Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-08 / 156. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Vörös szekér sor ok írta: ACSAI MIHÁLY, as MDP fiisesgyartnati pú rí titkára U A AZ EMBER végigmegy Fü- 1 * zesgvarmat határában, azt latja, hogy mindenütt Serényen fo­lyik a munka. Itt a cséplőgépek búgnak és bőségesen ömlik a zsá­kokba a búza, amott lázas gyor­sasággal végzik a hordást. Kö­szönet jár azért a dolgozó pa­rasztságnak, amiért eddig becsület­tel elvégezték a nyári munkákat, vigyáztak minden szem gabonára, hogy el ne hulljon. Az idei bő­séges aratásért köszönetünk és há­lánk olsősorban a Szovjetunió és a Párt felé 'fordul, — mert- a Szovjetunió adta lehetőséggel, a Párt vezetésével jutottunk el idáig. Dolgozó parasztságunk hallgatva a Pált szavára, a Párt népnevelői tanácsára, felvilágosítására, — nem hallgatott a kulák és a kleriká­lis reakció aljas hazugságaira, idő­bon megkezdték a gabona aratá­sát és utána a hordási munkála­tokat. Az évek folyamán bebizo­nyosodott dolgozó parasztságunk előtt: amit a Párt mond, az he­lyes, a Párt mindig a dolgozó nép erdőkében cselekszik. A hordással, «eépléssel terménybeadással kap­csolatban azonban még igen nagyok az előttünk álló feladatok, nem lehetünk önelégültek, nem biza­kodhatunk el, mert a nyári mun­kákat az osztályellenség fokozódó támadása közben kell végrehajta­nunk. Minálunk, Füzesgyarmaton most az osztály-ellenség azzal en­voi: nem kellenek ellenőrök a csépléshez, mindenki látja gaboná­ját, nem lehet csalni. Ily módon uszit a kulákság arra, hegy a munkások ne fogadják el az el­lenőröket, mert az ő rov&sukca. megy, kevesebbet részelnek. Nép­nevelőinknek az a feladata, hogy leleplezzék az ellenség ilyen ha­zug hiresztéléseit és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak: a kulák fél az ellenőrzéstől s azt szeretné, hogy annyi gabonát dug­hatna el, amennyit csak akarna. Népnevelőinknek le kell leplezni kíméletlenül az ellenséget, hogy ne fordulhasson elő az, ami elő­fordult nálunk az egyik cséplőgé­pünknél, ahol népnevelő elvtársa­ink is bekerültek az ellenség uszályába. Az történt, hogy az egyik cséplőtől bejött egy- elvtárs azzal, begy a munkások nem haj­landók dolgozni, ha ellenőr lesz a gépnél. Éne én magam kimen­tem a cséplőhöz és alaposan meg­értettem a dolgozókkal, miért van szükség az ellenőrökre, rámutat­tam, hogy a kulák és a kleriká­lis reakció azért hiresztel aljas­ságokat az ellenőrökkel kapcso­latban, hogy ily módon is akadá­lyozza a cséplést, kárt téve ez­zel a cséplőmunkásoknak, az or­szágnak. A cséplőmunkások- a fel­világos itás után megértették miről van szó és tovább folytatták mun­kájukat. Sorra elmondta Gulya Ká­roly, Füredi András, Latyak Ist­ván, Homoki Mária, Csák Zsu­zsanna és Bátori Erzsébet csép­lőmunkás, hogy milyen módon akarta őket megtéveszteni a ku­lák, de mostmár látják, miért mes­terkedett az ellenség és beismer­ték, nagy hiba volt részükről az a ' kijelentés: ha ellenőr lesz a cséplőgépnél, nem dolgozunk. I^IEGNÉZTÜNK határjárás * 1 közben egy másik cséplő­gépet is, ahol vidáman és lelkesen folyt a munka. Az egyik kisebb osztagnál éppen befejezték a oeép- lést készültek; hogy a másik asz- taghoz álljanak. A cséplőmunkások sürgették a gép felelős vezetőjét: igyekezzünk, magunknak csinál­juk. Még öt perc sem telt el és a cséplő újból búgni kezdett. Köz­ben beszélgettünk Moldovány Ist­ván, Doma Imre, Kárász Gyula népnevelőkkel. Doma Imre elmon­dotta, hogy már délben is tartottak egy röpgyűlést, amelyen meghívá­sukra a csépeltei» dolgozó par asz­tok is resztvettek. A röp gyű lésen megmagyarázták, mi a jelentősége a szállítási szerződésnek, a gabona gyors