Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-19 / 270. szám
VIHARSAROK NÉPE 4 5 Lásson munkához a kereJki állami gazdaság békebizottsáiga l békebizottságot annak idején cereki állami gazdaság dolgozói megválasztották. Az öttagú bi- teág a pártszervezet vezetésé- azonnal hozzáfogott a mnuká- ;. GyűkLekon, röpgy ülése ken és mélvo3 Lőszélgelérek alkalmával lertottók a dolgozókkal a béke iiilősógét és fontosságát. A jó világosító munka mogmutatko- t a békekölesönjegyzé-mél r a keli állami gazdaság dolgozói, több mint 100 ezer forint békekölcsönt jegyeztek, a békealáírásoknál pedig- egy emberként tettek hitet a béke mellett. A békobizottodk áld í válnál-: munkáid a termelésnél is éreztette hatását. Az őszi betakarításnál lő0—- 200, sőt 2ö0 százalékos teljesítményekkel bizonyították lie a ke- reki állami gazdaság dolgozói, hogy hű harcosai a békének. Ezek az eredmények eltiizakodouá tették a béke&zaüságst ültek babéi óikra. A világra szóló menyek észievét'onül sietnek el ettük. A niá odik békokongresst- is joteníő.égéie, amely november m, 5-én zajlott le Budapesten, ir nem hívták fel kellően a dőltök figyelmét. Budai Sándor to- nész, aki egy éve dolgozik a kéri állami gazda ágban, csal: va- nicskét tud erről. Sokáig gon- Ikozik, mire eszébe jut, hogy Ijedtek erről neki valamit. Pedig .ebnes ember. A háború emlí- ,éio hangosan tiltakozik: sYol- ■n a fronton. En nem akarok Sgegyszer háborút, mert az nyomorúságot, szenvedést, bánatot okoz.« Dolgozni akar, a íizenhároth tehenét ápolni. »Hat várandós /van köztük — a borjakat is én akarom gondozni, amíg fel nem Csepelednek.« Azt már nani tudja, hogy Angliába nem engedték be a Béke Hívei Világkongresszusának tagjait. Azt sem tudja, hogy a világ békeszerető népei s a tőke elnyomottjai ma Varsó felé néznek. Kukukk György lóápoló egyáltalán nem ismeri a békemozgalmat. Kehi nem beszélt senki ilyesmiről. »Két lieto vagyok itt, azóta nem hallottam a bükéről beszélni, senkit.« Két hét hosszá idő ... Különösen ha világeseményekkel mérjük. Talán még, két hete sincs, hogy Joliot Cnrio világhírű francia profesz- szor kijelentette: »A békének nincs szüksége útlevélre... A lake útlevél nélkül utazik!« Ezt és ennek a jelentőségét nem tudják a kereki állami gazdaság dolgozói. Kém tudják, hogy .Varsóban ma megálljt kiáltanak a háború őrültjei felé azok, akik a világ dolgozóinak sorsát szívükön viselik. A kezeld állami gazdagig béke- aktíváinak azonnal mankához kell látni A pártszervezet vegye kezébe ismét a vezetést és indítsa üreg a felvilágosító munkát. Olyan események történnek ma a békemozgalom frontján, amelyeket bűn elhallgatni. A kereti béksbizottság és a pártszervezet tartozik ezzel a dolgozóknak, akiknek harcos, építő mankójukban újabb lend ülőiét'-jelent majd a békééit való fokozott harc. Fel tehát jó munkára a régi szorgalommal és lelkesedés'nll ) (Furák) A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA BÉKÉSERDEI FÖLDMÍ5VESSZÖVET KEZET TERMELÉSI FELELŐSEI Eddig mindössze 29 száraléfera teljesítettétek a növénytermelési szerződések kötését. Te mégis a szerződéskötés helyett baromfi felvásárlással foglalkozol. Nem volna helyesebb, ha először is a termelési szerződéskötések sikeréért dobóinál? DOLGOZÓ PARASZTOK! Mázán János medgyesbedzásl 2 holdas dolgozó paraszt btirgonyabeadását 13* százalékra teljesítette. Ezzel a béke mellett szavazott. Kövessétek példáját! MEGYÉNK ÜZEMEINEK DOLGOZÓI! A mezőhegyest gépjavító üzenj dolgozói a II. Békevllág- kongresszüs tiszteltére munka felajánlást teltek. Isaszygi András 3 tagú brigádja vállalta, hogy a mimikában levő göz ke még hátralevő javítását és teljes felszerelését az előirányzót! 473 munkaóra helyett í®9 óra alatt elvégzik. Kövessétek példaj irkát, immkafelajánlással járuljatok hoz zú a Békevilágkfliigresswis sikeréhez! ÜZEMI DOLGOZÓK! Megkezdődtek az Ss/.i oktatások. Vegyetek részt minél nagyobb számmal a szemináriumok«», politikai iskolákon. A tanulás új lendületet ad a termelés fokozására, a béke megvédéséért vívott harcotokban! Mi nem romok között meggyötörteit, hanem új házakban, boldog emberként akarunk élni Kimondhatatlan gyűlölet tölt el kor, mikor olvadom az njság- n, hogy az aljas imperialista gi banditák iskolákat, kórházakat imbáznak Koreában. Száz és száz zermekot, anyát pusztítanak el, színek nyomorékká. Amikor a :abad Kép ke|&4 meUékletébon tóm az . elpusztított, felégetett >reai városokat, falvakat, 1941 t eszembe. Eszembe' jutnak a mibatámadások, Budape: t rom- i, az c hozój, a sok árva. Koreáin most ugyanez van. Vér, halál, iszfcnlás. Hazánkban pedig a dol- izók hatalmas lendülettol az öles terv sikeres megvalósításáért »reolnak. De mindenütt ott látjuk '• ifiket is. Minden erőjükkel iizdonek ők is a termelékenység ■»«dóséért, élnek azokkal a batal- ,aá lehetőségekkel, melyeket népi unok rációnk biztosit számunkra. munkásfiatalok ott vannak az :yetemaken, főiskolákon, szak- ettségire mennek. Tanulnak ... Amerikában és a többi imperialista országokban esak a kiváltságosok tanulhatnak. Ott a rnixn- k ásszá lök gyermekei előtt zárva van a tanulás felé vezető út. Es ha mégia. valahogy sikerül egynek- Jgynek tanulnia, tudását csak úgy tudja értékesíteni, ha megtagadja szüléit, osztályát, a jnunkásosz- tályj. A felszabadnia» előtt nálunk is igy volt. Ba Truman, az atomlovag újra ezt szeretné visz- ezaállitani egy harmadik világháborúval. De rosszul számit. A világ minden becsületes dolgozója, bókét. akar. Ezért dolgozunk, ezért termelünk napvól-napra többet, mert mi nem meggyötőrien, romok között, hanem új házakban, boldog emberként akarunk élni. Az ifjúmunkások is ezért tanulnak fokozottabban, fejlesztik szak- mai tudásukat, hogy ezen keresztül még jobban kivegyék részüket a béke megvédéséért, ötéves tervünk sikeréért vívott harcból. Balogh Mihály ifjúmunkás, Békéscsaba^ Magasépítő NY. Hogy iiviíre kétszer annyi gyapot terén jen. Három évvel ezelőtt, amikor 7.i- monyi János egyik szomszédjának azt mondta, hogy ő ezen o darab földön jövőre gyapotot termel, ki- nevefctók s esak legyintettek: — Nem lesz abból semmi. Nem terem meg a Kiskunság földjén. Ma már bebizonyosodott, hogy Kiskuh- ságban is, az Alföldön. is, Biharban, Békés megyében is megterem a gyapot. Aa idén máx az országos átlagtermés bárom, a megyei jte- dig i négymáznás volt. A dombegyházi és a mezőierényi állami ear daságokban hat mázsát is elértekül jóból jött. Nehezen várjuk ess előadásokat, A gyapottcrroolő olvtár-ak nem elégedtek meg az eddig elért eredményekkel; hanem azt igyekeznek tovább fokozni. Tudják, hogy fontos ipari növény á gyapot- Államunk minden leltet őseget megad a továbbtanulásra. Békéscsabán, a mezőgazdasági szakiskolában egy tanfolyamok szervezett, aliovn az ország minden részéről eljöttek a gyapottermelők. — A szovjet tapasztalainkból sokat tanulunk, — magyarázza Horváth Sándor elvtárs, aki Áte lami Gazdaságok Országos K$zgpont> amelyókből megismerjük, hogy au kell előkészíteni a gyapot alá a földet. Megismerjük a növényt, a veiét.t, az ápolást és végül azt is, hogy a szovjet emberek milyen szorotottel takarítják le munká- j ok gyümölcsét. — Amikor az előadó elvtárrak a szovjet kolhozok munkájáról tartanak előadást, előkerülnek a fűzőtek, jegyezzük a szavakat — veszi át a szót Barabás Béla, akit a gyapottemieló kísérleti gazda-ágból küldtek ide, hogy megismerje a heliyes gondozást. — Először megtanuljuk: a gya- pottermelésbez szükségei a jó munkaszervezés. Ernőikül nincs jó gya- po; termés, megismerjük magút a növényt, meg azt, hogy milyen művelést kelt adni a talajnak. — A talaj megművelésénél első- torban fontos az, hogy a földet, melybe a következő évben gyapot korül, ősszel jó mélyen felszántsuk. A gyapotnak olyan földet kell meri Siket, minden gondilláinkat, ígyailiA. fésűtőllik~n este újra népne- urlSértek zletre gyűltek ősz- ’e a népnevetek. Nehezen indáit felszólalás. V ida e'vtirs is bétáméit: mik'nt érvelt Mészáros slv.ínkuál. Olyan volt n hozzátok) a most in mint máskor: ál- ohmos. Nem olyan sokan szóltak azzá... többen is meglehették j Ina. ö— Ha más k néni szólnak már, imán lom én is, mit tapasztaltam igyancsuk Mészároséknál, ahol ida elvlírs is volt, — állott fel iaijy János elvtárs, pirtütkír. h- ncilctv: népnevelő munkáját, igy sóit: ■— Mikor bementem István bá- yámékkoz, nem azzal kezdtem, iagy a krumpli, meg a kukorica- leadásról lenne szó. A:t mondani: A napokbant amikor talál- caztam Isívín bátyám Lajcsi fiától, az egyetemistával, úgy elgon- iolkoztarn. Mennyire megváltozott i családjuk élete, a mlénkével !gyűlt... Emlék szik a bolettás világi« István bátyáin? Akkor minden nap megperdülhetelt a dab a háza felelt is... Most meg vasárnap csak elnéztem: mind a háromi nagy fiának: Jóskának, Pistának, Lajcsinek szép ruhája, szép csizmája van. Igaz, a Pista most A»- fona ruhában volt. Hadnagy a honvédségnél, paraszlgyerck létére. Mai idra, meg Eszti is cíinosan öltözne!:... Amint olvastam otthon a Szabad Földet, csak eszembe jut: Ezeket a fiatalokat, a Mészárosékét baj fenyegeti, mint ahqgy minket is. AT- ne mondd, hallod. Tán esak nincs az újságban a gyerekeim neve, —- hökkent meg István bátyám. — Névszcrint nincsenek említve az igaz. Az van benne, hogy az anisrilMi töltések a világ dolgozóinál: békéjére törnek, E közé öli is beleszámítanak... Azután csajt azt gondoltam, hogy Mészá- roséknali is kellene tenni még valamit a saját épségüliért. Nelcdi is érdekük, hogy szét ne bombázzák a házukat. Meg nehogy úgy járjanak, mini tokán « koreaiak közül, hogy legyilkolták őket. — Ugyan, János. Egy embertől nem sok függ. Nem kérdik az amerikaiak, meg Titoék: No, akartok-e háborúi? — ezt hallottam — szólt közlzc Mészáros István. Meg os.t’ nincs is puskám, mivel harcolnál: a békéért ? M'h al harcolunk Istv<sn bátyám. Úgy, hogy bead maga is az államnak a krumplijából, meg a tengeriből. — Os:t’ használ az, azt hiszed?... megijednek tán attól a háborús gyujtogatók? — nevetett fel István bátyáin. •—< Kom tréfa es pedig. Há maga csak egy mázsa krumplit, meg legáiább két mázsa kukoricát ad, am trin a szomszéd Vargáik is, meg vagy ötszázan a községünkből, nagyon szép halom lenne a«: krumpliból, merj kukoricából. Sok községben, sok halom lesz, ha mindenki igaziból a békére gondol. Sok munkás élelmét, több gyár felépítését, több szén, vas, gép, ruha, cipő termelését biztosítja ez. WWaXlod, igazad von János .,. igazad — lepődött meg az öreg. — így az ősssetartásbem is, meg I» gazdasági életlen is erősebb bzse az ország. Ha meg szükség lenne, ükkor népünk erejét, honvédségünk még jobb felfegyverzésétel U megacélozhatjuk .., Akkor oszt nem hogy ők kérdeznék meg magát, meg mindenkit, akartok-e háborút? hanem mi mentijük: Vigyázzatok bitangok, mert feleltek a háboríts gyújtogatásért. Látva erőnket, majd gondolkodnak rajta, hogy bélever- jék-c fejüket a falba a gazok, A krumplival, meg a kukoricával is egyre erősítjük a béke falát, azért, hogy ha mégse volna eszük és megtennék a rosszat, minél jobban szétloccsanjon a fejük. A békebástya legkeményebb pillére, a Szovjetunió is biztosíték erre, meg a világ népei... Mert István bátyám, nekünk naponta kell a békéért harcolni. Amint látja, minden egyes ember számít. így aztán sze- ■mélyxzerint is , mindenki felelős a békéért, Mert minden egyes ember erejéből össze téve lesznek a milliós erők. Amikor a párttitkár elvtárs befejezte beszédét, sokan szóltak hozzá, ki, hogy világítaná meg ezt e kérdést, még más oldalról is. El is határozta: Ezután minden egyes népnevelő értekezletre egy-egy &y< n példával ts felkészül. (T. O.) kijelölni, amely három, vagy négy évvel ezelőtt volt istálló trágyával megszórva. Pontos az, hogy gyapotot gyapot után no vessünk, mert akkor a kártevők elszaporodnak, — szól közbe Zimouyi János. — Annak a földnek, amelybe gyapotot vetünk, — mondja Barabás elvtár», — könnyen felmelegedő, barna, lazaazerkezetü talajnak kell lenni. Most ismét Zimenyi elvtárs veszi át a szót és elmondja, hogy a vetést esak akkor szabad megkezdeni, ha a talaj 14 fokra, a levegő legalább ltí fokra felmelegfr- dik. Ez a megfelelő felmelegedé» igencsak április 22 körül következik be. A földbe a magot 3—4 centi mélyre kell elhelyezni. A eor- távolságot, ha a növényt kézi erővel munkálják, akkor 60, ha gépi erővel, akkor 70 centiméterre kell hagyni. A kapálást annyiszor kell végezni, ahányszor a növény megkívánja. A gyapotot egyelni, haoe- csohii és tetejezni is kell, mert így magasabb termést is hoz. — Különös gondot kell fordítani a kártevőkre is, — mondj» ismét Horváth Sándor elvtárs. — Nagy ellensége a gyapotnak a levéltetű, ez ellen nikotinos és káliszappanos oldattal tehet védekezni. Június közepén kinyitnak az első virágok. A virágzás után körülbelül 60 nap múlva a növény kovád, vagyis megérik. Megkezdődik a betakarítás. A betakarításnál nagyon fontos a jó munkamegszertezéej hogy a termést megvédj ük az el- huÚástúl és az elpiszkolódástól. A Szovjetunióban járt elvtársaklől tauulluk, hogy a gyapettenneiö brigádot. 16— 18-ag munkac adatokra kell felosztani, mert igy a mnriások ít>l josífc- ményiiket 20—30 százalékkal is magasabb) a tudják emelni. Azt is tőlük tanultuk meg, hogy a gyapot szedésénél háromrészes kötényeket kell használni, mert így rögtön osztályozhatjuk a megérett vattát — veszi lát a ezót ismét Zimonyi elvtárs. — De elmondták még a* elvtáreak azt is, hogy hogyan kell a betakarított termést szakszerűen raktározni és szállítani. Tanulnak az elvtársak. Négy hót eheliév©! visszameunok munkahelyükre, városukba, falujukba és ott továbbadják azt, amit a szovjet tapasztalatok alapján tanultak, hogy jövőre minden katasztráli* holdon duplája teremjen az eddigieknek. (bőgőig)
