Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-27 / 227. szám

2 1932 szeptember 27., szomli-ft ViUaísat&U 1/Up.e. A román nagy nemzetgyűlés elfogadta az új választójogi törvényt Bukarest. TASZSZ) A román nagy nemzetgyűlés 13. ülésszakának csütörtök délelőtti ülésén S Nituleseu igazságügyniiniszter tartott beszámolót a nagy nemzetgyűlés megválasztá­sával foglalkozó törvényjavaslatról. Az előadói beszéd nyomán megindult vita után titkos szava­zással liáromszázlizennyólc szavazattal, keltő ellenében elfogadták a választási törvényt. A választási törvény előírja, hogy a választások általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történjenek, A törvény kimondja, hogy a nagy nemzetgy űlés tagjává választható minden román állampolgár, aki 23. életévét betöltötte és választójoga van. A jelöltállítás jogával rendelkezik a román dolgozók valamennyi szervezete, továbbá az üzemek, hivatalok, állami és kollektív mezőgazdaságok dolgozóinak, valamint a katonai egységek tagjainak gyűlései. A nagy nemzetgyűlés tagjai egyhangúlag megerősítették a nagy nemzetgyűlés elnökségé­nek a 12. és 13. ülésszak között kiadott törvényerejű rendeletéit. Az elnöklő Duinitru Goliu zárszavában köszöntötte a nagy nemzetgyűlés tagjait és élteite J. V. Sztálint, az egész dolgozó emberiség lángeszű vezérét. t A megjelentek hosszasan éltették Joszif Visszárianovies Sztálint. A HL békekölesönjegyzésben a szeghalmi járás dolgozói járnak az élen Megyénk dolgozói lelkesen jegyeznek békekölcsönt, felismerve azt, hogy a kölcsönjegyzéssel is a békéért, a terv teljesítésé­ért, hazánk megvédéséért harcolnak, Üzemi dolgozóink példa­mutatása nyomán községeinkbe}) is egyre többen versenyeznek azért, hogy a község minél magasabb jegyzési átlagot érjen el és minden becsületes, hazáját szerető dolgozó lejegyezzen, Járásaink sorrendje a békekölesönjegyzésben: 1- Szeghalmi járás, 5. Gyulai járás, 2- Orosházi járás, «• Gyomai járás, 3- Sarkad! járás, 7. Szarvasi járás. 4. Mezőkovácsházi járás, 8. Békési járás. A városok versenyében Orosháza át! az első helyett. • má­sodik Békéscsaba, harmadik Gyula. Dolgozó parasztjainknak példát mutatnak a járások terüle­tén gépállomásaink dolgozói, akiije lelkesen jegyeztek, ezzel járul­tak hozzá a lenek teljesítése mellett ahhoz, hogy minél több mo­dem új gép kerüljön a falvakba, hogy könnyebbé váljon a dol­gozó parasztok munkája, bővebben teremjenek földek a gépi munka nyomán. Gépállomásaink közölt lemaradtak általában állami gazdasá­gaink dolgozói. Nem minden állami gazdaságban dolgozó jegyez anyagi erejéhez mérten megfelelően, nem ismerték fel miude- IIült:, hogy a kölcsön jegyzése a béke megvédésétől elválaszt­hatatlan. Állami gazdaságaink között' a mezőhegyesi állapij, gaz­daság jár az élen, ahol a dolgozók példamutatóan jegyeznek. nyugatnémet sajtótiangok az cssznémet megbeszélésről Frankfurt. (ADN) A nyugatné- metországi lapok túlnyomó többsé­ig» továbbra is nagy teret szentel i, Népi Kamara bonni látogatásá­nak. A »Stuttgarter Nachrichten« és a »Südkurier« rámutat, hogy támogatni leéli minden olyan lé­pést, amely a német egység békés helyreállítását szolgálja. A »Hamburger Anzeiger«, a »Mannheimer Morgen« és a »Kern- Neckar Zeitung« különös figyelmet ezen tel a bonni politikusok kije»- kötéseinek, akik egyre nagyobb számban foglalnak állást an öesa- német megbeszélés folytatása mel­lett'. A «Frankfurter Allgemeine» vezércikkében, a következőket Írja: — Ha a nyugati hatalmakkal kötött szerződések életbelépnek, a. távol messzeségbe kerül Német-» ország egyesítésének tehetősége. Minden német számára, szörnyű' gondolat az, hogy ezért ő is fe­lelős. Ezért érdemes és szükséges: kutatni a lehetőségeket a német kérdés megoldására. Negyvenkilenc kínai hadifoglyot sebesítettek meg az amerikaiak Csezsu-szigetén Keszon. (Uj Kína) Az ameri­kaiak szeptember 23-án ismét 49 kínai hadifoglyot sebesílettek meg Csezsu-szigetén. Amerikai rész­ről azzal »indokolják« ezt az; újabb véres kegyetlenkedést', hogy a hadifoglyok »tüntetéseket rendeztek«. A kínai hadifoglyok tüntetésének okáról azonban már nem mernek beszélni. A hadifoglyok tüntetésének oka nyilvánvaló: nem hajlandók bele­menni abba, hogy erőszakkal visszatartsák őket. Ugyanis az amerikaiak arról álmodoznak, hogy eljön a nap, amikor a kínai népi önkéntesek fogságbaesett harcosait átadhat­ják a kuomintangnak, hogy ágyú- töltelékként szolgálják az ameri­kai imperialisták agressziós há­borúját. Csezsu-szigetéről kiszivárgott hírek szerint az amerikaiak ép­pen e célkitűzések, megvalósítása érdekében fokozzák kegyetlenke­déseiket a hadifoglyok körében. A hírek azonban azt is bizonyít­ják, hogy a koreai-kínai népi erők fogságbaesett harcosai el­szántan harcolnak hazatelepüléSi jogukért, Nam Ír tábornok, a koreai- kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője csütörtökön erélyesen tiltakozott az amerikaiaknál ami­att, hogy a Csezsu-szigeti hadi- fogolytáborban szeptember 23-án -megsebesítették a koreai-kínai fél 49 fogságbaesett harcosát. Népnevelők a békekölcsönjegyzés sikeréért I 1 i A GYULAI HARISNYAGYÁRBAN párttagok, pártotíkivüü aktívák vesznek részt a politikai felvilágosító munkában. Népne­velőértekezleten beszélték meg a feladatokat, egy-egy népnevek, nyolc-tíz dolgozóval foglalkozik, így eredményesen végzik a népne­velő munkájukul. Jól agitál Cégény Istvánná elvtársnő, amikor el­mondja, hogy helyi viszonylatban mit adott az üzem dolgozóinak az ötéves terv. Összehasonlítja a jelenő a jövővel, hogy a moh­ban az üzemi dolgozók rettegve várták azt az időszakot, amikor ismét munka nélkül tesznek, ami pedig egy évben többször be­következett. Ma pedig nyugodtan dolgozhatnak, építhetnek, biztos és boldog jövőt. Minden egyes munkadarab, vagy százalék, amely- lyel többet termelünk, a béketábort erősíti — mondja, — a jiSgyeésfi pedig még nyeremény formájában is visszakapjuk. Üzemünkben is Mészáros Jánosné 500, Perjés Jánosnó 500, Varga Jánosnó 1000 Krész Anna 300, Bánfi József 300, Galvács Erzsébet 300, Kára István 300 forintot nyertek, stb. A nyereményből is szépíthetik saját otthonukat. 2 NAGY MIHÁLYNÉ NÉPNEVELŐ elvtársnő személyes pél­damutatással győzi meg a dolgozókat a békekölcsön jelentőségéről., Ő maga 1000 forintot jegyzett, a férje 500 forintos fizetés mel­lett 700 forintot jegyzett. Van egy fia, az is külön jegyzett. Ezen túl agitáció jóban elmondja a békekölcsön békés célját, hogy mire forditják a kölcsönt. Most épült fér a U-es telepen a fürdő. Az­előtt bizony nem tud,tak rendesen mosadokni. Helyesen jár el az elvtársnő, amikor nem rohanja le a hozzlá beosztottakat, hanem- türeleminel foglalkozik velük, hagyja gondolkodni őket és ké­sőbb’ ismét beszélget a múltról, a jelenről és a jövőről. Kozsuk János népnevelő elvtárs Osabacsüdön nópnevelőmun- kája során a szülőknek, a gyermekek előtt elmondja, hogy a bé­kekölcsön jegyzésen keresztül mit kapnak a gyermekek, hogy ők is agitálják szüleiket. Például a csabacsüdi határban voltam kint — mondja és amikor rávilágítottam, hogy nem hiába épült Szarvason a Szlovák Kollégium és másutt is több kollégium és ebben a dol- gozók; gyermekei tanulhatnak, amikor a gyermekek meghallottál;; hogy milyen jó élet van ma a kollégiumban a kollégiumi teóriák nak, ők maguk kérik a szülőket, hogy jegyezzenek kök sü t ’ -.'%v még több iskola épüljön, hogy ők is tanulhassanak a kollégium­ban, hogy járda tegyen, ne kelljen a sárban taposni. 3 A KORMÁNY FELHÍVÁSA UTÁN csütörtökön Újkígyóson - elindultak a pártszervezet nepnevtelői, hogy felkeressék otthonaikban. vagy munkahelyeiken a dolgozókat? és elbeszélgessenek velük a h: kekölcsönjegyzés1 jelentőségéről). Tömőéi Károly eívtárs, aki maga 1'50* forintot jegyzett, Frankó Pál tj holdas egyénileg gazdálkodó dolgo/r- paroszttai beszélgetett el, — ügy gondolom — mondta Frankó Pál -, hogy 200 forin­tot jegyzek. így hallani maisokat is. Tömősí Károly elvtárs tovább beszélgetett Frankó Pállal: Gondolkozzon csak — mondta naki — a felszabadulás előtt itt a fa­luban 40—50 rádió volt. Es kinek volt akkor rádiója? OJyan rus, 'lomtuiajdonosféléknek. Most meg magának is van. Vagy emlékezzen csak rá, nem is olyan régen petróleumlámpa pislákolt minden ház­ban Újkígyóson. Most meg majdnem minden házban már villany világít. ‘Emlékszik rá, 1951-ben, 'Sztálin elvtárs 72. születésnapján gyulladt Iri falunkban a villany. És mi hozta ezt nekünk? A terv s ebben a dolgozók kölcsönadott forintjai is benne vannak. Benin varrnak az emeletes iskolában is, amely 800.000 forintba került. Ilye»; iskolát lehetett volna-e elképzelni régen, Weincheim idejében? Ugye. nem. így erősödik a mi hazánk — a béke hazája. Ezt, a békét erősítik a mi kölcsönadott forintjaink is. — Meg látja, ezer köbméter silógödröt építtetett az idén a köz­ség, amelyben a maga két ökrének is érhet a télire való takarmánv. Na imlsg aztán, mint tanácstagnak példát is kell mutatnia a dolgo­zóknak. Ebben is, mint másban). Szerte a Szovjetunióban A Szovjetunióban a legutolsó ál- jtamkölcsönt 1952 május 6-án bocsá­tották ki. Alig, hogy a rádió hirol- »dta az iij kötvény kibocsátását, Bzerte a Szovjetunióban lelkes han­gulatú gyűlésekre jöttek össze a dolgozók, hogy kellő időben ele­get tegyenek hazafias kötefezetfr- eég-ühmek. A kölcsönt 30 milliárd rubel értékben bocsátották ki és jnájus 10-én zárták le a jegyzést, lenikor a 30 mi'Miárdot már 5 mil- Káxd 712 miliő 314 ezer rubel Sértőkben felül jegyezték. Turkmén főcsatorna A tahia-tasi vízierőközpont épít­kező sének dolgozói is óriási haza­fias lelkesedéssel vettek ki részű­iét ft Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére szolgáló államkölcsön •jég} zéséből. Ab építők a nyári színházban gyűltek össze. Bagdaezárov részleg- főnök a következőket mondotta: Ezen a helyen nemrégiben még paszta sivatag vort. Ma tu- eatszfimra ©me'Bednak a házak; minjaufcJé vr.kmyfőay ragyog. Az ország mm dea részéből érkeznek ide az óriási mennyiségű gépek, fejlszertíésete. A sztálini korszak egyik1 iegnagyo b bszabású építkezé&e folyik' itt, amely életet hoz a siva­tagba. A szovjet nép nemcsak! mun­kájával vesz részt e feladat meg­valósításában, hanem megtakarított pénzével is, amelyet kölcsönad ez államnak. Azért jegyzek kölcsönt, mert minél hamarabb szeretném laitni a lángeszű Sztálin nagyszabá­sú termószotáta! akítási terveinek Bendakov főfúrómeeter a jegy­zés alkalmából a következőket je­lentette Mr — Az a nagyszerű kitüntetés jutott nekünk osztályrészül, hogy a hatalmas építkezés ujját rakhat­juk 'le. Nagy örömmel nyújtom át az államnak mígtakarított pénze­met. A szovjet kölcsönök a. békét, hazánk jiatatmának megerősödését, a kommunista társadalom felépí­tését szolgálják. Frunze á kolhoz vezetőség© lovasokat ni oiesztott ír távoli földekre és ma­jorokba, hogy az embereknek hírül­vigyófc az űj kölcsön kibocsátását. A munkanap befejezése után a «Kirgizia» kolhoz tagjai az új klub­ban gyülekeztek. Elsőnek Momu- nali Ajtboszunov kolhozparaszt kért- szót: — Az éj kölcsön kibocsátását szívem mélyéből helyeslem — mon­dotta —, mert az államnak köl­csönzött minden rubel a nép ja­vára, népgazdaságunk fellendítésé­re, a kommunizmus békés építkezé­seire, életünk javulására szolgál. A szovjet állam bőkezűen segíti a kolhozokat. — Valamennyien egy emberként fogunk továbbra is tevékenyen résztvenni a kommunizmus építé­sében mind munkánkkal, mind megtakarított pénzünkkel — mon­dotta Isehtaj Ahadanov brigádve­zető. — Hogy országunk még erő­sebb és még szebb legyen, köte­lezzük magunkat, hogy ebben az évben hektáronként 18 mázsa ga­bonát és 600 mázsa cukorrépát ter­melünk. A többi kol hopparaszt is egybe­kötötte a jegyzést a munkaiéi aján­lásokkal. Ezzel akarták megmu­tatni, hogy az ország építését, az abban való közreműködést szív­ügyüknek tekintik. — Hát az igaz, hogy gabonabeadáai kötelezettségemet 105 szá­zalékra teljesítettem, az őeziárpát már elvetettem és a búza alá is szántok már. És ami igaz, az igaz, én minderre nem igen gondoltam Hát 6 holdam van, 3 családom, 600 forinttal járulóit hozzá, hogy még több épüljön falunkban, meg az egész országban. Legyünk in ég (Mősébbak.jTÓgy ne legyen s&nikita.ek kedve békés építő munkánkra törni. És pénteken reggel Frankó Pál boldogan mutatta Tömösi elv- társnak a csekket, amelyen már be is fizette a III. Békekölcsönre adott 600 forintot. Stockholmban tartják megoldásával foglalkozó Berlin. (MTI) A német kérdés békés megoldásával foglalkozó nem­zetközi értekezlet Párizsban műkö­dő kezdeményező bizottsága közöl­te, hogy az értekezletet október 18 —21-re Stockholmba hívta össze. a német kérdés békés nemzetközi értekezletet Az értekezleten *Ausztria, Né­metország, Belgium, Dánia, Fran­ciaország, Anglia, Olaszország, Lu­xemburg, Norvégja, Hollandia, Len­gyelország, Svédország, Csehszlová­kia, Svájc képviselői vesznek részt, Mind gyakoribbak a zendülések és szökések a iiszinmanlsta zsoldoscsapatok soraiban Phenjan. (Uj Kína) Az utóbbi időbeli egyre gyakoribbak a zen­dülések és a dezertálások a li- szinmanisla zsoldoshadseregben. Korea felszabadulásának 7. év­fordulóján, augusztus 15-én zen­dülés tört ki a liszimmanista had­sereg egy Kvangzsu-i táborában. Augusztus utolsó napjaiban Kvangzsuban több liszinmanista katona fellázadt, mert tisztjük tettleg bántalmazta őket. Augusz­tus 24-én több mint tizen — tel­jes harci felszerelésben — lefegy- verezbek az őröket és ártalmat­lanná tették tisztjüket. Miután a többiek közül sokan csatlakoztak hozzájuk, valamennyien keresz­tülvágták magukat a partizán tá­maszponthoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom