Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

V 1981. november 9. • PpTÖPI NÉPE • 3 A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom 70/ évfor­dulója alkalmából az eredményes munkásság és közéleti tevékeny­ség elismeréseként kitüntetése­ket adományozott. A Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapta dr. Tobak István, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat vezér- igazgatója. Április Negyediké Érdemren­det kapott Bajnóczi ■ József, a Kerekegyház! Nagyközségi Ta­nács nyugalmazott elnöke, Heré- di Kálmán, a Jánoshalmi Bácska Építő és Ipari Szövetkezet elnöke, Sipos Mihály, a Lajosmizsei Ke­fe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Ter­mékeket Gyártó Ipari Szövetkezet elnöke, Tóth Sándor, az MSZMP Tiszakécskei Városi Bizottságá­nak első titkára, A Munka Érdemrend arany fo-, kozatát kapta dr. Bogács Géza, a Bácskai és Dunaimelléki Te- szöv titkárhelyettese, Gilinger László, a Kecskeméti' Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gépgyár­tó Vállalat gazdasági vezérigaz­gató-helyettese, dr. Lusztig Gá­bor, az orvostudomány doktora, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Hollós József Kórház főigazgató főorvoshelyettese, dr. Matos Lő­rinc, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Közös Vállalat igazga­tója, dr. Oláh Pál, a Kiskőrösi Városi Tanács elnöke, Sipos Já­nos, az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottságának titkára, dr. Szepesi Bertalan, a Közalkalma­zottak Szakszervezete Bács-Kis­kun megyei titkára, Tóth Fe­renc, a Hazafias Népfront Kis­kunhalasi Városi Bizottságának titkára, dr. Tóth Imre, a Bács- Kiskun Megyei Tanács nyugal­mazott osztályvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Anda Zoltán, a Kiskőrösi Termelőszövetkeze­tek Gépi Adatfeldolgozó Közös Vállalata igazgatója, Asbóth Gé­za, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács íőmunkátársa, Balogh Ödön, az MSZMP Kiskunhalasi Városi Bizottságának politikai munka­társa, Bólvári Istvánné, a Sükös- di Nagyközségi Tanács elnöke, Csengődi Sándor, a Kaskantyúi Homokgyöngye Mezőgazdasági Szakszövetkezet, elnöke, Csernák György, a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem osztályvezető­je, Csikász Jánosné, a Kecske­méti Konzervgyár műszakvezető­je, a megyei párt-v(b tagja, Da­bast Pál, a kecskeméti Bácsép- szer Vállalat ipari üzemvezetője, Dániel Géza, az MSZMP Kalocsai Városi Bizottságának titkára, Deák Ferenc, a Madaras! Béke Tsz nyugalmazott gépszerelője, Gál József né, a kiskunhalasi Fa­zekas Gábor Üti Általános Isko­la igazgatója, Gilly László, a kecskeméti Asztalos Kisszövet­kezet főkönyvelője, Gödöllei Ist­ván, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat csoportvezetője, szb- titkár, Gulyás Béla, a Kecskemé­ti Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalat lakato­sa, Herold József, az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának nyugal­mazott helyettes vezetője, Hor­váth Zoltán, a' Bács-Kiskun Me­gyei. Tanács főelőadója, Kardos Mihály, a Duna—Tisza Közi Ál­lami Építőipari Vállalat műve­zetője, Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának osztályvezetője, Kontai János, a Dávodi Augusz­tus 20. Tsz főkönyvelője, Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun. Megyei Tanács osztályvezetője, Kumin- ka István, a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalat műszaki igazgató- helyettese, Kurucz István, a Jász- szentlászlói1. Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, Lov- retity Antal, a Bajai Dunatáji Vendéglátó Vállalat igazgatója, Ország Sugár Antal, a Kiskun- halasi Állami Gazdaság szb-tit- kára, dr. Simon Gyula, a Bajai Mezőgazdasági Kamlbinát vezér- igazgatója, Szabó Károly, a Kis­kunhalasi Városi Tanács elnöke, Túri Endre, a kecskeméti Nem­zetközi Zománcművészeti Alko­tóműhely vezetője, a megyei párt- bizottság tagja, Váczi László, a Kunfehértói Előre Tsz elnöke, a megyei pártbizottság tagja, Vág­völgyi János, a Katymári Egyet­értés Tsz elnöke, Vincze József, a Soltvadkerti Jóreménység Me­zőgazdasági Szakszövetkezet el­nöke. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Amán Antalné, a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vál­lalat diszponense, Barna István­né, a Kiskunfélegyházi Háziipa­ri Szövetkezet minőségi ellenőre, Becsei Zoltán, a Kiskunfélegyhá­zi Vörös Csillag Tsz főkönyvelő­je, Benke István, a Csátaljai Új Tavasz Tsz traktorosa, dr. Besz- terczey Gyula, szentkirályi kör­zeti orvos, községi -tanácstag, Bolvári József, aa. Apostagi Köz­ségi Tanács elnöke, Borbélyné Mák Rózsa, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács főelőadója, Bóta Endrévé, a Bács-Kiskun Megyei Földihivatal hivatalvezető-helyet­tese, Csorba Tibor, a Dunavecsei Fémipari Vállalat esztergályosa, Csötönyi Istvánné, a Ganz-Elekt- ric bajai gyára vegyi laboránsa, Fabók Mihály, a Solti Kossuth Tsz daráló szakmunkása, Fe- renczi Gyula, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság igazgatóhelyette­se, Gregus Istvánné, a Mélykúti Lenin Tsz személyzeti vezetője, dr. Hernády Gyula, a Bács-Kis­kun Megyei Bíróság tanácselnö­ke, Hostyánszki György, az Ágas­egyházi Mathiász János Mező- gazdasági Szakszövetkezet elnö­ke, Hugyi József, a Csikériai Köz­ségi Tanács elnöke, Kapronczai Istvánné, az Alföldi Cipőgyár csoportvezetője, Kiss József, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár csoportvezetője, Komjáti János­né, a Bács-Kiskun. Megyei Ta­nács főelőadója, dr. Kovács Ist­ván, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titkári refe­rense, Körösi András, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat igaz­gatója, Kriskó István, a Kiskőrös , és Vidéke Áfész boltvezetője, Ku­tas! István, a Szentkirályi Egyet­értés Tsz .brigádvezetője, Lantos Mihályné, a tiszakécskei kerek- dombi általános iskola tanítónő­je, városi tanácstag, Maros János, a Bácska Bútoripari Vállalat mű­vezetője, Máttyássy Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága politikai munkatársa, Mészáros Istvánné, a Bajai Épü­letasztalos- és Faipari Vállalat gépmunkása, Mundweil Péter, a Katymári Vegyes- és Építőipari Szövetkezet műszaki vezetője, Németh Béla, az MSZMP Tisza- alpári Nagyközségi Bizottságá­nak titkára, Piszmán Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Tanács fő­munkatársa, Schramm Gábor, a Dunapataji Nagyközségi Tanács elnöke, Solymosi Ferenc, az Áp­rilis 4. Gépipari i Művek üzemve­zetője, Szabó Jánosné, a Kiskő­rösi Városi Tanács csoportveze­tője, Szabó Mihály, a Jakabszál- lási Községi Tanács elnöke, Szűcs Ferenc, a Jánoshalmi Tsz-közí Vállalat felvásárlója, dr. Völ­gyesi Lászlóba Bajai Városi Ta­nács osztályvezetője, városi ta­nácstag. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a szolgálat terén végzett eredményes munkája el­ismeréseként Kiváló Szolgálatért Érdemrendet adományozott Sz. Kovács Ferenc rendőr százados­nak. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tüntették ki Benkő Attila alezredest, Me­leg Béla alezredest, Trifusz Gyu­la szakfőtisztet, Túri Pálné rend­őr főtörzsőrmestert, Sebők Imre alezredest. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kap­ta Antal László százados, Tóth András zászlós, Vezsenyi János rendőr zászlós. Az érdemérem bronz fokozatát vette át Csordás László rendőr százados, Csurgó Pál, Gábor Béláné, Kovács Imre rendőr zászlós, Kovács János rendőr főtörzsőrmester, Kovács Sándor, Kubicsek Andrásné, Mi- halik László rendőr törzszászlós, Valkai Pál százados, Vörös Ist­ván. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Horváth István rendőr főtörzsőrmester, Marozsi Ferenc rendőr százados, Szász Ist­ván rendőr főhadnagy, Tornán József rendőr zászlós, Uzsoki Mi­hályné, dr. Varga Péter rendőr őrnagy, Veres Zoltán rendőr zász­lós. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával Bődiné Vasas Zsu­zsanna rendőr zászlóst, bronz fo­kozatával Botka Lajos rendőr törzsőrmestert tüntették ki. Az MSZBT aranykoszorús jel­vényét adományozták Felvidéki Istvánnak, az MSZMP Bajai Vá­rosi Bizottsága politikai munka­társának, Reppert Bélánénak. a Hartai Lenin Tsz főkönyvelő-he­lyettesének, Vízin Miklósnak, a Munkásőrség megyei parancsno­kának. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntetést adomá­nyozott Csenki Antalnak, a bács­almási NEB társadalmi elnökhe­lyettesének, Csővári András kis­kőrösi népi ellenőrnek. Diószegi Dezsönének, a megyei NEB tag­jának, Szentesi Istvánnénak, a kalocsai NEB tagjának. A KNEB Kiváló Munkáért kitüntetést ■vette át dr. Karafiáth Károly, a kiskőrösi NEB elnöke. TESTVÉRKOLHOZ — TESTVÉRTÉESZ MSZBT-tagcsoport Hartán • Emlékkép, a szovjet vendégek egyik látogatásáról. Bő másfél évtizeddel ezelőtt, egy tavaszi napon alakult meg a Hartai Lenin Termelőszövetke­zet akkori elnöke, id. Oláh Pál kezdeményezésére a közös gaz­daság MSZBT-tagcsoportja. Már akkor felvették a kapcsolatot Krím ■ szimferopoli kerületének Zsdanov Kolhozával, amellyel az­óta egyre tartalmasabb az együtt­működésük. Lehoczki Henrik párttitkár és Reppert Béláné, a tagcsoport elnöke elmondotta, hogy az egyik esztendőben Har- táról utazik delegáció a kolhoz­ba, a másikban pedig ők fogad­nák szovjet vendégeket. — Ügy nevezett hivatalos talál­kozók ezek? — Hivatalosaik, de többek is annál, hiszen a látogatások al­kalmával emberközeli, szemé­lyes ismeretségek, barátságok alakultak ki. Igen emlékezetes esemény volt például az, amikor a testvérkolhozbeliék ismerősként üdvözölték több dolgozónkat, holott azelőtt még nem találkoz­tak. A magyarázat: korábban el­küldtük számukra a munkában ■kitűnő téesztagjaink fényképét... Lehoczki Henrik és Reppert Béláné felidéz egy másik ese­ményt: A kolhozban dolgozó Ma­rija Petrovna korábban csak any- nyit tudott édesapjáról, hogy a magyarországi felszabadító har­cokban valahol a Dunántúlon esett el. Nos, felkutatták, hogy a cecei hősi temetőben nyugszik, s koszorút helyeztek el az ottani emlékműnél. Sok említésre méltó momen­tumról tanúskodik a tagcsoport fényképalbuma, s a isz-központ folyosóján elhelyezett MSZBT- híradó. Féltett kincsként őrzik azt az aranykoszarús emlékpla­kettet, amelyet a magyar—szov­jet barátság ápolása terén vég­zett kiváló munkájáért tavaly adományozott a tagcsoportnak az MSZBT Országos Elnöksége. A tsz-beliek természetesen minden esztendőben megemlé­keznek Lenin születésének év­fordulójáról, hiszen erre a gaz­daság neve is külön indokot ad, s kölcsönösen köszöntik egymást a testvérkolhozzal a magyar és a szovjet nemzeti ünnepek alkal­mából. Munkájukat egyébként a ! GÁZGYÜJTÖ ÁLLOMÁS ÜLLÉSEN 9 A Csongrád megyei Üllésen felavatták a Kőolaj, és Föld­gáztermelő Vállalat új gáz­gyűjtő állomását. A 830 millió forintos költséggel elkészült állomás 27 termelőkútból na­ponta 4,5 millió köbméter gázt továbbít az algyői gázüzembe. két kollektíva együttműködési szerződése szerint végzik, sőt, a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója tiszteleté­re nemzetközi szocialista versenyt indítottak „Két közösség — egy család” elnevezéssel. Ennek egyik pontja így szól: „A verseny célja az együttmű­ködés során egymás segítése az új technika, technológia elsajá­tításában.” Ezenkívül szükséges­nek tartják továbbfejleszteni kapcsolatukat a nagyobb terme­lékenység elérése, a termelés korszerűsítése, az adottságok és gazdasági tartalékok, teljesebb kihasználása, a jobb termésered­mények elérése érdekében. A verseny még tart, s elbírálá­sára a Krími Szakszervezeti Ta­nácsot és a Szakszervezetek Bács- Kiskun Megyei Tanácsát kérik fel. Ennek eredményére tehát még várni kell, az azonban bizo­nyos, hogy még gyakoribbá te­szik a szakemberek, szakmunká­sok kölcsönös látogatását, a sze­mélyes kapcsolatok erősítése és a gazdasági célok elérése érde­kében. Persze, nem jelentéktele­nek az eddigi hasonló delegáció­cserék tapasztalatai sem. A Krímben „ellesett” növényvédel­mi és műtrágyázás! technológia növeli Hartán a búza sikértar­talmát, acélosabb lesz tőle a bú­zaszem, s nő a sütőipari értéke. Viktor Petrovlcs Valerij kolhoz­elnök pedig legutóbbi látogatása­kor, a szőlő- « és gyümölcslevek készítésekor használt egyik gép­ről készített vázlatot, amit ott­hon akar hasznosítani. — Ha vendégeink olyan gaz­dálkodási formával, tevékeny­séggel akarnak megismerked­ni, amelyet a Lenin Tsz nem folytat, akkor elkalauzoljuk őket például az Izsáki, a Hosszúhegyi Állami- Gazdaságba vagy a kecs­keméti" kertészeti kutatóintézet­be — mondja Lehoczki Henrik, s szavaihoz kapcsolódik Reppert Béláné is: — A mi küldöttségeink pedig a testvérkolhoz révén jutottak el két másik krími kolhozba is, a Népek Barátsága és a Rosszija nevűbe, számos hasznos újdon­ságot felfedezve. Mivel szeret­nénk gombát termeszteni, leg­utóbb arra kértük barátainkat, hogy egy ilyen jellegű szovjet gazdaságot is felkereshessenek szakembereink. Az ezután a Krímbe utazó küldötteink az elv­társi, baráti találkozásokon kí­vül részt vesznék majd a kol­hozbeliekkel együtt az ottani munkákban, velük dolgoznak, s felülnek például a kombájnra is, mint ahogy ezt tették ittjár- tukkor szovjet vendégeink. Reppert Bélánét, aki 1975 óta a Hartai Lenin Tsz MSZBT-tag- csopartjának elnöke, a nagy ok­tóberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából az MSZBT aranykoszorús jelvé­nyével tüntették ki. Vitaszek Zoltán EGÉSZSÉGES IVÓVÍZ, ÜJ MUNKAHELYEK, PEDAGÓGUSLAKÁS Balotaszállási hétköznapok Balotaszállás a Kiskunhalasról Tompára vezető 53-.as közút mel­lett, a megyehatártól nem mesz- sze fekszik: Tanyavilága kiter­jedt. A lakosság száma — jelen­leg csaknem kétezer — a falu el­öregedése, az alacsony népszapo­rulat, ;a fiatalok elvándorlása miatt kismértékben bár, de évről évre csökken. — Milyen piost Balotaszálláson a közhangulat? — kérdezem Dó­zsa Benőt, a községi tanács elnö­két. — Jó. Míg régebben évente százhatvan panaszos is megfor­dult itt, mostanában kettő is alig akad. Leginkább azt sérelmezik az emberek, amit faluhelyen sze­rintem mindenhol, hogy disznó­ólépítéshez, egy új kerítés felál­lításához is engedély kell. Ami sokszor többe kerül, mint a be­építendő anyag. — Sok az engedély, nélküli „épít­kező”? — Most legalább ötről tudok, akinek igazság szerint le kellene bontatnom valamilyen épületré­szét, de nem lehetek mindenki­vel haragban, mert akkor nem jön senki társadalmi munkát vé­gezni. Ha épít, itt marad — Milyen Balotaszállás lakás-, közmű- és vízellátása? — Jelenleg 808 ház tartozik a községhez, de az összlakosságnak csak alig több mint a fele él bel­területen. A kialakult