basev külügyminiszter magyarországi látogatása bizo­nyára jó hozzájárulás lesz or­szágaink, népeink barátságának és együttműködésének elmélyí­téséhez. '■••••■•■■■■•**!,<»*«««»II*IIIIIIIIII»III*IIII*IIIII*I*||BI*» Karikás Frigyest Korbély János* Ahogy Szatmárinál a híres székely hadosztály megadta ma­gát, és átment Nagypálostul és aranysarkantyús Vénzoltánostui a románokhoz, olyan kegyetlen zűrzavar támadt Debrecen kö­rül, amilyet emberfia még nem látott A híres erdélyi hadsereg­ből immár egy paitrulra való se telt M. Kötelékeitől elszakadt vöröskatonák ezrei bolyongták végig az egész Hajdúságot Tas- nádtól a Tiszáig apró csopor­tokba verődve (itt-ott rabolva is). Mj Debrecenben elhatároz­tuk, hogy elmegyünk embert ke­resni. Én a Nyírségnek vágtam neki egyedül, lóháton, Sárai- Szabó pedig két bosnyák lovas­sal Nagykárolynak vette útját. Estefelé haltfáradtan tértünk vissza Debrecenbe üres kézzel, mert menekülő hordákon kívül háborúképes, vörösháborúra al­kalmas ember nem volt sehol. Pedig hej, ember, ember kellett. Mlásnap megcseréltük az irány, és én mentem a károlyi puszták felé. Valahol Érmdhályfalva kö­rül jártam, amikor szokatlan lát. vány tárult szemem élé. Egy ta­nya hála mögött az árokban, * Készlet ■ novellából, amelyben Karikás Frigyes a Magyar Tanács­köztársaság harcainak állított em­lékei: szügyig érő fűben, három hu­szárló állott. A három lovat há­rom forsriftos öltözékű huszár csutakolta szalmával, olyan sza­bályszerűen, amiképpen én csak inasgyerek koromban láttam, az aradi huszárkaszámya istállói előtt bámészkodva. A huszárok dolgoztak, kimondhatatlan nyu­galommal, mintha valamikor békeidőben vetődtek volna Ide a nagy Hajdúságba. Odaügettem hozzájuk, de a három lovas rám se hederítve csutakolt tovább, miközben egy árva szót sem szóltak egymáshoz. Jól megnéz­tem a három csodabogarat, akik ebben a menekülő időben ilyen kegyetlen nyugalommal végzik az effajta békés munkát. Ki a fészkes fene pucolt ebben a nyomorult időben lovat a nagy Hajdúságban? Az egyik közü­lük erősen őszülő, ötvenes, nagy harcsabaj úszú öles ember vélt. A másik kettő olyan siheder- korban levő háborús huszárnak látszott. Jó ideig néztem őket szőtten, majd rájuk köszöntem. — Jó napot. — Aggyomisten — felélt rá a vén huszár kurtán. — Hová valók kendtek, atya­fiak? — Biharba — mondja az öreg megint, még kurtábban. — Biharba? •— Oda. — Hová igyekeznek? — Hát néked mi közöd hozzá, szép öcsém? — mordult rám az öreg huszár durván. — Az volna a közöm hozzá — mondtam határozottan —, hogy én vagyok az ilyen meg olyan hadcsoportnak a komisz- szár ja, kendtek meg éppen az én hadterületemen vannak, ha akárki fiai-borjai volnának is. A huszárok a kemény szóra abba hagyták a csutakolást, s jól szem ügyre vettek, miközben az öreg huszár jóval alább adva kérdezte: — Karikás élvtárs? — Az vagyok. — Ejnye, hogy nem ismertem meg. pedig láttam magát Szi- nyérváralján — mondta az öreg huszár, szinte restelkedve. — Mi Debrecenbe igyekeznénk éppen, aztán, gondoltam, hogy nem il­lik ilyen ganajos lóval beállítani oda. hát megparancsoltam a hu­szároknak, hogy hozzák rendbe a jószágot. Ez a szó, hogy „megparancsol­tam” olyan érzést keltett ben­nem itt a síkságon, ahol min­denki menekült, és a világon senki se parancsolt, és senki se függött a másiktól, mintha ébben a füves árokban volna évoen az a bázis, amelyen a későlbi dicső­séges magyar vöröshadsereg fog felépülni. — Aztán minek mennek kend­tek Debrecenbe? — Komendánst keresünk, ké­rem — hangzott a sajátságos vá­lasz. — Azt. Az nincs nekünk. Lú, az Vein, huszár, az van, pus. ka aseg kard vagyon, de kömény

Next

/
Oldalképek
Tartalom