beadásának, elmondották azt is, hogy minden megmentett ga­bonaszem puskagolyó az ellenség számára. De beszéltünk több dol­gozó paraszttal is, akiknek gabo­náját csépelték, megkérdeztük, kö­töttek-e szállítási szerződést. Pél­dául Németi György dolgozó pa­raszt ezt mondotta a kérdésekre: «A népnevelők itt a cséplőnél fel­világosítottak a szállítási szerző­dés jelentőségéről, én 10 mázsára kötöttem szerződést, egyenesen a gép farától viszem be a gabonát». Zsoldi Sándor, idősebb dolgozó pa­rasztot is megkérdeztük, hogy mi­ért kötött szállítási szerződést: «No hallják, kötelességem nekem is tá- mogatni a kormányt, amely engem támogat. Tudom, hogy minden szem beadott gabonával erősítjük hazán­kat, a népnevelők megmagyarázták nekem ezt. Kiszámoltam, hogy két hold búzavetésem után 16 mázsás lesz a termésem, ebből levontam a fejadagot, vetőmagot és megál­A beérell gabona utolsó szálait is learalla a gyulai állatni gaz­daság. A jól megszervezed mun­ka, a Párt irányító ereje vitte előre a gyors aratást. Négy nap alatt 221 hold búzát arattak le, idejében, viaszérésben. Ez bizo­nyítja, hogy az állami gazdaság dolgozói magukévá tették a mi­nisztertanács határozatát és pél­damutatóan igyekeztek azt tel­jesíteni. A dolgozók maguk mellett érez­ték a Párlot, amit az eredmények is igazolnak. Az aratógépesek ál­landóan 200 százalékot teljesítet­lek : Gabucs Péter, Barlus János naponként 20 holdat vágtak le; a kereszlrakók állandóan 150 szá­zalékot értek el. A Kárnyászki kiskaszás csoport 250 százalékos teljesítményével járult hozzá a gyors aratáshoz. Csak ilyen ered­mények hozhatlak, hogy a gaz­daság 6 nap helyett 4 nap alatt végezte el az aralásl és fogott hozzá a csépléshez. Az eredmények mellett azon­ban vannak hiányosságok is a gyulai állami gazdaságban. Na­gyok az eredmények, amihez nagyban hozzájárultak a városi pártbizottság által szervezett ara­tó-brigádok, akik különösen a gyulai állami gazdaságnak jöttek a »legjobbkor«. Hogy miért a legjobbkor, ennek érthető és vi­lágos magyarázatát adja a gaz­daságvezető elvtársnő, amikor ezt mondja: »Legjobbkor jöttek a brigádok, mert különben nagy nehézségekbe ütközött volna az aratás, mert 12 igen jó mun­kásunk hagyott itt, pont az ara­tás idején.« Ez a mondat világosan megma­gyarázza, hogy a nagy eredmé­nyek mellett súlyos mulasztást követ sl az Üzemi pártszervszet, amikor nem gondoskodott .meg­felelő felvilágosító munkával le­győzni a külső és belső reakció és a kulák befolyást Ila voltak is ilyen lépések, ez bizony gyen­lapítottam, hogv maradt 4 mázsa feleslegem, — ezt a négy mázsa felesleget leszerződtem.» Ennyit mondott és már ment is a kocsihoz, hogy minél hamarább tudja bevinni gabonafeleslegét a szövetkezet rak­tárába. kyf UNKA KÖZBEN a népne­* 1 velő elvtársak tovább végez­ték a felvilágosítást. Halottak, amint Szűcs Istvánná dolgozó pa­rasztasszonynak is megmagyaráz­ták a szállítási szerződés előnyét. A felvilágosító munka következ­tében 5 mázsa gabonára kötött szállítási szerződést Szűosné. Elv­társak, népnevelők, kövessétek a Moldoványok, a Doma Imrék, a Kárász Gyuláék példáját. A csép­lők mellett világosítsátok fel a dolgozó parasztokat a gabona gyors beadásának jelentőségéről, arról, hogy a terménybeadás hazafias kö­telesség, erősíti a Szovjetunió ve­zette béketábort. Népnevelő elvtár­sak, leplezzétek le a kulákok és a klerikális reakció aljas hazugsá­gait, a gépek mellett harcoljatok minden szem gabonáért. Népnevelő elvtársak! Előre a cséplési munka, a termény heg y ü j t és ge dolog volt, formalitás volt az egész. Mert tény az. hogy a 12 dolgozó elment. Közöttük olyan is, mint Durst Mária, aki nem egyszer 200 százalékon felül teljesített. Ezeket a dolgozókat a reakció megtévesztése, a párt- szervezet és a vezetőség gyenge­sége vitte el. És most, ahogy ezek a megtévesztett dolgozók el­mentek, a gazdaság üzemi párt- szervezete és a gazdaság veze­tősége még mindig nem néz széj­jel saját portáján, holott, ha kö­rülnézne, meglátná, hogy ezt el­sősorban' Kovács agronómui aknamunkája idézte elő. Ugyanis, még a borsószedés­nél történt, hogy ezek a dolgo­zók részben azért, mert nem használták ki a munkanap min­den percét, kevés százalékot ér­tek el. természetesen kevesebb keresethez jutottak. Kovács agro- aómus, ahelyett, hogy felvilágo­sította volna őket, hogy munká­val használják ki a nap min­den percét, egyszerűen a »jó ag- ronómusi szerepét jáLszva, azt mondta: »csinálgassák, csináigas- sák, majd elszámoljuk órabér­ben«. A kifizetésnél, a bérelszá­molásnál jött a bökkenő. A ke­vés teljesítmény után bizony ke­vés béli fizetnek még akkor is, ha Kovács agroriómus ígért töb­bet. A tizenkét dolgozó megüt­közve nézte, hogy hiába volt Ko­vács agrouómus ígérete, a pénzt csak teljesítmény után fizetik, »llát ilyenek a mi vezetőink?«- ilyen megjegyzések hallatszot­tak és együtt, mind a lizenket- ten elmentek. Csak ott tévedtek ezek a dolgozók, amikor nem nézték meg, hogy ki is ez a Kovács agronómus. Mert ez a »jólelkűség« az, amivel szándékosan károsította meg a dolgozókat, vele együtt az államot. Jobban; meg kellett volna nézni magának, a pártszervezetnek is. Kovács Az erdőövezte földek végtelen térségein olyan a búza, mint az arany tenger. Dús a vetés és sú­lyosak kalászai. Ütemesen ringa- nak a kalásztengerben a sztyep­pék hajói, a traktorok. Zúgnak a gépek, járnak a mötorok. A hatal­mas vastorok valósággal elnyeli a beérett gabonát. Már hull is a kicsépelt szem a tartályba. Hátul ömlik kifelé a szalma, viszi a pelyvát a szél, szerte a tarlóra. Pár perc és az álló búzából aranyló szemek áradata indul a magtárak felé. Nincs a világnak még egy or­szága, ahol olyan magasszinvonalú lenne a gépesítés, mint a Szovjet­unióban. Az aratás, begyűjtés szinte futószalagszerűen történik. A kombájn a leratással egyidejű­leg kicsépeli a gabonát, ugyanak­kor összegyűjti a töreket és auto­matikusan működő kévekötővel történik a szalma kötése. Vala­mennyi kombájnon van szemfogó és gereblye is. Legtöbbször már az aratással egyidejűleg, vagy nyomban utána végzik a tarló­hántást. Ez a folyamatos munka a gépesített szérűben fejeződik tie, ahonnan a gabonát megmunká­lásra az elevátorokba és kolhoz- csűrökbe szállítják. A kombájnvezetők óragrafikon horthysta tiszt volt, aki befurako­dott pártunkba is. S hogy, hogy nem, a kulák-»csemete« agronó- inus lett. Itt igyekezett állandóan zavart idézni elő, nem egyszer a jólelküségé« odavezeVéU. hogy a ’taggyűlésről hazaküldte a dolgozó­kat, »fáradtak vagytok, menjetek haza« és közben olyan kijelentése­ket lett, hogy »jobb volna nem élni, mert nem lehet tudni, mit hoz ez a demokrácia«. Itt követ­tek el hibát a dolgozók, hogy nem kiáltották oda: Kovács ur, a két­színű játéknak vége. Nem bírálták meg keményen és eltűrték, hogy továbbfolytassa aknamunkáját. De nem egyedüli »jó ember« a gyulai állami gazdaságban Ko­vács agronómus. Ott van például még a főkönyvelő, Gogh ur, volt horthysta százados. Váj jon, meny­nyi szerencsétlen embernek akar­hatta halálát a »százados ur?« És most »dirigál«. Ügyesen Ihv lopta magát az állami gazdaságba tís a 6o hold földecske nem is iz­gatja, annyira biztos talajt érez a lába alatt. És ez abban van, hogy az üzemi párttitkár bizalmába fér­kőzött s csak igy történhetett meg, hogy Gogh az apósát éves kőmű­vesnek, sógorát raklárnoknak és egy másik sógorát pedig most akar betenni felvételezőnek. Egy percre sem szabad az üze­mi, de a városi pártszervezetnek sem szemet hunyni a dolgok fe­lett. Mert nyilvánvaló, hogy ezek­nek az uraknak nem kevés közük van ahhoz, hogy éppen a legna­gyobb dologillőben hagyta ott a gazdaságot 12 dolgozó. Bár azok már jönnének vissza, de tartanak tőle, hogy ismét valamilyen fur- fanggal megtévesztik őket a Ko­vács-féle urak. Tehát ez azt mu­tatja, hogy a dolgozók rájöttek hibájukra, rájöttek, hogy íélre- vezették őket. Azonban a párt­szervezet felé néznek, segítséget várnak, de nemcsak ők, hanem a gyulai állami gazdaság valamennyi dolgozója, hogy újabb jó eredmé­nyeket érhessenek el a saját, af nép országa javára. (Rocskár) szerint dolgoznak és sztahanovista! menetrendet követnek a betakarí­tásban. így tudják elérni a hatal­mas teljesítményeket. A londu- kovoi gép- és. traktoi állomás kom­bájnvezetője, Perebeda, egy nap alatt 70 hold árpát aratott le és csépelt ki. Barabasin kombájn­vezető egy nap alatt 60 hold bú­zát aratott le és csépelt ki. A giaginszki és szeverszki kör­zet kolhozaiban és szovliozmezőin a kombájnok tucatjai dolgoznak. Napról-napra növekszik az ősziok betakarításának üteme Kubán déli körzetében. r A ka’ászasok mindenfelé dúsan fizetnek. A «Trud» gabonatermesztő szov- hozban a kombájnnal betakarított első 19 hold árpa 35 mázsa szemet adott holdanként. Kubán kolhozai és szovho- zai *. betakarítás első napjától kezdve fokozott ütemben hajtják végre a gabonabeszolgál totóst. Az állami begyűjtési központok nagy munkában vannak e hetekben. Ha­talmas mennyiségű gabonát adtak be a kosehablei körzet kolhoz­parasztjai. Az e’ső termést vörös zászlók­kal feld'szitett kocsikon vitték az állami magtárba. Tádzsikisztánban már jó előre megszervezték a beszolgáltatás me­netrendjét. Egész szekérsorokat .dí­szítettek fel vörös anyaggal és vörös lobogókkal, hogy kicsépléíT után pillanatig se késlekedjenek az új termés beadásával. Gyorsan dolgoznak a kombáj- nok és a szemmel megtelt hatal­mas tartályok alá egymásután áll­nak be a szekerek és teherautók A munka nagy lendületében még azzal sem töltik az időt, hogy, zsákokba ereiszotc"“a termést. Ha­talmas ponyVáltteiV szerelik fel előre a kocsikat és abba engedik be a gabonát. A kicsípelt szemek kacsiba­engedése minden alkalommal ünnepélyes pillanat. Széjjelbontják a hatalmas, szürke ponyvát. Mintha a kocsi óriási sza­kajtó lenne. A kombájnvezető oda­lép a szelephez, kézmozdulatát csil­logó szemek figyelik. Falként ve­szik körül a szekeret a mezők dol-v^ gőzéi. A szelep felnyílik. — A búza!. .. morajlik körös-, körül a szó. — Az új kenyér! Zizzenő hangot hallatnak a sze­mek, ahogy egymást súrolva zú­dulnak a ponyvára. A napsugarak szikrát vetnek az aranyzuhatagon, Finom por szálldos a levegőtlen, olyan az illata, mint a búzaliszt­nek. Egymás után nyúlnak ki a ke­zek és belemerülnek az acélos bú­zába. Kivesznek belőle egy marokra valót. Nézik, ízlelik és boldog meg­elégedettség sugárzik arcukról. Minden eddiginél szebb az idei termés — mondogatják egymásnak. — Jó munkánk bősége en fi.e ett!. .«• Azután gondosan belakarják. Kö­zük még a ponyván is végig-végig simít. így engedik útjára a meg­telt szekeret. S a felllobogózoklV vörös szekerek végeláthatatlan so­rokban vonulnak az álllami be­gyűjtő helyek felé. Nagy megtiszteltet«« a gabonát szállítani. Hiszen a vállalt köte­lezettségek teljesítése az új ter­més beadása az államnak, erősiti á haza hatalmát, növeli a béketáboi. erejét. Hirdetések felvétel* Békésen PCSKI könyvüsletben^r Széchenyl-tér, Bérház. ^ sikeréért. 1) gyulai állami gazdaság üzemi pártszervezete leplezze le a dolgozók ellenségeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom