Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-29 / 88. szám
4.' oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T924. március 29, Beszélgetés a letartóztatott Barta Árpáddal A Szántó-ügy koronatanújának vallomása — Nem a katonai fogházban, hanem a békésgyulai rendőrségen találkozott Szántóval Miért menekült el a félláhu rokkant Magyarországról? Pancsevóról jelentik: Szántó Mik-] 3ós budapesti vásárpénztári igazgató rejtélyes eltűnésének koronatanúja, a rokkant Barthu Árpád már tizedik napja várja a pancsevói rendőrség fogdájában, hogy intézkedjenek további sorsa felől. A Bácsmegyei Napló közlései alapján a magyarországi közvélemény is rendkívüli érdeklődéssel foglalkozik a Budapestről nyomtalanul eltűnt rokkant hirtelen felbukkanásával és — mint a budapesti lapok jelentették — a budapesti rendőrség, amelyet világszerte kompromittált, hogy ez a két mankón járó ember úgy eltudott tűnni előle, diplomáciai utón már ki is kérte_ az S. H. S. királyságtól Bartha Árpádot. A pesti rendőrségnek ezzel a közlésével szemben hivatalos helyről származó, feltétlenül cutentikus értesülésünk szerint eddig sem közvetlenül n pancsevói rendőrséghez, sem a kormányhoz Budapestről semmiféle megkeresés Bartha ügyében nem érkezett, Bartha Árpádot időközben a pancsevói rendőrség több Ízben is kihallgatta és kihallgatásáról a belügyminiszter államvédelmi ügyosztályának több részletes jelentést tett. Bartha vallomásai, amelyek nemcsak a Szántó-ügyre, hanem több más politikai természetű bűncselekményre nézve is számos, eddig ismeretlen részletek tartalmaznak. a belügyminisztériumban nagy feltűnést keltettek és azoknak az alapján több irányban is nyomozás indult meg. főleg azért, hogy Bartha bemondásainak valódiságát ellenőrizzék. Tekintettel arra. hogy a nyomozások még csak kezdő stádiumban vannak, a minisztérium azokról a nyilvánosság számára még nem hajlandó közléseket tenni. Ezért engedélyt kértünk az államvédelmi osztály főnökétől, hogy Szántó Miklós eltűnése ügyében személyesen beszélhessek az őrizetbevett Bartha Árpáddal. Az engedély alapján Jakovlievics főkapitány felhivat fa hivatali szobájába Barthát és je lenlétében intéztük hozzá kérdéseinket. A pancsevói rendőrségen Bartha Árpád magas, értelmes arcú, 25—26 évesnek látszó fiatalember, de mint rövidesen kiderült, valójában alig 21 éves. Barna ruha, zöld ing van rajta, nyakkendő nélkül. Két hóna alatt vasmankóval nyugodtan, udvariasan áll és amikor hellyel kínáljuk, néhány lépésre maga megy el székért. Mankóit meglepő biztonsággal kezeli, mint aki sohasem is járt mankó nélkül. Valóban Így is van. Bartha Árpád nem hadirokkant, hanem nyomorékon született. Babába a térdéig ép, alsó lábszára azonban teljesen hiányzik és a térde alatt kifelé fordulva cipőbe bujtatott korcs lábfej éktelenkedik. Cigarettával kínáljuk, amit látható örömmel fogad és megkezdjük a be szélgetést. Nyugodtan, világosan be szél. nem jön zavarba a legkisebb részletekbe hatoló kérdésekre sem mindenre azonnal és határozottan válaszol és az egész bosszú beszélgetés folyamán csak egyetlen egyszer keveredett ellentmondásba egy lényegtelen kérdésben. Mindenekelőtt az iránt érdeklődtünk. hogy hol találkozott Szántó igazgatóval? A válasz rendkívül meglepő, de határozott: — Békésgyulán, a rendőrségi fogdában — mondja — december 23-án vagy 24-én, a napra már egész pontosan nem emlékszem. Tehát nem a Margit-körúti katonai fogházban mint ahogy azt annak ideién Szántónénak Budapesten mondotta! Ezt azomial a szemébe mondom, mire bevallja, hogy Szántónénak valóban azt mondotta, hogy a Margit-köruton van a férje, de arra meg volt a maga oka. Egyébként is, mikorra ö Pestre ért. Szántónak már a Margit-köruton kellett lennie. Ilyen bevezetés után azután belekezd Bartha a maga és Szántó kálváriájának részletes elmondásába. Tizenötévi börtön Bartha ezután elmondta, hogy öt még 1921-ben tartóztatták le kémkedés gyanúja miatt. Azzal vádolták, hosv Jugoszlávia részére kémkedik és ezért iélévi vizsgálati fogság után 15 évi börtönre ítélték. Büntetésének kitöltését a Margit-köruü fogházban kezdette meg. A fogház egyik második emeleti cellájában volt elhelyezve és jól ismeri a Margit-köruti fogház belső életét. így többek közt elmondja, hogy a fogház 76. számú cellájában a halálraítélteket, a 78., 79. és 80. számú szobákban és az ezek mellett levő magánzárkákban pedig a kémkedés miatt elítéltek vannak elhelyezve. A súlyos ítélet ellenére múlt év szeptember 11-én a zalaegerszegi internálótáborba szállították, hogy ott. mint elektrotechnikus, szerelési munkákat végezzen. Itt a 12. számú barakkban lakott. Zalaegerszegről december végén Békésgyulára vitték. ahol tanúként akarták kihallgatni tizenkét gyulai földműves kormányzósértési pőrében, akikkel annak idején a Margit-köruti fogházban együtt ült. Békésgyulán a rendőrségi fogdában zárták le, egy udvarra nyíló cellába, amelyet egy másik cellával együtt közös kályha füt és közös lámpa világit. Itt először egy Lauder Salamon, vagy hasonló nevű zsidó fiúval volt együtt bezárva, akit azonban' hamarosan elvittek onnan Talákozás Szántó Miklóssal December 23-ikán, vagy 24-ikén, az esti órákban, amikor már félhomály volt. belöktek a cellába egy 40—50 év körüli férfit, aki kalap nélkül, télikabátban volt. Cipőiben nem volt fűző. Az uj fogoly lekuporodott a fogda sarkában, sírni kezdett és egyre azt mondta: — Jaj Mariskám! Jaj Mariskám! Bartha megpróbálta, hogy szóba elegyedjen vele. Megkérdezte, hogy kicsoda és miért van elfogva. Az illető erre elmondta, hogy Szántó Miklósnak hívják, budapesti lakos és nem tudja, hogy miért fogták el. Békésgyulára a Margit-köruti fogházból azért hozták le, hogy ott valakivel szembesítsék, aki áUiíólai tud valami kémkedésről, amivel ő vádolni akarják. Bartha. hogy az cl keseredett embert megvigasztalja é: bizalmát megnyerje, elmondta neki hogy őt is kémkedésért ítélték el é: már jó! kiismeri magát ezekben a; ügyekben. Erre Szántó elmondta el fogatásának történetét. Hogyan fogták el Szántót? Szántó Miklós, — Barta előadása szerint, — a következőképp mondta el neki fogságba kerülésének történetét: December egyik napján (a napra nem emlékszik Barta) Szántó ebéd után, mint rendesen, elment hazulról az Abbtíziakávéházba és itt leült egy szabad asztalhoz. Nemsokára bejött a kávéházba két »illető«, akik asztalához telepedtek és beszélgetni kezdtek vele, mint Szántó mondta ivedutáris kérdésekről«. Csakhamar újból lőtt két »illető«, akik egyenesen az ö asztalukhoz mentek és felszólították őket, hogy menjenek be a szepuréba. A felszólításnak eleget tettek, A külön teremben az újonnan érkezettek közül az egyik mint detektív igazolta magát Szántó előtt, szónélkül be lenyúlt Szántó belső zsebébe, kivette pénztárcáját, abba belenézett és azt mondta: — Maguk azok, akiket keresünk abL ban a kémkedési ügyben. Kövessenek bennünket! Mindnyájan kocsira ültek és a Fehérvári-utón levő Fardinánd-laktanyába vitték őket. Itt Szántó másik két elfogott társát elvesztette szem elől. a laktanyában valami Litomerec nevű katonai ügyész vette át Szántót, akinek intéz kedésére hamarosan a Margit-köruti fogházba került. Elmondta Barta. hogy Szántó nem panaszkodott arról, hogy megverték és ezt semmi jel sem mutatta. — Én azonban, — tette hozzá Barta, — nem hiszem el, hogy valaki a Margit-körutat »ruha« nélkül meguszhassa. Szántóval, — amint mondja — hoszszabb beszélgetést kezdett, cigarettát kért tőle, mire fogolytársa téli kabátjának kis zsebéből kapart ki dohánymaradékot, amit újságpapírba csavarva füstölt el. Mikor Szántó meglátta, hogy egy kis ceruzadarab van nála, ezzel kapcsolatban elkezdett panaszkodni, hogy nem tudja családját értesíteni. Közben cruzával mind a ketten felírták nevüket a cella falára, az ajtó mellé. Mivel ő, — Barta, — szökési tervvel foglalkozott, megígérte Szántónak, hogy felkeresi feleségét és elmondja neki, hogy hol van a férje. Fel is irta a címet egy ujságpapirszeietre. — Rózsa-ucca 35, vagy 55, már nem emlékszem — mondja Barta. Később azonban ebbe a papírba is dohányt sodort és a címet emlékezetében őrizte meg. Arra is megkérte Szántó, hogy az ügyében forduljon dr. Bergmann Mihály Vadász-uccai ügyvédhez, aki katonai védő és mindent el tud intézni. Három óra hosszat voltak együtt Szántóval — mondta Barta — amikor a cellából kihivták Szántót, akit ezután nem is látott többet. Azt még említette neki Szántó, hogy szembesítés után vissza fogják vinni a Margit-köruti fogházba és ő ezért mondotta Szántónénak, hogy férjével a Margit-köruti fogházban találkozott. Szökés Zalaegerszegről Barta ezután elmondotta, hogy őt december 28-ikán visszaszállították Békésgyuláról Zalaegerszegre, ahonnan másnap éjszaka, a nagy viharban előre megbeszélt terv szerint hat internált társával együtt megszökött. Részletesen elmondotta szökéseik módját és ütjük irányát. Zalaegerszegről Kőszegen át Szombathelyre ment. Társai Kőszegen maradtak. Szjombathielyről a postakocsi mellékifülkéjében utazott Budapestre. Szántónénál — Szántóék lakásán — mondja Barta — nem találtam otthon Szántónét, hanem csak Szántó egyik fivérét. Neki elmondottam, hogy Szántó Miklóssal a Margit-köruti fogházban találkoztam. Azért költöttem ezt a mesét, mert nem akartam idegen embernek elmondani az igazat, hogy megszöktem. Szántó fivére kért, hogy Szántónénak kíméletesen mondjam ei, amit férjéről tudok, mert az asszonyt férje eltűnése és az utána való kutatás nagyon megviselte. Körülbelül tíz perc múlva hazaérkezett Szántóné is, akiinek Szántó fivére ezekkel a szavakkal mutatót be: »F.z az ember tud Milliósról«. Szántóné először meg sem akart hallgatni. »Hagyjanak békében« — mondotta panaszosan, majd a mikor kezdtem elbeszélni a férjével való találkozásomat, nagyobb érdeklődést mutatott. Végül megköszönte, Hogy üzenetet hoztam neki és megkérdezte, hogy van-e pénzem. Mikor azt feleltem, hogy nincs, százezer, koronát adott és megkérdezte, hogy hová utazom. Azt feleltem, hogy Mezőtúrra, ahol mostoha-i anyám él. A beszélgetés későbbi folyamán Barta elmondotta, hogy amikor Fogarason voit letartóztatva, levelet kapott, amelyben arról értesítették, hogy édes apja meghalt Mezőtúron, míg itt csak arról beszél, hogy ott a mostohaanyja él. Ez az egyetlen ellentmondás Barta elbeszélésében. Titokzatos uccal támadás — A Rózsa-uccából Szántónéval együtt jöttem le — folytatja Barta — aki elkísért a legközelebbi villamos-megállóig. Alighogy felültem a villamosra, észrevettem, hogy egy ember erősen figyel. I Csakhamar meg is szólított és megkérdezte, hogy hová utazom. »Csak a legközelebbi megállóig« — mondottam, ahol csakugyan le is szálltam és egy mellékuccában fordultam be. Éreztem, hogy követnek. Csakhamar egy ház kapujából két ismeretlen egyén támadt rám és ütlegelni kezdtek, miközben megérkezett az a harmadik is, aki a villamoson követett. A továbbiakra nem emlékszem, mert epileptikus roham vett rajtam erőt. Csak az Excelsior-szállodában tértem magamhoz, ahol egy rendőrt láttam magam előtt. Ez megkérdezett, hogy vegye-e jegyzőkönyvbe esetemet, én azonban, tekintettel szökevény voltom^ ra, kijelentettem, hogy nem kivánom az eljárás meginditátst. A rendőr azon kérdésére, hogy kit ismerek Budapesten, Szántónéra hivatkoztam, mire kocsin odavittek. Időközben azonban jobban lettem és még a kocsival elhagyhattam Szántóék lakását. Ekkor vettem észre, hogy támadóim a pénzemet is elrabolták és csak háromezer koronát hagytak meg, ami alig volt elég a kocsi kifizetésére. Elmondta Barta végül, hogy az Excelsior-szállóból a Keleti pályaudvarra ment, ahonnan ismét a vonát félreeső helyén utazva ment Kőszegre, ahol csatlakozott társaihoz és Szombathelyen át Bécsibe ment. Ott különböző külföldi konzulátusok segítségével Csehszlovákián és Románián át jött Jugoszláviába. Közben az'idő előrehaladt és Jakovlijevics főkapitánnyal való előzetes megállapodásunk alapján Bartát a többi ügyről, amiről a pancsevói rendőrségen jmóg vallomást tett, nem kérdeztük meg. Bartát visszavitték cellájába. I Jakovljevics főkapitány a vele folytatott hosszú beszélgetésünk folyamán ! elmondta, érdekesnek tartja, hogy Barta, aki neki■ már kétszer tett vallomást, mindkét alkalommal csaknem szórólszöra igy mondta el az esetet. Épp e nagy biztonság miatt kissé gyanús Baridnak egész igazmondása. Baridnak általában rendkívül fejlett az előadóképessége. játszik rajta, hogy börtönviselt, mert előadását állandóan törvényszéki tárgyalásokon használatos jogi szakkifejezésekkel tarkítja. A pancsevói rendőrség és a belügyminisztérium nem ad mindenben hitelt Bant a előadásának, sem a Szántó-ügyet, sem más vallomásában előforduló kérdéseket illetően és a vele folytatott részletes beszélgetésből is azt az impressziót lehet merítem, hogy igen sok való dolgot kever össze általa kitalált mesékkel. A belügyminisztérium most — amennyire módjában áll — igyekszik ellenőrizni! a Barta Árpád által bemondott adatokat B. J. A legújabb F Ű Z Ö.-különlegességek, eredeti francia modellek után, gummi, halcsontnélküli spanglis, füzésnélküli és alkalmi fűzők, gummi MEILTARTÓK, egyszerűtől a legfinomabb kivitelig, — I továbbá HASKÖTÖK a legszakszerübben egyedül ST5ÍHNÉ SCKÄFFER PJSARQÜT füző-különlegességek szalonjában készülnek. SUBÜTÍCA, Karadzics va ul. 7, (Bárány-szálló melletti utca). Vidékre mértékvételi utasítást és anyagmintát küld. Í89l