Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
Három kérdés lakásügyben A hon%uHádóra szükség ton. dt a végnélküli tanácskozásra nincs idő Gyengék a piacok — Drága a baromfi — A tojás ára nem változott Amint arról már hírt adtunk* áz új lakásügyi rendelkezések megyei végrehajtásának segítésére a közelmúltban alakult meg Békéscsabán a lakásügyi infer, mációs bizottság. Ez a testület (amely a megyei tanács igazgatási, pénzügyi, építési és munkaügyi osztályának dolgozóiból áll) egyrészt a lakosságot informálja, ügyes-bajos kérdéseikre válaszol, másrészt közvetlen se-i gitséget nyújt a városi és községi tanácsoknak. A Népújság szerkesztősége • tanácsok aktuális lakásügyi ten. ni valóiról kért tájékoztatót az információs bizottságtól. A válaszokat nemcsak a lakásrendeleteket végrehajtó tanácsi szerveknek, hanem a nagyközönségnek is figyelmébe ajánljuk. — Bondor József miniszter emlékezetes sajtótájékoztatóján többször utalt az új jogszabálynak arra az alapelvére, melyszerint a lakások elosztásában és a lakásalappal való gazdálkodósban a tanácsok nagyobb szerepet kapnak. Milyen új feladatokat jelent az új lakástörvény az államigazgatási szervek számára? — A feladatok sokrétűek. A munka egy része már korábban megindult, másrésze moot kerül megvalósításra. A lakások összeírása és felmérése befejezés előtt áll. Gyakorlatilag megkezdhető a komfort nélküli lakások bérlőinek értesítése, mert lakbérük változatlan marad. Ezzel egyben csökkenteni lehet a torlódást, ami április 1 után az összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakások bérlőinek értesítését követően várható. A másik termi való az igénylések megújítása. Azok, akik korábban nyújtották be lakásigényt, de lakást nem kaptak, kérelmüket megújíthatják, finnek határideje. 1871. április 30. Aki ezt elmulasztja és igazolással nem él, az elveszti „sorrendiségét”, mert igénylését törlik. Véleményünk szerint a megújítás feltételei, a nagy propaganda ellenére is, kevéssé ismertek az érdekeltek körében. A helyi tanácsok akkor járnak el helyesen, ha rendszeresen tájékoztatják a lakosságot az új jogszabályokkal kapcsolatos tennivalókról. A lakásigénylések megújítása egyébként a lakáshlvatalban Deszerezhető aöld színű igénylőlapon történik, illetékmentesen, minthogy az Illetéket a korábbi igénylés alkalmával már lerótták. A tanácsok tovább! feladata a lakbérövezetek kialakítása. Ismeretes. hogy egy-egy vámé területén lényeges eltérés var. q központi és a városszélen éltéiül ő házak között. A központ, fekvésénél fogva közlekedési, vásárlási és kulturális előnyökkel rendelkezik. A lakbéröveze- .*'k megá'iapítása, illetve a lakbérek differenciálása ezt. a különbséget van hivatva kiegyenlíteni. Tanácsrendelet szabályozza majd a lakások elosztásának és igénylésének feltételeit is. Etet a rendéletet mielőbb el kell készíteni, ni»** az új igénylések elbírálása csak ezek alapján tör. iénhet meg. — Sürgőt a* idő, hiszen négy hónap sincs hátra július 1-ig. Milyen segítséget ad a megyeij tanács, illetve az információs bizottság a városi és községi tanácsoknak a munka meggyorsítására, s főleg a végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges tanácsrendeletek elkészítéséhez? — A lakásrendeletek a helyi tanácsok széles körű önkormányzata jellegének figyelembevételével készültek. Utasítás- asserűen sem a kormányzat, sem 1 dtís mernél ' am. mahgius % S A békéscsabai lakáshlvatalban eddig már csaknem ezer lakás- igénylést újítottak meg. a megyea tanács szervei nem szólnak bele a helyi rendeletok1 alkotásába. Minden tanács a; maga területén, a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítja ld azt Természetesen ez nemcsak azt jelenti, hogy a tanácsok „szabadkezet” kapnak, hanem azt is. hogy a felelősségeit vállalniuk kell A különböző rendéiefek szerkesztésének megkönnyítésére a tanácsoknak szövegmintákat bocsátanak rendelkezésre. Az információs bizottság pedig készséggel ad felvilágosítást. Azt viszont önállóan kell eldönteni a tanácsoknak, hogy hol legyen a lakbérövezetek határa, milyen jövedelemszilitekhez kötik a bérlakás-igónvlés feltételeit. Ehhez a munkához a segítséget a helyi szervek biztosítják. Az együttes véleményekre támaszkodva, csak alapos előkészítés után lehet és szabad kialakítani ezeket a nagyon fontos szabályokat, de úgy, hogy az a lakosság nagy