Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-24 / 111. szám
22. oldal 1927. április 24, BÁCSMEGYEI NAPLÓ GIGÁSZOK HARCA A világháború tagadhatatlanul hatalmas jelenség volt az emberiség fejlődéstörténetében, de tulajdonképpeni oka egy több oldalról megtámadott társadalmi rendszer önmagával való összeütközésére vezethető vissza. A világháború éppen ezért nem is idézett elő olyan változásokat, amelyek óriási méreteivel és áldozataival arányban állanának. Azok az események, amelyek ma a a távol Keleten Kínában lejátszódnak, jelentőségükben messze felülmúlják a világháború jelentőségét, mert mig a világháborúban, amint mondottuk, csupán a kapitalizmus ütközött össze önmagával, addig Kínában ma két, egymással merőben ellentétes és egymást teljesen kizáró hatalmas világnézet vivja döntő csatájának első felvonását... 1. Ennek a küzdelemnek, amely ma Kínában látszólag kínaiak között folyik, gigászi jelentőségét az adja meg, hogy a háttérben meghúzódó két főszereplő az angol és az orosz, most vivja döntő harcát Ázsia hegemóniájáért, amelyért közöttük csaknem egy évszázad óta folyik ä versengés. Kínában az angol érdekek nemcsak a szovjetkormány világforradalmi törekvéseivel ütköznek össze, hanem azzal az Oroszországgal, amely már á cári kormányok idejében nem egy kísérletet tett arra nézve, hogy Anglia ázsiai uralmát likvidálja. A kínai események annál súlyosabbak Angliára nézve, mert ez egyszer Oroszország a saját fegyverével támadta meg s' egyelőre, ugylátszik, meg is verte Angliát. Az angol diplomáciának évszázados szokása, hogy az angol érdekek védelmére idegen népeket küld harcba és idegen vérrel szerez újabb hatalmi pozíciókat magának. Ezt az angol szokást alkalmazta egyelőre kitűnő sikerrel a szovjetdiplomácia, midőn a kantoni kormány kínai katonáit küldötte rohamra az angol imperializmus ellen. Nem hiába állilott fel a szovjetkörmány Moszkvában külön kínai egyetemet és nem hiába pecsételte meg vére hullásával az orosz vörös hadsereg soraiban elvhüségét kétszázezer kínai önkéntes az ellenforradalommal vívott harcokban. A kínai forradalom nem egypár kínai tábornok vetélkedésének hazafias vagy kevésbé hazafias érzelmeinek a müve, hanem azé a százezernyi agitátoré, akik az orosz forradalmi harcokból kikristályosodott nézetekkel hazatérve, felrázták évezredes álmából a mennyei birodalom többszáz milliónyi népét. 2. A koncessziók elvesztése óriási csapás az angol és egyéb ott érdekelt kapitalistákra nézve, azonban a kínai forradalomnak ennél a sokkal mélyebben fekvő közgazdasági és szociális okai vannak. Kínában ugyanis egyrészt a tulnépesség, másrészt a fejletlen kultúra, valamint a speciális természeti viszonyok folytán, a kínaiak közismert igénytelensége és szorgalma dacára, évente egypdr millió ember kenyér nélkül marad. Ez az emberfelesleg egy ideig Amerikában igyekezett elhelyezkedni, mig a legutóbbi időben Amerika el nem zárta határait a kínai bevándorlók elöl. Ekkor dobták a szovjetügynökök azt a jelszót a kinai tömegek közé, hogy a világforradalom az államhatárok lerombolásával megnyitja az utat minden munkásnak, hogy kenyerét a világnak tetszés szerint választott helyén keresse meg. Ennek a modern népvándorlásnak ígérete nyerte meg aztán rohamosan a kinai tömegeket a forradalom számára, amelynek mindezekből kifolyólag csak egy végső eredménye lehet, a központi szovjetkormány megalakítása. A kinai forradalom feltétlen közeli sikere azonban előreláthatólag emberi számitás szerint nem fogja a kinai közgazdasági viszonyokat megjavítani, sőt mint mindenütt másutt, a foradalom következtében Kínában is a nyomor hatványozott mértékben fog megnövekedni és ezzel együtt a Kínában feleslegessé váló embermilliók száma is. , i Kérdés, vagy talán nem is kérdés, nem-e fog ebből a roppant embertömegből egypár millió egyelőre nem mint békés munkás, hanem mint a modern népvándorlás fegyveres előőrse a régi népvándorlás kitaposott országutján, a Dnyeszter partján, alkalmazást nyerni? 3. Az a lázas sietség, amellyel Anglia Olaszország utján igyekszik uj hatalmi csoportosulásokat teremteni és izolálni mindazon államokat amelyek abba a gyanúba keveredhetnek, hogy egy orosz invázió esetén nem nyújtanak elég garanciát az angol érdekek számára, mutatja azt, hogy az angol diplomácia számol a fenti lehetőséggel. Anglia megingathatatlanul meg van győződve arról, hogy egy Oroszországgal való komoly fegyveres konfliktus esetén, az angol érdekek nem fognak hathatós védelemben részesülni Jugoszlávia részéről. Két általános tényező jön figyelembe Anglia magatartásánál az SMS királysággal szemben. Az egyik, hogy Anglia az orosz szovjet forradalmi törekvései ellen való védekezésben, minden olyan jelenséget igyekszik elhárítani, illetve ellensúlyozni, amelyek előmozdíthatják az orosz törekvések sikerét és alááshatják a magántulajdon szentségén felépülő kapitalista gazdasági rendnek Anglia által féltve őrzött alapjait. A legtárgyilagosabban ítélve meg a dolgokat, meg kell állapítanunk, hogy nálunk bár az államvédelmi törvény hivatva volna megvédeni a fennálló társadalmi rend és magántulajdon sérthetetlenségét, mégis a legtöbbször éppen ezen törvény életrehivói, legalább is jó akaratú hallgatással támogatnak olyan elveket, amelyek flagránsan megsértik a magántulajdon elvét és ezáltal közvetve a társadalmi rendet. . Mialatt minden valódi vagy vélt kommunista megmozdulást a legnagyobb eréllyel elnyomnak és üldöznek, addig egyes oldalról a legnagyobb szabadsággá! hirdetnek olyan tanokat, amelyek mellett a kommunizmus békésen konzervatív színezetűnek látszik. Hogy a külföld hogyan gondolkozik ezekről a dolgokról, azt közgazdaságunk és külpolitikai helyzetünk sajnosán illusztrálja. Ha azt akarjuk, hogy Anglia magatartása ne legyen az SHS királysággal szemben határozottan ellenséges, olyan kormányzatra van szükségünk, amely a leggyökeresebben megvédi a magántulajdon tiszteletét és szentségét. A második szempont, amely Anglia magatartását irányítja, Anglia félelme a pánszlávizmustól. Köztudomású, hogy a Habsburg-ház és az osztrák-magyar monarchia fennállásának legféltékenyebb őre hosszuliosszu időkön keresztül Anglia volt. Anglia az osztrák-magyar monarchiát jó védbástyának gondolta a német Drang nach Osten és az Oroszországból kiinduló pánszlávizmus ellen. Anglia mielőtt a Világháborút megkezdette volna, a jó kalmár ügyességével kiszámította, hogy Németország kaj tonai és gazdasági erejét a hosszantartó j háborúban felmorzsolja, mig Oroszországot egy alkalmas pillanatban forradalomba kergetve belső zavarai által fogja beláthatatlan időkig veszélytelenné tenni. Anglia, a jó kereskedő, mint mindig, ezúttal is jól számított. A háború befejeztével az angol kormány tökéletes eredményt mutathatott be a parlamentnek. A német Drang nach Osten beláthatatlan időkig lehetetlenné vált Németország megcsonkításával, katonai hatalmának megsemmisítésével és a Németország előőrsét képező osztrák-magyar monarchia feldarabolásával, több olyan uj államalakulat felállításával, amelyek érdekei merőben ellentétesek a I német érdekekkel. Anglia az orosz birodalom teljes ösz- I szeomlásával elérni vélte azt. hogy I Ázsia felett gyakorolt fennhatóságát za; vartalanul megszilárdíthassa. I Anglián azonban ez egyszer betelje-. Tsedett, hogy az ember nem csalhatatlan, ! rrifeg akkor sem, hogyha angol. Arany János. Toldijának egy gyönyörű verssora rendkívül találó Anglia mai helyzetére: PÁRISI PORTRÉK PAINLÉVÉ Repül a nehéz kő, nem tudni hol áll meg, Ki tudja hol áll meg, Kit hogyan talál meg? Programszerüleg járt el sir Buchanan, Anglia petrogradi nagykövete, midőn elhajította a nehéz követ, Anglia aranyai segitségvel detronizáltattaj Miklós cárt és forradalomba kergette Oroszországot. Mindez pontosan benne volt abban a matematikai szabályosságu tervezetben, amely szerint az angol kormány a világháború lefolyását irányította. Kitschener lord, az angol hadsereg szerencsétlen ért fővezére azt mondotta a világháború elején egy interjúban, hogy az angol vezérkar a háború tartamát öt évben állapította meg. Kitschener azt is mondotta ekkor, hogy Anglia először gazdaságilag akarja ellenfeleit tönkre tenni és csak a negyedik évben akarja Anglia a harctereken a katonai fölényt elérni. Hasonló programszerüséggel és mérhetetlen cinizmussal dolgozott Anglia akkor, amidőn a Balti-tengeren keresztül élelmiszereket szállított a szovjetkormánynak, a Fekete-tengeren pedig hadianyagot és lőszert az orosz ellenforradalmi hadseregeknek. Az azonban már nem volt programszerű, hogy az ilyen módon tönkretett Oroszországban Anglia és az angol világuralom sokszorta hatalmasabb ellenséget nyert, mint aminő az Anglia által programszerüleg tönkretett Oroszország volt. Ang'ia a forradalom bacillusaival tette tönkre Oroszországot és a szovjetkormány ugyanezekkel a bacillusokkal ingatja az angol világbirodalom alapjait nemcsak Ázsiában, hanem magában a ködös Albionban is. A cári Oroszországgal való versengésben Anglia csak lépésről-lépésre veszthetett volna el kisebb-nagyobb területeket csupán Ázsiában, mig Szovjetoroszország győzelme esetén Anglia területe összezsugorodna egy nagyon korlátolt kiterjedésű szigetre. A történelem egyik alapigazsága az, hogy minden kormányzat múlandó, mig a nagy népek ideje összehasonlíthat alíanul felülmúlja a legtartósabb kormányzat idejét is. Anglia abban az óriási küzdelemben, amelynek első kontúrjai most kezdenek kibontakozni Kínában nem a szovjetkormánnyal, amely lehet mullandó. hanem a szláv érdekekkel, amelyek örökkévalóak, történő összeütközését látja. Ennélfogva Anglia minden olyan törekvésben, amely Középeurópában és a Balkánon aláhuzottan hangsúlyozza a szláv politikát, ha nem is közvetlenül, de közvetve Anglia vitális érdekeinek fenyegetését látja. Az eddig előadottakból láthatjuk teliár, hogy Anglia legfontosabb érdekei olyan hatalmi csoportosulásokat kívánnak meg Középeurópában és a Balkánon. amelyek biztos támasztékot nyújtanak úgy a szovjetkormány világforradalmi, mint egy esetleges holnapi Oroszország pánszláv törekvései ellen. A Duna-balkáni népek békés és sikeres gazdasági és kulturális fejlődése ezzel szemben feltétlenül megköveteli egy közös Duna-balkáni gondolat és politika megteremtését és gyakorlati végrehajtását. Ez a feladat az első pillanatban túl nehéznek és kivihetetlennek látszik. Ez azonban csak látszólag van igy. Jugoszlávia, amely lakosai között egyesíti csaknem az összes Duna-balkáni népek képviselőit, abban az illusztris helyzetben van. hogy »a Balkán a balkáni népeké« divatos és eddig sajnos üres diplomáciai szójátéknak használt jelszavát a legnagyobb tökéletességgel a gyakorlati életben megvalósíthassa. A husvét a Megváltó feltámadásának ünnepe. . Vajha feltámadna államunkban az a Megváltó, aki az összes Duna-balkáni népeket a közös egyetértésnek és szeretetnek a népek által annyira sóvárgott révébe vezetné! ~ÉP JES!BEN ÉP LÉLEK egjizfrsa ban • é hét-' az pr^deti B *R Á Z A Y SÖSBORSZESZ hús illatával. Mindenütt kapható
