Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 226. szám Árai 4,30 Ft 1989. szeptember 25., hétfő EMLÉKTÚRA DUNAVECSÉRE ÉS SZALKSZENTMÁRTONBA Irodalmi és közművelődési társaságok országos találkozója Kiskőrösön_______________________________ Az irodalmi társaságok a nehéz időkben is a kultúra és a hagyományok továbbvivői, gazdagítói voltak. Mennyivel hasznosabb lehet a mozgalom, e mai, új reformkorban, amikor a politika nem akarja korlátozni a közössegek munkáját, az öntevékenységet — mondotta dr. Oláh Pál, Kiskőrös tanácselnöke, az Országos Petőfi Sándor Társaság társelnöke szombaton, az irodalmi és közművelődési társaságok második országos találkozójának megnyitóján. Melyre 12 közösség fogadta cl a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívását s küldött delegációt Petőfi szülővárosába. A település művelődési központjában Vitányi Iván, az Országos Közmű­velődési Központ főigazgatója nyitotta meg az előadások sorát. Felidézte: milyen nagy léptékű változások zajlottak le hazánkban a hagyományalapí­tó, győri eszmecsere óta eltelt két évben. Hangsúlyozta, hogy, a számban egyre gyarapodó közművelődési irodalmi közösségeknek — melyek a plu­ralizmus kiteljesedése idején megszabadulhattak a direkt politizálás terhei­től — fontos szerepük van az oly sokat emlegetett civil íársadalom megte­remtésében. A magyar kultúra pedig csak gazdagodik minden újabb társa­ság zászlóbontásával. A délelőtt másik előadója Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója volt. Régi hagyomány mon­dotta —, hogy az irodalombarátok közösségei, emlékhelyek kutatói kiad­ványokban adják közre munkájuk újabb eredményeit; esetleg bemutatko­zási alkalmakat teremtenek induló tehetségeknek. Ez a fontos munka anyagiak hiányában az utóbbi években megakadt, lelassult. Mivel az egyesület sem képes közvetlen dotációval segíteni, fontos az újabb helyi források felkutatása, mecénások megnyerése, pályázatok kiírása vagy egy, a társaságok által fundált, kiadást segítő alap létrehozása. Az anyagi alapok megteremtése, kezelése és felhasználása témát részle­tezte, immár a pénzügyi szakember szempontjából Köteles Margit, a Pénz­ügyminisztérium osztályvezetője, sok hasznos tanácsot adva a jelenlévők­nek. A kulturális tárca mecénási lehetőségeiről, az anyagi feltételek javításá­nak lehetséges módozatairól, valamint aktuális közművelődési kérdésekről szólt Fodor Péter, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője is. Az oktatás korszerűsítésére, fejlesztésére juthat csak a központi pénzekből a következő években — mondotta —úgyhogy, ha a társaságok működni kívánnak a következő időszakban is, eredményes vállalkozásokba kell kezdeniük, melyekkel meg tudják teremteni működésük alapjait. Ilyen kezdeményezésekre már az országban számos helyen van példa — hangsú­lyozta a főosztályvezető. A delegációk elhatározták, hogy a jövőben igyekeznek megteremteni a (Folytatás a 2. oldalon) Ma tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt PoUtikai Intéző Bizottsága szeptember 25-ére, hétfőre össze­hívta a Központi Bizottság ülését. Javasolja a testületnek, hogy vitas­sa meg a kongresszusi beszámolót, foglaljon állást a párt programnyi­latkozatának tervezetéről, tájéko­zódjon a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és alakít­sa ki álláspontját a nemzeti megbé­kélésről. (MTI) Tudósítás a párt­értekezletekről BUDAPEST A területi elv szerint nem lehet lénye­gi álláspontokat kifejteni, érdemi vitát folytatni — ezt bizonyította az MSZMP budapesti pártértekezlete, amely szombaton kezdődött meg az MSZMP Budapesti Bizottsága politi­kai propaganda- és művelődési köz­pontjában. A főváros 180 ezres párttagságát képviselő több mint 400 küldött csak­nem 9 órás tanácskozás után úgy dön­tött, hogy míg korábban a kerületi kül­döttcsoportok szóvivőit hallgatták meg, a konstruktív vita kialakítása ér­dekében témakörönként alakítják ki álláspontjaikat, elsősorban az MSZMP programnyilatkozatáról, a párt alapszabály-tervezetéről, illetve a Történelmi utunk tanulságai című do­kumentummal összefüggésben. Ám