többségének, helyeslésével találkozzék. A lakásügyi rendelkezések végrehajtását szolgáló konzultációkra . szükség van, de végnélkül! ta-t nácskozásra nincs idő. Budapesremdelkezésre álló lakásoknak a kérelmezők közötti elosztása a társadalmi bizottságok feladata. A társadalmi bizottság tagjai ellenőrizhetik az igénylők életkörülményeit, meggyőződhetnek a rászorultság mértékéről ép ezek alapján döntenek arról, hogy az új, vagy megüresedett lakásokat kiknek utalják kL Lényegében arról van szó, hogy a tervszerű lakásépítés sarán átadott lakások számának ismeretében és a tanácsrendeletben foglaltaknak megfelelően a bizottság jelöli ki a lakásra jogosult személyek névsorát. A kijelölés sorrendjében pedig a lakáshivatal állapítja meg egy-egy lakáé bérlőjét. Az ú j rendeletek szerint a lakosság évenként, vagy félévenként megismerheti a lakáshoz jutók névsorát. A névsort nyilvános helyen függesztik ld, a sa. ját tapasztalata alapján bárki meggyőződhet és véleményt mondhat az elosztás igazságosságáról. & L A beállt rossz idő nagyban befolyásolta megyénk négy városában a piaci felhozatalt. Különösen gyenge volt szombaton Békéscsabán. Az előző évek hasonló időszakához viszonyítva, szinte minimális. Csirkéből csupán 35 párat hoztak és drágán adták, kilója átlagosan 33 forint. A tyúkból 74 pár volt, ára \ kilónként 25 forint. Tojásból változatlanul sok érkezett, s darabonként 1 forintért adták, valamivel drágábban az előző piaci árnáL A többi városban azonban nem változott az ára. Burgonyából Is igen kevés volt a kínálat, összesen 230 kilogramm, az ára 3,50—4 forint Sárgarépából, petrezselyemből szintén kevés érkezett, 6—8 forintért adták kilóját az utóbbit drágábban. Káposztát viszont egyáltalán nem lehetett kapni a békéscsabai piacon. Almából is szokatlanul keveset hoztak a termelők, a korábbi 15—20 mázsa helyett most mindössze három mázsát kínáltak eladásra, átlagosan 3—6 forintos áron. A gyulai piacon is érezhető volt az időjárás hatása, burgonyából például mindössze 220 kilót hoztak és 4 forintért adták, s a petrezselyem itt volt a legdrágább a többi piacokkal szemOlcsó áruk bemutatója A Szolnok—Békés megyei Fűszer- és. Élelmiszer Nagykereskedelmi, valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kedden több boltban olcsó árukból tart bemuta'tót Többek között kész tésztákat, kekszeket, nugátokat, cukorkákat, konzerveket és befőtteket ismerhetnek meg a vásárlók, március 9—12-ig. Békéscsabán, a Szabadság téri, valamint a Tanácsköztársaság úti önkiszolgálóban, Gyulán, a Szupermarketben és az 1-es számú boltban tartanak bemutatókat ten már kialakították a lakbér- övezeteket és a végrehajtás területén már előbbre tartanak, mint például Békésben. Bár nem szorosan e kérdéshez tartozik, de mee kell jegyezni, hogy az új lakástörvény nem a tanácsi bevételek emelése céljából született Nem helyes az sem, ha a lakbérövezetek kialakításánál a tanácsok az anyagiasság! szempontokat tartják szem előtt. A méltányos megkülönböztetésnél a szociális tartalmat is biztosítani kell. Ha ez nem így van, akkor a rendeletek a lakosság igazságérzetével kerülnek szembe. — A lakások elosztásának eddigi rendje megváltozott Igaz, néhány helyen már korábban közreműködtek a lakások eloszlásánál az úgynevezett társadalmi bizottságok. Most az új viszonyok között milyen feladata lesz, a minden bizonnyal új alánokon szervezett társadalmi bizottságoknak? — A lakások elosztása és az igénylők lakáshoz juttatása két különböző feladat Az elosztás lényegében azt jelenti, hogy az egyes tervidőszakok alatt hol, mennyi lakást építenek, s ebből mennyi lesz a tanácsi, vállalati bérlakás, szövetkezeti lakás stb. Ezekről a kérdésekről a tanácsok a rendelkezésükre álló anyagi források birtokában, valamint a beruházásokban érdekelt más szervek és szövetkezetek hozzájárulásának ismeretében döntenek. Az igény kielégítés, tehát a A Wekerle-kormány, ameiy vállalta, hogy a bukott Tiszáék helyett megkísérli megmenteni a veszélyben, levő úri rendet, új választójogi törvénnyel próbálta lecsillapítani a néptömegeket A Wekerle-kormány által benyújtott új választójogi törvényjavaslat kimondta, hogy az ország- gyűlési képviselő-választói joga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, írni és olvasni tud, állandó lakhelye van és a második szakaszban felsorolt külön kellékek