Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 14. A felvilágosodás forradalma 1789. július 14-én a párizsi nép lerombolta a francia önkényuralom nagyomis valóságos szimbólumát, a börtönként szolgáló Bastille-t. A Nagy Francia Forradalom már az első napokban több volt, mint a hagyományos városi szegénylázadások, melyek korábban oly sok gondot okoztak a királyi hadseregnek. A városi plebejus tömegek élére állt e megmozdulásban a felvilágosodás értékeit magáénak valló középosztálybeli értelmiségi réteg, hogy a nagy gondolkodók — Rousseau, Voltaire, Montesquieu eszméi túllépjenek a szalonpolitizálás keretein. A kisemberek lelkesedése eltörölte a kiváltságokon nyugvó nemesi rendszert. Helyébe azonban nem egy demokratikus berendezkedés lépett, hanem a korábbihoz némely vonásában hasonló, bár más alapokon nyugvó rendszer alakult ki. A hatalom ismét kevesek - a nagyburzsöázia — kezébe került, ahol a szabadság- jogokat nem az egyenlőség és testvériség nevében, hanem a vágyód nagyságának arányában mérték. így újból csak a jogfosztottság jutott osztályrészül azoknak a tömegeknek, amelyek végig harcolták a forradalom kemény esztendeit. Azonban a Nagy Francia Forradalom a társadalmi és politikai emancipáció hosszú, többször megtorpanó, de visz- szavonhatatlan folyamatát indította el. A forradalom következtében a társadalmi fel- emelkedés lehetősége már nem tűnt hiú reménynek. A kisembert lázba hozta az addig példátlan eset, hogy egy másik kisember — a francia helyesírást pocsékul ismerő, ráadásul korzikai származású Napóleon — az ismeretlenből kiemelkedve előbb a franciák császárává, majd Európa urává tudta magát felküzdeni. A sors iróniája, hogy a káplárként induló Napóleon megadta a francia nemzetnek a nemzeti felemelkedés karddal és ágyúval övezett dicsőségét, miközben elvette a forradalom népétől a „szabadság, egyenlőség, testvériség” nagy álmát. A „demokráciacsinálás” már kétszáz éve folyik kisebb- nagyobb megszakításokkal Franciaországban. Négy forradalom és a velük járó megtorlások. Öt köztársaság, tizenöt újra szövegezett alkotmány jelzi a polgári demokrácia széles körű kifejlődésének nehézségeit. A „demokráciacsinálás” módszerei az idők folyamán változtak. Míg a XIX. században Párizs utcáin háromszor építettek barriká- dokat a felkelők, addig a XX. századra megváltozott a helyzet. A társadalmi fejlődés hívei és ellenfelei egymással kiegyezve az utcáról a parlamentbe vonultak be, hogy civilizáltabb módon, nézetekre és érvekre támaszkodva a szavak — és ne a szuronyok — erejével győzzék meg egymást. Áldozatok természetesen ezután is voltak. Pártok, politikusok, eszmék kerültek a történelem süllyesztőjébe. Emléküket azonban nem sírkeresztek vagy tömegsírok jelzik, hanem memoárok és történelmi monográfiák. Ma kelet-európai sorskérdéseink egyike az, hogy elju-' tottunk-e a „demokráciacsinálás” XX. századába? Azaz a fegyverek kritikáját fel tudjuk- e váltani a békés, de előremutató kritika alkotó ‘fegyverével? Képesek vagyunk-e elsajátítani a politikai tolerancia bonyolult, idő- és türclemigé- nyes eszközét vagy a barbá- rabb, bár jóval egyszerűbb kardesörtetés meggyőző erejéhez nyúlunk vissza? Látni kell azonban, hogy ez utóbbi csak ideiglenes megoldásokhoz vezet szerte a világon. Az áldozatokból mártírok lesznek, a mártírokhoz kegyhelyek kapcsolódnak, a kegyhelyeket emberek látogatják. Előbb kevesen, később többen s megint minden kezdődik elölről, hisz a problémákat szuronyokkal megoldani nem lehet, legfeljebb eltussolni. E körforgás lejátszódott Magyarországon, Lengyelországban, s nem kerülhetik ki más országok sem. Ma hazánk helyet kér a civilizált országok körében. Ehhez azonban a demokratikus fejlődés olyan mindenekelőtt technikai — elemeit kell elsajátítanunk, melyek társadalmi berendezkedéstől függetlenek. Ilyen a törvényhozó, a végrehajtó és a birói hatalom szétválasztása. Vagy a társadalmi tagozódás alapján történő népképviselet megvalósítása. Olyan új típusú legitimációs rendszer kiépítése szükséges, amely elégséges politikai tartalékot biztosít a gazdasági szerkezetváltás nehéz évei alatt is. A „demokráciacsináláshoz” előregyártott receptek nincsenek. Csak kiizzadott, egymástól különböző nemzeti demokráciák léteznek, de pont ezért illik mindegyik demokrácia az adott nemzet testére. Barta Zsolt Másfélmilliárd köbméter víz Öntözésre és halastavakhoz Magyarország a feltételes öntözési zónába tartozik. Ez azt jelenti, hogy területén tulajdonképpen öntözés nélkül is lehet termelni. Csak nem gazdaságos. Azt, hogy milyen mértékű öntözésre van szükség az adott időben, a téli csapadék, a tenyészidőbeni csapadék, és az időbeni eloszlás határozza meg. Az utóbbi hét száraz, aszályos év miatt nagy figyelmet fordítunk az öntözésre. Most az öntözéses terület nagysága és az öntözés mennyisége egyaránt növekvőben van. EGY KÖNYVRŐL De ki öli meg a kiskirályokat? Régóta dédelgetek magamban egy regényötletet, hogy tudniillik megírom egy elképzelt főszerkesztő kitalált viselt dolgait, mindent csapongó fantáziámra bízva. Ha valaki magára ismerne, az nyilván fatális véletlen lenne. Ebben a könyvben ezt az elképzelt főszerkesztőt aztán felruháznám — tényleg csak magamtól — diktatórikus, hogy ne mondjam, sztálinista vonásokkal, elmesélném, hogy legjobb ivócimboráját —- főnöki kinevezése után — csak elvtársként szólította és hívatta magához, meg kitalálnék olyanokat, hogy újságját és beosztottait képviselői karrierje érdekében használta föl, meg még az is eszembe jutott, hogy olyan lenne ez a főszekesztő, aki a tőle négy méterre eső titkárnőjének telefonálna, hogy az telefonáljon a tőle ugyancsak négy méterre eső újságírónak, mert hogy hívatja őt ez a bizonyos kitalált főszerkesztő. És akkor hangulatfestésként leírnám, hogy e főszerkesztő uralma alatt a szerkesztőség olyan lett volna, mint egy koncentrációs tábor és á hölgyek kisírt szemmel és az urak fogukat csikorgatva oldalaztak volna a folyosón, és akkor már semmi nem tartana vissza attól, hogy végképp elrugaszkodjam a valóságtól és meseszerűen leszögezzem: ennél a főszerkesztőnél szolgaibban senki nem leste ura parancsait. Mondom, ez lett volna az ötletem, de késő. A napokban ugyanis Sztrapák Ferenc magánkiadásában megjelent Sztrapák Ferenc könyve, mely egy elképzelt megye képzeletbeli újságja kitalált főszerkesztőjének fiktív naplórészleteit tartalmazza —- és ha valaki mégis ráismerne valakire, az a véletlen műve. E könyvben tulajdonképpen arról van szó, hogy e kitalált főszerkesztő, akit név híján nevezzünk az Igazság Bajnokának, a csúnya első titkár ellenében nem tudta kivívni a nagy magyar igazságot. Minthogy puszta fikcióról van szó, a szerző nyilván véletlenül vette könyvébe létező emberek létező neveit, de erről szó se essék! E fő- szerkesztőnek — aki nem győzöm hangsúlyozni, a fantázia szülötte, csakúgy, mint az első titkár — nem sikerült kivívni az igazságot, pedig beosztottjai vérét adta volna érte. így a klasszikus dramaturgia szabályai szerint és ahogy a brezsnye- vi időkben szoktak — meghason- lott. A könyvben egyébként rendkívül informatív hirdetéseket lehet olvasni — ahol szaunában játszódik a cselekmény, ott a vízmű, ahol isznak, ott valamelyik állami gazdaság ajánlja magát. Ez egyértelműen a szerkesztő keze munkáját dicséri. . A könyvvel kapcsolatban, melynek címe: De ki öli meg a kiskirályokat?, nem szabad megfeledkezni egy vitathatatlan tényről: nyolcvankilenc forintba kerül. Hámori Zoltán Kovács Józsefné, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főelőadója tájékoztat a hazai mezőgazdasági vízhasznosításról. — Mekkora területet öntöznek ma Magyarországon ? — Öntözésre berendezett területünk 213 ezer hektár. Az 1980-as évek elején jelentősen csökkent az öntözött terület 410 ezer hektárról 198 ezer hektárra —, mert kisebb lett az állami támogatás, a beruházási lehetőség, és a rendelkezésre álló pénzt rekonstrukcióra fordították. Az öntözött terület most ismét nő. Tavaly óta 12 ezer hektárnyival. — Sok ez a 213 ezer hektár vagy kevés? Ez a 213 ezer hektár nem annyi. Több is, meg kevesebb is. — Hogyan? — Úgy értve, hogy van 213 ezer hektár főműves, intézményes, államilag szavatolt, felszíni vizekből ellátott területünk. És ezen kívül van 94 ezer hektár főmű nélküli, tározók, vízfolyások melletti, az üzemek saját erejéből öntözött föld. Ennyivel tehát több az öntözött terület. De ez nem jelenti azt, hogy ekkora területet meg is öntöznek. A 213 ezer hektár főműves öntözésre alkalmas föld 80 százalékát, 180 ezer hektárt öntöztek tavaly, csak ennyire volt szükség, mert például volt elegendő eső. A 80 százalékos kihasználtság nemzetközi összehasonlításban is jó. — Hogy aránylik az öntözött terület nagysága a megművelt földekhez? A 6,7 milliárd hektárnyi művelt földterület 4-5 százaléka öntözött. Ez nem sok. De az öntözött területek megoszlását figyelembe véve más a helyzet. A mezőgazdasági termelés 40 százalékát olyan üzemek adják, ahol meghatározó az öntözéses gazdálkodás. Persze vannak olyan növények — szója-, rizs-, vetőmag-, szaporítóanyag-, ültetvény —, amelyek öntözés nélkül nem is termelhetők. S növeli az öntözés fontosságát éghajlatunkban a várható felmelegedési folyamat, az üvegházhatás. Az lenne jó arány, ha a megművelt terület 20 százalékát öntöznék. — Mennyi vizet használ a mezőgazdaság? — Öntözésre 390 millió köbmétert évente. Halastavakhoz — mert ez is mezőgazdasági vízhasznosítási terület — 320-350 millió köbmétert évente. (A 27 ezer hektár halastavunkból 19 ezer hektár főmüves,-a többi enélküli.) Öntözésre és halastavakhoz összesén másfél milliárd köbméter vizet kell megmozgatni. — És a költségek? — Az öntözés a világon mindenütt államilag támogatott. Nálunk sem fedezi a gazdaságok által befizetett ősz- szeg (1988-ban 191 millió forint) a költségeket. A különbség éppen 190 millió forint volt. Az ágazat ezt a vízügyi alapból pótolta. — Mi lenne a megoldás? A díjak újra megállapítása (a legutóbbi 1979-ben volt), és az állami költségvetési támogatás - nem a vízügyi ágazatnak, hanem a mezőgazdaságnak. Ez feltétlenül jó befektetés lenne, hiszen azonos minőségű területen öntözéses gazdálkodással a termést meg lehet tízszerezni. — Épülnek új öntözőberendezések? — A meglevő művekben még sok tartalék van. Alkalmasak lennének plusz 200 ezer hektár öntözésére. Van szabad kapacitása a tiszalöki, a kiskörei öntözőrendszernek is. A meglevő főművek, szivattyúk rekonstrukciójával, automatizálásával, jobb kihasználásával is növelhető a hatékonyság. A drága, de energia- és munkaerőtakarékos nagy rendszereket most bérlik a gazdaságok német, osztrák, amerikai partnerektől, oly módon, hogy terméssel törlesztenck. Kádár Márta Hidrogéntermelés baktériummal A hidrogén eszményi energiaforrás, mert tiszta, nem szennyezi a környezetet, s nagy az energiatartalma. Korlátlan mennyiségben állna az emberiség rendelkezésére, ha sikerülne hatásos eljárást találni a víz molekuláinak a bontására. A napfénynek vagy a villanyáramnak az energiáját hasznosító hagyományos vízbontó eljárások költségesek és időigényesek. Ezért a cseppfolyósított hidrogént ma általában csak szűk körben —- például rakéták hajtóanyagaként — hasznosítják. A japán Hajime Takahashi professzor most új eljárást dolgozott ki: ebben a Rhodopsendomonas gelatinosa nevű baktériummal termeltet hidrogént, mégpedig nyers keményítőből. Ez a baktérium Japán mocsaraiban és rizsföldjein tenyészik. A nyers keményítővel és más tápforrásokkal teli — napfénynek kitett — tartályban a baktérium gyorsan munkához lát: minden 5 milliliter felhasznált táptalajért 25 milliliter hidrogént ad cserébe. Japán kutatók most olyan baktériumot igyekeznek géntechnológiai eljárással létrehozni, amely a fűrészporban és a rizsszalmában levő cellulózzal táplálkozik, s abból készít — egyebek között — hidrogént. Ahhoz azonban, hogy a baktérium a cellulózt megemészthesse, olyan idegen gént kell beléje építeni, amely szabályozza annak a cellulózenzimnek a termelődését, mély a cellulózmolekulákat lebontja. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. ff.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5., C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Éülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: Kunszcntmiklós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101), Lakitclek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42- 015)i Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás u. 2. t.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácshorsódi, bacs- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert, központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, átéri, kunszállási, pálmonostori, pclő- szállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével., TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombanlon reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dúsítok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospalos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélcshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa,Rákóczi 15. !'.: 31). Jászszentlászló, Szánk: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, Alkotmány u. 11/A, T.: 31-628). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig lart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szerelnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Fel- sőszentiván, Csávoly, Bacsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Szak- már, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. t.: 27- 985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. t.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A T.: 56- 448), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. t.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T.: 74-263), Kunszcntmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38.), Szabadszállás, Fülöp- szállás: dr. Báldy Z. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. I.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszenlim- re, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. T.: 62-645)v Gátér, Pálmonostora,1 Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy.iu. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E.iu. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Kossuth L. u. 30. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72- 570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, I. kér. 1/C T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Ke- lebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Kole- tics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek ^sti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyele- iet: Kecskemét: Szabadság tér I.: Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Búcsal- más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.
