Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-19 / 88 . szám

IMS. április 19. 5 Szombat ü megye energiaellátásáról tanácskoztak A műszaki fejlesztési hetek programja tegnap, pénteken dél­után a Magyar Elektrotechnikai Egyesület csoportjának rendezvé­nyeivel folytatódott Békéscsabán, a Technika Házában. Varga End­re, az OVILEF osztályvezetője tartotta meg „Háztartások villa- mo6Ítottságának jelenlegi hely­zete és várható perspektívái Ma­gyarországon” című előadását. Ezután Trefil Károlynak, a DÁV üzletigazgatóság vezetőjének irá­nyításával Békés megye energia- ellátásának tapasztalatairól é; feladatairól tanácskoztak. Ma, szombaton délelőtt a Pa­pír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megye; szervezete tart­ja meg első rendezvényét, Békés­csabán, a Technika Házában. Ezen Háromszéki Pál műszaki ve_ zető tájékoztatja a résztvevőket a Kner Nyomda beruházásáról. Közérdekű új jogszabály: Árvíz, belvíz utáni helyreállításról Az árvíz és belvíz által meg­rongált, személyi tulajdonban ál­ló épületek helyreállításáról, il­letőleg újjáépítéséről rendelke­zett az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint a pénz­ügyminiszter 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM számú együttes ren­deletében. (Megjelent a Magyar Közlöny 22. számában.) Az együttes miniszteri rende­let — általános rendelkezések * * után — szabályozza az épületká­rok felmérését, az állagvédelmi, illetőleg a bontási munkák elvég­zését, a helyreállítási (újjáépítési) munkák engedélyezését, a helyre- állítási (újjáépítési) munkák mű­szaki tervezését és kivitelezését, az építőanyagok beszerzését, az épületek használatba vételének engedélyezését, a nyilvántartás módját. Rendelkezik az építési kölcsönről is. Filaiéliai hírek Országosan nagy érdeklődés kisérte végig a VII. Országos if­júsági. Bélyegkiállítást. Az április 4-én megnyílt kiállítás nagy sike­rét bizonyítja, hogy az ország minden részéből jöttek a külön­vonatok és autóbuszok. Nagy számban voltak Jugoszláv látoga­tók is. Meglátogatták a kiállítást a Komszomol titkárai és a KISZ KB titkárai is. A kiállításon szin­te minden téma szerepelt Az 1. díjat a Lékai János Ottörőház Budapest II. díjat a Ságvári End­re egyetemi gyakorló isk., a III. díjat a Kisalagi 111. sz. ált iskola nyerte, míg Rostock város arany­érmét a salgótarjáni úttörőház érdemelte ki * A Magyar Posta április 15-én hozta forgalomba a nyolc érték­ből álló Lepkesort amely a leg­szebb lepkéinket mutatja be. A 13 forint névértékű sorozatból 650 000 fogazott és 5200 vágott példány jelent meg. A bélyegeket Vertei József kitűnő grafikusmű­vész tervezte Április hó folya­mán jelenik meg a Balaton bélye­geket tartalmazó bélyegfüzet is 250 000 példányban. A bélyegfüzet tartalma 10 db 40 filléres, 5 db 60 filléres, 5 db 1 forintos, 4 db 2 forintos Balaton bélyeg össze­sen 20 forint értékben. A 40 fil­léres bélyeg a füzettel egyidőben külön is megjelenik, de a 20 fil­léres képét fogja ábrázolni. A fü­zetben levő bélyegek nincsenek fogazva. Említést érdemel, hogy rövidesen megjelenik a VI. fest­ménysor, amely a Szépművészeti Múzeum francia mestereiből kí­ván néhányat bemutatni. A ma­gyar bélyeg centenáriuma 71-ben lesz, s ekkor nemzetközi kiállítás lesz Budapesten. A kiállítás hír­nökéül április végén 5 plusz 2 fo­rint névértékű réznyomásos bé­lyeg jelenik meg Vas Tibor Tanácsköztársaság Békés megyében A Vörös Hadsereg harcai a Viharsarokban A VIHARSARKI vörösikato- nákból álló 6. hadosztály a rendezett visszavonulás alkal­mával nem szenvedett kihever- hetetlen veszteségeket. Április ^ 30-án létszáma 7410 fő volt, a ro­mánok támadása kezdetén pedig —mint láttuk — 7208 fő. A 10L dandárnak öt zászlóalja morzso­lódott fel, bár a legénység jó ré­sze megmaradt, inkább a szer­vezetszerű kötelékek lazultak meg A tiszántúli védelem majd kiürítés során előállt Vesztesége­ket. szökéseket az időközi to­borzás pótolta. A korábban ismertetett ténye­ket látva a Keleti Hadsereg­parancsnokság a visszavonulás végén nem tartotta célszerűnek azt, hogy a Hadügyi Népbiztos­ság kívánsága szerint a 6. had­osztály egységeit az északi fronton, a csehek ellen azonnal bevessék. Stromfeld ék vélemé­nye szerint „...eme csapatok- bármely helyen való alkalmazá­sa csak a kudarcok fokozatos számát fogja emelni és végered­ményben ezen csapatok anar- chistikus felbomlásához vezet... a jelenlegi állapotban a csapatok bármely vidéken magatartásuk­kal többet ártanak a szovjet köztársaságnak, mint az elien- jség” Április 30-áról származik az első tudósítás arról, hogy „Szol­nok—Csaba felől” mintegy 3500 vöröskatona a 6. hadosztály-pa­rancsnokságával együtt Nagykő­rösre érkezett, s további 6000 várható. Május 3-i adatok sze­rint a 101. dandár Nagykőrösön, a 46. dandár pedig Kecskeméten szervezte újjá sorait. Talán ép­pen a május 2-i események ha­tására, a gyors rendeződést mu­tatja, hogy már ezen a napon a 101-esek három zászlóaljat útba tudtak indítani Törtei felé Szolnok visszafoglalásának biz­tosítására. A 46-osok I.—II.—III. zászlóalja is alakulóban volt A harcra nem alkalmas csapatré­szeket a 46. dandár Ócsa—Alsó- némedi, a 101. dandár Sári— Gyón környékére tette át. A 6. hadosztály egységei egyelőre a Tisza-vonal megfigyelésére és az esetleges román támadás fel­tartóztatására kaptak utasítást Ennek érdekében mélységben is tagozott védelmet alakítottak ki Kecskeméttől keletre és — a Törtei felé vezényeltek — Nagy­kőröstől északra. A 6. vörös hadosztály Duna— Tisza-közi gyors és alapvető vál­tozást eredményező átszervezése elválaszthatatlan része volt az egész Vörös Hadsereg irányítá­sában, szociális összetételében, szellemében május első napjai­ban bekövetkezett nagy átalaku­lásának. . A VALÓBAN proletársereggé alakult fegyveres erő hadműve­leteinek egységes vezetésére fel­állították a Hadsereg-főparancsu nokságot. Az egyes harcvonalak­nak megfelelően a hadosztályo­kat három hadtestbe vonták össze. A 6. hadosztály a Hatvan székhellyel megalakított, Land­ler Jenő parancsnoksága alatt álló III. hadtestbe került, az 1. és 4. hadosztállyal, továbbá a Székely Különítménynek a pro­letárhatalomhoz hű maradt ré­szével együtt. A III. hadtest egyelőre hadseregtartalékként szerepelt. Miután látszott, hogy a románok a Tiszánál egyelőre beszüntették az előrenyomulást, Szolnokot a vörösök megtisztí­tották a fehérgárdlstáktól, má­jus 4-én megkezdték a 6. had­osztály összes menetkész alaku­latainak, tüzérségének Hatvanba és környékére történő elszállítá­sát. A 6. hadosztály parancsnok­sága május 5—6-án meg is ér-, kezett Hatvanba. Az újjászerve­zett alárendelt egységek zöme. rövid idő alatt szintén oda ju­tott. A 64. dandár 988 kiképzet- lent magában foglaló póttestét Sáriban, a 101. dandár 1405 ki­képzetten és 805 kiképzett, de fel nem szerelt vöröskatonából álló póttestét Alsónémediben, a 367 vörös huszárt és 42 lovast számláló lovaspóttestet Lajosmi- zsén hagyták. A DUNA—TISZA közén vég­rehajtott újjászervezés legfonto­rT’ udják Önök, hol énekelnek az emberek a legszebben? Bizonyára azt gondolják, hogy Olaszországban. Persze, koráb­ban én is így vélekedtem, de most már tudom: a fürdőkád­ban. Talán rájöttek már Önök is, hogy a csobogó víz jobban hízeleg a hangnak, mint a zen­gő hegedűkíséret, jobban lel­kesít, mint önfeledten tapsoló közönség. Még a legnehezebb áriákat is könnyedén énekli az ember, mert a fürdőkád nem ismer határokat. Talán ebből adódik, hogy az angolok ott majd mindig franciául énekel­nek, a franciák spanyolul és az olaszok — persze, hiszen ép­pen az olaszokról akartam va­lamit mesélni. Ügy történt, hogy nekünk, mármint Georgnak és nekem eleinte nem volt otthon fürdő­szobánk, és ezért szombaton esténként eljártunk a városi közfürdőbe. Együtt mentünk be a nagycsarnokba, amikor meg­pillantottam öt — Nézz oda, milyen csodála­tos, klasszikus profil! — sut­togtam izgatottan Georgnak. Ö ásított. — Elmegy — felelte némi vizsgálódás után. — Mit gon­dolsz, hamar ránk kerül a sor? Eva Salzen Csobogó víz mámoránál — Reméljük. Mondd, szerin­ted olasz lehet? Oh, milyen kár, már éppen bemegy. Mélyet sóhajtottam és visz- szahajtottam a fejem George vállára. A várakozás elálmosítja az embert — Nők negyvenhetes számig, férfiak hatvanhármasig! — ki­áltott a fürdőmester. Felpattan­tunk. A férfiak fürdőhelyiségei jobbra, a nőké balra sorakoz­tak, karéjalakban, s a hátul- só közfalnál találkoztak. — Ne maradj sokáig, Luisl! — kiabált utánam Georg. Mintha az olyan könnyű len­ne a forró fürdőben, önfeled­ten, az idő múlásával mit sem törődve paskoltam a vízben, amikor felcsendült egy hang a fal túlsó oldalán: „O sole mio...” „Az olasz!” — futott át az agyamon. Elzártam a csapot, felálltam a kádban én fülemet a falhoz tapasztottam. Egek, micsoda hang! Milyen tiszta, milyen bársonyos! Egyszerre nekem is énekelni támadt ked­vem. A nagy bódulatban oda se figyeltem, mit csavargatok, s hirtelen megeredt a hideg zu­hany, éppen a fejem tetejére. í' eorg már régen várt a kijáratnál. „Na, végre!” — szólt rám szemrehányóan, de én csak szórakozottan ne­vetgéltem. A következő szombat este is ott találtuk az olaszt, és a rá­következő szombaton megint csak. És mindig felcsendült a hangja a falon túl, a csobogó víz mámorában. Néha német dalokat is énekelt, de többnyi­re a csodálatos „O sole mio”-t. Vajon sejtette-e, hogy én ott vagyok a túlsó oldalon, és csen­desen vele dúdolok? Ezekben a külföldiekben ott él a romantikus titokzatosság, amely engem oly végtelenül vonz. Fgy olasz énekes — ah! Georg« nem tud olaszul énekel­ni, sem beszélni. Jól végzi a munkáját, ügyes villanyszerelő, kedves és hűséges, ez igaz. De egyébként? Nincsen semmi kü­lönös tehetsége, a derék, jó Georgnak. gész héten át álomvilág­ban éltem, reggelenként sót tettem a teába és este cuk­rot a káposztába. S álmomban olaszul énekeltem... Tavasszal új lakásba költöz­tünk. A sok munka egy kissé elterelte a figyelmemet. De aztán szombat este, amikor Georg bevonult az új fürdőszo­bába, én meg leheveredtem a pamlagra, fájdalmas sóvárgás fogott el a másik után, akit sohasem fogok többé viszont­látni. Talán soha az életben! A gondolat szörnyűnek tűnt. Oh, hogy szerettem azt a me­leg bársonyos hangot!.