Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 25. Tudósítás a pártértekezletekről A Gorbacsov—Thatcher tanácskozás után Újborünnep őszintén sajnálnám a nemesnádudvariakat, ha az időjárás nem lett volna kegyes hozzájuk. A község apraja-nagyja részt vett a tegnapi újborünnep előkészületeiben, tehát rengeteg munka és lelkesedés veszett volna kárba. Szerencsére nem így történt. A több ezer vendéget vonzó szüreti mulatság ragyogó napsütésben és kitűnő hangulatban zajlott le. A vaskúti fúvószenekar hangjaira vonult fel a menet, feldíszített szekereken kicsinyek, nagyok, a szép nádudvari sváb népviselet­ben. A fogatok között egy-egy menettánccsoport, a későbbi sze­replés sorrendjében. Hercegszántó, Sükösd, Császártöltés, Vaskút, Érsekcsanád, Szeremle, Érsekhalma és természetesen a helybeliek együttese. A máriavölgyi pincesoron felállított színpadon Hidasi Antal tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, köztük az NSZK-beli Neibsheimből érkezett, Werner Frank elöljáró vezette, testvérköz­ségi küldöttséget. Amint elmondta, szeretnék az adottságaikat az idegenforgalom fejlesztése végett jobban'kihasználni. A 150 éves török uralom után elnéptelenedett faluba 1724-ben érkeztek az első telepesek Stuttgart közeléből. A nemzetiségi lakosság ma is beszéli vagy érti a német nyelvet. A kapcsolatok szorosabbra fűzésével, kölcsönös látogatásokkal és a kisközösségi hagyomá­nyok felélesztésével törekszünk a lakosság indentitását megőrizni — mondta az elnök. Ezután régi szüreti mulatságok hagyományait felelevenítő szín­játék következett, melyben egy öreg szőlőprés is szerepelt, 100 esztendeje ellenére tökéletesen működött. A játék után átadták a borverseny díjait. Arany minősítést ketten érdemeltek ki, id. He­lyes András és ifj. Bély Béla, kékfrankos, illetve cserszegi fűszeres borával. A folklórműsort, melyben a menettáncban már említett együtte­sek vettek részt, ebéd szakította meg. Hely mindenkinek jutott: vagy hét-nyolcszáz pince lehet Nemesnádudvaron, és volt, ahol 40 vendégre is terítettek. Az este 8 órakor kezdődő,utcabálhoz a mecseknádasdi zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Úgy gondolom, hajnalig. G. Z. Népszavazási kezdeményezés — csak azért is? A Szabad Demokraták Szövetsége, amely — mint ismeretes — nem írta alá a sarkala­tos törvényekkel foglalkozó háromoldalú politikai tárgyalásokat lezáró megállapo­dást, népszavazást kezdeményezett e tárgya­lások vitatott kérdéseiről. A szövetség szeptember 22-étől 24-éig or­szágos tábort rendezett Sopronban országos és helyi vezetőinek, illetve szervezőinek rész­vételével. A jelenlévők egyhangúlag döntöttek a népszavazási kezdményezés mellett, s egyben meghatározták a népszavazással eldöntendő kérdéseket is. Állásfoglalásuk szerint az egész nép dönt­sön arról, hogy kivonuljanak-e az MSZMP- pártszervezetek a munkahelyekről, elszámo- janak-e a tulajdonukban vagy kezelésükben lévő vagyonról? Ugyanígy az egész ország mondjon igent vagy nemet arra, hogy csak a szabad választások után kerülhessen-e sor a köztársasági elnök megválasztására, s hogy feloszlassák-e a munkásőrséget? Emléktúra Dunavecsére és Szalkszentmártonba Rövid moszkvai munkalátogatását befejezve még szombat este elutazott a szovjet fővárosból Margaret Thatcher. A brit kormányfő a tárgyalásokról ki­adott hivatalos közlemény szerint mos­tani moszkvai tárgyalásaival a két or­szág legfelsőbb szintű vezetői között megkezdett párbeszédet folytatta. Margaret Thatcher ,— beleértve a díszebédet is — közel négy órát tár­gyalt Mihail Gorbacsov főtitkár­államfővel. Ezt megelőzően a két poli­tikus alig fél éve találkozott London­ban. A Szovjetunióban zajló átalakítás kapcsán Gorbacsov annak a vélemé­KOLOSTORT — ÚJ HELYEN A római katolikus karmelita rend szomba­ton amellett foglalt állást, hogy távolítsák el a volt auschwitzi haláltábor fala mellett épUlt karmelita apácakolostort. Antonio Morello atya, a rend római szóvi­vője hangsúlyozta: a karmelita rend úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani az 1987-ben kö­tött megállapodást és ennek jnegfelelően más helyen kell újjáépíteni a katolikusok és a zsi­dók között nemzetközi vitát okozó kolostort. A Vatikán a múlt héten, eddigi hallgatását megszakítva, hangoztatta, hogy a karmelita apácáknak nem a haláltábor fala mellett, ha­nem új helyen kell imádkozniok Auschwitz áldozataiért, s a Vatikán kész pénzügyi segít­séget nyújtani az új kolostor felépítéséhez. nyének adott hangot, hogy értelmetlen lenne egyszerre több fronton tevékeny­kedni. Legfontosabbnak a társadalom demokratizálását, a nyilvánosságot ne­vezte, amelyek lényegében a gazdasági és politikai átalakítás feltételeit terem­tik meg. Állást foglalt a következetes, kiegyensúlyozott, lépésről lépésre tör­ténő haladás mellett. A megbeszélésen szó volt a szovjet —amerikai kapcsolatok helyzetéről, a leszerelés problémájáról. Gorbacsov és Thatcher veszélyesnek nevezte azt a politikát, amely a másik ország bizton­ságára károsan hatna. TÁMADÁS JELCIN ELLEN A Borisz Jelcint pocskondiázó La Re- pubblica-cikk átvétele a Pravdában szemé­lyes támadás volt Jelcin ellen, azzal a céllal, hogy befeketítse a népi küldöttet, s gyengítse azt a kedvező visszhangot, amelyet egyesült államokbeli látogatása keltett. Az ügyről maga Borisz Jelcin vélekedett így egy lenin- grádi ifjúsági lapnak nyilatkozva. Jelcin megjegyezte, hogy a cikkátvétel tük­rözi a párton belüli folyamatokat, azt, hogy akadnak az átalakítást fékezni, megállítani akaró erők, amelyek nem a válságban lévő ország érdekeit nézik. A képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a moszkvai Puskin té­ren nyilvánosan elégettek több száz Pravda példányt. (Folytatás az 1. oldalról) gyó módon nem volt vitaindítója, se központi előadója. A felszólalásokból kitűnt, hogy a budapesti pártmozga­lom az MSZMP egységet kívánja, amelynek alapja a radikális reform, a gyors modellváltás, a következetes le­számolás a múlt hibáival. Többen utal­tak arra, hogy a pártértelmiség szerepe jelentősen felerősödött a közéletben, s elsősorban az MSZM P munkásszekció­jához tartozók arra mutattak rá, hogy a munkások döntő része reformpárti. A pártértekezleten számosán kifejez­ték azt a kívánságot, hogy az MSZMP tegye világossá: a múltból mitől és kitől határolja el magát. Követelményként hangzott el, hogy a reform kibontako­zásának akadályozói minél előbb adják át helyüket a fiatal szakembereknek. Október 23-ával kapcsolatban civili­zált megoldást sürgettek a küldöttek, hangsúlyozva, hogy a magyar tragédia évfordulóját a nemzeti megbékélés napjává kell tenni. A tanácskozás feladata volt — har­madik napirendi pontként — az MSZMP kongresszusára további húsz küldött megvalasztása. A késő éjszaká­ig elhúzódó választáson az első forduló­ban tizenegy küldött kapott mandátu­mot. Közöttük van Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Iványi Pál, a PIB tag­ja, a Központi Bizottság titkára, vala­mint Békési László pénzügyminiszter is. * PEST MEGYE Szombaton tartotta megyei pártérte­kezletét az MSZMP Pest megyei szer­vezete Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Az egész napos rendezvé­nyen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Hámori Csaba, a Politikai Intéző Bi­zottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára bevezető előadásában a többi között elmondta: miközben az ellenzéki politikai tömörülések aktivis­tái mindinkább ráébrednek a közös fel­lépés fontosságára, riasztó mértéket ölt az MSZMP akcióképtelensége, az ide­ológiai, politikai széthúzás, az elmúlt négy évtized hibás döntéseinek nyo­masztó súlya miatti bénító önvád. A közelgő kongresszus történelmi hi­vatása, hogy döntéseivel a társadalom előtt ismét hitelképessé tegye a szocia­lista, kommunista mozgalmat. A pártértekezleten felszólalt Nyers Rezső is, aki elmondta: a párt belső válságot él meg, jelenleg azonban túlju­tott a mélyponton, így a kongresszuson már a megújulásra fordíthatják erejü­ket a küldöttek. A pártelnök véleménye szerint olyan új partot kell kialakítani, amely nem tagadja meg értékeit, de más úton ha­lad előre. A munkahelyi pártszerveze­tekkel kapcsolatban Nyers Rezső kitért rá, nem az a kérdés, hogy kivonulni vagy sem, hanem, hogy szabad-e a munkások jogait korlátozni. E jogot nem szabad feladni, ám a politikai súlypontot a munkahelyekről a lakó­helyekre célszerű áthelyezni, mégpedig fokozatosan, a látszatát is elkerülve, hogy ez egyfajta visszavonulás lenne a párt részéről. BORSOD MEGYE Miskolcon, az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén megyei pártértekezle­tén 390 küldött és 136 meghívott vett részt. A megjelentek között volt Fejti György, az MSZMP KB titkára, a PIB tagja, valamint Major László, a Köz­ponti Bizottság szóvivője. A megyei partbizottság első titkára szóban egészítette ki az MSZMP me­gyei bizottságának beszámolóját az ed­dig végzett munkáról. A párttagság Borsodban a jövőt kedvezően befolyá­soló döntéseket vár, olyanokat, ame­lyek végrehajtása során szakítani lehet a korábbi hibás politikai mechaniz­mussal. A beszámolót vita követte, amelyben valamennyi felszólaló a múlt hibáit os­torozta, részben ismételve és alátá­masztva a megyei pártbizottság beszá­molóját. Sokan szóltak a borsodi ipar nehéz helyzetéről, ebben a kohászat, a bányászat súlyos gondjairól. A vitában szót kért Fejti György. Ki­jelentette: minden ellenkező állítással szemben Borsodban a reformgondolat yökeret vert. A pártnak szüksége van a izalomra, hogy korrigálhassa hibáit. Apárt nélkül jelenleg működőképes ko­alíció Magyarországon nem hozható létre. Ha az MSZMP kivonul a hata­lomból, fennáll a destabilizáció veszélye — hangsúlyozta. Az MSZMP-nek ké­pessé kell válnia a válság kezelésére. A pártértekezlet úgy döntött, hogy végleges személyi döntések meghozata­lára a második fordulóban, az országos pártkongresszus után, legkésőbb októ­ber 30-áig kerüljön sor. Addig, átmene­ti megoldásként, ügyvezető elnökség irányítsa az MSZMP Borsod megyei szervezetét. * NÓGRÁD MEGYE A salgótarjáni városi sportcsarnok­ban szombaton rendezték meg az MSZMP Nógrád megyei értekezletét, amelynek elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. A tanácskozás bizottságainak megvá­lasztása után döntöttek arról, hogy a pártértekezlet kétfordulós lesz. A má­sodik fordulóra az országos pártkong­resszus után, egy hónapon belül kell sort keríteni. A megyei pártértekezleten felszólalt Grósz károly, az MSZMP főtitkára is. A többi között kijelentette: eljött az idő, hogy a régmúlt hibái helyett mai hibáinkat vegyük számba, hogy megin­dulhassunk a gazdasági és politikai sta­bilizáció és kibontakozás útján. Ezzel összefüggésben leszögezte: ehhez szük­ség van epy olyan, marxi szellemű szo­cialista partra, amely magába tömörít­ve a munkásosztályt és szövetségeseit, képes az ország vezetésére. Ami a párt- szervezetek munkahelyi jelenlétét illeti, Grósz Károly állást foglalt amellett, hogy a kommunistákat ne tilthassák ki az üzemekből. Ugyanakkor támogatta, hogy a politizálás súlypontját fokoza­tosan a lakóterületekre kell áthelyezni. A vita után az értekezlet résztvevői négy kongresszusi küldöttet választot­tak meg. Elegendő szavazatot kapott — az 540-ből 514-et — Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. (Folytatás az 1. oldalról) társaságok érdekvédelmi szervezetét. Fölmérik a lehetőségét a közös akciók­nak, rendezvényeknek. A kiskőrösihez hasonló találkozókat pedig félévenként hívják majd össze. A tanácskozás résztvevői a vita lezá­rását követően megtekintették a házi­gazda, az Országos Petőfi Sándor Tár­saság éremkiállítását, s nem maradt el a már Győrben is nagy sikert aratott kiadványcsere sem. Petőfi szülővárosának vendégei teg­nap a megyei Petőfi-emlékhelyekre lá­togattak. Dunavecsén és Szalkszent- mártonban versek, prózai munkák idé­zésével megemlékeztek a költő kiskun­sági tartózkodásainak eseményeiről. A kirándulás végén, délben Petőfi Sán­dor szülőházánál elhelyezték a tisztelet, az emlékezés koszorúit. — F — van szükség, egy olyan pártra, amely­nek működési elve nem a demokrati­kus centralizmus, hanem az együttérző tagság közös döntése és egységes cse­lekvése. Hangsúlyozta, hogy az össze­fogás-mozgalom el kíván határolódni a bolsevik típusú párttól, lemond a pro­letárdiktatúra képviseletéről, a fenye­f 'ető fellépésekről, és el kíván határo- ódni azoktól, akik alapjaiban züllesz- tik a pártot. Türelmes, vitakész, min­denre figyelő pártra van szükség. Az összefogás ezert kíván munkálkodni. A párt munkahelyi szerveződéséről szólva elmondta, hogy a pártnak ott legyenek szervezetei, ahol az emberek élnek, dolgoznak és ahol választani fognak. Részt vett és felszólalt a tanácskozá­son Petress Sándor, a Munkások Mar­xista—Leninista Pártjának elnöke is. Ő azonban kérte, hogy a sajtó ne hozza nyilvánosságra felszólalását. ORMENYORSZAG BLOKÁD ALATT Leningrad második világháború alatti blokádjához hasonló a helyzet Örményországban — így jellemezte az ottani állapotokat az örmény Nemzeti Mozgalom egyik vezetője. Mint mondotta, a köztársasági törvényhozás azt fontolgatja, hogy a központi szervek fellépésének eredménytelensége esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul segítségért. A gépkocsi­közlekedés megbénult, mind komolyabbak a tömegközlekedés fennakadásai az üzemanyaghi­ány miatt, a helyi újságok továbbra sem jelennek rneg, az üzletek polcai üresek. A szovjet szakszervezetek központi lapja, a Trud vasárnap azt írta, hogy a hadsereg II— 76-os szállítógépei harmadik napja napi tíz járatot bonyolítanak le, hogy a legalapvetőbb igények kielégítéséhez nélkülözhetetlen üzemanyagot a fővárosba szállítsák. Barguzini ember, vagy mégis Petőfi? Szűkszavú jelentésben számol be az MTI arról, hogy kibővített nemzet­közi tudósbizottság ismételten megvizsgálta Ulan-Udében a Morvái vezet­te Petőfi-expedíció által talált földi maradványokat, amelyekről feltétele­zik, hogy Petőfi Sándor csontjai. A hivatalos jegyzőkönyvben — amelyet elküldték a moszkvai hatóságoknak — további 13 azonosító jelet írtak le. Kérdés, hogy ez elég-e. A tudósbizottságban egyébként nem voltak ott a Magyar Tudományos Akadémia szakértői. Pozsgay-interjú az olasz tévében Az MSZMP megváltoztatja nevét és nem lesz többé a bolsevik és a sztálinista hagyomány értelmében kommunista párt az októberi kongresz- szus után —jelentette ki Pozsgay Imre az olasz televíziónak adott, szomba­ton este sugárzott interjúban. Pozsgay — mutatta ót be az interjúkészítő — a magyarországi demokra­tikus megújulási folyamat egyik legfőbb kezdeményezője és a jövendő köztársasági elnöki poszt legesélyesebb jelöltje, aki azonban politikai pá­lyáját a Kádár-korszak idején kezdte. Miért fordult szembe korábbi meg­győződésével? „A kormányzati munkában szerzett tapasztalataim meggyőztek arról, hogy a Kádár-féle posztsztálinista, bár sok tekintetben liberális vezetési módszer ideje véglegesen lejárt — válaszolt az államminiszter. Sehol Kelet-Európábán, de itt Magyarországon semmiképpen sem tartható fenn tovább ez a politikai rendszer, amely a bolsevizmusból, majd a sztálini intézményrendszerből ered. Itt az ideje, hogy változtatva, teljesen új útra lépjünk: demokratikus pluralista rendszert építsünk ki. A szocializmus nem lehet felülről, kényszerrel bevezetett reform, hanem a népnek magának kell azt választania, a legnagyobb szabadságban — fejtette ki. Pozsgay Imre a továbbiakban hangoztatta: a párt küszöbönálló kong­resszusán alapvető döntéseknek kell születniük. „Igyekszünk megőrizni a történelmileg kialakult kommunista hagyományokból azt, ami érték, ugyanakkor meg kell változtatni a párt egész szervezeti rendjét. El kell végleg vetnünk a demokratikus centralizmusnak nevezett szervezési elvet. Mi a nyugat-európai szocialista pártokkal érzünk rokonságot törekvése­inkben. Az MSZMP egyszerűen szocialista pártnak fogja nevezni magát, és nem lesz többé kommunista, legalábbis nem a szó hagyományos, sztáli­nista értelmezésében. „A lengyel példa nem térít el bennünket elhatározásunktól, hogy vállal­juk a megméretést, és teljes egészében a választók döntésére bízzuk az ország jövőjét és kormányzását” —jelentette ki Pozsgay s hozzátette: ha az októberi kongresszuson nem a reformisták győznek, és elmarad a párt szükséges átalakulása és megújulása, ő személy szerint nem marad tovább egy elöregedett szervezetben, es kilép. Vízpótlás olcsón (Folytatás az 1. oldalról) * Ugyanis az 1400 hektár öntözését lehetővé tevő nyomásközpont, a területet behálózó föld alatti csőrendszer és a hidránsok elkészültek, s csak az „utolsó simítások” vannak hátra az átadásig. A Tiszától két kilométer hosszú nyílt csatornán vezették el a vizet a szivattyúállomásig. A csatornát célcsoportos beruházásból a Szolnoki Vígügyi Igazgatóság építette, s a kezelője is a vállalat marad. Háromszáz hektár szőlő- és gyümölcsültetvény, valamint 1100 hektár szántóföldi kultúra — lucerna, siló- és takarmánykukorica, szója, búza — öntözéséhez (ha mind a hat szivattyú egyszerre működik) a rendszer másodpercenként 450 liter vizet képes kijuttatni, a 13, Waldhauser típusú vízszóró berendezéssel. Egy-egy Waldhauserrel négyszáz méter hosszú és 76 méter széles, tehát mintegy három hektár területet tudnak esőztető módon megöntözni. A beruházás elsősorban a termésbiztonság érdekében történt. Ezen a vidéken éppen a tenyészidőszakban csekély a csapadék, átlagosan csupán kétszáz milliméter. A most átadásra kerülő öntözőfürtről, újabb föld alatti vezeték kiépítésével — amelyet jövőre készít el a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaság lakiteleki üzemegysége —, csaknem kétszáz hektár szőlő és gyümölcs öntözése is lehetővé válik. Cs. I. 00 Az MSZMP Összefogásáért Mozgalom tanácskozása Vasárnap az MSZMP Politikai Főis­koláján megkezdődött az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom első országos értekezlete. A résztvevők elé ke­rült az MSZMP közelgő kongresszusá­nak dokumentumtervezete. Az ezzel kapcsolatos, erősen kritikus előterjesz­tést a mozgalom szakértői — Hoch Ró­bert, Lórát Károly, Udvarhelyi László, Thoma László, Rajcsáuyi Péter, Szerda­helyi István, Kemény László — készítet­ték. Eszerint célszerű lenne, ha a párt programnyilatkozat-tervezetének beve­zetőjeként közzétett „Történelmi utunk tanulságai” című összegzést nem tárgyal­ná a kongresszus, csupán annak egyik háttéranyagaként szerepelne. A mozgalom tanácskozása elé került állásfoglalás-tervezet szerint az MSZMP kongresszusán, a programjel­legű dokumentumok megvitatása so­rán, a vita súlypontját a történelem kérdéseire kell helyezni. De nem első­sorban az események vizsgálatára, ha­nem inkább arra, hogy a hasznosítható tapasztalatok, tanulságok beépüljenek a végleges programba. Kemény László, a tanácskozás elnö­ke, a Politikai Főiskola rektorhelyette­se a vita indulásakor, s mivel szükség volt rá, azután is több alkalommal arra kérte a felszólalókat, hogy szélsőségek­től, indulatoktól mentesen fejtsék ki véleményüket, mondják el észrevételei­ket, s inkább azokat a konstruktív gon­dolataikat adják közre, amelyek azok­ra az elvi alapokra hívják fel a figyel­met, amelyeknek segítségével megvaló­sítható lehet a párt különböző plat­formjai közötti elvi állásfoglalás. Berecz János arra hívta fel a figyel­met, hogy a tanácskozás ne minősítse az országos párttisztségviselőket, hi­szen minden személyt minősíti saját programja. Beszélt az Összefogás- mozgalom megjelenésének szükséges­ségéről, majd összefoglalta az alapelve­it. Nézetei szerint a mozgalom a szocia­lista társadalom eszményeit felvállalva, a marxista szellemi örökség, a tudomá­nyos szocializmus alapján a párt tagsá­gát kitevő nagy többség az összetartá­sáért kíván dolgozni. Teszi ezt azért, mert úgy látja, hogy az ellenzék és a párton belüli szélsőséges reformerők szét akarják verni az MSZMP-t. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen pártot is akar az MSZMP összefogásáért Mozgalom, az volt Be­recz János válasza: a tagság pártjára Baker és Sevardnadze sajtóértekezlete A szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozást záró szombati sajtóértekez­leteken James Baker és Eduard Sevardnadze egybehangzóan igen sikeresnek minősítették tanácskozásukat, bejelentve: 1990 késő tavaszán megrendezik a csúcsértekezletet. A két miniszter nagyra értékelte, hogy a kölcsönös engedmények alapján jó remény van a haladásra a hadászati fegyvereket megfelezni hivatott genfi STARTT- tárgyalásokon. A szovjet fél immár hajlandó akkor is megkötni a szerződést, ha nem állapodnak meg az űrfegyverek eltiltásában. Míg az űrfegyverkutatás, e kutatás eredményeinek kipróbálása megengedett, a fegyverek telepítése nem. Moszkva abból indul ki, hogy Washington továbbra is megtartja az 1974-es ABM-szerződést, amely tiltja e fegyvereket. A Szovjetunió maradéktalanul lesze­reli krasznojarszki radarközpontját, amely az amerikai vélemény szerint sérti az ABM-egyezményt. Amerikai részről elálltak a korábbi igénytől, hogy tiltsák el a mozgatható indítóállású rakétákat (amelyekkel eddig csak a Szovjetunió rendel­kezik). A Szovjetunió elfogadja az amerikai célt, hogy a bécsi hagyományos haderő­csökkentési tárgyalásokon 6-12 hónap alatt dolgozzák ki a megállapodást, mon­dotta Sevardnadze. Javasolta: hívják össze 1990 második felében a 35 ország államfői konferenciáját, meggyorsítandó a megállapodást. Baker ettől elvben nem zárkózott el, de a kérdést a bécsi tárgyalások haladásától tette függővé. Bécs fontos vitás kérdésében, a harci repülőgépek ügyében a Szovjetunió hajlik részle­ges kompromisszumra a támadó és a védelmi jellegű gépek csökkentésében, míg az amerikai álláspont változatlan: a gépeket kapacitásuk, nem hadrendbe állítá­suk alapján kell osztályozni. Eduard Sevardnadze igen jónak, építőnek minősítette a tárgyalásokat és viszo­nyát amerikai kollégájához. Hangoztatta: időszerű volt a csúcstalálkozó kitűzése, hiszen az hasznos eszköz az áttöréshez a legfontosabb területeken. Az MTI tudósítójának kérdésére: szóba került-e Lengyelország és Magyaror­szág amerikai támogatásának ügye, Baker elmondotta: Washingtonból Wyo- mingba vezető négyórás repülőútjukon foglalkoztak behatóan ezzel a kérdéssel. Szóba került az NDK-ból kivándorlók ügye is, mondotta, egyúttal célozva arra, hogy nem tekintik időszerűnek a német kérdés újramegjelenéséről beszélni. Egyéb­ként a német vonatkozású megbeszélések bizalmas jellegére hivatkozva nem kívánt többet mondani. A tárgyalásokról vasárnapra virradó reggel kiadott közös közlemény rámutat: közös cél egy szilárdabb, építő, tartós viszony megteremtése, amelyben a nyíltság, az együttműködés lép a bizalmatlanság és a versengés helyébe. YSZ-tag az Európa Tanácsban? A varsói szerződésbeli tagság nem lehet akadálya az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak abban az esetben, ha az adott ország pluralista demokráciát és többpártrendszert alakít ki, s tiszteletben tartja az emberi jogokat — fejtette ki az MTI kiküldött tudósítójának adott interjújában véleményét Anders Björck, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke, majd hozzáfűz­te: Magyarország az elsők között lehet azok sorában, akik a 90-es években elnyerhetik az ET teljes jogú tagságát is — mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom