Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-11 / 243. szám

6. oldat BAGS MEGYEI NAPLÓ 1925. szeptember 1 1» motorcsónak-járatot létesített és pár di­nárért társas kirándulásokat akart ren­dezni körül a tavon, le egészen Alek­­szandrovóig. Minthogy ez szórakozás lett volna, a paíicsi fürdővendégek szá­mára, a hatóságok jónak látták közbe­lépni és betiltották a motorcsónakjáratot az­zal az indokolással hogy zavarja a halakat és hogy a benzlngáz rontja a levegőt. Ahogy a külföldi nyaralóhelyeknek az a jelszava, hogy >,mindent a fürdővendé­­gekérí!«, úgy Palloson a deviza: ■■min­dent a fürdővendégek ellen!« A hatósá­gok kívánságára »javították« a villa­nyos-közlekedést, aminek az az eredmé­nye, hogy egy közbeiktatott kitérő miatt a- strandról negyedórával továbl) tart az ut a városba, mint azelőtt, mert a villa­mos, miután a strandot elhagyta, ennyi ideig áll az Abbdzía-k'dvéhdzl megálló­helynél. A város kezelésében levő szál­lodákban az idén újból emelték a szo­bák árait: a föszezónban ötven dinár volt a szoba ára — kétszer annyi, mint sok tengerparti fürdőhelyen — mig az utószezonban már hetven, valószínűleg azért, hogy nehezebb le­gyen kitalálni. A tulmagas »kurtaksá­­rób, a villanyvilágításról, amely minden másodnap elromlik és a többi hasonló paíicsi attrakcióról nem is érdemes be­szélni: de mindez amellett szól. hogy Szuboíica városának bérbe kedd ad­ni már a jövő szezonra Palies-íiir­­dot, hacsak nem akarja teljesen tönkretenni. A bérlőben majd lesz elég. crély ahhoz, hogy szembeszálljon, a paíicsi »fürdőpo­litikával.« A mélióságos asszony cipőtisztító akar lenni Blaha Lujza menyének kálváriája Budapestről jelentik: Blaha Lujza fiá­nak, Blaha Sándor dr. belügyminiszteri államtitkárnak a felesége, aki három hó­nappal ezelőtt vált cl férjétől, a VII. ke­rületi rendőrhatóságnál civötisztitói inarengedétyt kért a Rákóczi-ut és a Körút sarkán felállítandó bódéja részé­re. Az előkelő uriasszouy, lánynevén nagylázsonyi Páll Margit, maga is jó családból származik: apja gróf Károlyi Imrének volt a jószágigazgatója és a legelőkelőbb társaságokban fordult meg. Egyébként, anyja Blaha Gittának, a Bel­városi Színház ünnepelt fiatal művész­­' nőjének. Egy budapesti lap munkatársa csütör­tökön felkereste Blaha Sándornét és megkérdezte tőle, hogy mi késztette két­ségbeesett elhatározására. Blaha állam­titkár elvált felesége elmondotta, hogy férjével huszonhárom évig éit harmóni­­kus házaséletet, mig három hónappal ezelőtt békés megegyezéssel elváltak és volt férje azóta már újból megnősült. Az elvált uriasszony most minden anya­gi támogatás nélkül áll, bár megpróbált már mindent és kinjárt Parisban is, ahol volt férje ajánlólevelével a magyar kö­vetség segítségével próbált állást sze­rezni, azonban annak ellenére, hogy tö­kéletesen beszél németül, franciául, an­golul és olaszul, mégsem tudott e’he­­iyezkedni. Ezidőszerint a Rényi-szállö­­ban lakik, amelynek tulajdonosnője régi barátnője és a szálló függönyeinek és fehérneműjének javításával tartja fenn magát. A nyomorgó raéltóságos asszony el­mondta még, hogy végső szükségében határozta el niagát arra. hogy cipőtisz­títói iparengedélyt kér. Eleinte úgy ter­vezte, hogy a Körút sarkán maga fog cipőt tisztítani, később az volt a terve, hogy valakivel társulva modern cipő­tiszti tó-gépet Aliit fel. A VH. kerületi elöljáróság azonban megtagadta az ipar­engedélyt, arra való hivatkozással, hogy társadalmi állásához nem volna méltó a cipőtisztítás. Ezután virágárusításra kért engedélyt, a hatóság azonban ezt a ké­rését is visszautasította és úgy döntött, hogy kerületében, ahol miitdenki. ismeri, a méltóságos címhez nem illő foglal ho­zásra nem adnak engedélyt. k keíoapos szovjet A besszarábiai zeadülők a bíróság előtt —. Ne'gfysiáz vádlottja van a monstre-biinparnek Bukarestből jelenük: A napokban kezdődött meg Kisenevben az a monstre­­pör, amelynek négyszáz vádlottja van. A vád szerint múlt év szeptemberében az orosz-román haláron fekvő Nikola­­levisa falu lakossága szovjet-ügynökök felbujtátára fellázadt a román uralom ellen. A zendülés kiterjedt a környék­beli falvakra is, a parasztok megostro­­molták a középületeket, amelyekre ki- 5 tűzték a vörös lobogói, a zendülés el­­j fojtására kirendelt csendörséget megtá­­; madták és két csendőrt lelőttek, A kor­­! many intézkedésére végül is katonaság vonult fel, amely két napos küzdelem után leverte a lázadást. A megindi nyomozás folyamán négyszáz parasztot letartóztattak, akik mostanáig vizsgálati fogságban ültek. A pör letárgyaiására nem találtak sehol elegendő befogadó képességű ter­met, úgy hogy a bíróság végül is a katonai fogház udvarán kezdte meg a főtárgya ást. A harmadik napon azon­ban beálltak az esőzések, úgy hogy az egész udvart deszka tető alá kellett hozni, hogy a tárgyalást folytathassák. Hét nappal ezelőtt kezdődött meg a tárgyalás és még mindig a vádirat fel­olvasásánál tart a bíróság, A bünpert érdekessé teszi az a kö' rülmény, hogy Romain Rolland francia iró, háromszáz francia inteiiektuel alá írásával, felhívást intézett a müveit vi­lág elé, amelyben védelmébe veszi a vádlottakat. Romain Rolland felhívásá­ban közli, hogy Nikolajevna falu lakos' sága azért lázadt fel, mert a cscndőr­­ség provokálta. Megelőzően ugyanis a csendőrök agyonlőttek egy parasztot, mert az nem akarta a piacra vitt áru­ját átadni neki. Az iró részletesen ismerteti a román katonaság eljárását *3tat3S2&aRG&!rHB8Baiz. Megszűnt alapítványok Elkészültek Sub’otica város zárszámadásai Subotica város házipénztárának zár­számadásai — mint ismeretes — 1916 óta nem készültek el és igy a háborús, valamint a háborút követő években a város háztartásáról tiszta képet nem le­hetett alkotni. A városi főszámvevői hi­vatal két évi munka után most készí­tette el az 1916, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922 és 1923, évi zárszám­adásokat. Az 1924. évi zárszámadás elkészítésén most dolgoznak és előre­láthatólag két-három hónapon belül ez a munka is befejeződik. Szuvajdzstcs Sándor főszámvevő irá­nyítása mellett hat tisztviselő állandó munkáját vette igénybe két éven keresz­tül a zárszámadások elkészítése. Külö­nösen nehéz feladatnak bizonyult az 1916. évi adatok összegyűjtése. Ebben az évben ugyanis teljes khaosz uralko­dott a városházán, a tisztviselőknek egyéb elfoglaltságuk miatt nem volt idejük az adatok rendszeres összegyűj­tésére. Nagy zavarok voltak a városi alapok és alapítványok körül is, úgy hogy mindaddig, míg a zárszámadások cl nem készültek, senki sem tudott az alapok és alapítványok sorsáról, amelyek nagy része, mint most kiderült, valójá­ban megsemmisült. A város vezetősége ugyanis az alapok és alapítványok leg­többjét hadikölcsönbe fektette és igy ezek az alapítványi tőkék elvesztek. Ennek következtében szűntek mev az iskolai ösztöndíjak is, amelyeket 1917- ben adott ki a város, utoljára. Néhány kisebb összegű alapítvány ugyan még megvan, azonban a megváltozott pénz viszonyok következtében jelentéktelen összeggé zsugorodtak össze. A főszámvevői hivatal a zárszámadá­sokat, amint az 1924. évi is elkészül, a számvizsgálóbizottság elé terjeszti át­vizsgálás végett. A kiszélesített tanács elé pedig előreláthatólag csak a jövő év elején kerü’nek az átvizsgált zárszám­adások. Kevés jövedelmet hoz 1 a suboticai javadalsni hivatal Újjászervezik az ügyosztályt A városi javadalmi hivatal egyik leg­­! fontosabb szerve a városi közigazgatás­nak. Az ügyosztály működése ellen már régebben panaszok merültek fel, melyek azt hangoztatták, hogy nem fejt ki a hivatal elég tevékenységet a javadalmak behajtásánál, hiányos az ügyosztály ré­széről a felek ellenőrzése. Ezt annak tulajdonítja a város vezetősége, hogy a javadalmi. hivatal tisztviselői ideiglenes minőségben szolgálják a várost s kevés a fizetésük. } Szuvajdzstcs Sándor főszámvevő a városi tanács csütörtöki rendkívüli ülé­sén részletesen ismertette azokat a hi­bákat, amelyek a javadalmi hivatal 1 rendes működését lehetetlenné teszik, j Kijelentette, hogy a baj orvoslását csakis az ügyosztály reorganizálásává' lehet elérni, jól fizetett, kvalifikált tisztviselőket kell alkalmazni, akiknek lelkiismeretes működése nemcsak a ja­vadalmi hivatal rendes menetét fogja biztositani, hanem lehetővé válik az erélyes ellenőrzés következtében a jö­vedelmek növelése is. Szuvajdzsics fő­számvevő még azt is közölte a tanács­csal, hogy hasonló a helyzet a városi iiletékosztá'ynál is, ami ennek az ügy­osztálynak a reorganizálását is szüksé­gessé teszi. A tanács utasította a főszámvevői hivatalt, hogy dolgozzon ki tervezetet, amelynek alapján reorganizálni fogják a városi adóhivatalt és az illetékosztályt. A városi tanács végcélja az, hogy a két ügyosztály jövedelmeinek növelésével csökkentse a pótadót. Remény van ugyanis arra, hogy az igy megnagyob­bodott jövedelem fedezni fogja a városi háztartás kiadásait, A városi főszámvevői hivatala tanács utasítása értelmében rövidesen hozzáfog a szabályrendelet-tervezet kidolgozásá­hoz, úgy hogy az meg ebben az évben a kiszélesített tanács elé kerül. A becsli erek! kereskedelmi kamara az adók egységesítéséért A kamara csatlakozik a’ vajdasági gazdasági testületek tiltakozásihoz Velikibecskerekről jelentik: Az el­múlt hónapokban a Vaidasáe terüle­tén megtartott gazdasági gyűléseken sorra tiltakoztak a Vajdaság gazda­sági kizsákmányolása ellen. Ezekről a tiltakozó gyűlésekről terjedelmes rezoluciőkat küldtek az egyes re­szortminisztereknek. Ezeket a rezo­­kiciókat csütörtökön küldte meg a kereskedelmi minisztérium az egyes kereskedelmi és iparkamaráknak vé­leményezés végett. A bánáti kereskedelmi és iparka­mara csütörtöki ülésén foglalkozott a kérdéssel és határozatot hozott, a mellben igazolta a gazdasági1 testü­letek . panaszainak jogosságát. A becskereki kereskedelmi kamara ha­tározatában ismerteti a nehéz gazda­sági helyzetet és megállapitia. hogy az adók egységesítésének hiánya a legfőbb oka a Vajdaság gazdaságii krízisének. Rámutat ezután a hatá- j rozat arra. hogy a Vajdaság váró­­sáltól és községeitől elvették a föld­jeiket. ami szintén a Dótadó emelését fokozta. A kamara jelentésének további ré­szeiben teljes egészében magáévá tette a vajdasági gazdasági testülc- j tek kívánságait A független demokraták uj orieiitáoiéja Pribiesevicsék a polgári liberalizmust hirdetik Zagrebból jelentik: A független demokrata-párt zágrábi helyi szer­vezete csütörtök este ülést tartott, amelyen Demetrovics Juraj nem­zetgyűlési képviselő feltűnést keltő beszédet mondott. ' Demetrovics kijelentette, hogy az uj politikai helyzet valamennyi párt­tól uj orientációt követel. Az állam léte nincs többé veszélyben és a független demokrata-párt program­jának nagy része már megvalósult. Ezért a független demokrata-párt­nak most az a feladata, hogy maga köré gyűjtse a haladó pártokat és kimélyitse szociális programját. A független demokratáknak a kulturás haladást és a liberálizmust kell szol­gáltok, amire most annál nagyobb szükség van, mert Radies ismét az osztálykarc útjára lépett és a pa­rasztság érdekeire való hivatkozás­sal teljesen elfordult az intelligen­ciától. Demetrovics beszéde annak a be­jelentése, hogy Pribicsevics hívei a progresszív polgári ideológia jel­szavaival akarják felvenni a harcol a horvát parasztpárt ellen.---- — ' ' ill mm —­A vadásikoiigressziis állam! vadtenyésztést követei Október 18-án újabb vadász­­kongresszus lesz Beogradban Zagrebból jelentik: A vadászkon­­gresszus csütörtöki ülésén az albizottsá­gok terjesztették elő jelentéseiket, me­lyek alapján a kongresszus a következő határozatot hozta: 1. A kongresszus követeli a kormány­tói, hogy a vadvédelmi törvényt a jövő-, ben szigorúbban alkalmazza és rendelje el a fegyverviselési engedélyek reví­zióját. 2. Követe!:, hogy a vadásztörvény meghozatala esetén a vadászszervezeiek képviselőit hallgassák meg. A hatósá­gom csak olyannak adjanak vadászenge­délyt, aki a vadászegyesület tagja. 3. Követeli, hogy a vadnevelés érdé* kében az illetékes minisztérium gondos* kodjék olyan területről, ahol a vadte­nyésztést állami felügyelet alatt meg­kezdhetik. Az agrárminisztérium köte­lezze a nagybirtokosokat, hogy bizonyos területen nemes vadakat neveljenek. 4. Követeli a füstnélküli puskapor be­vezetését és sörét mellőzését. A lősze­rek behozatali vámját a kormány szál­lítsa le. A kongresszuson a vadászegyesületek elhatározták, hogy Beogradban közpon­tot alakítanak és e célból október 18-ára Beogradba újabb kongresszust hívnak össze, amelyen a szövetség alap­szabályait kidolgozzák. Azt is kimon­dották, hogy hivatalos vadászlapot indí­tanak Beogradban. A kongresszus elha­tározta, hogy a vadászok részére ötven­százalékos vasúti kedvezményt kér a kormánytól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom