Petőfi Népe, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 1992. november 4., 7. oldal Kedves Olvasóink! Figyelmükbe ajánljuk az APEH megyei igazgatójának sokakat érintő és érdeklő levelét, melyet Levélváltás rovatunkban olvashatnak. Bajai levélírónk az újvárosi játszótér labdapályájának lebontása miatt bosz- szankodik. Több más panaszos írás is helyet kapott mai összeállításunk­ban. A mindenkit foglalkoztató ufójelenségekről kiskunfélegyházi kuta­tó írt levelet, aki részt vett a közelmúltban Budapesten megtartott ufó­világkongresszuson. Várjuk további leveleiket. (A szerk.) LEVÉLVÁLTÁS Megértést kér az APEH A kisemberen mindig lehet rúgni egyet című olvasói levélre (Petőfi Né­pe, 1992. október 28.) szeretnék vá­laszolni. Kérem szíves közzétételét. A magánerős lakásépítések áfa- visszaténtésének intézésében az APEH Bács-Kiskun Megyei Igaz­gatósága, másirányú leterheltség miatt, annyi módosítást volt kény­telen tenni, hogy a korábbi, azon­nali felülvizsgálattal szemben az adóigazgatási eljárási törvényben meghatározott 30 napos ügyintézé­si határidőn belül, de annál rövi- debb idő alatt teljesíti a kérelmek elbírálását. E kényszerű változtatás oka nem a, hivatal pénzügyi nehézségeiben keresendő — ellentétben az olvasó féltételezésével —, hanem abban, hogy csak szeptemberben több n^int 10 ezer megyei lakos mezőgaz­dasági, földhasznosítási támogatás iránti kérelmét bíráltuk el, és intéz­kedtünk a támogatások kiutalását illetően. Októberben agrárpiaci tá­mogatás címén a növénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezmények feldolgozása nyújtott jelentős több­letmunkát. Ugyanis ezeket a felada­tokat az áfa-visszatérítésre megha­tározott, változatlan személyi és technikai feltételek mellett kellett és kfll megoldanunk. «Ugyanakkor azt is meg kell emlí­tői, hogy a lakásépítési áfavissza- taritésekkel kapcsolatos szabályta­lanságok, visszaélések növekvő szá­ma miatt egyre több helyszíni ellen­őrzésre és felülvizsgálatra van szük­ség, éppen a becsületes többség ér­dekében, védelmében. Mint a levélíró is említi, biztosí­tani tudjuk, hogy a visszautalásért ne kelljen többször Kecskemétre utazni. A megye más városaiban működő ügyfélszolgálati irodák­ban átvesszük a visszaigényléseket és ugyanide juttatjuk vissza a be­váltható utalványokat is. A Tisztelt Olvasó által közölt pél­da — a két nap óta visszatérítésért könyörgő asszonyka esete — nem tartalmazza az ügy szempontjából nem elhanyagolható tényt, hogy a benyújtott áfa-visszaigénylés össze­ge nem érte el a törvényben rögzített összeghatárt. A visszaigénylés el­utasításának oka tehát nem a hiva­tal könyörtelensége, hanem a vissza­utalás törvényi feltételeinek a hiá­nya volt. Mivel az áfa-visszatérítés az adózók által teljesített költségve­tési befizetésekből való visszautalás, a törvények, szabályok betartása mindannyiunk érdeke. A munkatorlódás miatti kény­szerű lépésért Tisztelt Ügyfeleink szíves megértését és türelmét kér­jük, s egyben ígérjük, hogy a lehető­ség szerinti legrövidebb időn belül visszatérünk az aznapi kiutalásra. Tisztelettel: Somodi Sándor igazgató APEH megyei igazgatósága Vagy mégis lennének ufók? • Vajon honnan jöttek s hová tűntek ...? (PN-archív) O któber 24—26. között rendez­ték meg Budapesten az ufó­világkongresszust, amelyen volt al­kalmam részt venni. Híres előadók érkeztek külföldről és természete­sen csatlakoztak hozzájuk a hazai kutatók nagyjai is. Csak néhány ne­vet szeretnék említeni, mindenféle rangsorolás és teljesség néjkül. Ott volt Kálmán von Reviczky őrnagy, USA-beli hadtudományi szakértő, Erős István németországi ufókutató, dr. Ludomir Valentik szlovák fizikus, Kloárt Miklós ré­gész, történész, Farkas Bertalan űr­hajós, Michael Hesemann német kultúrantropológus, Wendel C. S. Devens ezredes, az USA-légierőtől, Robert O. Dean őrnagy, ugyancsak az USA-légierőtől és Hargitai Ká­roly tudományos író, s még sokan májok. Úgy vélem, e névsor is bizomá- nyítek arra az ellentábornak, hogy az ufókutatást, a földönkívüli civili­záció létezését komolyan kell venni. A három nap alatt bebizonyoso­dott, hogy igenis értelmes, intelli­gens emberek jöttek itt össze, s nem a sokak szájából hallott őrültek gyülekezete volt a kongresszus. Ma ott tartunk Magyarországon — és persze külföldön sem jobb a helyzet —, hogy aki e téma felől érdeklődik, azt kinevetik. Az ellen­tábor igen hangos, és megpróbál nevetséges magyarázatokat kitalál­ni annak érdekeben, hogy lejárassa a valóságot. Például, hogy a híres gabonaköröket és más ábrákat egy sün készítette. Még fájóbb, hogy a kormányok sem közük az e témá­ban birtokukban lévő információ­kat, az ufós anyagok a szigorúan titkos akták közé kerültek. Vajon meddig még? Gyakori kérdés, milyen szándé- kúak lehetnek a földönkívüliek? Én arról nem tudok, hogy háborút üzentek volna a Földnek, de mi már erőteljesen készülünk ellenük. Több milliárd dollárt emésztettek fel az űrfegyverkezések, a csillaghá­borús tervek. Ez mind szép, de ki ellen? Vagy mégis lennének ufók? Igen, vannak, de nem rossz szán- dékúak, s nem hiszem, hogy az em­berek kipusztítása lenne küldetésük célja. Mar nagyon sok emberrel fel­vették a kapcsolatot. Nevezzük eze­ket kiválasztottaknak. Hogy miért nem szállnak le a Parlament előtt? Kérem, azért, mert valószínűleg sokkal intelligensebbek az ember­nél, s nem ez a módja az ismerke­désnek. Ők nagyon is tudatosan kö­zelednek, s lehető legkisebb pánikot keltve. Gondoljunk csak bele abba, hogy mi hogyan viselkednénk egy fejletlenebb, de értelmes civiüzáció- val szemben. Nem egyszerű a do­log, hiszen nagyon sok mindenre figyelni kell. Ittlétüket nem lehet tagadni, s fe­lesleges is, mivel a kongresszuson is láthatók voltak több szempontból hitelesnek minősített ufófelvételek és egyéb bizonyítékok is. Kár, hogy a kétkedők ezeket nem látták. Mi mással is tudnám befejezni, mint az­zal, hogy béke veletek, idegenek! Molnár Tibor ufókutató Kiskunfélegyháza Még egy vélemény Horthy István haláláról Nagy érdeklődéssel olvastam a Petőfi Népe augusztus 19-ei és szeptember 7-ei számában a Hor­thy Istvánról írt cikkeket, vissza­emlékezéseket. A birtokomban le­vő repülőirodalom alapján az alábbiakkal szeretném pontosíta­ni, kiegészíteni a Petőfi Népében olvasottakat. Horthy István december 9-én született Polában. Érdeklődése a technika iránt már fiatal korában megnyilvánult. 1927 júniusától szeptemberéig katonai szolgálatot teljesített a rejtett magyar légierők­nél. Azután is évenként bevonult gyakorlatra, gyakorló repülőki­képzés céljából, a légierőkhöz. Az ifjú Horthy bajtársai között is ki­tűnt pontosságával, katonai fe­gyelmezettségével. Pilótakiképzé- set Szombathelyen, Szolnokon és Mátyásföldön kapta, de mint szemlélődő, járt Kecskeméten is, ahol külön épület volt számára fenntartva, ebben volt a szállása, az irodája. Az épület ma is meg­van, jó állapotban. Horthy István úgy érezte, hogy példamutatásból, a haza iránti sze- retetéből neki is a fronton a helye. Ezért kérte a kormányzót, engedé­lyezze részére a katonai szolgála­tot. Az engedélyt megkapta. A szolnoki 1. vadászrepülő osztály 1942. július 2-án érkezett ki a keleti frontra, Konotop tábori repülőtér­re. Ennek az osztálynak a kötelé­kébe tartozott az 1/1. vadászrepü­lő század. Ebben a repülőalegység­ben kapott beosztást a hó közepén a frontra érkező kormányzó­helyettes is. A század parancsnoka Szabó Mátyás repülőszázados volt. A század Héja I. típusú va­dászgéppel volt felszerelve. A szá­zad s az osztály vezetésének külön gondot okozott a magas állású be­osztott foglalkoztatása, de végül is megoldották a feladatot. Horthy a Héja típusú repülőgépen 75 órát repült. Nem igazán tudta a típus­kiképzést tökéletesen elsajátítani. Közvetlen segítője, tiszti szolgája, Farkas György tartalékos honvéd volt. Horthy 1942. augusztus 11-én re­pült utoljára, addig 24 bevetésen vett részt. Meglátogatta őt felesége, s ek­kor három nap szabadságot kapott. Augusztus 19-én jejentkezett ismét szolgálattételre. Úgy tervezték, hogy befejezi a frontszolgálatot, de előbb végrehajtja a 25. harci beveté­sét. Erre is megkapta az engedélyt. A feladatra augusztus 20-án, kora reggel került sor. Farkas honvéd 4 óra 15 perckor ébresztette a kor­mányzóhelyettest, aki kipihenten kelt fel, és készült a következő repü­lőfeladat végrehajtására. A V 421 lajstromjelű. Héja I. típusú vadász­gépet készítették elő számára. Tóth János címzetes őrmester 4 óra 40 perckor végrehajtotta a mo­torpróbát, Horthy István, Bodó András főtörzsőrmester, hangár­mester, Kocsis István törzsőrmes­ter, főszerelő, Kovács János címze­tes őrvezető, Mészáros Ferenc tarta­lékos szakaszvezető, segédszerelő, Landesz József honvéd és Bebesi Antal tartalékos szakaszvezető je­lenlétében. A repülőgéppróba során amotor, a műszerek, fedélzeti beren­dezések rendben működtek. Két nappal korábban a gépen végrehaj­tották az úgynevezett nagy ápolást. Horthy géppárban indult bevetésre, kísérője Nemeslaki Zoltán repülő őrmester volt. A feladat 110 percig tartott volna. A géppár 4 óra 55 perckor felszállt, kedvező időjárási viszonyok uralkodtak a repülőté­ren. Szemtanúk szerint Horthy gépe — 5 óra 5 perckor — 300-400 méter magasságban erősen szűkített for­dulóban dugóhúzóba esett, pilótája igyekezett kivenni a pörgésből, de az későn sikerült neki, és a gép mintegy 400km/óra sebességgel, 5 óra 7 perc­kor orral és bal szárnnyal a földnek csapódott. A földnek ütközés követ­keztében a gép összetört, Horthy re­pülő főhadnagy életét vesztette. Joggal merül fel a kérdés, mi okozhatta Horthy katasztrófáját? Szakértők véleménye, szakszerű megállapítása szerint: a kormányzó­helyettes a Héja I. géptípusra nem kellő fokozatossággal került rá, a gép hibáit az adott esetben, kis ma­gasságon ellensúlyozni nem tudta. Vadászpilóta-kiképzésre, -szolgá­latra nem a legalkalmasabb életkor­ban volt, nem rendelkezett a géptí­pusra a szükséges tapasztalattal. Kevésnek bizonyult számára a típu­son repült 75 órányi idő, s nem volt megfelelő magassága a bekövetkező esemény elkerülésére. Egy mondatban megfogalmazva: kis sebességgel végrehajtott, túldön- tött cs túlhúzott fordulóból dugóhú­zóba kerülve zuhant le Horthy repü­lőgépe. Kenyeres Dénes • honvéd őrnagy Sok a 70 éven felüli? Isten áldása a Volánra Kupa Mihály pénzügyminiszter úr a tévében úgy nyilatkozott a kö­zelmúltban, hogy az a baj, sok a 70 éven felüli. Bizony, elég sok, és a leg­több a létminimum alatt él. Tudo­mására hozom a pénzügyminiszter úrnak, ha nem tudná, a sok 70 éven felüli kenyéren és vízen — sokszor még kenyér sem volt—építette fel a háború után romba dőlt, kirabolt hazánkat, minden zokszó nélkül, ül­döztetés, kínzás, internálás, málen- kij robot és még sok minden más kö­zepette. Csak a puszta, nyers erő számí­tott, nem volt gépesítve semmi, és mégis ment a munka sokkal jobban, mintmost,napi 10-12 órákon át, sza­badnapok nélkül. Az utánunk jövő generációnak megteremtettük a bol­dogabb jövő kialakításának lehető­ségét, s abba a generációba tartozik a miniszter úr is. Azért is ülhet most a bársonyszékben, mert ezen keresztül szerezhette meg a diplomáját is. Állandóan baj van velünk, pedig mi többet és nagyobb megbecsülést érdemelnénk, s nem könyörado- mányt. Ezt a helyzetet nem mi idéz­tük elő. Akik előidézték, azok kap­ják a jó nyugdíjat, meg élvezik, amit összeharácsoltak maguknak. Most 1993-ra 16 százalékos nyug­díjemelést szavaztak meg, de már az sem lesz meg, csak vernek majd vala­mit, de azt is két részletben, mint 1992-ben a 19 és fél százalékot. Az a sok milliárd önöknek kama­tozott, de azt nekünk nem fizették ki. Mire megkaptuk az egyik felét, ak­korra már értékét vesztette. Mindig onnan vesznek el, ahová adni kelle­ne. Kívánom a miniszter úrnak, ne tudja meg, hogy milyen a 70 éven fe­lüliek nehéz munkában eltöltött éle­te. Tisztelettel: Ormándi Antal kisnyugdíjas Bugac, Alkotmány u. 8. Nincs gazdája a kecskeméti temetőnek? Mindenszentek napján kimentem Kecskeméten az új Köztemetőbe, hogy a halottjaimról megemlékez­zek. Az ottani látvány nagyon siral­mas volt. Óriási szeméthalmok vannak a sí­rok körül, de az még borzalmasabb látvány, hogy a temetőben levő il­lemhely rácsos ajtaja le van lakatol- va, és az előtere úgy tele van piszkol- va, hogy meg se lehet közelíteni a bűz és a piszok miatt. Csak kérdezem: nincs gazdája ennek a temetőnek? Lajosmizsén is voltam, a szüleim sírjánál. Az ottani temető példásan tiszta, az egész szépen fel van gereb­lyézve. Dékány Sándorné nyugdíjas Kecskemét, Nagykőrösi u. 25. Szerkeszti: Rapi Miklós Mivel olyan dolgot tapasztaltam, amilyet még soha, nem tudom ma­gamban tartani, másokkal is meg kell osztanom. November 1-jén, 10 és 11 óra között beérkeztem a kecs­keméti, központi buszmegállóba, és ballagtam a 18-as járathoz, s a T- betüsjárat helyett 112-es, 118-asmeg 38-as járatot láttam. A 18-as megál­lónál egy mosolygós ember, valami Volán-vezető lehetett, kalauzolta az utasokat kedvesen. Á buszok elég sűrűn jártak, nem volt túlzsúfoltság. A temetőbe kiérve, láttam irányí­tókat, meg egy szolgálati kocsit, ahol teát vagy kávét adtak a szolgálatban levő dolgozóknak. A temetőt köny- nyen megjártam, hamarabb végez­tem, még a testvéremet is megláto­gattam a Rendőrfaluban. Elkezd­tem gondolkozni. Mi történt most itt? Ez nem kommunista szervezés volt, nem a bevételekkel törődtek, hanem az emberek elszállításával foglalkoztak. Kifelé meg befelé in­duláskor is, a buszvezető kinyitotta az ajtót, és felvette a szaladó utaso­kat. Ilyen dolgok láttán arra az elhatá­rozásra jutottam, hogy még egyszer elmegyek a templomba, megköszö­nöm Istennek, hogy ilyen dolgot cse­lekedett az emberek szívében, hogy egymást segítik. A szentmisét meg felajánlom a Vólán dolgozóiért, meg egy-két órát imádkozok a hozzátar­tozóikért. Meg is tettem. Ez a mindszent nem tudom, mennyi többletköltségbe került a Kunság Volán Vállalatnak, de egy biztos, sok embernek szereztek kelle­mes meglepetést. Az ő nevükben is szeretném megköszönni a végzett m unkát, és Isten áldását kérem a vál­lalat dolgozóira, fizessen nekik vissza duplán az emberekkel való tö­rődésükért. Egy nyugdíjas utas Csendet, nyugalmat kérünk A kecskeméti Arany János utca 6. szám alatti ház lakói panaszukkal már szinte minden fórumot megjár­tak. Legutóbb 1992. január 16-án la­kossági bejelentést tettünk a város polgármesteréhez a házunk udvarán uralkodó egészségrontó és személyi biztonságot is érintő körülmények megszüntetése érdekében. Ebben a bejelentésünkben kértük, hogy a ház bejáratát ismét kapuval lássák el, mert a régi kaput évekkel ezelőtt le­szerelték, mert életveszélyes volt. Azóta az udvar éjjel-nappal nyi­tott, az megy be az udvarba és azon át a Széchenyi térre, aki akar. Legna­gyobb gondot a Széchenyi tér 1—3. alatt működő üzlethez már hajnali négy órakor érkező teherautók je­lentik. Az áruházat ugyanis a mi ud­varunkon keresztül látják el, és töltik feláruval,annakdacára, hogy aszúk kapualjban a többtonnás kocsik örökös rongálódást okoznak. Saj­nos, ez kora reggeltől késő estig tart és nemcsak zajt okoz, hanem meg­tölti a környék levegőjét tömény szén-monoxiddal. Ez a körülmény az itt lakóknak tűrhetetlen, de sajnos panaszunk­kal eddig hiába fordultunk bárho­vá. A bérlők egyöntetű véleménye, hogy vissza kellene helyezni a ka­put, és a jelenleg az udvarba be­áramló forgalmat a Széchenyi tér felé tereljék el. Tessék mondani, kire tartozik ez? M. F. a lakók megbízásából (Név es cím a szerk.-ben) NAPJAINK HUMORÁBÓL • „Bevezettük az önkiszolgálást, uram. Én csak a borravalókat gyűjtöm ' össze.” Címünk: 6000 Kecskemét. Szabadság tér 1/A zugvirágárusok A kecskeméti Köztemető li­es kapujánál lévő virágbolt ve­zetője, Madár Józsefné panasz­kodik az engedéllyel, s főleg az engedély nélkül virágot árusí­tókra, akik a temető környékén hagyják a sok szemetet. Nyom­talanul eltűnnek. O takarított utánuk, de ez már meghaladta az erejét, hiszen az idén a szom­bat-vasárnap délutáni árusok negyvenen-ötvenen is voltak. Talán érdemes lenne a terület­felügyelőknek a szemetelő zug- árusokat is folyamatosan ellen­őrizni és bírságolni őket. Újság nélkül maradtak Bereczki Tiborék (Kecske­mét, Pákozdi csata u. 2.) 1988 óta fizetik elő lapunkat. Októ­berben nem ment a kézbesítő a novemberi előfizetési díjért. Tegnap bementek a posta hír­laposztályára, hogy ott fizessék be a pénzt. Legnagyobb megle­petésükre azonban elutasítot­ták őket, mondván, már legfel­jebb csak decemberre fogadnak el újságrendelési díjat. Kéídé- 1 zik: létezik ilyesmi... ? Felelőtlen pátyabontás Baja-Újvárosban Jóformán nem is tudom, hogyan kezdjem panaszos észrevételemet, de előrebocsátom, nem csak az én panaszom ez. A baja-újvárosi lakó­telepről van szó. A Vásárhelyi és a Völgy utca között lévő teret annak idején játszótérnek alakították ki, és így is építették meg. Található itt többféle hinta, homokozó, ping­pongasztal és egy bitumenes kis lab­darúgópálya, melyet igen bölcsenés előrelátóan magas, fonott drótkerí­tés vett körül, védve a lakások, lép­csőházak ablakait a kóbor lasztik ellen. Ám, mint minden, ez a létesít­mény sem örökéletü, a drótháló itt- ott kezdett kilyukadni. Mindenki megörült a közelmúlt napokban — gyermek és felnőtt egyaránt —, • amikor emberek jelentek meg, és el­kezdték bontani az elhasználódott dróthálót, reménykedve abban, hogy új váltja fel a régit. Azonban, sajnos, korai volt az öröm. Ugyanis gyorsvágóval teljesen letakarítot­ták a kerités vascső oszlopait, me­lyek még mindig remek állapotban voltak. Az emberek elmondták, hogy erre engedélyük van. Fura dolog és nagy bátorságra vall az ilyen engedély kiadása. Mi több, embertelenség, hozzá népi értés, meg­gondolatlanság ez. Kifizeti ki? Aki po­tom pénzért megvette a csöveket? Vagy aki így intézkedett, felelőtlenül? Kötve hiszem. A városban járkálva, szomorúan meg kell állapítanom, hogy nem vigyáznak a drága pénzen létrehozott dolgokra. Itta fent említett példa, de felhozhatnám a Kossuth ut­cai járdát, az új postaközpontnál, me­lyet alaposan tönkretettek, s most cset- lik-botlík ott mindenki, de nem jut az i 1 letékesek eszébe, hogy a posta t felszó- lítsák a mielőbbi javításra. Erre (ez csak egy példa a sok közül) nem terjed ki a figyelmük, de a labdapálya körüli stabil fémkerítés lebontására igen. Amikor a város amúgy is szükös- ködik, miért nem az olcsóbb megol­dásokat, a célszerűeket választják? Nehéz megérteni. Jó lenne alapo­sabban körülnézni a Bajáért felelős vezetőknek. Nemcsak en bosszan­kodom a játszótér elleni brutalitás miatt, hanem az itt lakók túlnyomó része elítéli azt. Schmidt István Baja, Völgy utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom