Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-22 / 170. szám

fi-M TöBik» 3*»., szercia 3 Elvégeztél t a tartóhántást 1\ étazáziiegy vemiégy hold ő«zi- biizi, 50 hold ősziúrpa és 50 hold iMvusziárpa aratását befejeztük. Nyolcvan hold zabból 60 holdat) már learattunk. Az aratást két kévekötő aratógép és egy kombájn, végezte. Kiemelkedő munkát vég-, ■ott Sütő István munkagépkezelő, aki normáját állandóan 110 szá-; zulékia teljevitette. Farkas Józsefi konibájnvezető 120 százalékra tel-, je*, i tette állandóan normáját. Ab aratás előtt kijelöltük a gépeknek u területet, s a gépeknél dolgozó aktívákkal megbeszéltük a felada­tokat, hogy semmi fennakadás ne Jegye i a (munkában. Volt olyan dolgozónk, aki az el e iség befolyása alá kerülve olyan kijelentést tett, hogy nem kell 12 órát dolgozni aratás idején és nem lehet a normát teljesíteni a dűlt gabonában, nem lehet keresni. így lazított» ít munkafegyelmet. Bebi­zonyosodott, hogy a norma (700 négyszögöl) teljesítésé vei igen jól lobot keresni, 36.38 forintot. Ab ollen,'égő* támadást időben észre vettük és a munkafegyelem lázi- tói t fegyelmi elé állítottuk. ösziárpa termésünk holdanként 16.5 mázsa lett. A tarlóhántást már elvégeziií'4 s a másodvetésünk: is szépen kikelt már. Karácsonyi János, Szabadklgyósi Tangazdaság. ViUaisawU liéyu A Jó munkának meglett az eredménye a kétegyházi „Népköztársaság11 tsz-ben A kétegyhazi «Népköztársaság> termelőszövetkezetben a tagok rendszeresen kijárnak dol­gozni. Az asszonyokból is külön munkacsapatot szerveztek. A termelőszövetkezet 1050 hold te­rülete — úgy a kapások, mint a kalászosok — egyénekre van felosztva. így mindenki igyekszik a reáeső terület minden munkáját gyorsan és jól elvégezni. 127 hohl kukoricájukat háromszor, 56 hold gyapotjukat háromszor, 35 hold cukorrépájukat négyszer kapálták meg. 28 hold ősziárpáju­kat learatták és már el is csépelték. 280 hold búzavetésből már csak 15 hold aratnivaló van. Most a 30 holdas tavasziárpájukat vágják, aminek már a vége felé járnak. Arpabeadásukat mindjárt a géptől teljesítették, visszafizették az állami kölcsönt és a gépállomásnak árpából járó tartozásukat is kifizették. Búzá­ból még csak annyit csépeltek, amennyit előlegként kiosztottak a tagoknak; de aratás után, mely­nek befejezése már csak órák kérdése, minden erővel a cséplést szorgalmazzák. A kalászosok na­gyobb részét asztagba hordják, a fogatok a hordást végzik, így biztosítják a cséplés folyamatos menelét. Eső esetén pl. mindjárt tudnak csépelni, ha az aszlagról lehányják a vizes ké\ éket szá­radni. Jóval kevesebb a szemveszteség is, ha asztagból csépelnek. Mióta a termelőszövetkezet fennáll, ilyen gabonatermésük még nem volt. Számolgatják is, mennyi búza jut majd egy munkaegységre. A termelőszövetkezeti elnök számítása szerint kb. 6 kiló. Jól keresnek azok a tagok, akik egész éven keresztül becsületesen kivették részüket a munkából, minden nap kijártak dolgozni. Például Szelezsán István 280 munkaegysége után 16 máasa 80 kiló búzát kap A munkaegysége azonban a cséplés befejezéséig, még szaporodik és együtt szaporodik vele a búza mennyisége is. Hátra van még a kukorica, répa, stb., meg a készpénz is, amit zárszámadás­kor kap. De jól kapnak a többiek is, hiszen majdnem minden tag munkaegysége megközelíti a kétszázat, örülnek is ennek. S ezt éppen a szövetkezeti gazdálkodás hozta meg nekik. Nem is vál­nak meg ettől, mert a jövőben még nagyobb jövedelmet akarnak, össze is forrtak a szövetkezettel az olyanok, mint Multyán György, Szaífián Mihály, Tiba Fajos és a többiek az elnökkel együtt, Krisán Györgygyel s azt meg is védik mindenfajta ellenséggel szemben. Tudják azt, hogy bol­dogulásukat, életszínvonaluk állandó emelését a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodással tudják biz­tosítani. A kétegyházi «Népköztársaság» termelőszövetkezet tagjai még jobban harcolnak a jobb és többtermés eléréséért, melyhez minden támogatást megad kormányunk. A programra megvalósításá­ért így harcolnak. Medve Mária. ííagysz« tiiid az elsőségéi! Nagyszénás községben az aratás közvetlen befejezés előtt áll. A’ behordhat teljes erővel megkezd- lék. Ugyancsak megkezdték a csép­iéit is. A gabona jól fizet. Még egyszer annyi termett egy holdon, mint tavaly. A »Dózsa« termelő- szövetkezet tagjai jó munkájának is meglett az eredménye. Akik derekasan kivették részüket a mun­kából, azoknak nem marad üresen a kamrájuk, üemesák Jánosnak 322 munkaegysége van, de október plsejéig a 400 munkaegységet eléri. Számítás szerint Demcsák elvtáre 18 mázéi 20 kiló búzát, 5 mázsa árpát, 18 mázsa kukoricát. 4‘ má­zsa szénát, 60 kiló cukrot és 3.500— 4000 forint készpénzt és még egyéb terményt visz haza. Az egyénileg dolgozó parasztok is több termést takarítanak be az idén, mint ta­valy. Huddk Mihály két hold búza­táblájáról a tavalyi 14 mázán 50 kiló búza helyett az idén 28 és fél mázsát csépelt el. Neve a di­csőség-táblára van kiírva. Tojás, baromfi- búza és árpa beadását egész évié teljesítette, ugyancsak pénzadóját is. Nagyszénás község­ben a termés teljes betakarításáig sok munka van még hátra. Úgy akarunk dolgozni, hogy az elsők között legyünk a begyűjtési harc­ban. Nádsj Árpád, Nagyszénás, Jogos-e az öt százalék levonása ? A rendelkezés értelmében az A MG az üzemanyagot a brigád­szállásra köteles szállítani. A brigádszállásról a tsz szállítja ki a munka színhelyére. Ha pedig ezt nem teszi, a tsz 5 százalékkal többet fizet a gépállomásnak az üzemanyag elszállításáért. Jelen esetben az történt, hogy a brigádszállás jóval messzebb volt, mint a munka színhelye és a gépállomás nem vitte ki az üzemanyagot a brigádszállásra, hanem a közelebb lévő munkahe­lyen tette le. Ez helyes volt, mert ezáltal üzemanyagot és munka­időt takarított meg. A gépállomás ilyen körülmények között is fel akarja számolni az 5 százalékot a tsz-nek, mert mint mondja, vég­eredményben az történt, hogy az üzemanyagot nem a tsz, hanem a gépállomás szállította ki a munka színhelyére. Vájjon helyes lett volna-e az az eljárás, ha a gépállomás, te­kintet nélkül arra, hogy a brigádszállás messzebb van, mégis oda szállítja az üzemanyagot? Onnan pedig a tsz egy iga kivonásával szállította volna visszafelé a közelebb lévő munka színhelyére. A tsz ezt nem tette, mert a gépállomás már egyenesen a munka­helyre vitte ki, mivel az közelebb volt, a gépállomás mégis az 5 százalék felszámolásával akarja a tsz-t büntetni. Jogos-e ilyen körülmények között az 5 százalék felszámolása? Erre kérünk vá­laszt, mert ebben több tsz van érdekelve. IJhrin I.ajosné, ^ Gyoma, járási tanács. Egyetértünk a levél írójával, a panasszal kapcsolatban, mert ilynróilön valóban jogtalan az 5 százalék levonása. Ha ezen clgon- dólHrík a gépállomás vezetősége, akkor ő is belátja, hogy jogta­lan ebben az esetben levonni az 5 százalékot. F.sütfszerssen takarítsák a MÁV kocsikat! Sok más dolgozó is tapasztalja naponta, akik Mezőhegyes, Mezőkováesháza felől járnak be munkahelyükre, Békéscsabára, hogy fejlődő népi demokratikus államrendszerünkben a MAV-nál is "annak tények, amelyek a fejlődést^ mutatják De, ha valaki felszáll reggel a Mezőhegyes felől jövő vonatra és nem visz ma­gával törlőrongyot, úgy kénytelen vagy a nadrágjával, vagy a zseb­kendőjével, vagy mindkettővel letörölni az egyébként nagyon szép, kényelmes bőrüléses MAV-kocsiban a piszkot és szennyet. Köztudomású továbbá, hogy a vasúti kocsik egyik oldalán szabad csak menet közben nyitva tartani az ablakot. Ez rendben is van, de hogy nézzen ki az, aki a másik oldalon ül a kocsiban, hiszen olyan szennyes es piszkos az ablak, hogy szinte alig lehet átlátni rajta. Amikor megkérdeztük a kalauznőt, hogy szokták-e Mezőhegyesen takarítani a kocsikat, amíg ott áll, azt válaszolta, hogy «ez nem rám tartozik». (?!) , A dolgozóknak és velük együtt e sorok írójának az a veleme- nve, hogy a Viharsarok Népe közlése után valaki magára tartozó- r ik fogja elismerni ezt az észrevételt. P­Az eredmény egy mázsa 23 kiló kalász Az elmúlt hetekben az «Uj Alkotmány» tsz földjén dolgoz­tom. Édesanyám be­teges és mikor ő pi­hen, én megyek he­lyette dolgozni. Itt dolgozik Pctri Zsu­zsa, a jövendő hete­dikes pajtás is szülei­vel. Zsuzsikával va­sárnap megbeszéltük, hogy kalászt gyűj­tőnk. Ha a reggeli­nél, vagy ebédnél volt egy kis szabad időnk, azonnal neki­láttunk a lcalászgyüj- tésnek. Tömtük zsá­kunkba az elhullott kalászokat. Zsákjaink napról-napra teltek én a hét végén, mikor ezek mázsára kerül­tek, meg is lett az eredmény. Én egy mázsa 23 kiló 75 de­kát, Zsuzsika pajtás pedig 83 kilót gyűj­tött. De ezzel mi nem elégszünk meg és amíg tart az aratás a tsz-ben, gyűjteni fog­juk az elhullott ka­lászt. Az elmúlt hétfőn délután kijöttek a napközis pajtások is kalászt gyűjteni és egy vidám műsort ad­tak elő az aratóknak. Uttörőköszöntéssel: Előre! P. Nagy Zsuzsa, Szeghalom. A Békéscsabai Téglagyárból jelentik A Békéscsabai Téglagyár dolgozói eredményes munkájuk révén július 20-ávaI megszüntet­ték az ezévi égetési tervlemaradásokat és még ugyanezen a napon 15.000 égetett téglával már túl . is teljesítették, tervüket. A tervtúltcljesítés nagyrészt a kemencék közötti országos és üzemi versenynek köszönhető, melynek során a dolgozók kiváló teljesítményeket értek el. A versenyben ezúítal az V. kemence, Prész István elvtárs brigádja lett országosan az első, ők kupi ál meg a vándorzászlót és a velejáró 4000 forint pénzjutalmat. Tervüket június hónapban 126.5 százalékra teljesítették. Légköbméteren­ként és naponként 58.5 téglát égettek ki. Az elmúlt hónap első helyezettje, a III. kemence ezúttal harmadik lett országosan. Tervét 122.5 százalékra teljesítette és 43.íj téglát égetett ki légköbméte­renként. Halad a cséplés, teljesítik a beadást az éjkígyésiak — Van-e még aratni ' váló !« község határában? — Van még talán 27 hold — ad felvilágosítást Horváth Antal, az újkigyósi tanács elnökhelyet­tese. Aztán megmutatja a tanács­háza előtt lévő verseny táblát. Olyan eredmények vannak a ver­senytáblán, amelyek dicséretére válnak az újkigyósi dolgozó pa­rasztoknak és cséplőinunkásoknak. Legelőször is azt olvasshk le a tábláról, hogy B. Kiss István ceép- lőni unkaeoa pata háromezer mázsa cséplést előirányzatából A munkacsapat tagjain' 'nem ■fog' ki semmi. Porcok alatt beállí­tottak, lepakoltak és ífj. Kotri András, meg Horváth László már dobálták is a kévéket Szabó Imre kévovágó kezeügyébe, akitől nagy szakértelemmel Horváth Imre öleli magához és eregeti a gép gyom­rába. Folyamatosan, egyenlete­sen halad a cséptcte, s ez az etetők érdeme is. Ha jól ki van javítva a gép, pontosan be van állitvn. a dob, elsősorban az etetőktől függ, fiogy a gép ne menjen egy percig sem üresen, de mag se erőltessék, hanem széjjelhúzva eregessék a dobba a kévéket. Az eddig elcsé­pelt 1110 mázsa gabona azt mu­tatja, hogy jó etetők vannak a gépnél. A cséplőmunkacsapat tag­jainak a hangulata pedig olyan, hogy nemcsak Újkígyós, hanem: az egész megye minden csépldmunkacsapatával készek felvenni a versenyt szombat estig 1110 mázsát csépelt el Eddig vezetnek a cséplési verseny- beni. Mögöttük a második Luko- viczki György munkacsapata 816, a harmadik Juhász József munka­csapata 777 mázsa cséplési ered­ménnyel. A begyűjtésről is pon­tos képet ad a veitsanytábla. A termelőszövetkezetek, e az egyéni­leg dolgozó parasztok: Kor­csok Pél, Barna István, Bán fi Illés és a többiek 18-án estig több mint 11 vagon gabonát szállítottak >a nép raktárába. Akik csak tehet­ték, igyekeztek minél előb b el csé­pelni, s a beadáist teljesíteni, hi­szen a gyors beadásért prémium járt. Húszadikán estig a Termény- forguhni Vállalat ki is fizetett 8104 forint gyorsbeadási prémiumot. Abban, hogy az újkigyósi dol­gozó parasztok ilyen nagyösszegű gyorsbeadási jutalmat kaptak, B. Kiss Irtván cséplőmunkactapatának is van érdeme. Azért, hogy igye­kezett a csépléseel, s így számos dolgozó paraszt teljesíthette be­adását addig, mig a rendelet sző­rűit a gyorsbeadási jutalmat fi­zették. Most hétfőn délután a Rákóczi- utca végén csépel a munkacsapat Tóth Pál négyholdas dolgozó pa­raszt portáján. A felázott talajon szinte úgy kellett arrébb emelni lépésről-lépéeré a oséplőszekrényt. — Vállaltuk, hogy naponta 200 mázsát csépelünk, — mondja B, Kiss István mimkacsapatvezető. — Teljesítjük is — erősíti id. Kotri András. Tavaly gyakran el­értük a 230 mázsát is ezzel az | 1200 mrn-es géppel. Pedig a búza közli sem fizetett úgy, műit most. — Az is sokat számit, hogy össze vagy unk szokva. Kettő kivételével együtt csépeltünk tavaly is — szól közbe valaki. — Máris vezetünk a versenyben újkigyósi viszonylatban. Négyszáz mázsával hagytuk magunk mögött Lukoviczkiék gépét. A többiek pá­dig alig 4—=6 száz mázsát csepeliek még el, — dicsekszik az egyik fürge szalmahordó fiatal. — No-no, azért ne bízzuk el magunkat — iuti le őt is és a többieket is id. Kotri Ami ráfi. Még befoghatnak bennünket Lukovicz­kiék. Mi az a 400 mázsa? Két napi cséplés. Annál is inkább, mert; ők nem huzatnak annyit, hiszen uz »Uj Elet« tez-ben csépelnek. — Hát én igy is le merem fo­gadni, hogy nem előznek meg bennünket — szögezi la mind­nyájuk nevében ifj. Kotri András. Nem hagyjuk maguukat Olyan banda ez a miénk, amelyik megfogja a munka végét. Eddig is jóformán csak luizatásból áll­tunk, mivel még kevesen hordtak be. Mégis csépeltünk már 170 má­zsát is egy nap. A cséplőimmkacfiapat tagjainak igyekezetét figyelve bárki meg­állapíthatja, hogy egykönnyen nem [ lehet lehagyni őket a versenyben. Most is hamar elfogyott Tóth Pál asztagja, amit másfél hold búza­termésből rakott. Tóthné jóformán ösuae sem adta akkorra, liáuv mázsa búza került a padlásra, mikor már a szomszéd, Nagy Márton asztagját kezdte nyelni a gép. Tóth Pálék búzája ugyan kicsit megdőlt, 8 megszólalt, de igy is 16.84 mázsát termett a másfél hold. Négy má­zsa 96 kiló a beadásuk, 102 kiló a raunkásrész, 86 kiló pedig a géprész. 11a a község megkapja a szabadpiacot, a megmaradt 10 mázsa búzából még el is adhatnak. S a szabadpiac elnyerésének napja nem tesz messze akkor, ha Új­kígyóson minden cséplőmuiikacsa- patot úgy áthat az igyekezet, mint B. Kiss István munkacsapatát. S a dolgozó parasztok pedig úgy igyekeznek a beadás teljesítésével, mint ahogy azok igyekeztek, akik eddig elvégezték a cséplést. Kukk Imre. GLVBSD a Viharsarok Népét;

Next

/
Oldalképek
Tartalom