infrastruk­túra alapján emelkedhetne a szám, de csak 1990-ig tudunk tel­ket osztani, mert a falu viszony­lag fiatal erdővel van körülvéve. Benne vagyunk a vas- és arzén­mentesítő programban. A beru­házás tervezett költsége tízmil­lió lesz, amiből nekünk kettőt kell előteremtenünk. Ez várha­tóan négy-öt évre visszaveti a más jellegű fejlesztést. — Pontosabban? — A falun áthaladó út kiszé­lesítése két éve megtörtént, de a minősége ma sem megfelelő. Szi­lárd burkolat útjaink egynegye­dét borítja, járda minden máso­dik utcában van. Ezekre gondol­tam, amikor azt mondtam, hogy nem lesz pénz fejlesztésre. ' — Nincs pénz? Ugyanakkor két gyönyörű pedagóguslakás elké­szült, kettőt pedig <a közeljövő­ben adnak át. — Ezen nem szabad spórolnia- Előrelátóknak kell lennünk, mert öt-hat év múlva az iskolából — ahol jelenleg egy képesítés nél­küli sem dolgozik — nyugdíjba megy egy pedagógusgeneráció. Ad­dig ide kell csalogatnunk a fia­talokat. — Akkor miért a faluszélre építették ezeket a házakat? — Hogy ezzel „rábírjuk”: idő­vel építsen magának saját házat az iskola melletti telken, a köz­pontban. Akkor biztosan itt ma­rad. Video és hűtőláda Miközben beszélgetünk, a kis- kunhalasi Mikroelektronika fia­tal műszerésze. Vastag Sándor lép be; hogy megkérdezze, van-e a faluban valamilyen javítani va­ló. A tanácselnök kérésére he­tente egy nap kijön, hogy a hi­bás háztartási gépeket, híradás- technikai készülékeket megjavít­sa : akad a faluban automata mo­sógép és video is. A hattól hatig nyitva tartó szer­ződéses boltban Lovász Istvánné pénztáros elmondja, hogy meg­rendelésre náluk is kapható tar­tós fogyasztási cikk. Nem is so­kat, csak egy hetet kell rá vár­ni. Ha a kenyér elfogy, a bolt­vezető hoz Kiskunhalasról. Az éppen vásárló Novak Mihályné 30 éve lakik itt, nagyon elégedett az üzlettel: mindent meg tudok itt venni, van úgy, hogy hetekig be sem kell mennem a városba. Adóból beruházás A népesség megtartása érdeké­ben, az elvándorlás és az ingá­zás csökkentésére a közelmúlt­ban több munkahelyet létesítet­tek a termelőszövetkezetek. A melléküzemágak beállítása nekik több szempontból is megérte. A Kossuth Tsz varrodájában több balotaszállási asszonynak tudtak helyben munkát adni és az ilyen célú beruházást az adóból von­hatták le. A varroda hat éve lé­tesült és egy év alatt már „kiter­melte”, amibe 'került. A Aranyhomok Tsz fröccsöntő üzeme is nyereséges. A gépek megállás nélkül járnak, a tíz mun­kás felváltva dolgozik, Faragó László és Patai László Kiskun­halasról járnak ki: — A gépek beállításakor mindig sok a se­lejt, még az a szerencse, hogy itt minden hulladék újból fölhasz­nálható — mondják. Dobák Já­nosné és Böröcz Istvánné betaní­tott munkások, Pusztamérgesről járnak át. Azt tartják, hogy ne­héz egyeztetni a családdal, ha egész nap távol vannak, de a jó fizetés és az, hogy a munkahely közel van, megéri. Délben megélénkül az élet. Né- hányan belépnek a postára leve­leket feladni. Az ott dolgozó Né­meth Istvánné elmondta, hogy a községben 39 telefon van, de a központ még a „Puskás-féle”, ami azt jelenti, hogy hat óra után majdnem lehetetlen telefonálni a faluból. <r • A falusi életnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Köny- nyebb kalákában a lakásépítés, a kertben pedig minden megterem. Rosszabb viszont a helyi közle­kedés, kevesebb <a kulturális le­hetőség. Itt Balotaszálláson min­denki ismeri a másikat, érdek­lődnek egymás gondjai iránt, megy a szomszédolás. Az embe­ri kapcsolatok sok mindent pó­tolnak. O. Horváth Márta 9 Gépkezelők a fröccsöntő üzemben, (Méhes! Éva felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom