Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-24 / 20. szám
Jobb idő, nagyobb felhozatal - Változó baromfiárak - Szarvason a legdrágább a piac * A kellemes, szinte tavaszias idő hatására a termelők közül a szokásosnál többen jelentkeztek áruikkal megyénk városaiban a heti piakocon. Békéscsabára különösen sok baromfit hoztak. Bár a csirke nem lett olcsóbb, kilója 28 forint, a háziasszonyok válogathattak a róintanivaló és egyéb nagyságúak között. Tyúkból jelentős volt a mennyiség s az ára is elfogadható: 21 forint. Különösen sok tojást hoztak a legutóbbi hetipiacra a termelők, összesen nyolcezerkétszáz darabot, ami a korábbi évek hasonló időszakához viszonyítva, jelentős emelkedést mutat. Az ára átlagosan 1,40, de 1,20-ért is lehetett kapni. Meglepő viszont, hogy bár burgonyából aránylag jó volt a felhozatal, az ára ugrott, az eddigi 3,50—4 forinttal szemben 5 forintért, sőt egyes helyeken 5,50-ért adták kilóját. | Drágult a sárgarépa és a pet- < nezselyem is, az előbbi átlagos ára 7, az utóbbié 8, sőt egyes helyeken 10 forint volt. A vöröshagyma, a fejeskáposzta és a karalábé ára változatlan, a karfiolt viszont igen drágán: 15 forintért adták. A háziasz- szonyok vásárolhattak parajt is, összesen mintegy 21 kiló volt a piacon, ára: 20 forint. Gyümölcsből csak almát találtak a vásárlók, viszont bőven volt a piacon, összesen 41 mázsa és a 3 forintos almától kezdve 10 forintig, az elsőosztályúig minden fájta található volt. Gyuláról olyan tájékoztatást kaptunk hogy az idei legnagyobb piac volt, különösen sok almát, összesen 22 .mázsát hoztak a termelők. Így az ára aránylag alacsony volt, átlagosan 4, de az elsőosztályút is mindössze 6 forintért adták. A zöldségfélék ára változatlan maradt, a burgonyát 4 forintért kínálták, a sárgarépa kilója 6, a vöröshagymáé 5, a fejeskáposztáé pedig 4 forint volt. Karfiolt nem lehetett kapni és primőr árut sem kínáltak. A tojás ára itt is olcsó: már 1,10-ért lehetett venni darabját. A szebbjét sem kínálták 1,40-nél drágábban. Érdemes megjegyezni, hogy városainkban a baromfiárak igen változóak. Míg Békéscsabán a csirke 28 forint volt, Gyulán 25-ért adták kilóját. A tyúk ára Gyulán 20 forint, a hízott kacsa kilója pedig 25 Ezzel szemben az orosházi piacon lényegesen olcsóbb. A csirke átlagos ára 22,80, a tyúkot 18-ért adták és a kacsa is olcsóbb volt a korábbi 30 forintnál. Bár tojásból nagy volt a felhozatal itt is, összesen 1523 darabot hoztak eladásra, az ára viszonylag magasabb a többi piacokéhoz. Orosházán ugyanis 1,40, 1,50-ért adták darabját. A zöldségpiac viszonylag olcsó, a a sárgarépát 4, a petrezselymet 6 a burgonyát 3 forintért adták. Csupán a spenót ára magasabb, mint Békéscsabán, kilója 30 forint. Almából itt is nagy volt a felhozatal, összesen 24 mázsát kínáltak eladásra, az ára viszont nem csökkent, a legolcsóbbat 5 forintért, az elsőosztályú pedig 12 forintért adták. A legdrágább piac Szarvason volt A felhozatal sem kielégítő, ilyenkor érezhető leginkább, hogy a város környékén nem sokan foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. A vöröshagyma ára például 6 forint a petrezselyemé 8, a kelkáposztáé 7. Érdemes megemlíteni, hogy a fokhagyma-árak között milyen nagy a különbség. Békéscsabán és Gyulán 15 forintért, Orosházán 20-ért, Szarvason viszont 24-ért adták kilóját. A csirke ára is itt volt a legmagasabb: 30 forint kilója, a tyúkot 24-ért adták, a tojást pedig 1,50-ért. K. J. A szezonhoz képest kevés a hízott kacsa a piacokon, viszont nagy a kereslet. Az ára változó; Békéscsabán 24, Gyulán 25, Orosházán pedig 27,50 kilója. Hangverseny Békésen és Szarvason Ezen a héten megyénkben két alkalommal ad hangversenyt a Postás Szimfonikus Zenekar. 26-án, kedden a békési művelődési házban Va- sady—Balogh Lajos vezényli 8 sMjm's ián, január 24. a szimfonikusokat, akik Puccini Bohémélet című operájának részleteit mutatják be. Január 27-én, szerdán Sulyok Tamás dirigálja a Szarvason szereplő szimfonikus zenekart. Közreműködik Bächer Mihály és Réti József, valamint a debreceni Kodály- kórus. A műsorban Kadosa Pál, Beethoven éá Kodály művei szerepelnek. Van bőven zöldség és gyümölcs A nyári és az őszi betakarítást zord, egyhangú tél követi. A földeket, az utakat hó vagy latyak borítja, a telelő madarak nehezen találnak eleseget.' Az emberek helyzete könnyebb, hiszen az ennivaló nem a hó alá, hanem raktárakba, tárolókba kerül. A tavalyi zöldség- és gyümölcstermesztés egyáltalán nem kényeztetett el bennünket. Mi a helyzet most, télvíz idején és mi várható az új termésig? Erre az összefoglaló kérdésre kértünk választ Rozek Lászlótól, a MÉK értékesítési osztályának vezetőjétől. — Valóban rossz volt a tavalyi termés, ipari kötelezettségeinket nem is tudjuk teljesíteni. A megyén belüli lakosság ellátásában azonban nem lesz fennakadás: az új termésig elegendő zöldség és gyümölcs áll rendelkezésre. Tavaly januártól az új termésig 160 vagon burgonyát fogyasztott a a megye lakossága, most 300 vagonnyi mennyiség áll a raktárakban. Vöröshagymából, a sok probléma ellenére is, van 30 vagon, ebből legfeljebb 20 vagon lesz a „belső’' fogyasztás. Bőven elég a fejeskáposzta (40 vagon), a sárgarépa (10 vagon) is, mindegyiknél a pa (10 vagon) a petrezselyem zöldségféle (8 vagon) is, mindegyiknél a megyei lakosság ellátása az elsőrendű feladat. Alma is van bőségesen, a 80 vago- nos készletből 40-et még exportálni is lehet. Javultak az idei télre a raktározási viszonyaink. A burgonyát most már nem „elföldél- ve” tároljuk, hanem könnyen, kezelhető konténerekben. Korszerűsödtek az elmúlt évben a raktáraink, az orosházit a közelmúltban „téliesítettük’’. A konténer raktározás megkönnyíti a rakodást, sőt a korszerű tárolás miatt az áruk minősége is jobb lesz az idén. Még egy sokakat érdeklő apróság: az előző évi árszínvonal tartására és a termelői piac szabályozására törekszünk. Ez azt jelenti, hogy termékeinket az országos áraknál olcsóbban értékesít j ük. • • * A beszélgetést a békéscsabai Hajnóczy utcai MÉK-kirendelt- ségen folytattuk, Kovács Gábor telepvezető kalauzolásával ás a fotósunk közreműködésével. Az udvaron kazlakban tárolják a sárgarépát és a petrezselymet, a burgonya azonban az épületen belül szellős kon terekben kapott helyet. A konténereket olyanra készítették, hogy a villás targoncával könnyen szállíthatók legyenek. Válogatják, csomagolják á vöröshagymát is, mely eddig a hűtőtárolókban pihent. A reprezentáns” terméket érdemesebb most piacra dobni, mint korábban. A 25 kilogrammos zsákok úticélja egyébként a Német Szövetségi Köztársaság. Nemcsak hagymát, csabai kolbászt és más húsárukat, hanem frissen lőtt vadakat is találhatunk a hűtőkamrák mélyén. Negyvennyolcezer fácán, 18 ezer nyúl és 2 ezer őz az idei „termés”, melynek jelentős része — a MAVAD-an keresztül — külföldre kerül. A vadászoknak például kifejezetten érdemes őzet lőni: kilónként 55 forintért veszik át a csabai telepen. A megyeszékhely „éléskamrájában” gondoskodnak a zöldség- és gyümölcsboltokba kerülő áruk rendezgetéséről, „átmozga- tásáról” is. Körülbelül 150 ember dolgozik itt a lakosság zökkenőmentes téli ellátásának biztosításáért. És ugyanez megy a gyulai, az orosházi, a medgyesegyházi és a tótkomlós! raktárakban is. Kép: Demény Gyula Szöveg Róta László „Makó Hungária”. Az exportra induló hagymaszállítmánynál dolgozik Nagy Józsefné. „Sonkaerdő”. Ancsin István hentes a hűtőkamrában. Indulhat a körte az üzletbe;
