Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-08 / 156. szám
4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Vörös szekér sor ok írta: ACSAI MIHÁLY, as MDP fiisesgyartnati pú rí titkára U A AZ EMBER végigmegy Fü- 1 * zesgvarmat határában, azt latja, hogy mindenütt Serényen folyik a munka. Itt a cséplőgépek búgnak és bőségesen ömlik a zsákokba a búza, amott lázas gyorsasággal végzik a hordást. Köszönet jár azért a dolgozó parasztságnak, amiért eddig becsülettel elvégezték a nyári munkákat, vigyáztak minden szem gabonára, hogy el ne hulljon. Az idei bőséges aratásért köszönetünk és hálánk olsősorban a Szovjetunió és a Párt felé 'fordul, — mert- a Szovjetunió adta lehetőséggel, a Párt vezetésével jutottunk el idáig. Dolgozó parasztságunk hallgatva a Pált szavára, a Párt népnevelői tanácsára, felvilágosítására, — nem hallgatott a kulák és a klerikális reakció aljas hazugságaira, időbon megkezdték a gabona aratását és utána a hordási munkálatokat. Az évek folyamán bebizonyosodott dolgozó parasztságunk előtt: amit a Párt mond, az helyes, a Párt mindig a dolgozó nép erdőkében cselekszik. A hordással, «eépléssel terménybeadással kapcsolatban azonban még igen nagyok az előttünk álló feladatok, nem lehetünk önelégültek, nem bizakodhatunk el, mert a nyári munkákat az osztályellenség fokozódó támadása közben kell végrehajtanunk. Minálunk, Füzesgyarmaton most az osztály-ellenség azzal envoi: nem kellenek ellenőrök a csépléshez, mindenki látja gabonáját, nem lehet csalni. Ily módon uszit a kulákság arra, hegy a munkások ne fogadják el az ellenőröket, mert az ő rov&sukca. megy, kevesebbet részelnek. Népnevelőinknek az a feladata, hogy leleplezzék az ellenség ilyen hazug hiresztéléseit és magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak: a kulák fél az ellenőrzéstől s azt szeretné, hogy annyi gabonát dughatna el, amennyit csak akarna. Népnevelőinknek le kell leplezni kíméletlenül az ellenséget, hogy ne fordulhasson elő az, ami előfordult nálunk az egyik cséplőgépünknél, ahol népnevelő elvtársaink is bekerültek az ellenség uszályába. Az történt, hogy az egyik cséplőtől bejött egy- elvtárs azzal, begy a munkások nem hajlandók dolgozni, ha ellenőr lesz a gépnél. Éne én magam kimentem a cséplőhöz és alaposan megértettem a dolgozókkal, miért van szükség az ellenőrökre, rámutattam, hogy a kulák és a klerikális reakció azért hiresztel aljasságokat az ellenőrökkel kapcsolatban, hogy ily módon is akadályozza a cséplést, kárt téve ezzel a cséplőmunkásoknak, az országnak. A cséplőmunkások- a felvilágos itás után megértették miről van szó és tovább folytatták munkájukat. Sorra elmondta Gulya Károly, Füredi András, Latyak István, Homoki Mária, Csák Zsuzsanna és Bátori Erzsébet cséplőmunkás, hogy milyen módon akarta őket megtéveszteni a kulák, de mostmár látják, miért mesterkedett az ellenség és beismerték, nagy hiba volt részükről az a ' kijelentés: ha ellenőr lesz a cséplőgépnél, nem dolgozunk. I^IEGNÉZTÜNK határjárás * 1 közben egy másik cséplőgépet is, ahol vidáman és lelkesen folyt a munka. Az egyik kisebb osztagnál éppen befejezték a oeép- lést készültek; hogy a másik asz- taghoz álljanak. A cséplőmunkások sürgették a gép felelős vezetőjét: igyekezzünk, magunknak csináljuk. Még öt perc sem telt el és a cséplő újból búgni kezdett. Közben beszélgettünk Moldovány István, Doma Imre, Kárász Gyula népnevelőkkel. Doma Imre elmondotta, hogy már délben is tartottak egy röpgyűlést, amelyen meghívásukra a csépeltei» dolgozó par asztok is resztvettek. A röp gyű lésen megmagyarázták, mi a jelentősége a szállítási szerződésnek, a gabona gyors beadásának, elmondották azt is, hogy minden megmentett gabonaszem puskagolyó az ellenség számára. De beszéltünk több dolgozó paraszttal is, akiknek gabonáját csépelték, megkérdeztük, kötöttek-e szállítási szerződést. Például Németi György dolgozó paraszt ezt mondotta a kérdésekre: «A népnevelők itt a cséplőnél felvilágosítottak a szállítási szerződés jelentőségéről, én 10 mázsára kötöttem szerződést, egyenesen a gép farától viszem be a gabonát». Zsoldi Sándor, idősebb dolgozó parasztot is megkérdeztük, hogy miért kötött szállítási szerződést: «No hallják, kötelességem nekem is tá- mogatni a kormányt, amely engem támogat. Tudom, hogy minden szem beadott gabonával erősítjük hazánkat, a népnevelők megmagyarázták nekem ezt. Kiszámoltam, hogy két hold búzavetésem után 16 mázsás lesz a termésem, ebből levontam a fejadagot, vetőmagot és megálA beérell gabona utolsó szálait is learalla a gyulai állatni gazdaság. A jól megszervezed munka, a Párt irányító ereje vitte előre a gyors aratást. Négy nap alatt 221 hold búzát arattak le, idejében, viaszérésben. Ez bizonyítja, hogy az állami gazdaság dolgozói magukévá tették a minisztertanács határozatát és példamutatóan igyekeztek azt teljesíteni. A dolgozók maguk mellett érezték a Párlot, amit az eredmények is igazolnak. Az aratógépesek állandóan 200 százalékot teljesítetlek : Gabucs Péter, Barlus János naponként 20 holdat vágtak le; a kereszlrakók állandóan 150 százalékot értek el. A Kárnyászki kiskaszás csoport 250 százalékos teljesítményével járult hozzá a gyors aratáshoz. Csak ilyen eredmények hozhatlak, hogy a gazdaság 6 nap helyett 4 nap alatt végezte el az aralásl és fogott hozzá a csépléshez. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is a gyulai állami gazdaságban. Nagyok az eredmények, amihez nagyban hozzájárultak a városi pártbizottság által szervezett arató-brigádok, akik különösen a gyulai állami gazdaságnak jöttek a »legjobbkor«. Hogy miért a legjobbkor, ennek érthető és világos magyarázatát adja a gazdaságvezető elvtársnő, amikor ezt mondja: »Legjobbkor jöttek a brigádok, mert különben nagy nehézségekbe ütközött volna az aratás, mert 12 igen jó munkásunk hagyott itt, pont az aratás idején.« Ez a mondat világosan megmagyarázza, hogy a nagy eredmények mellett súlyos mulasztást követ sl az Üzemi pártszervszet, amikor nem gondoskodott .megfelelő felvilágosító munkával legyőzni a külső és belső reakció és a kulák befolyást Ila voltak is ilyen lépések, ez bizony gyenlapítottam, hogv maradt 4 mázsa feleslegem, — ezt a négy mázsa felesleget leszerződtem.» Ennyit mondott és már ment is a kocsihoz, hogy minél hamarább tudja bevinni gabonafeleslegét a szövetkezet raktárába. kyf UNKA KÖZBEN a népne* 1 velő elvtársak tovább végezték a felvilágosítást. Halottak, amint Szűcs Istvánná dolgozó parasztasszonynak is megmagyarázták a szállítási szerződés előnyét. A felvilágosító munka következtében 5 mázsa gabonára kötött szállítási szerződést Szűosné. Elvtársak, népnevelők, kövessétek a Moldoványok, a Doma Imrék, a Kárász Gyuláék példáját. A cséplők mellett világosítsátok fel a dolgozó parasztokat a gabona gyors beadásának jelentőségéről, arról, hogy a terménybeadás hazafias kötelesség, erősíti a Szovjetunió vezette béketábort. Népnevelő elvtársak, leplezzétek le a kulákok és a klerikális reakció aljas hazugságait, a gépek mellett harcoljatok minden szem gabonáért. Népnevelő elvtársak! Előre a cséplési munka, a termény heg y ü j t és ge dolog volt, formalitás volt az egész. Mert tény az. hogy a 12 dolgozó elment. Közöttük olyan is, mint Durst Mária, aki nem egyszer 200 százalékon felül teljesített. Ezeket a dolgozókat a reakció megtévesztése, a párt- szervezet és a vezetőség gyengesége vitte el. És most, ahogy ezek a megtévesztett dolgozók elmentek, a gazdaság üzemi párt- szervezete és a gazdaság vezetősége még mindig nem néz széjjel saját portáján, holott, ha körülnézne, meglátná, hogy ezt elsősorban' Kovács agronómui aknamunkája idézte elő. Ugyanis, még a borsószedésnél történt, hogy ezek a dolgozók részben azért, mert nem használták ki a munkanap minden percét, kevés százalékot értek el. természetesen kevesebb keresethez jutottak. Kovács agro- aómus, ahelyett, hogy felvilágosította volna őket, hogy munkával használják ki a nap minden percét, egyszerűen a »jó ag- ronómusi szerepét jáLszva, azt mondta: »csinálgassák, csináigas- sák, majd elszámoljuk órabérben«. A kifizetésnél, a bérelszámolásnál jött a bökkenő. A kevés teljesítmény után bizony kevés béli fizetnek még akkor is, ha Kovács agroriómus ígért többet. A tizenkét dolgozó megütközve nézte, hogy hiába volt Kovács agrouómus ígérete, a pénzt csak teljesítmény után fizetik, »llát ilyenek a mi vezetőink?«- ilyen megjegyzések hallatszottak és együtt, mind a lizenket- ten elmentek. Csak ott tévedtek ezek a dolgozók, amikor nem nézték meg, hogy ki is ez a Kovács agronómus. Mert ez a »jólelkűség« az, amivel szándékosan károsította meg a dolgozókat, vele együtt az államot. Jobban; meg kellett volna nézni magának, a pártszervezetnek is. Kovács Az erdőövezte földek végtelen térségein olyan a búza, mint az arany tenger. Dús a vetés és súlyosak kalászai. Ütemesen ringa- nak a kalásztengerben a sztyeppék hajói, a traktorok. Zúgnak a gépek, járnak a mötorok. A hatalmas vastorok valósággal elnyeli a beérett gabonát. Már hull is a kicsépelt szem a tartályba. Hátul ömlik kifelé a szalma, viszi a pelyvát a szél, szerte a tarlóra. Pár perc és az álló búzából aranyló szemek áradata indul a magtárak felé. Nincs a világnak még egy országa, ahol olyan magasszinvonalú lenne a gépesítés, mint a Szovjetunióban. Az aratás, begyűjtés szinte futószalagszerűen történik. A kombájn a leratással egyidejűleg kicsépeli a gabonát, ugyanakkor összegyűjti a töreket és automatikusan működő kévekötővel történik a szalma kötése. Valamennyi kombájnon van szemfogó és gereblye is. Legtöbbször már az aratással egyidejűleg, vagy nyomban utána végzik a tarlóhántást. Ez a folyamatos munka a gépesített szérűben fejeződik tie, ahonnan a gabonát megmunkálásra az elevátorokba és kolhoz- csűrökbe szállítják. A kombájnvezetők óragrafikon horthysta tiszt volt, aki befurakodott pártunkba is. S hogy, hogy nem, a kulák-»csemete« agronó- inus lett. Itt igyekezett állandóan zavart idézni elő, nem egyszer a jólelküségé« odavezeVéU. hogy a ’taggyűlésről hazaküldte a dolgozókat, »fáradtak vagytok, menjetek haza« és közben olyan kijelentéseket lett, hogy »jobb volna nem élni, mert nem lehet tudni, mit hoz ez a demokrácia«. Itt követtek el hibát a dolgozók, hogy nem kiáltották oda: Kovács ur, a kétszínű játéknak vége. Nem bírálták meg keményen és eltűrték, hogy továbbfolytassa aknamunkáját. De nem egyedüli »jó ember« a gyulai állami gazdaságban Kovács agronómus. Ott van például még a főkönyvelő, Gogh ur, volt horthysta százados. Váj jon, menynyi szerencsétlen embernek akarhatta halálát a »százados ur?« És most »dirigál«. Ügyesen Ihv lopta magát az állami gazdaságba tís a 6o hold földecske nem is izgatja, annyira biztos talajt érez a lába alatt. És ez abban van, hogy az üzemi párttitkár bizalmába férkőzött s csak igy történhetett meg, hogy Gogh az apósát éves kőművesnek, sógorát raklárnoknak és egy másik sógorát pedig most akar betenni felvételezőnek. Egy percre sem szabad az üzemi, de a városi pártszervezetnek sem szemet hunyni a dolgok felett. Mert nyilvánvaló, hogy ezeknek az uraknak nem kevés közük van ahhoz, hogy éppen a legnagyobb dologillőben hagyta ott a gazdaságot 12 dolgozó. Bár azok már jönnének vissza, de tartanak tőle, hogy ismét valamilyen fur- fanggal megtévesztik őket a Kovács-féle urak. Tehát ez azt mutatja, hogy a dolgozók rájöttek hibájukra, rájöttek, hogy íélre- vezették őket. Azonban a pártszervezet felé néznek, segítséget várnak, de nemcsak ők, hanem a gyulai állami gazdaság valamennyi dolgozója, hogy újabb jó eredményeket érhessenek el a saját, af nép országa javára. (Rocskár) szerint dolgoznak és sztahanovista! menetrendet követnek a betakarításban. így tudják elérni a hatalmas teljesítményeket. A londu- kovoi gép- és. traktoi állomás kombájnvezetője, Perebeda, egy nap alatt 70 hold árpát aratott le és csépelt ki. Barabasin kombájnvezető egy nap alatt 60 hold búzát aratott le és csépelt ki. A giaginszki és szeverszki körzet kolhozaiban és szovliozmezőin a kombájnok tucatjai dolgoznak. Napról-napra növekszik az ősziok betakarításának üteme Kubán déli körzetében. r A ka’ászasok mindenfelé dúsan fizetnek. A «Trud» gabonatermesztő szov- hozban a kombájnnal betakarított első 19 hold árpa 35 mázsa szemet adott holdanként. Kubán kolhozai és szovho- zai *. betakarítás első napjától kezdve fokozott ütemben hajtják végre a gabonabeszolgál totóst. Az állami begyűjtési központok nagy munkában vannak e hetekben. Hatalmas mennyiségű gabonát adtak be a kosehablei körzet kolhozparasztjai. Az e’ső termést vörös zászlókkal feld'szitett kocsikon vitték az állami magtárba. Tádzsikisztánban már jó előre megszervezték a beszolgáltatás menetrendjét. Egész szekérsorokat .díszítettek fel vörös anyaggal és vörös lobogókkal, hogy kicsépléíT után pillanatig se késlekedjenek az új termés beadásával. Gyorsan dolgoznak a kombáj- nok és a szemmel megtelt hatalmas tartályok alá egymásután állnak be a szekerek és teherautók A munka nagy lendületében még azzal sem töltik az időt, hogy, zsákokba ereiszotc"“a termést. Hatalmas ponyVáltteiV szerelik fel előre a kocsikat és abba engedik be a gabonát. A kicsípelt szemek kacsibaengedése minden alkalommal ünnepélyes pillanat. Széjjelbontják a hatalmas, szürke ponyvát. Mintha a kocsi óriási szakajtó lenne. A kombájnvezető odalép a szelephez, kézmozdulatát csillogó szemek figyelik. Falként veszik körül a szekeret a mezők dol-v^ gőzéi. A szelep felnyílik. — A búza!. .. morajlik körös-, körül a szó. — Az új kenyér! Zizzenő hangot hallatnak a szemek, ahogy egymást súrolva zúdulnak a ponyvára. A napsugarak szikrát vetnek az aranyzuhatagon, Finom por szálldos a levegőtlen, olyan az illata, mint a búzalisztnek. Egymás után nyúlnak ki a kezek és belemerülnek az acélos búzába. Kivesznek belőle egy marokra valót. Nézik, ízlelik és boldog megelégedettség sugárzik arcukról. Minden eddiginél szebb az idei termés — mondogatják egymásnak. — Jó munkánk bősége en fi.e ett!. .«• Azután gondosan belakarják. Közük még a ponyván is végig-végig simít. így engedik útjára a megtelt szekeret. S a felllobogózoklV vörös szekerek végeláthatatlan sorokban vonulnak az álllami begyűjtő helyek felé. Nagy megtiszteltet«« a gabonát szállítani. Hiszen a vállalt kötelezettségek teljesítése az új termés beadása az államnak, erősiti á haza hatalmát, növeli a béketáboi. erejét. Hirdetések felvétel* Békésen PCSKI könyvüsletben^r Széchenyl-tér, Bérház. ^ sikeréért. 1) gyulai állami gazdaság üzemi pártszervezete leplezze le a dolgozók ellenségeit
