Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-19 / 270. szám
Vili A US A KOK NÉPE — A szovjet tapasztalatok felhasználásával, a Párt segítségével kell tovább fokozni az orosházi Járási Tanács oktatási osztályának elért eredményeit Bizony, nehéz dolog egy község kulturális életét irányítani. Hát még egy egész járásét. Ezzel a nehéz feladattal birkózik most megyünk valamennyi járási tanácsa, köztük az orosházi is. Nehéz az ut, hiszen ilyen még nem volt ebbéli az országban) nem régi utakat kelt kijavítani, egyengetni, uj ösvényt kell taposni az úttörőknek. iví is törődött volna a múltban azzal, hogy a falu 'dolgozói kuBuxéletet éljenek? Érnek lett volna ez érdeke? Az uraknak talán? Nekik a * sültparaszt« volt a jó, az olyan, akinek betűvetésé tudománya a betűvetésig terjed, de tovább aztán egy lépést se! A felszabadulás után óriási változási történt, az .igaz. Megnyíltak az iskolák kapui a régi kisemmizett lek előtt. Egyre többet törődött népi demokráciánk a falu kulturális felemelésével, de ilyen- intézményesén, ilyen szervezetten; ahogy most megindul falvaink kulturális felemelkedése, csak a tanácsok tették lehetővé. Ilogyan is dolgozik egy járási tanács oktatási osztálya? Nézzük meg az orosházit, sokai leiről belőle tanulni, okulni. A régi főszolgabírói fellegvárban mostanában bizony nagyon sokat megfordulnak a falvak dolgozó parasztjai. Csakhát most sokszor nem azért jönnek hiába,mert nem hallgatták meg őket, hanem azért, mert ritkán lehet az irodában la'álni az oktatási osztály három előadóját. A falvakat járják, nem íróasztal mögül akarják irányítani a községeket, hanem kimennek á dolgozók közé. És igy a helyes. A dolgozók is örömmel fogadják ezt, igy les» meg mindig az eleven kapcsolat a tanács és a dolgozók közölt. Eredményes munkát csak terv alapján lehet végezni, jól tudj» ezt az oktatási osztály. Ezért dolgoztak ki háromhónapos munka- tervet a járás kulturális életének' K árhoso t ta k ö&szees k üvés e Csütörtökön mutatja be a békéscsabai Apolló mozi a »Kárhozottak összeesküvése z című, magyarra szinkronizált színes szovjet filmet. A -»Kárliozottak összeesküvése« jegy meg nem nevezett keleteurópai ország harcát, fejlődésének történetét mondja el. Meg nem nevezett ország, — de minden népi demokrácja dolgozói felismerhetik benne saját történetüket, a magyar dolgozók éppúgy, mint a csehszlovák, román, bolgár, albán, vagy a lengyel dolgozók. Ugyanezt tervezte Kocsi Hanna Lichta, az igazságért harcoló kommunista miniszterelnök alakja ismert előttünk/ De jól ismerjük az ellenséget is, — Mac Ilill-t, az amerikai követet, a bíboros hercegprímást, — mintha csak Mindszentliy elevenedne meg előttünk. Még sohasem láttuk olyan képszerűen, világosan az egyes ellenzéki pártok-az egyház, a jobboldali szo- ciáfdémókí'ácia és irányítójuk, Amerika közötti kapcsolatot, mint itt. A képek a legtitkosanb tanácskozásokról is számol ad- pak a nézőknek és feltárul az A fószereplS Szkopina, Hanna Lichta alakítója. Dudze, Rajk és Mindszenthv, Pe- ycr és Barankovícs, vagy Kosz- toy: a dolgozók hazáját ismét utak országává akarták változtatni, kiszolgáltatni a népet az amerikai imperialista gyarmatosítók kénye-kedvénck és a mun- kásnyúzó, parasztverő földes- uvak újabb kizsákmányolásának. A dolgozó nép azonban meghiúsította aljas terveiket, kiütötte kezükből a mellének szegezett fegyvert, megsemmisítette a nyílt és alat tómban támadó ellenséget us szüntelen éberséggel ügyel sorai egységére, hogy a befurakodó ellenség ne üthessen rést rajta. Ez történik a »Kárhozottak ősszé© küvése« című filmben is. egész pokoli terv, melynek eredményeképpen újból kizsákmá- nyolók ültek volna a nép nyakára. Ezzel a sötét alvilági tervvel szemben diadalmaskodik a nép egysége, törhetetlen hűsége a Kommunista Párthoz és felszabadítójához, a nagy Szovjetunióhoz. A világosság legyőzi a sötétséget. Az összeesküvés rágcsáló patkányai menekülnének, —- a nép ereje, ébersége azonban megakadályozza ezt és kérlelhetetlenül lesujt az ellene törő árulókra. A film utat mutat minden egyes dolgozónak, hogyan viselkedjen, harcoljon a nép uralmára törő ellenséggel szemben. irányítására. Eddig meg is oldották a kitűzött feladatokat. Volt már a járás területén nem egy könyvankét, filmankét, beindultak a Szabad Föld Téli Esték, a természettudományos előadások, alapismereti tanfolyamok, orosz nyelv- tanfolyamok, működnek a diave. titőgépek. Jól folyik a kultur- otthonmozgalom is, nem egy helyen már rádióköröket is szervez tek a falurádió műsorának közös, meghallgatására s megbeszélésére. Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére is megtették a/ előkészületeket, kisgyülcsekrc is mozgósítják a kulturcsoporlokat. Van azonban egy nagy hibája ai munkának. Nem fogta még jól össze az egyes községek kuiturcsoportjait, sőt egyesekről teljesen nreg is feledkezett. Nem adott az egyes kulturcsopor- toknak olyan tervet, amely biztosítja a csoportok aktivizálódásé! és továbbfejlődését. Mindez onnan ered, hogy a népművelést" munkánál nem használják fel az az eddigi tapasztalatokat. Mert bár uj ösvényt tapos a tanács hazánkban, mégis igen sok gazdag tapasztalat van már eze-.i a téren — a Szovjetunióban. Ezeket a tapasztalatokat kell felhasználni Az oktatási osztály a gyakori iskolalátogatásokkal ki tudja javítani menetközben itt is az előforduló hibákat. Igen jó példa erre a hiányzások elleni küzdelem terén elért eredmények. Szeptember hónapban minden hatodik gyermek hiányzott'az iskolákból A járási tanács felfigyelt a hiányzások nagy számára, azonnal felvette ellene a küzdelmet, megismertetve a járás valamennyi nevelőjével a tótkomlóst nevelőknek ezen a téren elért eredményeit, Végiglátogatlak a hiányzókat először az úttörők, nevelők, majd a szülői munkaközösség s győzték meg a hiányzó gyermekeket és szüleiket, mennyire fontos a tanulás, milyen bűnt követnek el, ha nem megy a gyermek az iskolába. Sokszor érzi a nevelő munkája közben a kétféle nevelés terhét: másként nevel a szülő, mint az iskola. A Párttól kérték a segítséget s a szülők iskoláján kívül pártnapokon és tömegszerSztálin és a szovjet tudomány Kiadta I. V. Sztálin 70. születésnapjára a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Sztálin elv társ 70. születésnapja alkalmával jelentette meg a Szovj tumió Tudományos Akadémiája ezt az összefoglaló művet Az élenjáró, szovjet tudomány minden fontosabb ágának fejlődését és eredményeit tárgyaló beszámolóikat a legkiválóbb szovjet akadémikusok írták. A beszámolóik a szovjet tudomány fejlődését nem elszigetelten tárgyalják, hanem diaiul; Likas szemlélettel megmulatják egyrészt összefüggéseit az orosz tudományos hagyományokkal, másrészt azokat az új alkotásokat, melyekkel a szovjet I adomány az egész világ egyetemes tudományának ga zdagít ásóhoz hozzájárult A könyv első rész.e az ideológiai tudományokat —! a dialektikus materializmust, a tudományos kommunizmust, a szocialista állam elméletét, a szocializmus politikai gazdaságtanát, a nemzeti kérdés, a szovjet történetírás és irodalom elméletéi — tárgyalja és amikor ismerteti ezeknek a tudományágaknak harmincéves fejlődését, egyúttal kifejti azokat az új elmék-ii megállapí lás okát, amelyeknek felállításával Vagy kidolgozásúval Sztálin elvtárs gazdagította a marxi-lenini tanítást. Sztálin elvtárs munkássága .elválaszthatatlanul egybeforrott a marxista ideológiai tudomány fejlődésével és Sztálin elvtárs ezeknek- a tudományágaknak a megteremt ésében vagy továbbfejlesztésében. hxdhata lián érdc-mc- kíet szerzell. Az elmélet és gyakorlat egysége — ez a sztálini útmutatás érvényesül a szovjet matematikusok, fizikusok, csillagászok kémikusok, biológusok, archeoi lóguso'ki munkásságában, amely melk áttekintését a könyvnek tér. m eszet tudományokkal és technit kai tudományokkal foglalkozz második része adja. . Míg a kapitalista 'országokba! a termelőerők és a termelés viszonyok, közti oltenlmondásoá kiéleződ,éac következtében a társadalmi rendszer gátjává válóit a tudomány és a termelés fejlő; dŐsének, a szocialista rend, : kommunizmus építése olyan feladatokat ró a tudományra ős : termelésre, amelyek hatalma: ösztönzést jelentenek a fejlődé: számára. A Párt, a szovjet állati és Sztálin elvtárs személyes gondoskodása olyan körülményeké teremt a tudományos alkotás számára, amellyel a tudomány — egész történelme folyamán — eddig még sohasem rendelkezett. A tudománynak és a termelésnek nincs egyetlen • fontos kérdése sem, amellyel Sztálin elv társ ne foglalkozóit volna baj hatóan, amelynek sikeres megoldásához ne. járult volna hozz:' útmutatásaival, bölcs előrelátásával. Joggal nevezzük ezt t bort sztálini korszakn ítttl' és ezi a korszakot a szovjet nép nagy. szerű kulturális teljesítményei a szovjet tudomány hatalma^ győzelmei jellemzik. A haladd tudomány szoros kapcsolata s kommunizmust építő néppel — ez a nagy sztálini korszak tudományának gyönyörű vonása. Ez a hatalmas, nagy' mű amely átfogó képet ad a szlá- lini korszak tf(ÄoMa(?y!l*Sl, jelentős eseménye a magyar tudományos életnek. vezeti gyűléseken is ismertetik a szülőkkel a szocialista nevelés jelentőségét. A sportvonalon is jó munkát végez az oktatási osztály'. Munkájának eredménye, hogy Orosháza és a járás területén ól haladnak K próbálások Számos olyan kérdés is már a megoldás felé közeledik, amely régi hiányossága volt a járás sportéletének. Hiba ezen a téren, hogy áz osztály főelőadója, aki egyben a sportügyeket isinT tézi, sokszor elmerült a részlet- kérdések megoldásában s nem marad ideje a járás sportegyesül letelnek irányítására. Felhasználni a szovjetek tapasztalatait, a Párt még fokozottabb segítségét kérni a további munkához — ez a feltétele an' nak, hogy az orosházi járás oktatási Osztálya továbbra is felfelé haladjon az eddigi jó úton. És hogy-így is lesz, arra .biztosíték, hogy a tanácsban a dolgozók vannak, akiket népűt ezért választolt a tanácsba, (Pctr) SORTÜZ... »Latiam 25 féri! ii Z «5 kivégzését. Egy rendBrkapitány kiáltotta ne- a börtön folyosóján. A rabokat hátrakötött kezekkel vezették cl3 és két nyitott tehergépkocsiba tuszkolták őket. Az egyik riö keze elöl volt összekötve, mert hátán egy kendőben IS hónapos kisfiát vitte.« (A londoni Daily Mirror tudósítójának jelentése SzöulbóL) Pak-Li-Ok az együk szöuli gyárban dolgozott. Egészen. fiatal volt m.%, amikor odakerült a gép mellé, lxogy keressen, valami kevés pénzzel enyhítsen, 5 is a családja, meg a maga sorsán. A fénytelen napok, nehéz robottal terhes órák megviselték, letörték fiatalos, vidám kedvét, — nagyon egyedül maradt bánatával, gondjaival. Akkor még nem tudta, hogy sokezer hozzá hasonló szöuli leánynak ugyanez nyomja a szivét, ugyanez a sora keseríti, ami az ő életét akarja tönkretenni. 1045-öt Írtak akkor, még nagyon is benne feszült minden idegszálában a rengeteg átélt borzalom, amivel a háború sújtotta. Ahogy' teltek a hónapok, úgy vesztette el lassan azt az érzését, hogy nagyon egysedül van. Összejöttek a gyárban, munkaközben is, vágy munka után sokat beszéltek északi testvéreikről, akik Kim-Ir-Szen kezét fogva, új, szebb világot építenek, Jöttek a hírek. Biztatók, újak, sokszor különösek. Nem értettek még meg mindent, ami odaát a 38-ik szélességi fokon túl történt. «Szocializmus, egyenjogúság, kizsákmányolástól mentes élet...» — ezzel volt tele minden lúr, ami északról jöttél is és többen lányok, fiúk, idősebbok és fiatalabbak, vagy harmincán abban az üzemrészben, rövid idő alatt összskovácsolódtak. Később már a határ nem volt határ számukra, szoros kapcsolatot találtak a phenjangi ©Ívtársakkal. Szöulban egyre féktelenebbé vált a terror. Li-Sziii-Ma.ii, a «vén szörnyeteg» valóságos «mészáros uralmat» zúdított amerikai gazdái parancsára a délkoreai népre. Az utcákon rágógumit köpködő yenkik cifra nyakkendőm, tőkés fiosurot úgy néztek szét, mintha övék Ionra a világ. Éjszakánként norit voll biztonságos sehol, az imjXsriáíizmui betört a családi tűzhelyekbe ét könnyet, keserűséget hagyott magi után. Szöul utcáin liszinmarsistr rendőrosztagok cirkáltak, amerika jeepek zúgtak és a járdákon ©gyn szaporodott a betolakodók széna*9 a rágógumi papírtól az elhajító« ooca-colás üveg, pornográf képek «vadnyugati» rongy-regények él rajta mindegyiken Made in USA Aztán a n agy bankok, házak, pa. totók kapui fölött is egyre töbl helyen: USA.,. United. States o: America. Ebben a fonekeetől felfordul! világban, a terror napjaiban kötötte össze életét Pak-Di-Ok egy ifjúval, aki ott dolgozott a tőké igájában, ahol ő, akit nagyon szeretett és aki ugyanúgy gyűlölte < betolakodókat és kiszolgálóikat ahogyan ő. Az örökös harc, a küa delem és az egymás iránt érzet szerelem fonta össze őket. Igj teltek a hónapok, aztán jött gyermek. Apró, feketeszemű kisfiú
