Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-08 / 156. szám
VIHARSAROK NÉPE 5 Az orosházi Hornéval dolgoséi is követték a szovjet példát és „őtletnapokon“ segítik a termelékenység fokozását A szovjet üzemek dolgozóinak példája nyomán szervezték meg megyénkben az első ötletnapot a Békéscsabai Kötöttáru NV-ben. A többi üzemek dolgozói is hamarosan felismerték a megyében a kezdeményezés nagy jelentőségét, azt, hogy mennyire hozzájárul a termelést akadályozó ki- sebb-nagyobb hibák leküzdéséhez. A jó példa nyomán az orosházi Barneválban is megkezdték az első ötletnap szervezését. Wertheim Béla, az üzem újítási felelőse mozgatta meg először a kérdést Segítséget kapott az üzemi pártszervezettől és hamarosan megalakították az ötletnapok műszaki bizottságát. A műszaki bizottság faliujságcikkenés közvetlen felvilágosító munkában ismertette: milyen eredményeket értek el a szovjet dolgozók s milyen eredmények születtek eddig a csabai üzemekben, az ötletnapok megtartásával. A jó felvilágosító, szervező munka azt eredményezte, hogy július 5-én, délután 5 órakor igen sok dolgozó jött össze a* kultúrteremben, ahol Wertbeim elvtárs nyitotta meg az első ötletnapot. Takács János üb. titkár rámutatott arra, hogy ezeket az ötletnapokat is fel kell használni a munka termelékenységének fokozására s a szűk keresztmetszetek megszüntetésére, az előfordult hiányosságok pótlására. — Az ötletnapok siliere és jelentősége úgy növekedik — mondotta, — ha minél több dolgozó kapcsolódik be ebbe a munkába. Legelőször Nédó Rudolfné kg- pasztó kért szót és nagyon jó, értékes javaslatot tett: — Én úgy gondolom, hogy a tojáslúmpázó készülékekben az eddigi 100 wattos égők helyett csak 40 wattoss-t használjunk, tegyünk az égő mögé fényes bádog- vagy tükörlapot és akkor meg lesz a Ixllü, fényerősség. Wertheiifl Béla gyorsan lejegyezte a dolgot. Összeadásokat, kivonásokat végzett, végül megállapította, hogy ez kitűnő ötlet, hiszen a kis tükörlapok alkalmazásával valóban kisebb égő is Nagy elvtárs javaslatát felterjesztik az újítási bizottsághoz. Van még más is Nagy elvtárs »tarsolyában«. Javasolja, hogy' a ládakészítőt helyezzék el az egyik épület padlásán, ahonnan csúszdán le lehet engedni a kész ládákat az elöliütőbe. — így nagyszezónban nemcsak 5 munkás munkaerejét takaríthatjuk meg, hanem az elő- liütő ajtajának nyitogatásátmegszüntetve, lényeges energiameg- lakarítást érünk eL Eddig a hűtő minden ládabeszállílásnál »bemelegedett«. Ezt kiküszöböljük. Ez az ötlet is jutalmat érdemel és megás,;vqjósíÜjákd JÓ. ötleteket jelentettek még be: Gelegonya Julia, Benkő Sándor villanyszerelő, megfelel. Ha most 100-as helyett csak 40-est használnak, akkor egy óra alatt hat Hektowatt áran:nmegtakarítást érnek el a tíz lámpázónál. — Még az égők is olcsóbbak lesznek I — jegyezte meg valaki és ebben igaza is volt s ez is aLMáiaaszlotta azt, hogy Nédó- né, az ötletek kiértékelése után megérdemelt jutalmat kapjon. Nagy József, a ládakészítő üzemrész vezetője jön ezután jó ötlettel. A körfűrész teljesítményének növeléséről beszél, elmondja, hogy javaslatával a körfűrész teljesítőképessége legalább 15 százalékkal emelkedik- A műszaki bizoltság azonnal eldönti, hogy Mórocz István, Lénárt György vágó, aki villamos kábítást javasolt és Kádi Sándor vágó is. Az elmondott ötleteket a műszaki bizottság néhány napon belül kiértékeli és az arra érdemeseket pénzjutalomban részesíti Az ötletnap műszaki bizottsága a tapasztalatokat leszűrte és elhatározta, hogy a következő ötletnapra a felmerült szervezési hibákat már kiküszöböli. A párt- szervezet jó felvilágosító munkával segíti a dolgozókat, hogy minden ötletnap hasonlóan értékesen hozzájáruljon az üzem termelési eredményeinek növekedéséhez. S. E. itt már nem Is ötletrfil, hanem újftásról van szél Ezer módon, száz fortéllyal, de egiyet akar az ellenség Erősödünk, izmosodunk, egvre biztatóbb az élet. Büszke öröm tült gl bennünket, ha az elért eredményeinket, a felépült hidakat, új házakat, gyárakat szemléljük. Mi csináltuk. Magunk csináltuk! De az ellenség sem ül zsebredugott kekekkel. Nem nézi tétlenül a mi eredményeinket, keresi az alkalmat, lést, ahol befurakodhat, a lehetőséget, amin keresztül gyengítheti fékezheti a mi lendületünket. Nem Tálogat a módszerekben, egy a fontos számára; mindenképpen ártani dolgozó népünknek. Nem arattak időben a kulákok Vincz© Gábor 60 holdas kamuti iniák is hozzálátott aknamunkájához. Az aratást úgy szabotálta, hogy nem gondoskodott idejében Wí aratómunkásokról, gabonája túl-. tvpolt s igy öt százalékos szem veszteséggel aratott. Nem különb Komáromi Gábor 50 holdas kulák sem, aki ugyancsak Kamuton igyekezett félrevezetni a hatóságot olyanformán, hogy búzatáblájából öt keresztre valót learatott, hogy lássák: hozzáfogott az aratáshoz. A többivel aztán várt, Végül aztán 10 kát. hold búzára egy pár aratómunkást állított. Az aratás lassan haladt, a búza túlérett és peregni kezdett olyan mértékbeli, hogy a szemveszteség a hét százalékot is elértő, A klerikális reakció is támad De támadásba lépett a kulákok hűséges 6z0vets0ge.se, a klerikális reakció is. Mezőkovácsházán az I-es számú óvodában Sik Ilona óvónő a gyermekeket kikötötte az asztal lábához. Araikor felelősségre vonták, kijelentette, hogy másképpen nem bir a gyerekekkel, mert eltiltották a vallástanítást, a gyerekek istentelenek. Sik Ilona már többször volt feljelontve demokrá- eia ellenes magatartása miatt. A község katolikus papjával renszeresen összeköttetést tart, nem nehéz megállapítani, hogy honnan fuj a széL, A füzeegyíVmati papok 14—lő éves lényeket küldenek a dolgozó II kegyei Tanács szociális igyosztályáuk júliusi beruházásai A Megyei Tanács szociális ügyosztálya a Julius havi beruházás keretében tervbevetle Dobozon az orvoslakás rendelővel való kibővítését. Nagyszénáson és Kondoroson a szülőotthonok melléképületeinek íépitését, Kevermes, Kaszaper, Mezőhegyes, Békés községekben óvodák létesítését, a zsadányi egészségház betetőzését, Bvttonyán a bölcsőde WtfUés- és melléképülettel való kíbővitéíét, Bélmegyeren az óvoda viibí-Lötécét a később épített kúthoz, valamint melléképületlel vt:s “ü&i’í’lését. A tervbevet szociális ípítkeaSsek legkésőbb szeptember hónapban elkészülnek. parasztok közé, hogy rémhíreket terjesszenek arról, hogy a kommunisták lezárják a templomokat és gabonaraktáraknak használják fel azokat. Fokozott éberséget! Az ©gyík az aratást halogatja, a szem veszteséget fokozza; az asztalunkra kerülő kenyérből tör le egy darabot. A másik a gyermekeket köti ebmód jóra az asztallábhoz, máshol hazug rémhírekkel igyekszik elvonni dolgozóink figyelmét a mindennapi feladatok megoldása felöl, lényegében mindegyik egyet akar. Nekünk ártani, építő munkánkat, fejlődésünket, küzdelmes harcunk eredményét akarja rombolni. Valamennyien egyet akarnak, de ezer és ezer módon, száz meg száz fortéllyal. Ez kötelez berniünket arra, hogy minden területen fokozottabban őrködjünk és azonnal felismerjük az ellenség kezét, hangját. Osztály harcunk egyre élesebb, keményebb. Aliik ebben a harcban a haladást, a boldog élet kialakítását bármilyen formában is akadályozzák, akik nem sorakoznak fel az életet építő harcosok sorába, azok mind az ellenség táborát erősítik, a pusztulást, a rothadást képviselik s ezekkel szemben dolgozó népünk nem ismerhet kíméletet. Dolgozók megjegyzései a június 18-i Szabad Népben megjelent „Fogyasztási láz és bércsalás Mi, az orosházi Mezőgazdasági Osztály dolgozói áttanulmányoztuk Varga elvtárs a »Fogyasztási láz és bércsalás« a Szabad Nép juniua 18-i számában megjelent cikkét. Varga elvtárs a cikkben utal arra, hogy sokan elfelejtették az inflációs éveket, a keserves faluzást, sokan elfelejtették, hogy milyen boldogok voltak akkor, ha egy kis krumplihoz jutottak, hogy ha egészhavi fizetésükből vehettek egy kiló szalonnát. Ezek ma panaszkodnak, hogy »csak« disznóhust lehet venni és nem mindig kapnak borjúhúst. Mi helytelenítjük az ilyen véleményeket, annál is inkább, mert a még kapitalista járom alatt szenvedő dolgozó millióknak még marhahús sem jut. Bennünket a hős szovjet nép felszabadított a fasiszta iga alól s a felszabadulás óta komoly eredményeket értünk el minden területen s az életszínvonalunk is rohamosan emelkedett. Azonban ne essünk túlzásokba és ne kívánjunk többet, mint amennyit mi, magunk megteremtettünk. Gondoljunk arra, hogy a ma készletének megbecsülésével, a ma takarékosságával a holnapunkat, a jövőnket biztositjuk. Sok uj gyárat építettünk, uj gépeket teremtettünk, bőséges fehér kenyerünk van, azonban még több gyárat kell épiteni, még több gépet kell késziteni és ennek az a feltétele, hogy korlátozzuk jelenlegi fogyasztásunkat, azért, hogy holnap még több legyen, hogy a jövőnk még biztosabb legyen. Mi, a Mezőgazdasági Osztály dolgozói értekezletünkön közösen megbeszéltük, hogy ezentúl minden hónapban fizetésünkből valamennyit takarékba helyezünk. Most, hogy rövidesen befejeződik a tervkölcsön jegy zés részletfizetése, valamennyien emelni fogjuk takarékbetéteinket. A Szovjetunió dolgozóitól vettük ezt a példát és úgy érezzük, feltétlen helyes volt a példa alkalmazása. A mi államunk is magasra értékeli az olyan polgárának a készségét, aki takarékosan bánik a fogyasztási cikkekkel azért, mert a jövőre, a nemzet további gazdagodására gondol. Varga elvtárs utal arra, hogy ‘ című cikkre a Szovjetunióban azok a dolgozók, akik egy évig nem veszik ki a betett pénzüket, azok öt százalék kamatot kapnak. Mi hisszük, hogy ezt nálunk ís meg lehet tenni és szeretnénk, ha a dolgozók tömegei követnének bennün-. két, különösen Pártunk tagjai, akiknek, mint élcsapat tagjainak, ebben is élen kell járni. Ila ezt a takarékossági mozgalmat kiszélesítjük, akkor jövőre is eszközölhetünk terven felüli beruházást, ami gazdasági megerősödést jelent: több pénz jut az uj építésére, uj gyárakra, uj gépekre. Munkásosztályunk gyorsabb ütemben tudja megfelelő gépekkel ellátni mező- gazdaságunkat, hogy dolgozó parasztságunk élete szebb és köny- nyebb legyen. A tótkomlós! »Viharsarok« tszcs két traktorral és négy aratógéppel vágta a búzát és megkímélte a dolgozókat a nehéz aratási munkától. Ez a munkásosztály hatalmas segítsége, melyet tovább fokozni, erősíteni kell és ehhez valameny- nyiünknek hozzájárulása szükséges. A takarékossági mozgalom politikai szempontból is jelentős), ügy a külső, mint a belső reakciónak, az ellenségnek hatalmas vereséget jelent, ha látja, hogy dolgozóink készek minden áldozatra, ha a jövőről, a még boldogabb életünkről, a békéről van szó. Természetesen az egyének szempontjából is előnyös, mert. apránként rakjuk be az ötven és -száz forintokat s ezeket egy év után egy összegben vehetjük ki. Mi, az orosházi Járási Mezőgazdasági Osztály dolgozói a gazdagabb, boldogabb jövőnk érdekében igy kívánjuk fogyasztásunkat mérsékelni és nemzetgazdaságunkat tovább szilárdítani. Javasoljuk, hogy Varga elvtárs cikkét minden egyes dolgozó tanulmányozza át és a tanulságot levonva, kövesse példánkat. Vngi Imre, Zolnai György, Fejes Márton, Lukács Béla, Tamási József, Lázi Ferenc, Bogár Jánosáé, Puskás Ferenc, Szabó Ferenc, Fiák Sándor, Domlovszki Mária, Tóth Lajos, Naponként 4500 darab ing• készült el júniusban a KiitöttárMi NV-ben A Kötöttáru NV junius havi termelési kimutatása alapján a termelés ioo százalékban, a tervszerűség 93 százalékban lett végrehajtva. A kimutatás alapján 1938-ban napi 2220 darab inget gyártottak a volt kapitalista üzemben, ezzel szemben a szocialista üzemben ez év júniusában napi 45oo darab ing készült el, tehát több mint a kétszerese a múlt tőkés rendszer alatt gyártott mennyiségnek. A békéscsabai Ruhagyár NV újtipusú szovjet gépet helyez üzembe A békéscsabai Ruhagyár NV a közeljövőben helyezi üzembe a Szovjetunióból kapott ujtipusu gépeket, amelyek a gombvarrást és a gombnyiláskötést is végzik. Ezek a gépek újabb Lizonyitékai a Szovjetunió baráti támogatásának. Az üzem állandóan bővül és a szakmunkásokban máris komoly hiány mutatkozik. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! (Hitasd a ViUauacaU Plédéi!
