Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-29 / 88. szám

1924- március 29. BACSMEGYEí NAPLÓ 3. oldal tani. Tervei a jövőre vonatkozólag még nincsenek, legszívesebben to­vább szolgálna, mint cseléd. Az úri élethez ő nem ért és igen boldogta­lannak érezné magát, ha az örökség miatt felmondanának neki. Csak et­től az egytől fél. Ilyen jó helyet, mint ahol most szolgál, egész Novi­­szadon nem találna — mondotta a milliomos cselédleány, amikor az ebédlőből sürgetve hivták. Müller Anna szó nélkül faképnél hagyta munkatársunkat és sietve felszolgál­ta az uzsonna kávét a nagyságos asszonyéknak. Ma Müller Anna, dacára súlyos esztendőinek, ha ugyan hinni lehet a fantasztikus örökség hírének, a legjobb parti az egész Vajdaságban. Titkos i&Esáeskozásök a magyar kölcsön elhelyezéséről Budapestem Budapestről jelentik: Sir William Good, a népszövetség megbízottja, amitóta utolsó londoni útjáról Ma­gyarországba visszaérkezett, a Du­­napalotában napróí-napra nagyjelen­tőségű tárgyalásokat folytat részint a magyar kormány tagjaival, részint pedig külföldi finánc-kapacitásokkal a magyar kölcsön elhelyezését ille­tően. Két hét óta úgyszólván min­den nap érkezik Budapestre egy-egy hírneves külföldi bankár, aki Sir William Goodot keresi. Jövetelüket és itt tartózkodásukat a legnagyobb titokzatosság és homály borítja és igy majdnem minden esetben .sike­rül is nekik, hogy budapesti tartóz­kodásuk alatt inkognitóban marad­janak. Az is gyakran előfordul, hogy az ídekészülő hírneves nyu­gateurópai bankvezérek egy-egy velük együtt érkező, de kevésbé is­mert nevű pénzember jövetelét jel­zik csupán. Csütörtökön újból két hires angol bankár érkezett. Martin Elibanek Murray és Zwekhurt Jerris London­ból. Ök még mindig Budapesten tar­tózkodnak és naponként többször értekeznek Sir William Gooddal. Pénteken érkezett Budapestre a bé­csi Angol-Osztrák bank egyik főta­nácsosa is. Hans Simons, aki ugyan­csak Sir William Gooddal keresett érintkezést. Diszehédde! és bankettel ünnepelték Csongrádon a szabad­­lábrahelyezett bombamer ényloket Budapestről jelentik: Piroska Jánost és Györgyöt, a csongrádi bombamerénylet értelmi szerzőit — mint közöltük —az ügyészség szabadlábra helyezte. Piroskáéit pénteken utaztak haza Csongrádra, ahol az állomáson mintegy két­száz főnyi ébredő várta őket. Ami­­kor kiszálltéit: a vonatból, az éb­redők hangos éljenzésben törlek ki. A csongrádi ébredőcsoport egyik vezetője az állomás perronján lelkes beszédben üdvözölte a két ha­zaérkezett bombavetöf, kiemelve ha­zafias áldozatkészségüket és bátor elszántságukat, mellyel — mint mondotta — örökre beleírták ne­vüket az ébredőmozgalom arany­könyvébe. Á „Magyarország“ értesülése sze­rint Piroskáék tiszteletére este bankettet rendeztek a csongrádi ébredők ugyanabban a szállodá­ban, ahol a merénylet történt. A Piroska-testvérek szabadon­­bocsátásávai kapcsolatban Vám­­béry Ruszt'em, a világhírű jogtu­dós kijelentette, hogy a krimino­lógia történetében példátlan eset, hogy háromszoros gyilkosság tet­teseit kaució ellenében szabadon* bocsássák. Hir szerint az ellenzék interpellálni fog a parlamentben. Anglia nem köt katonai egyezményt Németország ellen Leszerelési konferenciái hiv össze Macdonald Londonból jelentik : Asquith a költségvetési vita során tegnap nagy beszédet mondott arról a politikáról, amelyet a legutóbbi angol kormányok a német biro­dalommal szemben folytattak és a szabadelvű pórt nevében a kér­dések egész sorát intézte Ramsay Macdonald miniszterelnökhöz. Macdonald részletesen válaszolt minden fölvetett kérdésre. Előre bocsátottá, hogy a francia »Sárgakönyv« után néhány hét múlva az aiigoi kül­ügyi kormány »Kékkönyvet« fog közreadni, amely tartalmazni fogja a területi biztonság kérdéséről az 1919. év óta az utolsó időkig folytatott tár­gyalások idején kifejezésre jutott angol álláspontot. A Kékkönyv kiadásával azért nem siet a brit kormány, mert be akarja várni a jóvátételi szakértő bizottságok je­lentéseit. A területi biztonság dolgában egyelőre részletekről nem hajlandó beszélni, etőbb dűlőre kell juttatni a jóvátételi problémái. sikerül Németországgal a jóváté­­teli fizetéseket békés tárgyalások utján kedvezően megoldani, ak­kor a területi biztonság nem okozna sok fejtörést. Franciaor­szág semmire sem menne azzal, ha egy vagy két hatalom vele garanciaszerződést kötne, ez a szerződés minden körülmények között Írott maiaszt volna. Igaz, hogy Franciaország joggal kívánhatná, hogy egy ilyen meg­állapodást katonai konvencióval egészítsenek ki, azonban Anglia mereven elzárkózik az elöl, hogy katonai egyezményt kössön Németország feje fölött és a német birodalom belevo­­nása nélkül A britt kormány együttesen. Amerikával, Franciaországgal és Olaszországgal a világ minden népéhez felszólítást fog intézni, hogy tartsanak egy nagy nem­zetközi leszerelési konferenciát, amely nemcsak korlátozza, hanem gátat is szab a fegyverkezésnek és hosszú időkre elriaszthaja a háború rémeit. A konferenciát eb­­az évben meg akarják tartani. Ez a kettő elválaszthatatlan. Ha ben Bethlen husiéiig le akarja tárgyaltaiul a kölcsoiijavaslatof A magyar nemzetgyűlés pénteki tűssé Budapestről jelentik: Pénteken délelőtt Scilovszky Béla házelnök pártértekezletre kérette magához Rassay Károlyt, gróf Apponyi Alber-1 tét, gróf Andrássy Gyulát, Friedrich Istvánt, Gömbös Gyulát, Peidl Gyu­lát, Szilágyi Lajost, Ugrón Gábort, Vázsonyi Vilmost és Meskó Zoltánt, akik közül Rassay, Andrássy és Ap­­ponyi nem jelentek meg, Vázsonyi helyett pedig Pakots József vett részt az értekezleten, amelyen meg­jelent gróf Betlűen István minisz­terelnök is. Scitovszky Béla elnök nyitotta meg az értekezletet. Kijelentette,f hogy a szanálási javaslattal szóró- f san összefügg az ország sorsa és jj azért az ellenzék tanúsítson olyan f magatartást, hogy a késedennezés \ az országnak kárára ne váljék. Ezután gróf Bethlen István mi- jj niszterelnök kérte tegyék lehetővé, jj hogy a parlament a kölesönjavasla- i tokát legkésőbb húsvétig letárgyal- l hassa. jj — Az a kérdés — mondotta Betli- ^ len — obstrukciót akar-e az ellen- 5 zék vagy sem? fin bármely pillanat- j ban elmennék a helyemről, ha nem j volnék meggyőződve arról, hogy ez | az egyetlen mód. hogy az országot | a súlyos gazdasági katasztrófából jj kimentsük. j Szilágyi Lajos kijelentette, hogy j bizalmatlan a kormány iránt és szi-! vesen appeilálna a nemzethez ebben | a kérdésben. Nem hajlandó bele- j menni, hogy husyét előtt befejezzék I a szanálási javaslat vitáját. lialler István a keresztényszociá- j lisíapárt nevében kijelentette, hogy j nem akarja megakadályozni a ja­vaslat mielőbbi törvényerőre való emelését. Pakots József a demokratapárt nevében kijelentette, hogy a kor­mány adópolitikája aránytalanul sújtja a városi lakosságot és azt j tükrözi vissza a szanálási javaslat. Hangsúlyozta, hogy pártja nem vál­lalhatja azokat a kockázatokat, ame- i Iveket egy, kártyalapokkal felépített kormánypolitika összeomlása idéz­het elő. Peidl Gyula a szociáldemokrata - párt nevében közölte, hogy nem kí­ván az obstrukció fegyveréhez nyúlni, de nem hiszi, hogy a javas­lat vitáját husvét előtt be tudják fe­jezni. Végül Pakots azt a kérdést veti fel, hogy mit csinál a kormány, ha husvétig nem kerül tető alá a jávas­­lat. Bethlen erre kijelentette, hogy ultimó rációként bevezetteti a per­manens üléseket. A közoktatási javaslat vitája Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés pénteki ülésén a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat részletes vitája során Ösztör József pártonkivüli határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítsák a kormányt, hogy a középiskolai taná­rok illetményeit méltányosan és egységesen rendezze. Rothenstein Mór a következő szó­nok. Megjelelő közoktatási reformot csak a numerus clausus nélkül tud elképzelni. A kultuszminiszter azt mondja, hogy a közép- és felsőisko­lákban tandrhiány van. Ha ez igy van. miért kellett a legkiválóbb tan­erőket kidobálni? Felsorolja a többi között, hogy a fővárosi középisko­lákból a következő kiváló tanerőket bocsátották el: Benedek Marcell, Hehe Manó, Laczkó Géza. Dénes Lajos. Csupa nagymüveltségü ke­resztény tanárt említettem szánt­szándékká!. Buday Dezső: Beke Manó! Rothenstein Mór: Miért, azért, mert Manó? Jókai is Mór volt és mégis kitűnő keresztény ember volt. Igaz, hogy ha ma tanár lett volna, őt is kidobtak volna. Klárik Ferenc- Nem kellett a kur­zusnak az ész! (Zaj.) Rothenstein Mór: Ezekután kér­déses. hogy milyen tanerők marad­tak. az iskolákban. A Markö-uccai gimnáziumban egy VAry Rezső ne­vű tanár egyik előadása alkalmával így mutatta be Eötvöst: »Eötvös Jó­j zsef volt az, aki az áldemokrácia 5 jelszavával port hintett a nép szemé­be.« Buday Dezső: Politika ez. Rothenstem Mór: Kurzustanár. A tanárokat biztosítani kell arról, hogy esetleges kormányzati rendszervál­tozás esetén nem lehet őket egysze­rűen elcsapni. Buday Dezső: Feltéve, hogy ha­zafias szellemben működnek. Baticz Gyula: Somogyit és Ba­csót is hazafias szándékkal gyilkol­ták meg. Rotiienstein határozati javaslatot nyújt be a fegyelmi ügyek revíziója tárgyában. Kétezer tanárt tettek itt ' kenyértelenné. I Várnai Dániel: Egy párat még a föld alá is dugtak. Huszár Károly elnök rendreuta­­sitja. I Reis!tiger Ferenc: Az elnök gyil­­: kosságot véd. j Az elnök rendreutasitja Reisingert. I (Nagy zaj,.) ) Ro*henstem határozati javas'atot nyújt be a tanári elbocsátások reví­ziója tárgyában. tluszár Károly elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely sze­rint a kormányzó Walko Lajos ke­reskedelmi minisztert n pénzügymi- I Jüsztérium ideiglenes vezetése alól I felmenti és pénzügyminiszterré báró I Korányi Frigyest kinevezi. A követ- I kező szónok I Petrovácz Gyula hosszasan fog- 5 lalkozik a javaslattal és különösen I kiemeli a valláserkölcsi oktatás fon­­! tosságát. amely a javaslatban is ; benfoglaltatik. Szombaton tárgyalják a Horthy által visszaküldött f ökírefor mnoveílá t 5 Az ülés végén élénk házszabály­ig vita fejlődött az elnöknek azon napi­­f rendi indítványa fölött, hogy a köz­­r oktatásügyi törvényjavaslat vitájá­­f nak félbeszakításával a nemzetgyü­­j lés szombaton a Horthy kormányzó f által a parlamentnek módosítás cél- I jából visszaküldött földreform-no­­\ vellát tárgyalja nyolc órás ülésen, jj Viharos jelenetek után a többség el- I fogadta az elnök napirendi inditvá- I nyát.---------------­­m —..................— Habsburg Ottó \ hastífuszban megbetegedett \ Állapota komoly aggodalomra ad okoi ! Madridból jelentik: Lequeilóból (ideérkezett jelentés szerint Habs­burg Ottó; néhai Károly király leg­idősebb fia, hastífuszban megbetege­­j eleit. A fiatal főherceg állapota rend­kívül komoly. Zita anyakirálynő I táviratot intézett a spanyol királyi (párhoz és azt kérte, hogy küldjenek I Lequeitóba egy ismertebb egyetemi tanárt, mert Ottó betegsége, kezelő­iorvosa szerint, komoly, aggodalom- I ra ad okot. I A magyar legitimista mágnások I között, mint Budapestről jelentik, a Ifiatal főhercegnek — akit a legiti­misták trónörökösnek tekintenek — váratlan megbetegedése nagy ijedt­séget kelt, mert, esetleges halála' a ilegiíimizmus ligyere végzetes hatás­sal lenne. Gróf Apponyi Albert, mint ; beavatott helyről közlik. a legköze­lebbi napokban Leuueitóba szándé­kozik utazni gróf Károlyi Józseffel együtt. Ha Habsburg Ottó fölépül beteg­ségéből. a magyar mágnások moz­galmat indítanak arra. hogy a volt királyi család' másutt, egészségesebb vidéken telepedhessék le. Madridból jelentik: Habsburg Ot­tó kezelőorvosai megállapították, hogy a kis ex-trönörökös betegsége sima n.ú'Jv JmMiíu.v/iu.k 'Vi­tatkozik. A betegség sűrűn lép faj Spanyolországban és Ottó két test­vére is átesett már ezen a betegsé­gen. . * .

Next

/
Oldalképek
Tartalom