Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
1989. július 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Pillanatok Kádár János életéből HÁZHELYEK FILLÉREKÉRT Vádirat a kécskei telekpanama ügyében Tizenöt sűrűn gépelt oldalnyi az a vádirat, amelyet a Kecskeméti Városi Ügyészség nyújtott be a bírósághoz a tiszakécskei telekpanama ügyében. Nem kevesebb, mint 73 tanút kívánnak megidéztetni — alighanem tehát hosszadalmas perre készülhetnek föl a megfigyelők. Ezek pedig nyilván sokan vannak, hiszen a tiszakécskei ügyek fejleményei mára már az egész ország lakosságát érdeklik, vélhetően azért, mert ezekben kicsiben (azazhogy nem is olyan kicsiben) egy régi mechanizmus működése tanulmányozható a maga végtelen teljességében. Az ügyészség —- a különféle korábban végzett vizsgálatok és dokumentumok anyagának áttanulmányozását követően — három személyt vádol hivatali visz- szaélés bűntettével és más bűn- cselekményekkel. Dr. Kisjuhász Gyulát (Tiszakécske, Liszt F. utca 3.) dr. Petrezselyem Lászlót (Tiszakécske, Babits M. u. 31.) :— mindketten a tiszakécskei tanácsnál dolgoztak, ám a botrány kipattanása óta elbocsátották őket — és Marton Tibort (Kecskemét, Csongrádi u. 25.) aki1— a vád szerint vesztegetett. Kifogásolható telekügyeket (alighanem az elévülés miatt) csupán az elmúlt öt esztendőben vizsgáltak ki a hivatalos szervek. Az eladható, illetve tartós használatba adható telkek kezelői jogát a kécskei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolta (családi házas beépítésről, illetve üdülőtelkekről egyaránt szó van), s döntött bizonyos kedvezmények megajánlásáról is (az ügyészségi vádirat szerint önmagában ez is ellentmondott a szabályoknak). Hadd idézzünk egy bekezdést szó szerint a vádiratból: „A jelen vád tárgyát képező időszakban, 1984. évtől 1988. évig bezárólag a vb-döntések előkészitése során a tevékenységet végző I. rendű dr. Kisjuhász Gyula vádlott hivatali kötelességeit megszegve — nem követte, hanem sorozatosan megszegte — túlnyomórészt néhai Miskó István utasítására -— a szabályzat előírásait, az előkészítő munka nem az előírt rendben folyt, a környezettanulmányozó bizottság nem is működött, a támogatottak többségének jövedelmi viszonyai nem hitelesen igazoltak, munkáltatói nyilatkozatokat nem szereztek he, a támogatásra javasoltak — több esetben egyedülállók — rászorultságát csak esetenként vizsgálták, akkor sem kellő mértékben, sok esetben pedig az előterjesztések iktatott kérelem és más ügyirat nélkül készültek, és a szabályzatban előírt feltételeket sem tartották be, mindezért az előterjesztések egyáltalán nem voltak megalapozottak, esetenként pedig kifejezetten jogszabálysértőek voltak. Az összesen 78 kedvezményes telek ügyben az egyes keletkezett ügyiratok egyike sem, s így a kedvezmény nyújtása sem felel meg a szabályzat előírásainak sem tartalmi, sem formai téren, így az I. rendű Kisjuhász Gyula és a II. rendű dr. Petrezselyem László vádlottak jogszabálysértő megatartásai folytán a juttatásban részesítettek jogtalan előnyhöz jutottak. Maga a telek- értékesítési gyakorlat — összegzi a vádirat — államigazgatási eljárási jogi szempontból elfogadhatatlan, ellenőrizhetetlen volt. Kirívó, egyértelműen súlyos jogszabálysértésnek minősíti a vádhatóság például az akkor még nem is Kécskén lakó és dolgozó, gyermektelen Ádám Nándor telekhez juttatását (néhai Miskó István előterjesztésére a vb egy (1) forintos négyzetméterenkénti árat szavazott meg a .számára, ám végül még ennyit sem fizetett: 849 négyzetméterért 236 Ft-ot), és ugyanígy jellemzik az akkor 20 éves ifj. Tóth Sándor telekügyét. (Zárójelbe kívánkozó, de lényegi megjegyzés: ifj. Tóth Sándor — vajon ki állhatott mögötte? úgy kapott telket, hogy kérelmet be sem nyújtott, s bár a telket 1983-ban megkapta, csak 1986. november 26- ,án ment hivatalos kérelmével az elnökhöz — 311 forintért meg is kapta — aznap!!! — a 311 négyszögöles telket, kell-e mondani, hogy a vb-határozat nélkül.) Angyal Zsuzsanna — és ő vajon kinek a valakije??? — még egyedülállóként, kizárólag szóbeli kérelmére, bármiféle előkészítő irat nélkül kapott 1969 négyzetméteres házhelyet 547 forintért. Ezek után a jogérzékkel bíró olvasóban talán fölmerül a kérdés: és ezekkel az égbekiáltóan alacsony áron megvett telkekkel (és tulajdonosaikkal, netán a protezsálókkalü!) mi lesz? Alighanem semmi sem lesz: kaptak egy tanúkénti kihallgatásra szóló idézést és élnek nyugodtan. A vádhatóság a maga részéről — szigorúan a törvény betűje és szelleme szerint — az eddigiek alapján a három említett 'személyt tartja bűnösnek. Kizárólag őket. A közvélemény szeretne hinni abban, hogy az igazság végül is győzni fog. Ballai József I V A József Attila utca egyik oldala fiatal, itt tavaly hét új ház épült. A negyvenöt előtti négy uradalomból már csak nyomok vannak. Urbanovszky AI berték is régóta bent élnek, ma már mindketten nyugdíjasok. Látja, azért mégsincs megállás, az idő így is telik mondja a házigazda. Ili szinte mindenki önellátó, a ház körül megterem minden. Csak győzze az ember energiával. — Ez a nagy körtefa — veszi át a szót az asszony — már 1901-ben is öreg volt, de még ma is terem ... és szerencsére mi is bírjuk még a munkát. Két gyerekünk közül a lány is itt telepedik le. Nézze, ott, az utca újabb részén, ahol a virágok virítanak .. . ... és nemcsak a József Attila utcában. Mátélelkén, amerre a szem ellát, a házak előtt a gyümölcsfák között szinte mindenütt rózsabokrok pompáznak. Rend- és lisztaságszerető emberek laknak erre. A korábbi évben azért döntöttünk úgy, hogy harmincezer forintért rózsatöveket vásárolunk. És szétosztottuk folytatja a tanácselnök. — Egyébként a társadalmi munkában is szót értünk.* A legtöbb út, járda építésénél segítettek. Érdemes megnézni a horgásztavat és kör• A párthá/ból lett varroda itthon tartja a lányokat, asszonyokat. (Walter Péter felvételei.) • Társadalmi munkával készült a horgásztó és környéke. (Balra.) PARTHAZBOL VARRODA — ÖSSZEFOGÁSSAL HORGÁSZTÓ, ÚT, JÁRDA A huszártiszt birtokán szorgos emberek élnek nyékét, a zöldövezetet. Azt 1985-ben félszáz- ny.i lelkes horgász szövetségbe tömörülve, két hektár területen alakította ki. Egy parkgondozót is foglalkoztatunk. Persze, hiába dolgoznék én, ha az itt élők nem becsülnék a környezetet. Látja, a kiFalunézőben • Urbanovszky Alberték is régóta bent, a faluban élnek. Mint a legtöbb lakó, ők is önellátók, nyugdíjaskorban is. Mátételkén Mária Terézia idejében, 1740-ben Piukovics János huszártiszt valamilyen módon kiérdemelt 4444 kataszteri hold területet. A kiszemelt ajándék Bács- Kiskun déli részén az akkori Math'eo- vics, ami nem más, mint az 1930-as években községi szavazással átkeresztelt mai Mátételke volt. E rövid történet mesélője a névrokon Piukovics Béla, aki 1971 óta társadalmi tanácselnök a községben. Munkahelye a Tataházi Petőfi Tsz.- Akár kerékpáron is mehetnénk állapítom meg Mátételkéről Tataházára átjövet, célozva a két település közelségére.- Azért építettük tavaly a két községet összekötő, mindössze két kilométer hosszú kerékpárutat. A felső tagozatos gyerekek a,körzetesítéssel átkerültek Tataházára. így nekik is biztonságosabb a közlekedés. Szerencsére már megszűnt az elvándorlás, és az ingázás is kevesebb. A hetvenes években még több mint ezren éltünk Mátételkén, az utóbbi időben nyolcszáznál megálltunk. Mire az elnöktől azt is megtudom, hogy a tataházi téesz mátételki állattenyésztő telepének a vezetője, át is. érünk a községbe, először a íányok- asszonyok munkahelyére. A fiatalok megtartására alakítottuk ki a varrodát —- folytatja „idegen- vezetőm”. — Úgy kalkuláltunk, ha a szebbik nem itt talál elfoglaltságot, akkor a másik is csak igyekszik közel maradni. Jól számítottunk. A varroda újnak tűnik. Rajta a tábla: Szegedi Ruhagyár Bácsalmási Gyárának mátételki üzeme. Egyébként az épület tavaly még pártház volt, tudom meg kísérőmtől. A két műhelyben minden gépasztalon kék anyagok. Császár Zoltánná meós elmondja, a napi norma 250-280 munkaköpeny megvarrása. A kiszabott árukat szalagrendszerbcn állítják össze, s ki-ki ügyességéhez mérten keres, meri normában fizetik őket. Korábban én is Bajára jártam dolgozni. Közben megszületett a gyermekünk, azért választottam a közelséget. Ő az. óvodában, én meg itt. Nem kell korán jönni, háromnegyed négykor hazamehetek. A borítékban pedig, mint betanított munkásnak, csak van néhány ezer forint. A kollektíva jó, idevalósi mindenki, harmincötén vagyunk. A varrodától nincs messze a faluközpont, hiszen alig több mint háromszáz házból áll a község, ahonnan a legközelebbi város, Bácsalmás nyolc kilométerre van. Az autóbusz-közlekedés sűrűsége ezzel is magyarázható, hiszen itt nincs fodrász, cipész, ruházati, bolt. Azaz, a szolgáltatás skálája mindössze egy vegyes üzlet, az italbolt és a posta. A bajai Gelka összegyűjti a javítanivalót. Az orvos heti egy alkalommal jön, Tataházáról. A községfejlesztésben ezért is szerepel egy szolgáltatóház építése, ahová csak akad mester is, hiszen segítik a letelepedni szándékozókat. Igaz, foghíjtelek már nem sok van, de hamarosan újakat osztanak közművesítetten: vízzel, villannyal és gázvezetékkel. Ez utóbbi! már 1976 óta használják. helyezett szemetesedények sem hiábavalók. Útközben ellátogatunk a téesz tavaly épült vágóhídjához, ahol több mint tíz férfit tudnak foglalkoztatni. Megtudom, hogy a falubeli idősebb korosztály is jól érzi magát, jók a családi kapcsolatok, amellett a tanács is rendszeresen odafigyel rájuk. A rászorulóknak évente több mint negyvenezer forint segélyt osztanak szét. A község legfiatalabbjai is biztos helyen vannak, nekik, az alsósoknak helyben a napközis iskola, a piciket pedig az óvoda várja. A lokálpatrióta tanácselnöknek időközben már régen lejárt a munkaideje, ám még meghosszabbítja azzal, hogy elkísér Tataházára. A két kilométer távolságot ő napjában többször megteszi. Hajnaltól késő estig bárkinek, bármiben szívesen áll rendelkezésére, és ahol, amiben tud, készségesen segít. Öröm itt élni búcsúzik —, még ha akadnak is gondok, melyeknek a megoldásában együtt a két falu. Pulai Sára • A faluközpont a Kossuth utcában. • Vigh Imre szépkúti tsz-elnökkcl és Veres Péter íróval. • A Lenin-békcdíj átvételekor. • A fővárosi Kender-Juta Gyárban. • A Kremlben Gorbacsovval. • Feleségével. (MTI-fotók)
