Bácsmegyei Napló, 1925. január (26. évfolyam, 1-29. szám)
1925-01-30 / 28. szám
6. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1925. január 30. rek. alig vau valami. A berliniek a háború előtt büszkén hangoztatták, hogy az ő báljaik nem párisi bálok, ahot a nők éppen csak valamilyen kis darab szövette! takarják be magukat. — Nálunk felöltözködnek a nők — mondotta annak idején Jagow. a hírhedt rendőrfőnök és később külügyi államtitkár — ha társaságba mennek ... Ezt a mondást ma már nem lehet a berlini nőkre alkalmazni. Helyesebben szóivá nem lehet minden berlini nőre alkalmazni. Az Operabálon tucatjával voltak ■ olvari nők, akik annyira dekorálták magukat, amennyire csak lehetett.' A háború előtt bizonyára feltűnést, ha ugyan nem megbotránkozást keltett volna az ilyen öltözködés. Most alig tűnt fel. természetesnek találta mindenki. Nem kell külön kiemelni, hogy az Operabálon •nagyon jól mulattak az emberek. Táncoltak, udvaroltak, ettek és ittak. A német főváros reggelt élete már megindult s az Operában még mindig vigadtak. A "palesztinai zsidó szabadáiiam megalapítója Budapesten Nahum Szokolov nyilatkozata a cionizmusról Budapestről jelentik : A keleti expressel Budapesten keresztül utazott Nahum Szokolov, a cionista világszervezet végrehajtóbizottságának elnöke. A cionistavezér alacsony, kecskeszakállas, igénytelen külsejű "öregur. Hét nyelven beszél s főleg a cionizmus diplomáciai ügyeit intézi, ilyen minőségben vett reszt a san-remoi konferencián is, ahol a nagyhatalmakkal elhatározták a zsidó szabadáiiam létesítését. Állandóan Lón-1 «ionban él. Az újságírók kérdésére aj következőket mondotta: — A cionizmus mai állásával — mondotta Nahum Szokolov — a legkevesebb ember és a legkevesebb ország van tisztában. Tudatlan beállítás az, hogy a cionizmus a zsidók részéről kizárja a nacionalizmust. Valaki lehet nagyon ió zsidó, támogathatja a cionizmus eszméjét és amellett kötelességteljesítő, hű polgára lehet saját hazájának. A zsidóság végeredményben ma is nélkülözd az összetartó erőt. A zsidó állam nem az, amely ezt az összefogó kapcsot pótolni tudja, lalán Amerikában leginkább vannak tisztában a cionizmus° eszméjével. Ezt legjobban bizonyítja az, hogy az amerikai parlament és az amerikai szenátus a legbuzgóbban támogatott, amikor az Egyesült Államokban utón voltam. Akkor olyan hathatós segítségben részesültem, hogy a zsidó állam céljaira Amerikában több mint ötmillió dollárt sikerült összegyüjtenem. Ezt az összeget legnagyobb részben az ez év április 1-én megnyíló jcruzsálemi egyetem céljaira használtuk fel. Ez az egyetem még nem teljes, amennyiben még nincsenek meg összes fakultásai. Einstein professzor lesz egyik dísze az egyetemi tanári karnak. Ez az iskola természetesen nyitva lesz minden vallásii és minden nemzetiségű tanuló előtt. Az előadások héber és angol nyelven fognak folyni. Életem legnagyobb részét a cionizmus propagálásával töltöttem e'. Orosz származású vagyok és Varsóban a Hacefira nevezetű zsidó lapnak voltam a szerkesztője. Nemsokára azonban Berlinbe kerültem, ahol a Die Welt című cionista fo'yóirat szellemi vezetését vettem á'. A legközelebbi stációm London volt. Sok munkámnak végre eredménye lett, amelyet még tökélesiteni kell. jelen’eg Romániából jövök, ahol a cionizmusról előadást tartottam a román királyi pár és a román kormány jelen étében. Azt hiszem, hogy ezzel az előadássá1, amclylyel uj perspektívát nyitottam meg Románia előtt, némileg sikerült segítenem a romániai zsidók helyzetén. Most Berlinbe utazón először, onnan Londonba megyek, ahonnan hivatalos ügyeim elvégzése után Jeruzsálembe fogok utazni. Látogatás a százéves Jókai özvegyénél „ A Jókai-centennárium ismét az érdeklődés előterébe tolta Jókai második teleségének, Nagy Bellának alakját. Nádas Sándor felkereste Jókai özvegyét s a következő sorokat írja a látogatásról. Szörnyű nagy bérház az Akadémiautcában, ahol Nagy Bella lakik. Négy lépcsőház és két utcára nyíló kapu, ebben a bérkaszárnyában, ennek a negyedik emeletén lakik Jókai Mór özvegye, Nagy Bella, az egykori sziniakadémiai növendék, a költő utolsó szerelme. Valamikor egy egész' ország foglalkovott vele, évekig témája volt szalonoknak s vasúti kupéknak, arcképét újságok közölték s a kirakatokban mindenleié látni lehetett. Most a gangon kell végigmenni s az ajtót egy öregedő, rosszkedvű cseléd nyitja ki, hogy az ember előszobájában, küszöbökön, öreg liázikiliticseken át odajusson Jókainó elé. Hatalmas asszony Jókainé özvegye. Jól néz ki, erős, impozáns jelenség. A régi képekről rögtön meg lehet ismerni, vonásai markánsak, arca tragikai arc, orra, nagy sasorr, táguló orreimpákkal, melyek lihegnek, ha valamit hevesen mond, vagy érez. Bőre sötét.- keleties szinti. Szeme szép, fekete és nagyi szenvedélyt árui el. Szája határozott. Egész arca erélyes és okos. Sötét háziruha vau a méltóságos aszszonyon, fényes, fekete hajában nem lehet*ösz szálakat látni. Feketét hoz be a cselédleány. Erről eszünkbe. jut, hogy Jókai szcreítc-e a feketét. Azt .feleli, hogy nem. Csak fehér kávét ivott. Egészen világosan itta Hogy mit szeretett enni? Mik voltak a kedvenc ételei? Elsősorban bableves. Magyaros bableves, csipetkével, ahogy vidéken eszik. Disznókörömmel. — Nagyon szerette a töltött csigát! — meséli az özvegy. — Mindennap este töltött, csigát akart enni! Kérdem, mi az a töltött csiga. — Közönséges csigabiga — mondja Jókainé. — Nagyobb kerti csiga finoman elkészítve s aztán visszarakva a házába. Ezt és a puliszkát, ezt evett mindennap! — £s délben? — Délben a rendes ebédet ette. Amit mi ettünk. Délben nem volt válogatós! A falon egy fotográfia lóg. Jókainé szininövendék korában. Gyönyörű kép. Olyan szép, mint egy kubai nő. Mint egy hires, világraszóló kubai lány. Diádéra van a fején. Haja hátraszoritva, gyönyörű szemei vannak, komoly, szent ihlet van az arcán. Kérdem, hogy milyen kép ez. Azt feleli,, hogy ez a kép abból a jelenetből van, amelyet Jókai még Nagy Bellának irt a Petőfi ötvenéves jubileumára, Budán játszották a Nyári-szinliázban, mert a jubileum nyárra esett. Júliusban lépett fel a Jókai jelenetében és szeptemberben lett Jókainé. Abban a karosszékben ülök. amely Jókai régi lakásából való. Szerény kis fotel. A Rákóczi-uton látni ilyeneket. Nyárspolgárok rendezkednek igy be, mikor megnősülnek. — Az óra és a képek — folytatja az özvegy — ez mind onnan van! S ránézek az órára. Jár. Mutatja az időt. Ezen az órán nézte Jókai, hogy hány óra van, Mutatói az órának némán hegyesednek, egyik lefelé, másik felfelé. Az óra él, Jókai meghalt. Az óra szive még ketyeg, egyhangúan, fölénycsenj izgalom nélkül. Csak mutatja az órákat. Ha születik.valaki, akkor is jár, ha meghal Jókai, akkor sé áll meg. S ezek a képek. Szép kék szemével a hófehér Jókai gyönyörködött ezekben a képekben a falon s mos az én szemem ugyanoda néz, arra a helyre tapad, ahová egvkor Jókai tekintett. Kérdeztem, utaztak-e. Azt feleli, hogy nászúira Olaszországba mentek. Voltak Velencében, Rómában, Nápolyban, Palermóban! Azonkívül is utaztak, Párisban voltak a világkiállításon. Ott nagyon ünnepelték Jókait. Külön ünnepelték, mint kitűnő franciát. Franciául fogalmazta azokat a beszédeket, amiket a francia halhatatlanok estélyén mondott. Ezt az ö tiszteletére adták. Külön ünnepelték a franciaságát A hálószobába sétáltunk át. Itt minden uj. Kivéve a paravánt. Az még Jókaié volt. »Csak mi ketten vagyunk itt régiek — mondta — én és a paraváu«. Végigmentünk a lakáson, újra és uira megmutatott mindent. A lakásban régi, szép hangulat van. Mintha egy múzeumban járna az ember. Egy asztalon Jókai kezének egy bronz maszkja. Meghatóan szép a keze. Hoszszu ujjai voltak, mint egy nőnek. A hüvelykujj belső oldalán egy mély lyuk látható. Az iróíoll ásta ezt a mélyedést a nagy költő hüvelykujján. II. Sándor cár meggyilkolása az orosz szovjetbiróság előtt Az orosz titkosrendőrség besúgójának kalandos múltja Moszkvából jelentik: Moszkvábati ezidöszerint rendkívül érdekes 'politikai bünpör folyik, amely azonban inkább történelmi, mint politikai szempontból érdekes. A vádlott hatvanöt esztendős, idős ember, a szóban forgó események pedig a mái' rég múlt történeti időkre nyúlnak vissza, A bünpör időbeli középpontjában II. Sándor cár meggyilkolása áll. Okladski Iván a 'hetvenes években mint pezsgovérü, fiatal ember került be széken, hanem Szövetségi Ház nagytermében tartják, hogy legalább a lakosság kis részének módot nyújtsanak kíváncsiságuk kielégítésére. ^sgysdmiliiós fcaokcsalás Zagrebben Átutalási értesítési hamisított az ismeretien csaló Osiiekről jelentik: A zagrebi „Hr" vatska Eskomptna Banka“ osijeki fiókja nevével nagyarányú és furfangos visrszaélést követett cl egy eddig teljesen ismeretlen szélhámos. A bank zagrebi központjában megjelent egy ember, aki Radovics Szlavko osijeki mérnöknek adta ki magát és az oszijeki fiókintézet hivatalos átutalási értesítésének felmutatása mellett, a részére átutalt 250.000 dinár kifizetését kérte. Az átutalási értesítés az oszijeki fiókintézet cégpapirosán volt kiállítva és annak pecsétjével és két igazgatója aláírásával ellátva. A központ a két igazgató aláirását valódinak találta, az okmány a formai követelményeknek megfelelt, mindamellett telefonon felhívták az osijeki fiókot, mielőtt a pénzt kifizették, A többszörös sürgetés ellenére azonban nem tudtak tclcfoukapcsolást kapni és mert az állítólagos mérnök, aki közben hatósági fényképes okmánnyal igazolta személyazonosságát— türelmetlenkedett, — a bank a 250.000 dinárt kifizette. Alig félórával a kifizetés után kapcsolták az oszijeki fiókintézetet, ahonnan megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az oszijeki fiókintézet semmiféle átutalási értesítést nem adott ki, A rendőrség megindította a nyomozást. az akkori 'Föld és szabadsági nevű forradalmi egyesületbe, amelyből a későbbi szocialforradalmr párt kialakult. Rövid idő alatt nagy tekintélyre tett szert a forradalmárok körében, es igy történt, hogy Kwjatkówski, Pr csen jatt ow, Schirjajew és Tichonow nevű társaival együtt őt bízták meg azzal, hogy 7579 november 18-án merényletet kövessen el II. Sándor cár ellen, miután az akkori forradalmi pártok megelőzően már megalakították ai Narodnaja Woliat, a Népszabadság pártját. A merénylet azonban meghiúsult és az öt bűntárs a cári ochrana kezébe került. Bünpörének tárgyalásakor Okladski nagyon büszkén viselkedett, sőt egyáltalán védekezni sem akart. A bíróság mind az öt vádlottat halálra ítélte, hármak 'büntetését azonban életfogytiglani fegyházra változtatta át. Okladski mindjárt pőrének tárgyalása után, már a fegyházban megkezdte besugásait és egész csomó forradalmárt elárult a cári rendőrségnek. Most azt állítja ugyan, hogy korbáccsal és súlyos bántalmazásokkal kényszeritették erre, de. a még élő néhány tanú és a vádirat szerint csupán a halálbüntetéstől, vagy az életfogytiglani fegyháztól való feleimében lett árulóvá. Miután 1881-ben a tettességnek a cár gyilkosaira való rábtzonyitásában oroszlánrésze volt. fogházbüntetését szibériai száműzetésre változtatták. Amikor később visszahívták Pétcrvárra, leghevesebb üldözője lőtt a forradalmi pártoknak és a »Népszabadság« megsemmisítését az 5 rovására írják. Azt mondják, sok embert juttatott a vesztőhelyre és több százai a börtönbe. A kormány hálás is volt szolgálataiért és megjutalmazta, amennyiben a cár polgárjogra emelte, később ezt a jogot utódaira is átruházta, végül pedig havi százötven rubel életjáradékot is engedélyezett neki, amely összeget még 1917 februárjában, tehát közvetlenül az első forradalom tlőtt is még megkapta. Ugyanabban az időben adományozta a cár Okladsklnak a Petrowski nevet is. A pör tárgyalása, amely az ochrana levéltárából eredő okmányokkal, bizonyítékokkal a múlt század második felének forradalmi életére élénk világot vet, a lakosság körében nagy érdeklődést kelt. A tárgyalást nem a törvény-Noviszad tiltakozik a tisztviselők indokolatlan nyugdíjazása ellen A város panaszt tesz az államtanácsnál Noviszadról jelentik: A város kiszélesített tanácsa csütörtök délután négy órakor ülést tartott. Szlepcsevlcs Milán kerületi főispán megnyitó-beszédében üdvözölte a város két újonnan kinevezett főtisztviselöjét, Gyurgyevics Brankó főjegyzőt, Plavcsics Nikola városi főmérnököt, valamint Bosdtmovics Fülöpöt és Szivácki Jánost, a kiszélesített tanács uj tagjait. Tafics Parié felszólalásában sérelmezte, hogy a kormány a megüresedett két szociáldemokrata helyet nem töltötte be uj tagokkal. Lakics János polgármesterhelyettcs ezután előterjesztette a polgármesteri jelentést, amely fölött megindult vita során dr. Veücskovics- Szvinyarev Milán, u noviszadi radikális-párt elnöke kifogásolta, hogy a kormány a kiszélesített tanács megkérdezése nélkül nevez ki és nyugdíjaz városi tisztviselőket. Megemlíti Bosnyákovics István városi tanácsos esetét, akit nyugdíjaztak. holott teljes munkaképessége birtokában van. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Adamovj.es István volt főispán is. aki indítványozta, hogy intézzen a város ebben a tárgyban feliratot a kormányhoz és’ egyben legyen panaszt az államtanácsnál az indokolatlan nyugdíjazások miatt. Ernst Bernát felszólalása után a közgyűlés dr. Adamovrcs javaslatát elfogadta. Taíics Pavle a drágaság emelkedéséről beszélt és szóvátette. hogy a drágasági kapitányt aki már megkezdte működését, a kormány menesztette. Végül Huiojevics Radován és Mlrkovics támadták a vüianvtársaságot. amelynek egységárai 100 százalékkal magasabbak, mint bármelyük más vajdasági városban. A közgyűlést félhétkor berekesztették és folytatását Derítek délutári négy órára tűzték ki.