- Sose leszek boldog az életben? Ugyan már, mi ez? Hirtelen felszökkentem, s talpraugrot- taxn. Talán a képzelet játszik velem? Lehetetlen: a fürdőszo­ba tajtó felől felcsendült az is­merős hang, erőteljesen és mégis hajlékonyán: „Ooo sooole miiooo!” Ah, olaszok úristene! Hiszen a saját férjem volt az...! IZ ésőbb, sokkal később kö­zelebbről is megismer­kedtünk az én olaszommal. Knuschkenek hívták és szivart árult Olaszul egy szót sem tudott — talán .még a fürdő­kádban sem. (Fordította: Zilahi Judit) 19. siabb eredményei közé tartozik a hadsereg és ezen belül a 6. had­osztály politikai megerősítése. Ez elsősorban a szociáldemokra- - ták által korábban kiküldött és, mint láttuk, nemegyszer a kato­nákkal váló ka i#solatukban rosszul dolgozó politikai megbí­zottak leváltásával és az újabb kommunista komisszárok kine­vezésével valósult meg A 1 6. hadosztálynál nyilvántartásba vették az orosz forradalomból hazatért foglyokat, s a legráter­mettebbeket parancsnoki beosz­tásba helyezték. Más hadosztály­nál az októberi szovjet forradal­mat és a polgárháborút megjárt, tapasztalt káderek hasonló ki­emeléséről nincsenek adatok. A politikai munka megerősíté­se volt az alapja a fegyelem megszilárdításának is. A Hadse­reg-főparancsnokság május 4-én kiadott rendelkezésével eltörölte az alsóbb parancsnokok válasz­tásának addig gyakorlatban volt rendszerét, s a kinevezéseket a politikai megbízottal egyetértés­ben eljáró felettes parancsno­kokra bízta. Május 7-én a forra­dalmi katonai törvényszék fel­állításáról, 10-én az egységeken belüli fegyelmi gárdák szervezé­séről jelent meg utasítás. Mind­ezek nyomán a proletárhadsereg egysége, ütőképessége nagyban megnövekedett. A 6. hadosztály létszáma a május 2-i közel 12 ezer főről május 7-re 18 ezer 529 főre, május 11-re 19 ezer 900 főre emelkedett, jelentősen ki­egészült a Duna—Tisza közötti proletárokkal. A PÄRATLAN gyorsasággal újjászervezett, politikailag meg­erősödött 6. hadosztályra a cseh , csapatok előnyomulása miatt már május 5-én nagy szükség volt az északi fronton, Salgótar­ján és környéke védelmében. A Hatvanba irányított egységeket azonnal a bányaváros vidékére vezényelték és a salgótarjáni frontszakasz védelmét május 7- én estétől a 6. hadosztályra bíz­ták. A várost és környékét más alakulatokkal és a felfegyverzett bányászokkal, munkásokkal má­jus 9—10-én sikerült felszabadí­tani az ellenséges nyomás alól. Május 12—13-án megindult a Vörös Hadsereg ellentámadása a csehekkel szemben. A 6. hadosz­tály Losonc és Fülek irányában tört előre. Az ellenség hanyat- homlok menekült Május 12—15- én a hadosztály előnyomulását a Hadsereg-főparancsnokság megállította, mert délről az antant részéről, francia alakula­tokkal erős támadást lehetett várni. (Az elért vonal Liíkc—Aj_ mácskő volt.) Május 18-án emi­att megkezdődött a 6. hadosz­tály visszaszállítása Kecskemét­re. 19-én délután már csak két zászlóalja tartózkodott Salgótar­jánban, hat zászlóalja és öt üte­ge útban volt délre. EBBEN az időpontban, a vö­rösök északi arcvonalának meg­gyengülését kihasználva, a cse­hek ismét támadásba lendültek Salgótarján ellen. A 6. hadosz­tály utolsónak indításra terve­zett III/46. zászlóalja a veszé­lyeztetett város közelében ma­radt, s a Budapestre érkezett három 46-os zászlóaljat is visz- szairányították Salgótarjánba. Ezek a zászlóaljak átmenetileg a 3. hadosztály alárendeltségébe kerültek. Miskolcot május 21-én viszafoglalta a Vörös Hadsereg ezt május 22-től a Salgótarján körül összevont erőkkel vívott harcok kedvező fordulata követ­te. A csehszlovákok úgyszólván az északi front teljes szélességé­ben visza vonulásra kényszerül­tek, a vöröskatonák ismét véde­lemből támadásba mentek ért. Szabó Ferenc (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom