Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-24 / 111. szám
1927. április 24, BACSMEGYEI NAPLÓ 21.otóaL BEETHOVEN-UNNEPSEGEK ÓRIÁSI SIKERÜK VOLT A BUDAPESTI BEETHOVEN-HANGVERSENYEKNEK Beethoven halálának eentennáriumát az egész világon fényes keretek közt ünnepelték meg, a halhatatlan zeneóriás és a zseni emlékére a legmonumentálísabb ünnepségeket azonban Bécs városa rendezte, ahol 14 állam képviselője hódolt állam képviselője adózott hódolattal Beethovennek. Bécs után talán a legszebb zenei ünnepségeket Budapesten rendezték, ahol körülbelül húsz nagy hangversenyt és száz kisebb ünnepséget, a magyar vidéki városokban pedig ötven hangversenyt tartottak. Azi ünnepségeket előkészítő országos nagybizottság abból indult ki, hogy a magyarországi ünnepségeknek már azért is nagyméretűeknek kell lenniök, mert Beethovennek általános kulturiejelentőségén kívül nagyon sok magyar vonatkozása is van. Beethoven ugyanis 1800 május 7-én Budán a Várszínházban tartott hangversenyt, közeli barátságban volt a gróf Brunsvik-családdal és Teréz grófkisasszonyhoz szerelem is fűzte, ezenkívül a pesti német városi színház megnyitására megírta az »István király« című előjátékot és az »Athén romjai« eimü utójátékot, végül Kismartonban, ahol 1807-ben mint Eszterházy Miklós herceg vendége hat napig tartózkodott, Beethoven vezényelte a herceg által nála megrendelt C dur misét. Az ünneprendező bizottság Beethoven halálának századik évfordulója alkalmából díszes könyvet adott ki és megnyitó ünnepségből és hét estből álló fényes programot dolgozott ki. Hogy az ünnepségek és hangversenyek rendezése és művészi nívója olyan magas fokon állt, az elsősorban gróf Apponyi Albertnek és Dohnünyi Ernőnek az érdeme- Apponyi csodálatos műveltségével, dr. Dohnányi pedig mély Beethoven-ismeretével mozgató lelkei voltak az ünnepségeknek, amelyek március 25-én a koronázó Mátyás-templomban megtartott misével kezdődtek, ahol Sugár Viktor karnagy vezetése alatt Beethoven C dur miséjét adták elő. A mise után az öszszes közéleti előkelőségek jelenlétében a zeneakadémián volt a tulajdonképeni megnyitó ünnepély amely Beethoven »István király« című nyitányával kezdődött, amelyet a zeneakadémia növendékzenekara Mitbay Jenő főzeneigazgato vezényletével adott elő. Ezután következett az ünnepi heszéd, amelyet gróf Apponyi Albert, a zenéért és kultúráért mindig lelkesedő, legnagyobb magyar szónok mondott, a legmélyebb hatást váltva ki. A Siklós Albert tanár vezetésével előadott Miserere-vel és az »Isten dicsősége« című kantátával ért véget a nagyon előkelő megnyitó ünnepély. Az első estén, március 26-án az Operaházban előadták a Missa Solemnist, Beethovennek a IX. szimfónia mellett leghatalmasabb alkotását. A Missa Solemnis-ben Beethoven szakított az egyházi zene hagyományaival és igy az Operaházban való előadás nagyon megfelelő keretet adott a zenemiinek- A színpad fekete drapériákkal volt díszítve és sözépen babérkoszorúval körülövezett emelvényen Beethoven mejszobra volt elhelyezve. A filharmonikus zenekül t Dohnányi vezényelte cs különösen a fúvósok voltak jók. A Palesztrina-kórus számban nem nagy és technikailag felülmúlható ugyan, de becsületes, nagv munkát végzett. A szólisták Tihanyi Vilma, Basilidesz Mária, dr. Székelyhídi Ferenc és Venezel Béla nehéz feladatukat gyönyörűen oldották meg. Különösen a szoprán szólam nagyon nehéz a miiben, amelynek sikere elsősorban Dohnányi tehetségének köszönhető, Az orgona ugyan nagyon hiányzott, de azért az előadás elérte aztamit Beethoven irt a műhöz »szívből jusson a szivekhez«. A következő estén a Zeneművészeti Főiskola nagytermében kamarazene-est volt. A műsoron az F dur vonósnégyes (op. 59.) a kürtszonáta (op.17. és 3 Szeptett (op. 201') szerepelt. A vonósnégyest a Wuldtmier—Kerpely vonósnégyes együttese adta elő nagyszerűen, hiánytalanul hozva ki a muzsika fájdalmas, vágyterhes panaszát épttgy, mint a végén felkacagó fölényes örömöt és mosolyt. A kürtszonáta nem tartozik a legjobb darabokhoz, mégis Contí Darns játéka és különösen Dohnányi kísérete mégis nagy müvet csinált belőle. A szeptett előadása impozáns magaslaton állt és különösen a belkantót hozták ki nagyszerűen. A harmadik napi hangversenyt Beethoven I. szimfóniájával kezdték. Dohnányi nagyszerűen ki tudta hozni a műből azt a jókedvet, amely már erőt jelent. Az első szimfónia után Dohnányi a dirigensi pálcát átadta Komor Vilmosnak és zenekarkisérettel előadta Beethoven Esz dur zengorahangversenyét. Ez talán az egész ünnepségnek legtökéletesebb száma volt. Alig akad még egy oiyan pianista, aki ezt a zenemüvet olyan tökéletesen előadja, mint Dohnányi. Teljes megértéssel, technikailag a legnagyobb könnyedséggel és költői ihlettel játsza ezt a számot, amelynek kíséretében i filharmonikus zenekar nem tudott vele lépést tartani. Amikor azonban az V. szimfóniánál Dchtiányi újból visszakerült a dirigensi emelvényre, a fi'barrnómkusok, különösen a 3. és 4, tétel közti átmenetben szinte átszellemültek és a mű egész nagyságát híven adták vissza. A negyedik napon Dohnányi zongoraszonáta-estje következett. Alig lehet jebb zongoristát és jobb Becthoven-interpretátert egy személyben elképzelni Dohnányinál és a hangverseny programja is nagyszerűen volt összeállítva. Az efsö (Esz-dur. op. 7.) szonáta a Beethoven fiatalkori müvei közül kimagasló. A másedik a Wondsehein-szonáta (Cisrnoll, op. 27.) egyike Beethoven legismertebb, széles körökben népszerű müveinek. Dohnányi ezt a csodálatos libái költeményt elragadó hangulattal és belsőséggel adta elő. Az Appassionátát (F. moll, op. 57.) a Fisz-dur szonátát (cp. 78.) és végül a technikailag legnehezebbet (C moll, op. 111.) Dohnányi egyformán tökéletes előadásban hozta, mindezt anélkül, hogy szünetet tartott volna, bár észrevehető volt rajta egész este, hogy a sok hangverseny már kimentette. Az ötödik koncert-est fuvolára, hegedűre és brácsára irt szerenáddal kezdődött. Dömötör, Waldbauer ós Temesvári a darabet igen helyesen, tiszta Mozart-stilusban adták elő. A rákövetkező két dalt (Opferlied és Das Glück der Freundschaft) Marschalkó Rózsi énekelte művészettel, Kása György nagyszerű zongorakiséretével. A harmadik szám, a hires Kreutzer-szonáta előadóit dr. Hubay Jenőt és dr. Dohnányi Ernőt szűnni nem akaró taps fogadta. A két művész ugyanis évtizedek óta haragban volt egymással és nem játszott együtt, erre az alkalomra azonban kibékültek. Hubay dogmatikusan játszotta a müvet, de a Kreutzer-szonátához szükséges hév már nem tudta elragadni, Dohnányi pedig mint mindig most is elsőrangú volt. Az est a Cisz moll vonósnégyessel a Waldbauer—Kérpely együttes elsőrendű előadásában ért véget. Beethovennek e talán legjobb kvartettja, amely már muzsikai metafizika, óriást hatást váltott ki. A hatodik estét ismét az Operában rendezték, ahol az »István király« című ünnepi játékot és Beethoven egyetlen operáját, a Fidelio-t adták elő. Az első inkább melodráma és főleg magyar vonatkozása miatt hozták színre Márkus László kitűnő rendezésében csodaszép színpadi kivitellel. Bakó László. Paulay Matild, Gábor József és Toronyi Gyula a főszerepekben nagyon jók voltak. A »Fidelio« abszolút zenei értéket jelent és kitűnő előadásban került a közönség elé. A kórusok jók voltak, a szép rendezés Szemere Árpád és ifjú Oláh Gusztáv érdeme. Székelyhidy nagyszerű Florestan volt, Haselbeck Olga mint Leonora volt elsőrangú de a sikerhez erősen hozzájárultak Szende Ferenc, Venczell Béla és különösen Halász Gitta a bájos Marcellína. A karmesteri székből sajnos, hiányzott Kerner István, a legelső magyar dirigens, de Rékai Nándor elísmerésreméltóan helyettesítette. A lietedik est, amelynek műsorán Beethoven hegedűversenye (D dur, op. 61.) és IX. szimfóniája (D moll op, 125.) szerepelt, méltó befejezése volt az ünnepségeknek. A hegedűverseny nem tartozik a tulmély, filozofikus müvekhez. de annál nagyobb és tökéletesebb egyszerűségében és napsugaras áttetszőségében- Telmdnyl Emil játszotta nemes, férfias páthosszal. A második részben (larghetto) költői szárnyalást! a szólóhegedü és a zenekar közt! párbeszédszerü dal, amelyet Telmányi, úgy mint az egész versenyt, kissé tulszabadon adott elő. Ezt a hegedűversenyt már a legnagyobb művészek annyira kidolgozták minden szempontból, hogy ehhez nehéz valami úját hozzáadni. A zenekaron érezhető volt Dohnányi vezetőkeze. Méltó befejezésül következett a IX. szimfónia. Az első tétel komoly, tragikus, bánatos. A vonások prológusa vezet az erőteljes főtémához, amely a hármas hangzat primitív hangjaival nagyszerűen jelzi a hangulatot. A íötémával -szemben áll a fafuvóshangszerek által előadott vigasztaló melléktéma. Az egész első rész kivitele bonyolult. A basszus hol a fiszorgonapontjával mutat titani erőt, hol pedig kromatikus motívumával ér el tragikus hatást. A második tétel a scherzo, a legjobb amit ritmikában eddig teremtettek. A téma harmincháromszor ismétlődik meg különböző hangszercsoportokban. A középrész D-durban szláv-orosz népdal eredetű, a harmadik tétel Beethoven egyik legnagyobb és legmélyebb érzelmű adagtója. A téma dallamos, az andante csodálatosan lágy. Ezután variációk következnek, amelyek szenvedélyteljesek és és a boldogság utáni vágya kozást fejezik ki, a végén pedig harsonák szólalnak meg, amelyek uj tettekre Eogaška Stalina Jugoszlávia Legjobb és Legmodernebbül Berendezett Gyógyfürdője Világhírű Gyógyforrások „Tempel“ „Styria“ „Donat“ Gyomorbajok, a belek megbetegedése, valamint sz v, vese- és míjbintalmak gyógyítására zezon: Május—zeptem bér Mérsékelt órak — Az elő- és utószezonban különös kedvezmények Katonazenekar - Rádió — A legnagyobb kényelem — Kedvező közlekedési összeköttetések — Kérjen ismertetőt Rogaška Slatlna Ftirdőigazgatósága serkentenek. A negyedik tétel egy jajkiáltással kezdődik. A basszus-reckativa a felszabadulás utáni könyörgést hangsúlyozza, utána pedig párbeszéd következik a nép és a filozófus között (basszus és kórus). Ebben az utolsó tételben a téma szerényen kezdődik és előbb a zenekarral, majd az énekkarral mindig jobban átad és a végén az egész emberiséget mintegy átölelve hirdeti az öröm ideáját és »a halandó mind testvérré lesz.« Az előadás elsőrangú voft. A filharmónikus társaság zenekara a szokottnál is jobb volt, a szólisták Wedek Anna, Basilidesz Mária, Székelyhidy Ferenc elsőrangút produkáltak, a Palesztrina-kórus hatalmas és precíz volt. A dirigens dr. Dohnányi Ernő a legtökéletesebb volt és becsukott partitúra mellett hirdette a karmesteri dobogón a IX-ik szimfónia fenséges gondolatait ugyanolyan átér zéssel, mint ahogyan azt valamikor a mü első bemutatóján Beethoven maga dirigálta. Pedig ebben a műben az emberiség mindén küzdelme, fájdalma, akarata, fellángolása hanyatlása, a lüktető létnek minden ritmusa és a végén a győzedelmes életöröm kitörése és tobzódása együtt van. Azt mondják, hogy Beethoven a szimfónia első bemutatása után a dilettánsokat, akik resztvettek a zenemű előadásán, sorba megölelte. Most a nagy közönség is — mert az érdeklődés ezen az estén volt a legnagyobb — úgy érezte, hogy Beethoven a legszebb érzésekkel és gondolatokkal ölelte át. Bizonyos, hogy mindazok, akik a hangversenyen ott voltak zeneileg nem tudták a IX-ik szimfóniát a maga teljességével felfogni, de azért mindenki átérezte belőle azt, ami a legfontosabb: az univerzumot. A hivatalos ünnepségek azzal a feledhetetlen estével végetértek, de azért úgy Budapesten, mint vidéken még mindig vannak Beethoven-hangversenyék hirdetve Beethoven halhatatlanságát. — t. — ö. Miihóból mesterséges si- és ródlipályát építenek Berlinben Bécs, április. A tavaszi vásár rendező bizottsága szerződést kötött a mühó angol feltalálójával és Berlin városa lesz az első a világon, ahol mesterséges si- és róálipálya épül. Egy angol vegyész kitalálta a mesterséges hó készítésének módját. A mühónak éppen olyanok a tulaj-" donságai sportszempontból, mint az igazi hóé. A Kaiserdommon lévő régi automobilcsarnokban készül az első mesterséges si- és ródlípálya, amely a tavavaszj vásár alkalmából fog megnyílni, de valószínűleg azon túl is megmarad, A találmány a legtöbb államban már szabadalmazva van és kipróbálták. Béniin városa a szerződés megkötése előtt egy hatósági orvost küldött ki Londonba, hogy vizsgálja meg. vájjon a mühó nem ártalmas-e az egészségre. A tanulmányozás ebből a szempontból is kielégítő eredménnyel járt, úgy hogy semmi akadálya többé a mesterséges si- és ródlipálya építésének. A mesterséges hópor nem olvad el, ha még oly meleg van is és egyáltalán nincs rá befolyással az időjárás. Sport tekintetében olyan nagy értékű a mühó feltalálása, a téli sportokat nyáron is lehet majd űzni. Hatalmas tökével máris alakult egy érdekeltség, amely mühegyet akar építeni só- és ródlipdlyákkal, amelyeknek hossza 130 méter és szélessége 30 méter. amihez 200.000 kg. mesterséges hó kell. A berlini sportsajtó képviselőit meghívták a mesterséges si- és ródlipálya bemutatására. Mivel a mühó nem olvad, tehát a fentartási költség aránylag igen csekély lesz. Érdekes, hogy a mühó ruháról könnyen leporolható vagy lekefélhető s igy már arra gondolnak, hogy fedett és télen fűtött hetyiségben a hölgyek báli toalettekben és asz urak frakkban fognak ródlizhatni, vagy síelni s az ilyen mulatságok nagy konkurenciát fognak támasztani a báloknak.