valamelyikének megfelel. Ezek a külön kellékek voltak az elemi népiskola hatodik osztálya, magyarul tudóknál az elemi iskola negyedik osztálya; tíz korona egyenes állami adó, nyolc ka- tasztrális hold föld tulajdona; iparengedély és iparág űzése fél év óta; altiszti fokozat a csend- őrségnél vagy a katonaságnál,; ha valaki a Károly-csapatke- resztet elnyerte, akkor is, ha huszonnegyedik életévét be nem töltötte. Választójogot kaptak volna a noK is, ha Huszonnegyedik életévüket betöltötték, magyarul írni, olvasni tudnak, s a polgári iskola negyedik osztályát elvégezték. Ez a törvényjavaslat az akkor mintegy 17 milliós Magyarországon mindössze valamivel kétmillió fölé emelte volna a választásokra jogosultak számát A vagyoni cenzussal továbbra is kimaradtak volna a politikai jogok gyakorlásából a szegényparasztok és a munkások. A különböző iskolai végzettségek megkövetelése is azt a célt szolgálta, hogy a tömegek — amelyeket az úri osztály elzárt a művelődés lehetőségétől —, ne nyilváníthassák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform is túlságosan radikálisnak tetszett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az írni, olvasni tudást, hanem a magyarul írni, olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal, hogy az akkori sok nemzetiségű Magyarországon kizárhassák a nemzetiségeket a választásokból. ben, kilóját 10 forintért kínálták. Hasonlóan magas ára volt az almának, összesen 600 kiló érkezett 6—8 forintért A tojást egy forintért adták, 1850 darabot kínáltak eladásra. Orosházán 32 kilogramm csirke érkezett a piacra, kilója 28,60, tyúkból 304 kiló, itt volt a legolcsóbb, átlagosan 15.40 forintért kínálták kilóját Tojásból 1235 darab érkezett, ára 1 forint, ■ a burgonya aránylag olcsó, három mázsa 50 kilót hoztak, 3 forintért adták. A sárgarépa ára 5, a petrezselyemé 8 forint volt Itt lehetett még kapni primőrt is, bár igen kevés volt, parajból mindössze 7 kilogramm, ára 25 forint Almából viszont a szokásosnál nagyobb mennyiség érkezett összesen 3 ezer 567 kilogramm, átlagos ára 8 forint volt Szarvason volt a legolcsóbb a csirke, kilóját 25 forintért adták, bár szintén kevés érkezett, akárcsak megyénk többi városában. A tyúk ára 22 forint volt sárgarépából 139 kilót hoztak, kilóját 5 forintért adták, petrezselyemből viszont csak 52 kilógramm, ára 8 forint Itt a legdrágább a fokhagyma volt, 24 forintért adták, a fejes káposzta ára 8 forint és a jonatánalma kilója 10 forint WL 9 Ajándék a nőknek hétfőn a Centrumban A békéscsabai Centrum Araház ezúttal nőnapi ajándékot nyújt át hétfőn, ugyanis kizárólag női holmikat lehet majd vásárolni 20 százalékkal olcsóbban. Többek között mintegy 3 ezer pár női nylonharisnyát, mindenfajta selyem- és nylonkendőt a konfekción női szövet- szoknyákat és blúzokat Összesen mintegy 400 ezer forintos árukészletet kínálnak eladásra 20 százalékkal olcsóbban a Centrum-hétfő keretében. Való, ban ajándék, a nőknek. A kormánypárt legfőbb fegyvere a régi választásokon éppen az volt, hogy a jegyzők tetszés szerint vizsgáztathatnák a választópolgár-jelölteket egy-két helyesírási hiba nyomán megállapítva róluk, hogy magyarul nem tudnak irat olvasni, következésképpen nem szavazhatnak. A javaslat reakciós volta abban is megnyilvánult hogy továbbra sem adott a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat A gyakorlatban a felállított szabályok azt jelentették, hogy a paraszt- aszonyokat a választásokból csaknem teljesen kizárták. Mégis, miután a választójogot általában elfogadta a Ház, a részletes vita során a jelenlevő, a kormányt támogató munkapárti többség határozatban mondta ki, hogy a nők választójogához semmiféle formában nem járul hozzá Ez a képviselőház, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számára, még a tizenkettedik órában sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án, történt ez Károlyi Mihály, akit a felfegyverzett tömeg, az Őszirózsás Forradalom követelt a kormány élére, a miniszterelnök számára fenntartott helyen ült, amikor Szász Károly elnök bejelentette: — Kötelességemnek ismerem azzal a javaslattal lépnem a Ház elé, hogy a magyar országgyűlésnek ez a még 1910-ben ösz- szegyűlt képviselőháza, s teljesen megváltozott viszonyokra való tekintettel mondja ki feloszlását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 percig