ek­korra igencsak eljárt az idő. Az érdemi tanácskozásnak, rendha­(Folytatás a 2. oldalon) Megyei kiállítók az őszi BNV-n Vásárdíjak a sütőiparnak • Részlet a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat kiállításáról. Jobbol­dalt a fóliába csomagolt, BNV-díjas, konyhakész köményes buci. Sikerrel szerepelnek a 90., jubileu­mi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Bács-Kiskun megyei vállalatok, szö­vetkezetek. A fogyasztási cikkek e jelentős seregszemléjére ezúttal a ko­rábbinál jóval több külföldi cég hoz­ta el termékeit. Ugyanakkor a hazai résztvevők száma visszaesett. Nem így a Bács-Kiskun megyeiek, akik ezúttal is szép számmal vállalták a nemzetközi megmérettetést. A Bácska Bútoripari Vállalat a na­pokban szállított ki az Egyesült Álla­mokba két konténert, amely 350 da­rab díszes kandallóelőlapot tartalma­zott. A látogatók a bajaiak A pavi­lonbeli standján ezt az új terméket ugyanúgy megtekinthetik, mint a ta­valyi BNV-n formatervezési díjat nyert vitrines szekrényt. Nem messze innen a Kiskunhalasi Faipari Vállalat mutatja be a közel­múltban továbbfejlesztett kazettás ajtóit, ablakait. De kiállították a mozgatható zsalugáteres ajtókat is, amelyet az előkészületek után az idén tavasztól gyártanak szériaszerűen. Már az első napon sokan felkeres­ték a konkurens Bajai Épületaszta­los- és Faipari Vállalat standját, hogy megismerkedjenek a legújabb, „Du- naterm” típusú erkélyajtókkal, dísz­rácsos bejárati ajtókkal, faablakok­kal. A Kiskun Cipőgyár nagyrészt már a jövő évi modelljeit mutatja be. Kü­lönösen könnyű félcipőik, mintás csizmáik arattak sikert. A Habselyem Kötöttárugyár ha­talmas, mutatós standján szűkebb hazánk két gyáregysége is kínálja di­vatos modelljeit. A kecskeméti gyár női alsóruházati termékeit, a félegy­házi üzem pedig színes szabadidőru­háit, fürdődresszeit, melegítőit mu­tatja be. A Kecskeméti Zománc- és Kád­gyár -4- igazodva a hazai boltokban a közelmúltban megjelent külföldi csempék mintázatához — gránitha­tású fürdőkádat is készített. Standjü­kon ezt ugyanúgy megtalálhatjuk, mint a hagyományosakat. Esztendők óta visszatérő résztve­vője a BNV-knek a Dutép. A szoká­sos Dufa nyílászárók mellett ezúttal egy új szolgálatásukkal is megismer­kedhetnek a látogatók. Annak idején, 1983-ban, az ablakgyár beindulása­kor létrehoztak egy szerszámélező műhelyt, amelyhez a berendezéseket az Egyesült Államokból szerezték be. A műhely olyannyira bevált, hogy mára kiderült: az ablakgyár szerszá­mainak rendben tartása mellett ma­rad bőven szabad kapacitásuk. Ezt a szolgáltatást kínálják most más faipa­ri vállalatnak, néhány általuk élezett bonyolult szerszám bemutatásával. Az ízek pavilonjában, a 24-esben termett a legtöbb babér a Bács- Kiskun megyei cégeknek. A Kara­mell Kalocsai Sütő- és ÉdesiparíVál- lalat és a Kecskeméti Sütő- és Édes­ipari Vállalat NBV-díjat nyert Fidó szeletével, illetve konyhakész kömé­nyes bucijával. De nem vallott szé­gyent termékeivel a Bajai Sütő- és Édesipari Vállalat sem. A Kage (Kalocsakörnyéki Agrár­ipari Egyesülés) Paprika- és Kon­zervgyára rendkívül mutatós standot rendezett be. Paprikaluzéreik amelyek már messziről odacsalogat­ták a vendégeket alatt különböző fűszerpaprika-készítményeik, kon- zerveík és tésztáik is helyet kaptak. Ugyancsak ebben a pavilonban mu­tatja be gyártmányait a kecskeméti és a kiskunhalasi baromfi-feldolgozó vállalat. A VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) a K —20-as’ pavilonban teremtett lehetőséget tagjainak a be­mutatkozásra. Itt találkozhatunk megyénk néhány kisvállalkozójának termékével is. (Képösszeállítás a 3. oldalon) (G. B.) Új kárpitoscsarnok Nemesnádudvaron l&sjsz*** Új üzemcsarnokot avattak szombaton, a Blévisz (Bajai Lak- berendező és Vas Ipari Szövetkezet) nemesnádudvari telephe­lyén. Bár a szalagvágásra csak a hét végén került sor, valójában azonban már az idén július 1-jén megkezdődött a munka a kárpitosüzemben. Miként azt Simon Lajos telepvezetőtől megtudtuk, 57 millió forintos beruházással hozták tető alá az 1800 négyzetméteres alapterületű létesítményt. Az épületben komplett kárpitosüzem, energiaellátó rendszer, öltöző és fürdő kapott helyet. Jelenleg negyvenötén dolgoznak az új üzemcsarnokban, de a szakembe­rek, rövid időn belül, ennek a duplájára szeretnék „felfuttatni” a létszámot. A Blévisz kárpitos bútorai iránt az utóbbi időkben jelentősen megnövekedett a kereslet mind külföldön, mind pedig itthon. A nemesnádudvari beruházás éppen e növekvő igények kielégí­tését szolgálja. Jelenleg még nem alakították ki a teljes technoló­giai láncot. Ezért a szabászati és a varrodai munkákhoz besegí­tenek külső kooperációs partnerek is. Az esztendő végére ezt a hiányzó két technológiai sort is kiépítik a csarnokban. Ám a külső partnerek továbbra sem maradnak munka nélkül, hiszen a termelés teljes felfutásával nekik is jut bőven megrendelés. BŰNÖZÖK nyomában Mindent a családért? (3. oldal) MÁS NYELVEKET TANULNÁK AZ OROSZ SZAKOSOK Átképzendő tanárok tanévnyitója Az idegen nyelvek oktatásának reformját miszerint mindenki szabadon ÁT ADÁS ELŐTT A EAKITEEEKI ÖNTÖZŐFÜRT Vízpótlás olcsón Azt máris meg kell jegyezni: az ol­csóság viszonylagos. Ahhoz képest értendő, hogy mennyibe került volna a lakiteleki öntözőfürt megépítése, ha a Lakiteleki Szikra Tsz elfogadja az első kivitelező majd’ 140 milliós aján­latát, vagy ha dízel- helyett villany- motoros szivattyúkat üzemeltetnek. Mert akkor bizony az öntözőfürt e hét végén esedékes műszaki átadásá­hoz közeledve nem írhatnánk, hogy a beruházás teljes költsége 70 millió 700 ezer forint, amit versenytárgyalás után, fix összegű kivitelezési költsé­gért, a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat ma már mondható teljesített. (Folytatás a 2. oldalon) típusú berc-n­• Napjainkban már öntözik a silókukoricát a Waldhauser dezéssel. • Tíz atmoszférás nyomással kell üzemeltetni a szivattyúkat. megválaszthatja az általános és középiskolákban is, hogy melyik nyelvet akarja tanulni — csak helyeselni lehet. Ám a szakemberek egy részének meggyőződése, hogy e reform bevezetése körültekintőbb előkészületeket igényelt volna. Egyszerű­en arról van szó, hogy az iskolák jó része ma még csak orosz szakos tanárral rendelkezik. Vagyis hiába szeretne a diák angolul, németül, ne adj’ isteni, olaszul tanulni, felkészült szaktanárok híján ez változatlanul lehetetlen, az iskoláknak nagy részét tekintve. Kézenfekvő megoldásnak látszik hogy valóban az-e, majd az idő igazolja — az orosz szakos pedagógusok átképzése. Erre kínálnak lehetőséget azok az intenzív nyelvtanfolyamok, amelyeket közösen szervez Bács-Kiskun négy városá­ban a megyei tanács, a TIT megyei szervezete, illetve a helyi pedagógiai intézet. A tanévnyitót pénteken délután tartották, az MSZMP kecskeméti'oktatási igazga­tóságán. Az átképzéssel kapcsolatos részletekről dr. Buchalla Botondnét, a TIT megyei szaktitkárát kérdeztük. — Milyen nyelveket oktatnak ezeken a tanfolyamokon? Kecskeméten angolból és németből egy-egy osztály indul/ középiskolai, kettő-kettő pedig általános iskolai tanárok részvételével. — És a többi városban? — Kiskőrösön a német, Kiskunhalason az angol, Baján a német, az angol és az olasz nyelveket sajátíthatják el az általános iskolák orosz szakos pedagógusai. Sőt, a Sugovica-parti városban a középiskolákban oktató tanároknak is indul angolból egy osztály. — Összesen hány résztvevőt számolnak? — Mintegy száznyolcvanat. Ennek körülbelül a duplája volt a jelentkezők száma, mindenkit azonban még nem tudunk felvenni. — Mennyi a tandíj? — Semennyi. A tanfolyamok teljes költségét magára vállalta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, illetve a megyei tanács. — Ennek fejében mire kötelezik a hallgatókat? ;— Háromszáz óra után alapfokú, hatszáz óra után pedig középfokú nyelvvizsga letételére. Sőt, a középiskolai tanároknak, nyolcszáz óra után, már a felsőfokú vizsgára kell felkészülniük. Meggyőződésünk: ezek a vizsgák már megfelelő belé­pőként szolgálnak ahhoz, hogy azután főiskolán vagy egyetemen elvégezhessék a résztvevők a tanult idegen nyelvből a kiegészítő szakot. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom