Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-24 / 111. szám

1927. április 24, BACSMEGYEI NAPLÓ 21.otóaL BEETHOVEN-UNNEPSEGEK ÓRIÁSI SIKERÜK VOLT A BUDAPESTI BEETHOVEN-HANGVERSENYEKNEK Beethoven halálának eentennáriumát az egész világon fényes keretek közt ünnepelték meg, a halhatatlan zeneóriás és a zseni emlékére a legmonumentálí­­sabb ünnepségeket azonban Bécs városa rendezte, ahol 14 állam képviselője hódolt állam képviselője adózott hódolattal Beethovennek. Bécs után talán a leg­szebb zenei ünnepségeket Budapesten rendezték, ahol körülbelül húsz nagy hangversenyt és száz kisebb ünnepsé­get, a magyar vidéki városokban pe­dig ötven hangversenyt tartottak. Azi ünnepségeket előkészítő országos nagybizottság abból indult ki, hogy a magyarországi ünnepségeknek már az­ért is nagyméretűeknek kell lenniök, mert Beethovennek általános kulturie­­jelentőségén kívül nagyon sok magyar vonatkozása is van. Beethoven ugyanis 1800 május 7-én Budán a Várszínház­ban tartott hangversenyt, közeli barát­ságban volt a gróf Brunsvik-családdal és Teréz grófkisasszonyhoz szerelem is fűzte, ezenkívül a pesti német városi színház megnyitására megírta az »Ist­ván király« című előjátékot és az »Athén romjai« eimü utójátékot, végül Kismar­tonban, ahol 1807-ben mint Eszterházy Miklós herceg vendége hat napig tar­tózkodott, Beethoven vezényelte a her­ceg által nála megrendelt C dur misét. Az ünneprendező bizottság Beethoven halálának századik évfordulója alkalmá­ból díszes könyvet adott ki és megnyitó ünnepségből és hét estből álló fényes programot dolgozott ki. Hogy az ün­nepségek és hangversenyek rendezése és művészi nívója olyan magas fokon állt, az elsősorban gróf Apponyi Albert­­nek és Dohnünyi Ernőnek az érdeme- Apponyi csodálatos műveltségével, dr. Dohnányi pedig mély Beethoven-isme­­retével mozgató lelkei voltak az ünnep­ségeknek, amelyek március 25-én a ko­ronázó Mátyás-templomban megtartott misével kezdődtek, ahol Sugár Viktor karnagy vezetése alatt Beethoven C dur miséjét adták elő. A mise után az ösz­­szes közéleti előkelőségek jelenlétében a zeneakadémián volt a tulajdonképeni megnyitó ünnepély amely Beethoven »István király« című nyitányával kez­dődött, amelyet a zeneakadémia növen­dékzenekara Mitbay Jenő főzeneigazga­­to vezényletével adott elő. Ezután kö­vetkezett az ünnepi heszéd, amelyet gróf Apponyi Albert, a zenéért és kul­túráért mindig lelkesedő, legnagyobb magyar szónok mondott, a legmélyebb hatást váltva ki. A Siklós Albert tanár vezetésével előadott Miserere-vel és az »Isten dicsősége« című kantátával ért véget a nagyon előkelő megnyitó ün­nepély. Az első estén, március 26-án az Ope­raházban előadták a Missa Solemnist, Beethovennek a IX. szimfónia mellett leghatalmasabb alkotását. A Missa So­­lemnis-ben Beethoven szakított az egy­házi zene hagyományaival és igy az Operaházban való előadás nagyon meg­felelő keretet adott a zenemiinek- A színpad fekete drapériákkal volt díszít­ve és sözépen babérkoszorúval körül­övezett emelvényen Beethoven mej­­szobra volt elhelyezve. A filharmonikus zenekül t Dohnányi vezényelte cs külö­nösen a fúvósok voltak jók. A Paleszt­­rina-kórus számban nem nagy és tech­nikailag felülmúlható ugyan, de becsü­letes, nagv munkát végzett. A szólisták Tihanyi Vilma, Basilidesz Mária, dr. Székelyhídi Ferenc és Venezel Béla nehéz feladatukat gyönyörűen oldották meg. Különösen a szoprán szólam na­gyon nehéz a miiben, amelynek sikere elsősorban Dohnányi tehetségének kö­szönhető, Az orgona ugyan nagyon hi­ányzott, de azért az előadás elérte azt­­amit Beethoven irt a műhöz »szívből jusson a szivekhez«. A következő estén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében kamarazene-est volt. A műsoron az F dur vonósnégyes (op. 59.) a kürtszonáta (op.17. és 3 Szeptett (op. 201') szerepelt. A vonósné­gyest a Wuldtmier—Kerpely vonósné­gyes együttese adta elő nagyszerűen, hiánytalanul hozva ki a muzsika fáj­dalmas, vágyterhes panaszát épttgy, mint a végén felkacagó fölényes örö­möt és mosolyt. A kürtszonáta nem tar­tozik a legjobb darabokhoz, mégis Contí Darns játéka és különösen Dohnányi kísérete mégis nagy müvet csinált be­lőle. A szeptett előadása impozáns ma­gaslaton állt és különösen a belkantót hozták ki nagyszerűen. A harmadik napi hangversenyt Beet­hoven I. szimfóniájával kezdték. Dohná­nyi nagyszerűen ki tudta hozni a műből azt a jókedvet, amely már erőt jelent. Az első szimfónia után Dohnányi a di­rigensi pálcát átadta Komor Vilmosnak és zenekarkisérettel előadta Beethoven Esz dur zengorahangversenyét. Ez ta­lán az egész ünnepségnek legtökélete­sebb száma volt. Alig akad még egy oiyan pianista, aki ezt a zenemüvet olyan tökéletesen előadja, mint Dohná­nyi. Teljes megértéssel, technikailag a legnagyobb könnyedséggel és költői ih­lettel játsza ezt a számot, amelynek kíséretében i filharmonikus zenekar nem tudott vele lépést tartani. Amikor azonban az V. szimfóniánál Dchtiányi újból visszakerült a dirigensi emelvény­re, a fi'barrnómkusok, különösen a 3. és 4, tétel közti átmenetben szinte át­szellemültek és a mű egész nagyságát híven adták vissza. A negyedik napon Dohnányi zongora­szonáta-estje következett. Alig lehet jebb zongoristát és jobb Becthoven-in­­terpretátert egy személyben elképzelni Dohnányinál és a hangverseny program­ja is nagyszerűen volt összeállítva. Az efsö (Esz-dur. op. 7.) szonáta a Beetho­ven fiatalkori müvei közül kimagasló. A másedik a Wondsehein-szonáta (Cis­­rnoll, op. 27.) egyike Beethoven legis­mertebb, széles körökben népszerű mü­veinek. Dohnányi ezt a csodálatos libái költeményt elragadó hangulattal és belsőséggel adta elő. Az Appassionátát (F. moll, op. 57.) a Fisz-dur szonátát (cp. 78.) és végül a technikailag leg­nehezebbet (C moll, op. 111.) Dohnányi egyformán tökéletes előadásban hozta, mindezt anélkül, hogy szünetet tartott volna, bár észrevehető volt rajta egész este, hogy a sok hangverseny már ki­mentette. Az ötödik koncert-est fuvolára, he­gedűre és brácsára irt szerenáddal kez­dődött. Dömötör, Waldbauer ós Temes­vári a darabet igen helyesen, tiszta Mozart-stilusban adták elő. A rákövet­kező két dalt (Opferlied és Das Glück der Freundschaft) Marschalkó Rózsi énekelte művészettel, Kása György nagyszerű zongorakiséretével. A har­madik szám, a hires Kreutzer-szonáta előadóit dr. Hubay Jenőt és dr. Dohná­nyi Ernőt szűnni nem akaró taps fo­gadta. A két művész ugyanis évtizedek óta haragban volt egymással és nem játszott együtt, erre az alkalomra azon­ban kibékültek. Hubay dogmatikusan játszotta a müvet, de a Kreutzer-szoná­­tához szükséges hév már nem tudta el­ragadni, Dohnányi pedig mint mindig most is elsőrangú volt. Az est a Cisz moll vonósnégyessel a Waldbauer—Kér­­pely együttes elsőrendű előadásában ért véget. Beethovennek e talán legjobb kvartettja, amely már muzsikai meta­fizika, óriást hatást váltott ki. A hatodik estét ismét az Operában rendezték, ahol az »István király« cí­mű ünnepi játékot és Beethoven egyet­len operáját, a Fidelio-t adták elő. Az első inkább melodráma és főleg magyar vonatkozása miatt hozták színre Már­­kus László kitűnő rendezésében csoda­szép színpadi kivitellel. Bakó László. Paulay Matild, Gábor József és Toro­nyi Gyula a főszerepekben nagyon jók voltak. A »Fidelio« abszolút zenei érté­ket jelent és kitűnő előadásban került a közönség elé. A kórusok jók voltak, a szép rendezés Szemere Árpád és ifjú Oláh Gusztáv érdeme. Székelyhidy nagyszerű Florestan volt, Haselbeck Olga mint Leonora volt elsőrangú de a sikerhez erősen hozzájárultak Szende Ferenc, Venczell Béla és különösen Ha­lász Gitta a bájos Marcellína. A kar­mesteri székből sajnos, hiányzott Ker­ner István, a legelső magyar dirigens, de Rékai Nándor elísmerésreméltóan helyettesítette. A lietedik est, amelynek műsorán Beethoven hegedűversenye (D dur, op. 61.) és IX. szimfóniája (D moll op, 125.) szerepelt, méltó befejezése volt az ün­nepségeknek. A hegedűverseny nem tartozik a tulmély, filozofikus müvek­hez. de annál nagyobb és tökéletesebb egyszerűségében és napsugaras áttet­szőségében- Telmdnyl Emil játszotta ne­mes, férfias páthosszal. A második rész­ben (larghetto) költői szárnyalást! a szólóhegedü és a zenekar közt! párbe­­szédszerü dal, amelyet Telmányi, úgy mint az egész versenyt, kissé tulsza­­badon adott elő. Ezt a hegedűversenyt már a legnagyobb művészek annyira kidolgozták minden szempontból, hogy ehhez nehéz valami úját hozzáadni. A zenekaron érezhető volt Dohnányi ve­zetőkeze. Méltó befejezésül következett a IX. szimfónia. Az első tétel komoly, tragi­kus, bánatos. A vonások prológusa ve­zet az erőteljes főtémához, amely a hármas hangzat primitív hangjaival nagyszerűen jelzi a hangulatot. A íöté­­mával -szemben áll a fafuvóshangszerek által előadott vigasztaló melléktéma. Az egész első rész kivitele bonyolult. A basszus hol a fiszorgonapontjával mutat titani erőt, hol pedig kromatikus motí­vumával ér el tragikus hatást. A má­sodik tétel a scherzo, a legjobb amit ritmikában eddig teremtettek. A téma harmincháromszor ismétlődik meg kü­lönböző hangszercsoportokban. A kö­zéprész D-durban szláv-orosz népdal eredetű, a harmadik tétel Beethoven egyik legnagyobb és legmélyebb érzel­mű adagtója. A téma dallamos, az an­dante csodálatosan lágy. Ezután variá­ciók következnek, amelyek szenvedély­teljesek és és a boldogság utáni vágya kozást fejezik ki, a végén pedig harso­nák szólalnak meg, amelyek uj tettekre Eogaška Stalina Jugoszlávia Legjobb és Legmodernebbül Berendezett Gyógyfürdője Világhírű Gyógyforrások „Tempel“ „Styria“ „Donat“ Gyomorbajok, a belek megbetegedése, valamint sz v, vese- és míjbintalmak gyógyítására zezon: Május—zeptem bér Mérsékelt órak — Az elő- és utószezonban különös kedvezmények Katonazenekar - Rádió — A legnagyobb kényelem — Kedvező közlekedési összeköttetések — Kérjen ismertetőt Rogaška Slatlna Ftirdőigazgatósága serkentenek. A negyedik tétel egy jaj­kiáltással kezdődik. A basszus-reckati­­va a felszabadulás utáni könyörgést hangsúlyozza, utána pedig párbeszéd következik a nép és a filozófus között (basszus és kórus). Ebben az utolsó tételben a téma sze­rényen kezdődik és előbb a zenekarral, majd az énekkarral mindig jobban átad és a végén az egész emberiséget mint­egy átölelve hirdeti az öröm ideáját és »a halandó mind testvérré lesz.« Az előadás elsőrangú voft. A filharmónikus társaság zenekara a szokottnál is jobb volt, a szólisták Wedek Anna, Basili­desz Mária, Székelyhidy Ferenc első­rangút produkáltak, a Palesztrina-kó­­rus hatalmas és precíz volt. A dirigens dr. Dohnányi Ernő a legtökéletesebb volt és becsukott partitúra mellett hir­dette a karmesteri dobogón a IX-ik szimfónia fenséges gondolatait ugyan­olyan átér zéssel, mint ahogyan azt va­lamikor a mü első bemutatóján Beetho­ven maga dirigálta. Pedig ebben a mű­ben az emberiség mindén küzdelme, fáj­dalma, akarata, fellángolása hanyatlása, a lüktető létnek minden ritmusa és a végén a győzedelmes életöröm kitörése és tobzódása együtt van. Azt mondják, hogy Beethoven a szim­fónia első bemutatása után a dilettán­sokat, akik resztvettek a zenemű elő­adásán, sorba megölelte. Most a nagy közönség is — mert az érdeklődés ezen az estén volt a legnagyobb — úgy érez­te, hogy Beethoven a legszebb érzések­kel és gondolatokkal ölelte át. Bizo­nyos, hogy mindazok, akik a hangver­senyen ott voltak zeneileg nem tudták a IX-ik szimfóniát a maga teljességé­vel felfogni, de azért mindenki átérezte belőle azt, ami a legfontosabb: az uni­verzumot. A hivatalos ünnepségek azzal a fe­ledhetetlen estével végetértek, de az­ért úgy Budapesten, mint vidéken még mindig vannak Beethoven-hangverse­­nyék hirdetve Beethoven halhatatlansá­gát. — t. — ö. Miihóból mesterséges si- és ródlipályát építenek Berlinben Bécs, április. A tavaszi vásár rendező bizottsága szerződést kötött a mühó angol feltalá­lójával és Berlin városa lesz az első a világon, ahol mesterséges si- és róáli­­pálya épül. Egy angol vegyész kitalál­ta a mesterséges hó készítésének mód­ját. A mühónak éppen olyanok a tulaj-" donságai sportszempontból, mint az iga­zi hóé. A Kaiserdommon lévő régi auto­mobilcsarnokban készül az első mester­séges si- és ródlípálya, amely a tava­­vaszj vásár alkalmából fog megnyílni, de valószínűleg azon túl is megmarad, A találmány a legtöbb államban már szabadalmazva van és kipróbálták. Bén­iin városa a szerződés megkötése előtt egy hatósági orvost küldött ki London­ba, hogy vizsgálja meg. vájjon a mühó nem ártalmas-e az egészségre. A tanul­mányozás ebből a szempontból is kielé­gítő eredménnyel járt, úgy hogy sem­mi akadálya többé a mesterséges si- és ródlipálya építésének. A mesterséges hópor nem olvad el, ha még oly meleg van is és egyáltalán nincs rá befolyás­sal az időjárás. Sport tekintetében olyan nagy értékű a mühó feltalálása, a téli sportokat nyáron is lehet majd űzni. Hatalmas tökével máris alakult egy érdekeltség, amely mühegyet akar épí­teni só- és ródlipdlyákkal, amelyeknek hossza 130 méter és szélessége 30 mé­ter. amihez 200.000 kg. mesterséges hó kell. A berlini sportsajtó képviselőit meghívták a mesterséges si- és ródlipá­lya bemutatására. Mivel a mühó nem olvad, tehát a fentartási költség arány­lag igen csekély lesz. Érdekes, hogy a mühó ruháról könnyen leporolható vagy lekefélhető s igy már arra gondolnak, hogy fedett és télen fűtött hetyiségben a hölgyek báli toalettekben és asz urak frakkban fognak ródlizhatni, vagy síel­ni s az ilyen mulatságok nagy konku­renciát fognak támasztani a báloknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom