Békés Megyei Népújság, 1969. április (24. évfolyam, 75-96. szám)

1969-04-19 / 88 . szám

1969. április 19. 6 Szombat Még egy kis türelmet Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság útja 52 szám alatti ház lakói lábujjhegyen távoznak és érkeznek otthonukba. Erre az óvatosságra azért van szükség, hogy kikerüljék a már hónapok óta láb alatt levő tégla-, cserép- törmelékeket és maltertócsákat, amelyek elcsúfítják a lépcsőhá­zat. Egy elkeseredett lakó azért ragadott tollat és küldte be le­velét szerkesztőségünkbe, hogy választ kapjon, meddig fog még így kinézni a lépcsőház? A le­vélhez illusztrálásként mellé­kelte a Népszabadság egyik szá­mából kivágott karikatúrát, amely ugyancsak ezzel a témá­val foglalkozik. Felkerestük Mész jár Györ­gyöt, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját, aki elismerte a pa­naszos levél írójának igazát, de amint mondotta, egyelőre nem tudnak változtatni rajta. Ugyanis a napokban fejezték be a ház gázvezetékének szerelését, az­után a vállalat kőművesei száll­ták meg a házat, akik a fürdő­szobák csempézésén és a már ki­öregedett lefolyócsövek kicseré­lésén dolgoznak. Amint ezekkel a munkákkal elkészülnek, a lép­csőházat — ismét rendszeresen fogják takarítani. Addig kérik, legyenek türelemmel, mert ez a „csatatér” végső soron a lakók kényelmének érdekében csúfítja jelenleg a lépcsőházat. Hadifogság és munka viszony Vamyú Sándor körösladányi olvasónk felvilágosításért for­dult levélben a Szerkesszen ve- lünk-rovathoz. A hadifogság­ban töltött idő mikor számít be a folyamatos munkaviszonyba? A kérdéssel Sorbán Józsefet, a békéscsabai SZTK igazgatóját kerestük fel, aki készségesen válaszolt: Az 1958/40-es nyugdíjtörvény 161-es bekezdés a és b pontja értelmében a hadifogságban töl­tött idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a levél­író katonai szolgálatra való be­vonulása előtt munkaviszonyban áll, és hazatérése után ugyan ar­ra a munkahelyre ment vissza. Mivel levélírónk a jelzett idő­ben nem rendelkezett munka­hellyel, így sajnos, a hadifog­ságban eltöltött időt nem lehet folyamatos munkaviszonynak beszámítani. Nem kötelező, de hasznos Örökzöld témával fordult la­punkhoz egy „sokat utazó áros- ? házi olvasó”. Ezt írja: „A MÁV | jegypénztárosai lankadatlan szorgalommal és kéretlenül biz­tosítják az utasokat. Ez a MÁV- féle árukapcsolás olyan, mintha a KÖZÉRT-ben a vásárlónak tíz dekagramm felvágott mellé két darab péksüteményt is adnának, akár kérte, akár nem”. Új tejüzemet építenek Szarvason Szarvas város tejellátását el­vállalta a Dózsa Termelőszövet­kezet. Több tsz-szel együttmű­ködve látja el ezt a kötelezett­séget, melyből elsősorban a szarvasiak jutnak előnyhöz: friss, teljes tejet vásárolhatnak a szarvasi üzletekben. A régi tsz-tejüzem e megnöve­kedett feladatra már nem alkal­mas. Ezért határozott a tsz ve­zetősége úgy, hogy a teljellátás tovább javítására építsenek egy új üzemet Szarvason. A városi tanács vb támogatja a Dózsa Tsz kezdeményezését. A vágóhíd melletti telket az új tejüzem építésére átengedte a szövetkezetnek. Néhány nappal ezelőtt kijelölték az épület he­lyét A kiviteli tervek elkészül­tek, melyek alapján Hegedűs Zol­tán tsz-elnök elmondta, hogy egymillió forintot költenek az új üzemre és berendezéseire. Az állam jelentősen támogatja a szövetkezet vállalkozását. A tel­jes összeg 70 százalékát magára vállalta. «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aW Adamik János, a békéscsabai vasútállomás pénztárfőnöke el­mondotta, hogy a biztosítás ugyan nem kötelező, de hasznos. Mindenkit érhet baleset! A kon­zervgyár dolgozóinak havi je­gyét például a vállalat már eleve biztosítással kérte. A pár fillé­res többletkiadás baleset esetén többszörösen negtérül. (Ha az utas odacsukja körmét a vonat­ajtóhoz, az Állami Biztosító kö­rülbelül 200 forintot fizet). Azzal mi sem értünk egyet, ha a pénztárosok valóban kéret­lenül és az utas határozott tilta­kozásának ellenére ragasztják rá a bélyeget a menetjegyre. De ismét csak idézve a pénztárfőnö- köt, minden utas maga dönti el, hogy jegyváltáskor biztosítja-e magát vagy sem! Szerkesztői üzenetek Czernó Mihalyné, Mezőhegyes. Az illetményföld adásának rendjét a vállalat kollektív szerződése tartalmazza. Mivel ez nincs birtokunkban, érdemi választ nem tudunk adni. Java­soljuk, hogy panaszával fordul­jon a vállalati munkaügyi dön­tőbizottsághoz, ahol azt megvizs­gálják és benne érdemi döntést hoznak. Kardos György, Végegyháza. Ha nyugdíjának összegét helyte­lenül, jogszabályellenesen álla­pították meg és sérelmét a Nyugdíjintézet nem orvosolta, úgy panaszával az illetékes já­rásbírósághoz fordulhat. Rajcsik Ferenc, Csanádapáca. Szerkesztőségünkhöz írt levelé. bői nem derül ki, hogy lényegi­leg mire kér választ. Ha ugya­nis külföldön van földje, azután sem földjáradék, sem haszonbér nem jár. Ha viszont Magyaror­szágon valamelyik termelőszö­vetkezetben van földje és ön nem tagja a tsz-nek, akkor az új rendelkezés szerint — ha mentesítést nem kapott — a föld megváltási ár ellenében a tsz tulajdonába megy át és így föld járadékot, illetve haszon­bért szintén nem kaphat. Röszler István, Lökösháza. A háztáji föld nagyságával kap­csolatos panaszával a járási ta­nács vb mezőgazdasági osztályé, hoz fordulhat. Kurinszky Sándorné, Ecseg- talva. A Munka Törvénykönyv idevonatkozó rendelete értelmé­ben a dolgozó részére átlagkere­set jár a véradásra történő rend­kívüli berendelés esetén a tel­jes mulasztott időre, nem rend­kívüli berendelés esetében pedig legfeljebb négy munkaórára ak­kor is, ha a vizsgálat eredmé­nye miatt tőle vért nem vet­tek. Chudák Katalin, Csorvás. A szakmunkásnak általában maga­sabb bér jár, mind a segéd­vagy betanított munkásnak. Önöket, ha szakmunkási bizo­nyítványukat megszerezték, a szakmunkásokra vonatkozó díj illeti meg. Ha ezt nem kapják, úgy kérhetik. Ha azonban az előírt bérkeret alsó határát megkapják, a tsz akkor sem kötelezhető magasabb munka­bér-fizetésre, ha ez a hasonló munkakörben dolgoztatott se­gédmunkási fizetéssel megegye­zik. Rózsa Gyula, Gyula. A fenn­álló rendelkezések szerint a vál. lalat vezetőségének a szakszer­vezeti bizottsággal egyetértésben joga van havi egyszeri fizetésre áttérni. Ebben az esetben azon­ban a félhavi áttérési előleget folyósítani kell. Mivél önök is költségvetési szervek, ezt az összeget a költségvetésből illeté­kes szervek biztosítják. Egyéb vonatkozásban a minden máso­dik szombattal kapcsolatos in­tézkedések jogszabályt nem sér­tenek. Múzeum vagy gyorsjavító? j ( i i Nagy a bosszúság, amikor ! sietős utunkon elszakad egy ] pánt, vagy leesik a tűsarok a j cipőnkről. Ezeken segít a Kő- j rösvidéki Egyesült Cipész Ktsz \ békéscsabai Irányi utcai gyors- ! javító részlege, ahol a kirakat- i ban levő tábla szerint megvár- j ható az ilyen „kisebb balese- : tek” orvoslása. Mindössze két ! szakember dolgozik az üzletben, \ bár naponta 100—150 pár beteg cipő kerül javításra. Ilyen jel­legű üzletben természetes lenne, ha csak néhány pár cipő állna a polcokon. A gyakorlatban azonban másként van. A falak mellett körbefutó polcokon leg­alább 200 pár női, férficipő várja gazdáját, kijavítva. Ezek túlnyomó része hetek, hónapok óta hiába vár. Szép számmal akadnak „muzeális” idejű, több éve porosodó lábbelik, amelyek már lemondtak arról a remény­ről, hogy még egyszer gazdájuk lábára kerüljenek. A ktsz mindössze fél évig fe­lel a javításra leadott cipőkért, ezután átadja a bizományi áru­háznak értékesítésre. Azaz át­adná, de mostanában a bizomá­nyi sem veszi át, mert a javí­tás árát sem kapja meg értük. így lett múzeum a gyorsjaví­tóból... ttó Ifjú zenebarát hangversenyek Az ifjú zenebarát hangver­senyek kővetkező sorozatában Boross Attila s Várkonyi Sándor vezényletével a Belügyminiszté­rium TOP Szimfonikus Zeneka­ra ad műsort megyénkben. Köz­reműködik Dagmár Wankeová, Takács Judit, Molnár Miklós. A műsorban Mozart és Paisiello művei szerepelnek. A program szerint 21-én Éne­ken és Sarkadon, 22-én Vésztőn és Gyulán szerepelnek a mű- ' vészek. CyOPÁROSON TAVASZODIK Centenáriumának megünneplésére készülnek Az Alföld gyöngyének nevez­ték a régi krónikások, és fel­jegyezték azt is, hogy száz esz­tendővel ezelőtt, 1869-ben dr. László Elek községi orvos szor­galmazására felavatták a fürdő első épületeit, ezeket azonban az egy évvel későbbi áradás el­pusztította. A lelkes orvos mégsem nyugodott s 1870-ben Kiss Ferenc szeghalmi patikus vegyelemzi a vizet, tudományo­san bizonyítva, hogy az csú- zos és köszvényes bántalmak gyógyítására kiválóan alkal­mas. A nép a tavat „csoda­tónak” kezdte nevezni, és a krónika szerint „a Gyopáros tóban történi feltűnő gyógyulá­sok az orvosok figyelmét is fel­keltvén. a múlt század hetvenes éveiben már ők is küldenek ide betegeket”. Ma már 100 éves a fürdő, és Orosháza milliókat költ rá, hogy szebb, vonzóbb legyen, hogy százéves születésnapján új ifjúsága kezdődjön. Aki csak néhány éve járt Gyopiroson, már rá sem ismer arra, ami volt. Üj kádfürdő, új medence épült és — azt mondják — modern mikrohotel is lesz a „csodató” partján, ha nem az idén, hát jövőre. Mindeneset* re ilyen ajándék sohase késő... A kádfürdő előcsarnokában büfé és kényelem várja a vendé' gc két. A fürdő székei tavaszi „nagyjavításon’ Merengés a nyárról a tóparton. tFotó: Elsztergály)

Next

/
Oldalképek
Tartalom