Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-08 / 236. szám

1963. október 8. 3 Kedd * Éjjel is vetik a búsát Évszázados vetésrendet borítottak fel Mezőhegyesen Hazánk legöregebb állami gaz­daságában, Mezőhegyesen évszá­zados szokás volt, hogy október ötödikén kezdték a búza vetését. A gazdaság vezetői, traktorosai szakítottak a régi szokásokkal s ők is bekapcsolódtak a búzavetési versenymozgalomba. A régi gya­korlattal rendelkező traktorosok nemcsak vetőágyat készítenek éj­jel, de vetnek is, jól kivilágított gépekkel. A jól előkészített- mag­ágyba tíz gép veti a gondosan csávázott magot. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban ezerötszáz hold búzát vetettek el október 5-re, a régi vetésidő kezdetére. A traktorosok vállalták, hogy októ­ber 20-ra földbe teszik a 4100 holdon a búzavetőmagot, s min­den talpalatnyi területen kifogás­talan minőségi munkát végeznek. Állattenyésztési gondok a békési járásban A békési járásban is meg­nehezítette az állattenyész­tést ebben az évben a takarmány, hiány, a kevés, többségében pri­mitív férőhely, és a nem megfe­lelő szakmai irányítás. Ezek a körülmények jelentősen befolyá­solták az állatok létszámáúak, ho­zamának alakulását. Az állomány elhelyezése nem sokat javult az előző évekhez ké­Ä leltárhiányokról A termelő- és földművesszövet­kezeti üzletekben a leltárhiány miatt keletkezett nagyon sok vita eldöntésére kívánunk segítségül lenni, amikor a Legfelsőbb Bíró­ságnak az utóbbi időben ilyen ügyekben hozott törvényességi ha­tározataiból ismertetünk néhány fontosabbat. Ki a felelős? Egy földművesszövetkezet üzle­tében megállapított leltárhiány miatt keletkezett perben azt kel­lett eldönteni, kit; milyen mérték­ben terhel felelősség. Ezzel kap­csolatban a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondotta ki: — A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési határozatot az anyagi­lag felelős dolgozóval a leltár­eredmény megállapításától számí­tott harminc napon belül kell kö­zölni. Ha a dolgozó munkaviszonya e harminc nap rSatt megszűnt, az igény peres úton érvényesítendő. Harminc napon túl a dolgozónak anyagi felelőssége nincs. A kárfe­lelősség mértékének megállapítása a szövetkezet vezetőjétől függ. Ha az elnök a felelős dolgozók vala­melyikével szemben a hiány miatt nem él kártérítésre kötelező jogá­val vagy a kártérítés arányát nem egyformán állapítja meg, az érin­tettek a többivel szemben igény­nyel nem léphetnek fel. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elnök a leltárfelelősség érvényesítésének elmulasztása miatt keletkezett kár megtérítéséért nem mindegyik felelős dolgozóval szemben lép fel. Ilyen esetben a kártérítésre köte­lezeti dolgozónak sem a kárt oko­zóval, sem a kártérítésre nem kö­telezett másik felelős dolgozóval szemben visszkereseti joga nincs. Mi less a többlettel? Egy földművesszövetkezet étter­me új vezetőt kapott, aki megálla­pította, hogy a korábbi leltárok helytelen elszámolás miatt többle­tet mutattak ki, holott majdnem ötezer forint hiány van. Ezért a szövetkezet vezetője a volt üzlet­vezetőt, aki időközben más beosz­tásba került, kártérítésre kötelez­te. Az illető a határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. Arra hivatkozott, hogy a könyve­lési terheléseknél az iroda utasítá­sa szerint járt el, tehát az iroda té­vedése következtében előállott hi­ányért nem tartozik kártérítéssel. A járásbíróság a volt vezető ke­resetét azzal az indokolással uta­sította el, hogy az iroda tévedésére a földművesszövetkezet főkönyve­lőjét figyelmeztetnie kellett vol­na. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság ha­tározatában leszögezte: a volt üz­letvezetőnek tudnia kellett, hogy • beszerzési és a fogyasztói ár kö­zötti különbözeiét csak a társadal­mi tulajdon terhére tarthatja meg. Ez a szándékos magatartása kárt okozott. Ezért a Munka Törvény- könyve alapján felelőssé tehető. Semmi olyan körülményt nem tu­dott felhozni, aminek alapján e felelősség alól mentesülhetne. Ezért keresetét a járásbíróság he­lyesen utasította el. Kulcs as irodában Egy másik perben arról volt szó, hogy a szövetkezeti italrak- táfban hiány keletkezett. A vezető azzal védekezett, hogy a munkaidő letelte után a pincekulcsot zárt borítékban az irodában le kellett adnia. Többször megtörtént, hogy távollétében az alkalmazottak a pincébe lementek, ezért a megté­rítés alól mentesítést kért. A raktárvezető által felhozott érveket, mint felelősségcsökkentő tényezőket vette figyelembe a já­rásbíróság és a fizetendő összeget mérsékelte. A megyei bíróság ál­láspontja az volt, hogy a felelős árukezelés feltételeit nem biztosí­tották, ezért a vezető a hiány megfizetésére egyáltalán nem kötelezhető. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság határozatában kimondot­ta: a vezető a raktárt egyedül ke­zelte, tehát a hiányért való anyagi felelősség fennáll. E felelősség ér­vényesülésének azonban két felté­tele van: egyfelől az átadott anya­gokat állandóan közvetlen ellenőr­zéssel, másfelől egyedül kell ke­zelnie. Az a rendelkezés, hogy a munkaidő letelte után a pincekul­csokat az irodában le kéllett ad­nia, lehetővé tette, hogy távollété­ben dolgozótársai a pincébe le­mérjenek. Ez az intézkedés meg­szüntette a hiány teljes összegéért való felelősséget. Ez azonban nem vonja maga után azt, hogy a hiá­nyért teljesen mentesül. Munka­bérének egyhavi összege erejéig terjedő felelőssége fennáll. A fe­lelősség mértékének meghatározá­sánál figyelembe kell venni mind­azokat a körülményeket, amelyek a dolgozó tevékenységére kihatnak. Ilyen az is, hogy távollétében az italraktárba bemehettek és onnan italokat hozhattak ki. Nincs meg­nyugtató bizonyíték, hogy a leltár- időszak alatt ilyen eset hányszor fordult elő és milyen körülmények között. Ezért a Legfelsőbb Bíró­ság utasította a járásbíróságot, hogy ezt új eljárás keretében tisz­tázza. binek van igtisa? Egy tsz boltjában két hónappal a leltár felvétele után rájöttek, hogy egy ezerforintos számlával nem terhelték meg az üzletet, ezért a bolt alkalmozottait a hiány meg­fizetésére kötelezték. Az alkalma­zottaiknak a határozat hatályon kí­vül helyezéséért indított perében a járásbíróság jogerős marasztaló ítéletet hozott. A törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőképpen döntött: — A leltárhiányból származó követelést harminc nap eltelte után nem lehet érvényesíteni. Ha a jogvesztés beállott, az a körül­mény. hogy később találtak meg egy számlát, amellyel a holtot nem terhelték meg, nem teszi lehetővé a leltár újabb elszámolását. Más kérdés, hogy az anyagilag felelős dolgozó esetleg szándékos cselek­ményével okoz kárt oly módon, hogy szándékosan nem terheli meg magát egy számlával. Ilyenkor a Munka Törvénykönyve alapján fe­lel. Ezúttal azonban erről ninca szó, legfeljebb azok felelősségéről lehet beszélni, akik a számla el­számolását elmulasztották. Hajdú Endre pest. Jelenleg 797 szarvasmarha-, 564 koca-, 30 ezer csibe-, 3763 juh- férőhellyel van kevesebb, mint amennyi az állatok száma. A fé­rőhelyhiány az idén csökken va­lamelyest, azonban rendkívül las­san készülnek az épületanyag hi­ánya miatt a betervezett istállók és ólak. Például két tehénistálló miég fele részben sincs kész, há­rom, százas növendékistálló közül kettőnek az építéséhez pedig még- csak most láttak hozzá. Ha ezek a korszerű istállók elkészülnek, jó néhány szövetkezetben akkor is jelentős számú jószágot kel! még alkalmi és szükségférőhelyeken elhelyezni. Az állatférőhelyek szokásos té- liesítéséhez hozzálátott a termelő- szövetkezetek zöme, köztük a két- sopronyi Dózsa és a Hunyadi, a kamuti Béke. a mezőmegyeri Bé­ke is. A sertésférőhelyek, főleg a fiaztatók korszerűsítését eddig gá­tolta az, hogy 20 fiaztató 660 kut- ricájához a szükséges bitufa jó ré­sze csak most érkezett meg. A té- liesítés október, november hónap­ban csak akkor történik meg min­denütt, ha a szövetkezeti vezetők minden segítséget megadnak az építőbrigádoknak. A kevés számú, s főleg szük­ségférőhelyek mellett az állatte­nyésztés számlának és hozamának növelését helyenként gátolja a nem megfelelő gondozás hozzáál­lása. Különösen a csárdaszállási, a köröstarcsai és a bélmegyeri szövetkezetekben tapasztalható ez leginkább. De tapasztalható az is az említett szövetkezetekben, hogy az állattenyésztés irányításával megbízott emberek nem kapnak megfelelő támogatást a szövetke­zet vezetőitől, s emiatt akadozik a takarmányozási, egészségügyi, épület-karbantartási feladatok megoldása. Az állattenyésztés eredményeit jelentősen befolyá­solja az is, hogy az állattenyész­FöJd munkásmozgalmi veteránok baráti találkozója volt Békéscsabán A MEDOSZ Békés megyei Bi­zottsága vasárnap rendezte meg a városi székházban, Békéscsabán a viharsarki földmunkásmozgalmi veteránok hagyományos baráti ta­lálkozóját. A megye minden ré­széből mintegy negyven öreg har­cos érkezett. Hetven—nyolcvan- éves, fehér hajú, idős bácsik, nagymamák üdvözölték meleg ba­rátsággal egymást. Sok szeretettel köszöntötte a vendégeket Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Békés megyei titkára és Betkó Pál, a városi szervezet titkára, egyik közismert veterán. Az ünnepségen megjelent Hu- nya István, a MEDOSZ országos elnöke, aki annak idején Endrő­mezőgazdasági szakembereknek csaknem egyötöde vesz részt szervezett továbbképzésben A mezőgazdasági mérnököknek csaknem egyötöde, mintegy 2000 agrárszakember vesz részt 1963/64- ben szervezett továbbképzésben. A Mezőgazdasági Mérnöktovább­képző Intézet az őszi-téli hóna­pokban 43 tanfolyamot rendez számukra, részben saját központ­jában, részben az agrárfelsőokta­tási intézményekben és egyes kutatóintézetekben. A mezőgazdasági szakmérnök­képzés 1 és 2 éves nappali és le­velező tagozatán mintegy 300 szakember kezdi meg tanulmá­nyait. Az idei tanévben hét sza­kon képeznek specialistákat. Mi­vel a nagyüzemi gazdálkodás mind több új, intenzív növényfaj­tát igényel, négyévi szünet után most ismét megindul a növényne- mesítési szak is. (MTI) dön szervezte a földmunkások harcát a nagyobb kenyérért, a jobb megélhetésért. Hunya elv­társ ünnepi visszaemlékezésében elmondotta többek között, hogy nem egyszerűen vasárnap talál­koztak, hanem kettős jubileumi ünnepet ültek a régi harcostár­sak. 1848. október hatodika gyászra, keserűségre emlékeztet. Az aradi vértanúk emlékét meg­őrizzük. 1944. október hatodika viszont örömünnep volt a jelen­lévők számára. Ekkor szabadult fel Békés megye, ekkor érkezett el az a nagy pillanat, amiért a viharsarki veteránok életük koc­káztatásával sokat küzdöttek, ren­geteget szenvedtek. A kettős jubileumi ünnepen a MEDOSZ ebédet adott az öreg- harcosok tiszteletére. — Ary — tés irányításával megbízott 45 ember közül csak 13-nak van szakmai végzettsége. Öten közép­iskolában, hárman pedig felsőfo­kú technikumban igyekeznek ké­pesítést szerezni levelező úton. Ez azonban még kevés, sokkal több brigádvezetőt és állattenyésztőt szükséges bevonni középiskolába, az állatgondozók közül pedig mi­nél többet a szakosított szakmun­kásképző tanfolyamokra. A tenyésztés színvonalnak növelése végett az eddigi egy szö­vetkezet — a kétsopronyi Hunya­di mellett, 16-ban indították be ez év folyamán a házi törzskönyv vezetését. Ezekben a szövetkeze­tekben rendszeressé vált most már az állatok azonosítása, a tenyész­tés és a termelési adatok nyil­vántartása. Különösen dicsérhető az ilyen irányú munkáért a mező­be rénvi Petőfi, Dózsa és Arany­kalász. a kamuti Kossuth, a két­sopronyi Hunyadi és Dózsa, to­vábbá a mezőmegyeri Béke Tsz. A járás állatállományának egészségi helyzete most sokkal jobb, mint az előző évben volt. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok nagy részében védőol­tásban részesítették csaknem az egész állatállományt, s tuberkulin ellenőrzés alá vonták a tehénállo­mány nagy részét is. mind a kö­zös, mind a háztáji gazdaságo­kon. A védőoltások és a jobb gon­dozás hatására lényegesen csök­kent az elhullás sertésből is, ba­romfiból is. ugyannyira, hogy a veszteség lényegesen alatta van a megyei átlagnak. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya felülvizsgálja a ter­melőszövetkezetek állattenyészté­sében eddig alkalmazott premizá­lást, s ennek alapján a jövő évre szövetkezetenként olyan premizá­lási módszert javasol, amely az állatok létszámát és a hozamok növelését kedvezően befolyásolja. Ugyancsak felülvizsgálja az osz­tály a takarmánykészletet, s el­lenőrzi a termelőszövetkezeten­ként már kidolgozott és kiadott állattenyésztési munkarendet, a szakszerű és takarékos takarmá­nyozást. hogy az új termésig ele­gendő legven a készlet. A takar­mánygazdálkodást annál is in­kább javítáni kell, mert a békési járás szövetkezeteiben az elmúlt év hasonló időszakához képest nem növekedett az állatállomány létszáma. Sőt jelenleg jóval keve­sebb a tehenek és a sertések szá­ma, mint egy évvel - ezelőtt volt. Az év Végére a terv szerint vala­melyest növekszik az állomány, de még mindig alacsony lesz a állat­sűrűség: száz holdanként csupán 17,3 jut. Különösen Indokolt a te­hénállomány növelése, s a jelen­legi állomány minőségi cseréje megfelelő minőségű tenyészüsző beállításával. Ehhez nagy segítsé­get ad a 3000/5-ös kormányhatá­rozat, amely a leelletett üszőként 4 ezer forint vissza nem térítendő hitelt biztosít szövetkezeteinknek. Laczó Pál járási főállattenyésztő Békés Felveszünk változó munkahelyre VASSZERKEZETI LAKATOS. CSŐSZERELŐ LAKATOS, AUTOGÉNHEGESZTÖ ÉS VILLANYHEGESZTÖ SZAK­MUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosházi Üveggyár területén. __________ 84910

Next

/
Oldalképek
Tartalom