Bácsmegyei Napló, 1924. június (25. évfolyam, 149-176. szám)

1924-06-01 / 149. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 junius 1. Miniszteri biztos a suboticai adóhivatalban Megindult a vizsgalat a visszaélések felderítésére Néhány; nappal ezelőtt — mint a 'Bácsmegyei Napló közölte — bizal­mas feljelentés érkezett a szuboticai polgármesteri hivatalhoz. A feljelen­tés szerint a városi adóhivatalban súlyos visszaélések történnek. Ma­lagurszki Albe polgármester meg­bízta Jovanovics Vászó rendőrkapi­tányt a feljelentés adatainak kivizs­gálásával. Jovanovics kapitány két napon belül nyomozott és á nyomo­zás befejezése után jelentést tett Malagurszki polgármesternek, hogy az I. kerület adóosztályán súlyos visszaéléseknek jött a nyomára, a melyekből mintegy kétszázezer di­nár károsodás érte az államot. Jova­novics kapitány ilyen értelmű jelen­tést küldött a pénzügyminisztérium­ba is. ahönnan minisztériumi bizott­ság kiküldését kérte a visszaélések tüzetes megállapítására. Malagurszki polgármester a rend­őri nyomozás eredménye alapján Letovácz Dezső I. köri adótisztet felfüggesztette állásától- és dr. Or­estes Lázár városi főjegyzőt meg­bízta a vizsgálat lefolytatásával. Or­­csics főjegyző megindította a vizs­gálatot. amelynek folyamán kihall­gatta Letovácz Dezsőt is, aki azon­ban tagadta, hogy bármilyen visz­­szaélést követett volna el. Időköz­ben értesítés érkezeit a pénzügymi­nisztériumtól, hogy a vizsgálat le­folytatására Szuboticára utazik Ro­­gulics Milán pénzügyminiszteri in­spektor. Rogulics inspektor pénte­ken érkezett meg Szuboticára, ahol nyomban megkezdte a vizsgálatot, amely pénteken és szombaton egész napon át tartott. A vizsgálatokat hétfőn tovább folytatják. A vizsgálat vezetői a végleges eredményt közölni fogják a nyilvá­nossággal. Megint árad a Dráva A bácskai árvíz f&miiüárd dinár kárt okozott Oszijékről jelentik: A Dráva víz­állása az elmúlt héten nagy mérték­ben apadt úgy, hogy az áradás folytán viz alá került Dráva-menti községekbe Kisdáráára, Jenöíálvá­­ra és Várdarocra már visszatért az áradáskor elmenekült lakosság egy része. A szántóföldekről is elszivár­góit már a víz és még csak a mé­lyebb felcvésü helyeken vannak na­gyobb kiterjedésű viztócsák. Szombaton a veszély megint fe­nyegetőbb lett, mert a viz állása 23 centimétert emelkedett. A jelenlegi vízállás még mindig 390 centiméter­rel magasabb a normális vízállás­nál. Az újabb emelkedés következ­tében a viz ismét átterjed a szántó­földekre, olyképpen, hogy átszivá­rog a töltések alatt. A bácskai árvíz A »Bácsmegyei Napló« szombori 'tudósítója szombaton kérdést inté­zett az áradás jelenlegi állására vo­natkozóan Krotin Zlatoje inspektor­hoz, a szombori állami íolyammér­­nökség vezetőjéhez, aki három hét óta szakadatlanul a gátaknál folyó munkálatok vezetésével van elfog­lalva. Krotin inspektor kijelentette, hogy az árvíz terjedésének veszedelme már megszűnt és ujabb területek el­öntésétől nem kell tartani. Elmondotta a folyammérnökség vezetője, hogy a gátakat egyes he­lyeken fel kellett robbantani. Az apatin-szontai töltésnél 1200 kg. tli­­namittal robbantották szét a gáta­kat, a vajszka-plavnai gátnál pedig ezer ember ásott uj lefolyást a víz­nek, amivel a vajszkai ármentesitő területről az árt leventék. Ezzel a további katasztrófát elhárították és elejét vették annak, hogy a viz Bo­­gyán, Vajszka, Karavukovo. Plav­­na, Novoselo és Kula községeket is elöntse. Az árvízkatasztrófát, — mondja Krotin inspektor, — az okozta, hogy a Duna vízállása április 8-ika óta abnormálisán magas volt és az állandó erős nyomás miatt a gátak meglazultak. Néhány nap óta a Du­na apadt, szombaton azonban a magyarországi szakaszról ujabb emelkedést jelentenek. Ma a Dráva is Maribornál 10 centimétert nőve kedett. Ez az áradás azonban csak három nap malva jut el a bácskai és baranyai szakaszig és legfeljebb 10—12 centiméteres ujabb emelke­‘dést fog előidézni. Kijelentette az inspektor, hogy az áradás által megszakított vasútvo­nalon Bogojevónál ideiglenes jelle­gű javításokkal 10—15 nap múlva helyre tudják állítani a vonatközle­kedést. A 40 méter hosszú szaka­szon átszakitott vasúti töltés alapos megjavítása azonban hossza időt fog igénybe venni, mert a viz egyes helyeken a töltés mellett tizenöt méter mélységben ásta ki a földet. Megcáfolta végül a 240.000 hold cl ára§ztásáról szóló híreket. A károk mindamellett horribilisán nagyok, í mert nyolcvanezer hold került viz laid és hivatalosan a kár ossz igéi léimilliárd dinárra becsülik Á Bácsmegyei Napló jubiláns Almanachja Júniusban megkezdődik a szétküldés — Az Almanach tartalma A Bácsmegyei Napló huszonöt év óta szolgálja hittel, becsülettel és nem lankadó ambícióval a kultúrát s védi a magyarság igazát. Azt akarjuk, hogy ez az évfor­duló. amely számunkra uj erőt ad az uj küzdelmekre, emlékezetes ma­radjon olvasóink előtt is, akiknek szeretető és ragaszkodása bátorító­lag állt mellettünk akkor is, amikor kicsinyes üzleti érdekek és^ intrikák törtek a Bácsmegyei Napló exisz­­tenciája ellen. A jubileum alkalmából — mint már jelentettük — jubiláris alma­nachot adunk ki. Az almanach nyomdai munkája rövidesen befeje­ződik s a könyvek szétküldését ju­nius folyamán megkezdjük. A jubiláris almanach vaskos, dí­szes kiállítású könyv sok képpel és mümelléklettei. Alábbiakban közöl­jük az almanach tartalmát, amely­ből mindenki megállapíthatja, hogy' a könyv, amellyel a Bácsmegyei Napló köszönti olvasóit, méltó a Bácsmegyei Naplóhoz. Az almanach tartalma a követ­kező: Dettre János: Óh nyájas olvasó. Szávay Gyula: A hírlapíró (vers). Fenyves Ferenc: Huszonöt év. Rákosi Jenő: A »Bácsmegyei Napló« jubileumára. Nikolajevits Dusán: Szerb-magyar barátság. Bosko Radovánovics: Üdvözlő sorok. Borivoje D. Jeftics: üdvözlő sorok. Mil. K. Ivanics: Üdvözlő sorok. Babits Mihály: Üdvözlő sorok. Radó Imre: Az első szám. A »Bács­megyei Napló« — ma. Kosztolányi Dezső: Anya arca. Gráber László: A magyar sajtó sze­repe a kisebbségi politikában. Milkó Izidor: Negyven év előtt. Vámbéry Rusztem: Kard és toll. Bródy Mihály: Az újság és az újság­író. Stella Adorján: Emlékek. Lucia: Egy csokor virág. Ernőd Tamás: És úgy magam ma­radtam (vers), Latnpel Béla: Egy politikai riporter emlékeiből. Somlyó Zoltán: Fekete rózsa (vers). Mesterházy Ambrus: Jubileumi ön­vallomásféle. Havas Emil: Ahonnan elindultunk. Huberth János: Az én jubileumom. Juhász Gyula: Apámra gondolok___ (vers). Karinthy Frigyes: Báoskai emlékek. Harsányi Zsolt: A felrobbant hid — a felrobbant barátság. Szenteleky Kornél: Szendergés a teg­nap vánkosán. Szép Ernő: Szeretnék eperfa lenni (vers). Molnár Jenő: Síuboticai emlék. Radó Antal: Túlvilág',^ (vers). Laczkó Géza: A Zentai-U'.t, anno 189G. Nádas Sándor: Nők. Zsoldos László: Csalódás uj[án (vers). Lakatos László: Egy régi felolvasás. Magyari Domokos: Mondja cs^ak néni___ jy, Kemény Simon: Nóta ’(vers)/ László Ferenc: Redakciós munlta után. Ligeti Ernő: Erdélyi levél. Csathó Kálmán: Gyöngyvirág (no­vella). Farkas Frigyes: A tárca. Fazekas Imre: A sanct-paolói ma­donna (részlet egy színműből). Földi Mihály: A kasza (novella). András Ernő: Ahogy elindultunk. Székely János: A régi lap — a régi újság. Faragó Rezső: Emlékeim. Ambrus Zoltán: Mottó, Szilágyi Géza: Mottó. Szántó Miklós: Mitrovica 1911 Katona Béla: 1909—1914. Gellért Oszkár: Bölénypár a ketrec­ben (vers). Heltai Jenő: Három kis mese. Haraszti Sándor: Ének magunkról (vers),. Borsodi Lajos: Amulett (jelenet). Tamás István: Ki (látja a húsz éve­seket (vers). Móra Ferenc: Magasugró királykis­asszony. P. Gergely Boriska: Mosóasszony. Juhász Gyula: Souvenir 1883 (vers). Diószeghy Tibor: Cirkusz. Sz. Szigethy Vilmos: Mari a fődben (novella). Nagy Endre: Konferansz a nőle ipar­művészeiéről. Liptai Imre: Jegyzetek egy színda­rabhoz. Móricz Zsigmondi Papucs Mári (no­vella). Zilahy Lajos: A hazajáró lélek (szín­mű részlet). Lux Terka: Asszonyok (novella). Kosáriné Réz Lolla: Az ördög (no­vella). Szenes Béla: A lélek (novella),. Dr. Műnk Arthur: Orvosi dolgok. Szabados Gábor: Rajz (mümelléklet). Balázs Árpád: Rajz (mümelléklet). Az almanach tartalmazza továbbá a »Bácsmegyei Napló« jelenlegi és volt munkatársainak fényképét is. Könyvárusi forgalomba nem ke­rül az almanach. Mindazok, akik előfizetői a Bács­megyei Naplónak, ingyen kapják meg az almanachot, s megkapja az is, aki állandó olvasója a lapnak s annak idején bejelentette, hogy az aimanachra igényt tart. A több mint kétszáz oldalas vas­kos könyv könyvkötési költsége és postai kézbesítési dija fejében mind­össze tiz dinárt számit fel a kiadó­­hivatal s kéri, hogy azok, akik az aimanachra való igényüket bejelen­tették s arról, hogy az almanachot részükre előjegyezték, értesítést kaptak, ezt az összeget minél előbb küldjék be a kiadóhivatalhoz, hegy az almanach szétküldése megkezd­hető legyen. Mindenki, aki a tiz dinárt ideje korán beküldi, postán, ajánlva kapja meg az almanachot, amellyel a »Bácsmegyei Napló« irodalmi em­léket állít pályájának huszonötéves évfordulója alkalmából. A karancsi harangok Négyezer baranyai vett részt az ünnepélyen Karancsról jelentik: A karancsi ró­mai katolikus hitközség emlékezetes és ritka szép ünnepélyt rendezett. A há­borúban elrekvirált karancsi harangokat pótolták újakkal és ebből az alkalom­ból díszes külsőségek közt avatták fel az uj harangokat. Az ünnepély reggel féltizkor kezdő­dött és féiegyig tartott. Kivonult a tűz­oltóság, zenekar és lovasbandériumok. A szabadban volt mise, amelyet Klicin Tódor pélmonostori plébános, szentszéki ülnök celebrált Alagics János szőliősi plébános és Feichi Gáspár laskafalusi káplán segédletével. Itt szentelték föl az uj harangokat. Klicin plébános német és Alagics János plébános magyar nyelvű beszéddel mél­tatták a nap jelentőségét. Baranyából valláskülönbség nélkül négyezer ember jelent meg az impo­záns ünnepségen, amelyet Szende Antal iskolaigazgató rendezett meglepő hoz­záértéssel és művészi agilitással. Antiszemita zavargások a pécsi egyetemen 1 r Évzárás verekedéssel Pécsről jelentik: Az utóbbi idők­ben a pécsi egyetem orvosi fakultásá­nak ébredő hallgatói a hullagyalázás vádját terjesztették a fakultás zsidó vallásu orvosnövendékei ellen. A nyug­talanság, amit a botrányrendezők ezzel előidéztek, pénteken véres verekedés­ben tört ki. Amikor a pénteki elő­adás után a zsidó egyetemi hallgatók kiléptek a tanteremből, a folyosón fel­készült ébredő orvosnövendékek bo­tokkal és ökölcsapásokkal rájuk rohan­tak. Krausz László orvosnövendéket lerúgták a lépcsőkön, azután súlyosan ütlegelték. A verekedés mindaddig tartott, míg az utolsó zsidó vallásu egyetemi hallgató el nem menekült. A verekedésről értesítették dr. Pékár Mihály orvoskari dékánt, aki négy rendőrrel behatolt az épületbe és a bentlevő hallgatókat igazoltatta. A később megérkezett dr. Nagy József rektor kijelentette, hogy a legszigo­rúbb vizsgálatot fogja megindítani — a hullagyalázás vádjának tisztázására. Ä szovjetkormány a régi cári külpolitikái folytatja Háborúval fenyeget a besszarábiai kérdés Parisból jelentik: Az „Action Fran­­caise“ foglalkozik a keleti kérdéssel és kiemeli főleg a besszarábiai problémá­nak a nemzetközi politikában legújab­ban történt előtérbe nyomulását. Ügy látszik — azt mondja a lap — hogy ennek a kérdésnek nem szentelnek elég figyelmet Franciaországban, pedig épen ez a kérdés volt ez, a mely miatt Troc­­kij ismét a vörös hadsereg élére állt. A szovjetpolitika mintha folytatná a régi cári külpolitikát. Besszarábia elfoglalása Oroszország által a közelebbi valószínűségek kere­tébe tartozik. Szükséges tehát, hogy azokról az eszközökről gondoskodjunk, amelyek egy Besszarábia birtokáért ki­törő konfliktus esetén a háborút loka­lizálják. Egy ily konfliktus ha kiter­jedne, könnyen rombadönthetné a béke­szerződések által létrehozott törékeny kártyavárat. Az optimisták, akik Oroszország vár­ható pénzügyi válságára számítanak, azt állítják, hogy Oroszország óvatos lesz. Ez az óvatosság azonban nem meg­nyugtató egymagában és így a nagy­hatalmak ahelyett, hogy egymással ci­­vódnak, inkább egyesítsék érájukét arra, hogy minden veszedelmet elhárít­sanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom