Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)
1925-09-11 / 243. szám
ßACSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal Becskereki magyar szülők panasza Be akarják szüntetni a becskereki polgári leányiskola egyik osztályát Velikibecskerekröl jelentik: A becskereki zárdái polgári leányiskola magyar és német tagozatán most fejeződtek be a beiratkozások. A néniét tagozaton megvan az előirt létszám. a magyar tagozat harmadik osztályába azonban mindössze tizenhat növendék iratkozott be. ugv, hogy emiatt ebben az. osztályban nem is kezdődhet meg a tanitás. Az érdekelt szülők most elhatározták, hegy küldöttséget menesztenek Beogradba és kérni fogiák a közoktatásügyi minisztert, tegye lehetővé a kérdéses osztály megnyitását. A küldöttség ki fogja fejteni a miniszter előtt, hogy az osztály megszüntetése törvénytelen, mert egy párhuzamos osztályt csak akkor szabad meg szüntetni, ha az előirt létszám három éven át nincs meg ugyanabban az osztályban. A polgári iskolákban egyébként az idei iskolai évben ui tanterv lépett életbe, amely a tanulók helyzetét megnehezíti. Az ui tanterv szerint ezentúl már az első osztályban tanítják a történelmet, amelynek a tanítása azelőtt csak a harmadik osztályban kezdődött. A raizórák számát pedig heti két óráról négyre emelték fel. Pénzhamisítók a novisadi törvényszék előtt Eremits János temerini jegyző bűnügyének tárgyalását elnapolták — A nsmzetgyalázással vádolt szerb lékereskedő Temesvári Sándor sztarikanizsai korcsmáros 1919 és 20-ban többizben pénzt adott Szabó Sándornak, utazzon Temesvárra különböző megbízások teljesítésére. Szabó Temesvárott az elsöjzbeu kapott 12.000 koronából 4—5 hamis pénzjegybélyegzöt és 250 darab ezres bankjegyre való és 600 darab százas bankjegyre való hamis pénzbélyeget vásárolt. Valamivel utóbb Budapesten 15.000 koronáért 300 darab ezres bankjegyre és 700 darab százas bankjegyre való hamis pénzbélyegeket vásároltak és azokat bélyegezetlen pénzekre ragasztották, a hamis bélyegzővel felülbélyegezték és forgalomba hozták. Sztarikanizsai lakosok közül Vajdi István 4000, Prohászka István 15.000, Kecskési István 8000, Búd János 13.000, Baiszki Lukács 14.000, ürülik András 14.000, Kiss Pál 62.000. Losonci István 30.000, Busch Mátyás 15.000 és Tapodí Kálmán 1500 korona értékű hamis bélyegzésü pénzt vett át értékesítésre. A hamis pénzeket forgalombahozó társaságot a csendőrség elfogta. Most csütörtökön kellett volna a noviszadi törvényszéknek ügyükben Ítélkeznie, de mert a jegyzőkönyvek még 1919—20-ból valók és magyar nyelven vannak felvéve, s mert a tanácselnök nem tud magyarul és magyar tolmácsot nem találtak, a tárgyalást el kellett halasztani. Csütörtökre volt a temeriniek volt jegyzőjének, Eremics Jánosnak és Teodor o vies János nyugalmazott pénzügyi inspektornak bűnügye kitűzve, de mert Teodorovics, aki jelenleg Zagrebban él, orvosi bizonyítvánnyal mentette ki távollétét, a tárgyalást, el kellett halaszani. A bíróság a legközelebbi tárgyalást október 20-ára tűzte ki és arra Teodorovics elővezetését rendelte el, * A kitűzött harmadik tárgyalást is elnapolták. Derra Arisztid fókereskedő 1923 december 26-án a Srpski Kraljban, — az ügyészi vádirat szerint — nemzetgyalázást követett el. A bíróság a tárgyalást az egyik tanú meg nem jelenése miatt elhalasztotta. 1925 szeptember 11.______ Mérges gázokkal harcol Franciaország a árazok ellen A spanyolok kiürítették Tetuáni Londonból jelentik: A Daily Mail jeruzsálemi tudósitója jelenti: Ä francia csapatok létszáma a jövő héten huszonötezer főre emelkedik. Akkor azután megkezdik a dzebel-druíok elleni nagy offenzívat. A Parisban kiadott parancs értelmében a druzok elleni támadás alkalmával mérges gázokat is kell alkalmazni, hogy a felkelést mielőbb leverjék. Marseilleböl naponta érkeznek nagyszámú csapatok tankokkal és lőszerre!. Alexandrctte-ben a hely et rosszabbodik. A francia megerősítések megérkezése azonban máris érezteti hatását. Transzjordánia kormánya megőrizte legszigorúbb semlegességét és szigora intézkedéseket foganatosított azok ellen a beduin törzsek ellen, akik a felkelő druzokat támogatják. A marokkói harctérről érkező jelentések szerint a francia és spanyol haderők folytatják megkezdett offenzivájukat s a Lukos-völgyben kisebb eredményeket is értek el, amivel szemben azonban a rifkabi/ok az Issual vidékén erősen szorongatják a franciákat s a spanyolok szerint Tetuant voltak kénytelenek kiüríteni. Az Issual vidékén foíyó harcok azt igazolják, hogy Abd el Krim nem ott bocsátkozik harcba, ahol erre a franciák rá akarják kényszeríteni, hanem ott mér csapásokat a francia-spanyol haderőkre, ahol azt a legnagyobb siker biztosításával teheti meg. Magáról a csapatok partraszállitásáról a következőket jelentik: Az egyesült spanyol és francia hadihajók ágyúi, bombavető repülőgépek tömegétől támogatva, elnémították az ellenséges ütegeket. Az ágyúzásban 32 spanyo és 18 francia hadihajó vett részt, ugyanakkor pedig az alhucemasi erőd 32 ágyúja is bömbölni kezdett. A rnögöt tes területen 70 repülőgép keringet', hogy a hadihajók ágyúinak jelezze a tüzelés célpontjait. A bárkákra behajózott katonaság a parthoz közel érié a vizbe ugrált és még nyakig vizben gázolt, mikor már megkezdte a tüzelést a parton levő ellenségre. Félóra aia't sikerü’t a partraszállás és a spanyol csapatok feljutottak a magaslatra, miután azt a kevés marokkóit megölték, akik ellenállást fejtettek ki, A spanyolok részén mindösze 50 halott volt,majdnem kivétel né kill benszülöttek. Ez a kitünően sikerült hadművelet megrémítette a marokkóiakat, de azért az egész öböl e foglalása még nehéz küzdelembe fog kerülni és a harc sorsa m g igen kétséges. Szerdán délután újabb spanyol csapattesteket szállítottak partra az alhucemasi öbölben anélkül, hogy a rifknbilok komolyabb ellenállást fejteitek volna ki. Most már a partraszálli.ntt spanyol haderő körülbelül 12.000 főnyi és teljesen megszállotta a Morro Nuevo kiszögellő hegymagaslatait. A spanyol idegenlégió csapatai Cale Bonita környékén erős hadállásokat építettek ki. Az e’önyoniu'ás Aidjir felé sokkal gyorsabban megy, semmint a hadvezetöség remélte. Péntekre várják a francia offenziva kezdetét. A támadás két oldalról egyszerre fog megindulni. rüi sor azok után, hogy a legutóbbi cik-Palics a B.-listán A halálraítélt fürdőhely — Miért tiltották be a motorcsónak-járatokat? — Adók a vizisport ellen — Egyetlen táncmulatság nem volt az egész szezonban Palicson Teljesen kiirtják a parkot Bérbe kell adni Palics-fürdöt! A palicsl fürdővendégek évröl-évre ezzel a már sablonossá vált megállapítással zárják le a nyári szezont: — Ilyen unalmas még sohasem volt a nyár Palicson, mint az idén. És a fürdövendége'Kiiek, akik nem röstellik önmagukat évröl-évre megismételni, minden alkalommal igazuk van, mert Palics - fürdő, a szuboticaiaknak egyetlen kiránduló- és nyaralóhelye, rohamosan lezüllött a legutóbbi esztendők során. Amikor 1920-ban felépült a strand és a következő évben a villanyos-vágányokat kiépítették odáig, azt lehetett volna várni, hogy a »vajdasági Balaton« fürdőhelye fel fog lendülni és Palics. ha nem is főzi le mindjárt a Lidót, de fejlődésnek indul és nem riasztja vissza magától még azokat is, akik foglalkozásuk s helyhezkötöttségiik miatt nem utazhatnak el messzebbre nyaralni. Ebben a várakozásban azonban mindenki csalódott, mert az úgynevezett fürdőélet Palicson evvre inkább hanyatlásnak indult, illetőleg az idén úgyszólván teljesen megszűnt. Évek hosszú sorának tapasztalatai beigazolták, hogy a város kezelésében — bárminő jóindulattal is intézzék az évröl-évre változó fürdőigazgatók, egyéb elfoglaltságuk mellett, teendőiket — Palics-fürdő sohasem virágozhat fel, sőt hamarosan egészen tönkre kell mennie, ha az eddigi bürokratikus gazdálkodási módot hamarosan fel nem váltja a természeténél fogva mozgékonyabb, ötletesebb, és megfelelő szerződéssel nagyobb invesztíciókra is kénvszerithető magánvállalkozás. A hatóságoktól a múltak tapasztalatai után a palicsi lakosság és a törzsfürdővendégek semmi jót sem várnak, annál is inkább, mert különösen az idei nyáron kiadott rendeletek alapján az az impresszió alakult ki bennük mind nagyobb határozottsággal, hogy ha jószándékkal is, de egyenesen Palics-fürdő ellen dolgoznak: nemcsak, hogy nem részesítik Palicsot a többi jugoszláv fürdőhelynek kijáró kedvezményben, hanem egyenesen B,listára helyezték. Azt, hogy azok a külföldi állampolgárok, akik Palicsra utaznak, nem kivétel nélkül kapnak kedvezményes fürdő-vizumot, senki sem panaszolja föl. hiszen Palics nem akar konkurrenciát csinálni Dubrovniknak, Blédnck, Cirkvenicának és a többi jó fíu-nak minősített világíürdönek. A palicsiak beérnék azzal, ha a benszülött szuboticaiak nyaralását nem igyekeznének minden eszközzel megkeseríteni és ha — hagynák Palicsot élni. De, sajnos, a palicsi fürdővendégeket sorozatosan érték a nyár során a kellemetlen meglepetések. Első ilyen meglepetés az volt, hogy még a télen kiirtották a palicsi park hatalmas fáit a főbejárattól jobbra eső parcellában és helyükre satnya bokrokat ültettek. Hogy ez kinek az intézkedésére és miért történt, az nem állapítható meg. A park anti-befásitásának józan éssze! semmi magyarázatát sem lehet adni. mert azt igazán nem lehet magyarázatul elfogadni, hogy a város a kivágott ép és egészséges szálfák eladásából befolvt összeggel akarta Palics-fürdő jövedelmezőségét gyarapítani. Hir szerint illetékes helyen tervbevették, hogy a most következő télen a baloldali parcella fáit döntik ki sorra. Erre, remélhetőleg, nem kelőn hatalmas pusztítást vitt végbe a park fái között, az irtásra kijelölt parcellában is: most van elég tűzifának alkalmas ki; döntött fa és így szükségtelen lesz konj kurrcnciát csinálni a viharnak. A második meglepetés a palicsi íürdőbiztosnak — a volt főkapitánynak — az a rendeleté volt. amely betiltotta a zenét a kátéházakban és vendéglőkben éjjeli tizenegy, sőt egyes helyeken tiz óra után A rendeletnek az volt az indokolása, hogy Palics gyógyfürdő és a betegeknek tiz óra után aludni kell: azt. hogy Palics nyara!óhe:y és hogy legnagyobbrészt egészséges fürdővendégek lakják, akik a nappali munka, vagy unalom után este szeretnének szórakozni, nem akarta a hivatalos hely akceptálni. A zenetilalom mészárolta le elsősorban, a rossz időjárás mellett, a palicsi vendéglősökéi, akik tönkrementek, mert még a legmelegebb .napokon is alig lézengett vendég a zenétlehftett nyári helyiségekben. A szubotieai Salome-bár tulajdonosa engedélyt kért például arra, hogy a palicsi Vigadó egyik helyiségében nyári bár-t rendezhessen be. Az engedélyt meg is kapta, be is rendezkedett, meg is nyitotta a bárt, azután harmadnapra becsukta, mert kiderült, hogy a bárban sem szabad tizenegy után zongorázni, már pedig néma bárba még a szórakozások tekintetében legkiéhezcttebb palicsi sem volt hajlandó beülni. Nem engedték meg a zenét a villáktól és szállodáktól teljsen távelesö strandvendéglöbeii sem, ahol pedig legfeljebb beteg békákat zavart volna fel álmukból a hegedüszó. Amikor az egész világon tánc-láz tombol, amikor már kávéházakbad» is tangóznak és shimmyznek. a palicsi Vigadóban egész szezonban nem volt egyetlenegy táncmulatság sem. A fiatalság tizenegyig, amig a vendéglő terraszán fent a cigányzene szólt zugbálokat rendezett a sötétben. Tavaly nyáron minden héten legalább egyszer de néha két-háromszor is rendeztek bálát a Vigadóban és minden hangverseny bállal végződött; az idei nyáron nemcsak a műkedvelő-előadások maradtak cl az ismeretes rendelet következtében, hanem hangversenyt is alig tartottak és ha tartottak is, nem akadt rá közönségmért — tudták, hogy nem lesz utána tánc. A vizisportok ellen mintha csak összeesküdtek volna a hatóságok. Még a fürdőzőknek is kiadták egy rendeletet, ezi azonban — minthogy kibocsátóját időközben elhelyezték Szuboticáról — senki sem tartotta be. Kártékon> abb voll ennél azonban az, hogy a vizi jármüveket a város négyszáz dináros adóval sújtotta, úgyhogy a csónaktulajdonosok legnagyobb része nem bocsátotta már vizre az idén evezöcsónakjait és vitorlásait. Palics-fürdőnek a legnagyobb érdeke, hogy vizi életet teremtsen a tavon, ezért a legkevésbé sem volt okos dolog elriasztani a fürdővendégeket attól, hogy saját csónakra tegyenek szert. Állítólag azért állapították meg ilyen magasan a vizi jármüvek adóját, hogy útját állják a csónakok elszaporodásának, mert a város attól tart, hogy ha sok lesz a magáncsónak, akkor senki sem fogja a város tulajdonában levő bércsónakokat igénybe venni. Szinte elképzelhetetlen, hogy ez így legyen,, annyira nyilvánvaló, hogy a főként sportcélokra készült magáncsónakok nem csinálnak konkurrenciát a rozoga, idomtalan és sportszempontból teljesen értéktelen bér csónakoknak, a melyekbe úgyis csak a vasárnapi kiránduló-közönség hajlandó beleülni. A csónak-adó azonkívül egy csapás sál tönkretette az utóbb! években már szép fejlődésnek indult palé i hajógyárat, amelynek tulajdonosa, Kaics Lajos az idén nyáron már vizre sem bocsátottá vitorlásait és elhatározta, hegy búcsút mond Palicsnak és Noviszadra. költözik. Akadt egy vállalkozó Palicson, aki
