Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-16 / 166. szám
4 • PETŐFI NÉPE 1986. július 16. A DUNA-TISZA KÖZE KERÁMIAK1NCSEI (IV.) A vaskor fazekasai: szkíták, kelták A kerámiaművesség emlékei a Duna—Tisza közén címmel időszaki kiállítás nyílt a kecskeméti Katona József Múzeumban. Ebből az alkalomból bemutatjuk az értékes régészeti leleteket, áttekintést adva évezredek agyagmővességéről. Hazánk történetében az első, név szerint is ismert népek, törzsek a vaskorban jelennek meg. Ez az i.e. 8. századtól körülbelül az időszámításunk kezdetéig tartó periódus forradalmi változásokat hozott a gazdasági és technikai fejlődésben: a puha bronz helyébe a vas lép, mint a szerszámok, fegyverek, mindennapi használati tárgyak anyaga, ekkor terjed el a gyorsfordulatú (lábbal hajtott) koron, használ;.ta, ami lehetővé teszi az edények sorozatgyártását, az i.e. a negyedik században bevándorló ke:iák a Kárpát-medence népei közül elsőként vertek és használtak pénzt a csereforgalomban ... Az iráni nyelvet beszélő, kelet-európai sztyeppékét benépesítő szkíták törzsszövetségéből szakadt ki az a népcsoport, amely az i.e. 6. században az Alföldre települt át. A-szkítákról több ókori földrajztudós ás történész emlékezik meg műveiben. Tőlük tudjuk, hogy hosszú ideig uralták a Feketetenger északi partvidékét, híres lótenyésztők voltak, s azt is, hogy fejedelmeiket gazdag pompával temették el. Területünkön ez a népcsoport készítette először gyorsfordulatú korongon az edényeit. Ez persze nem jelenti azt, hogy a régebbi, kézzel formált típusok nem szerepelnek sűrűn a leletanyagunkban, amelyet főleg temetkezésekből ismerünk a Duna— Tisza közén. A gyorsfordulatú korong fő elterjesztőinek azonban mégsem a szkíták, hanem a később érkezett kelták bizonyultak. Ehhez az Európa nagy részét betelepítő néphez tartozó törzsek i.e. a negyedik században jelentek meg a Dunántúlon, s i.e. a harmadik században foglalták el az Alföldet, uralmuk alá hajtva az akkor már több évszázada itt élő szkítákat. Együttélésük nyomai világosan kimutathatók a kerámián. A szürke, finoman iszapolt, korongolt tálakról, úgynevezett felhúzott fülű bögrékről gyakran nem könnyű eldönteni, hogy a szkíták vagy kelták hagyatékához tartoznak-e. A Ízelt" fáz' ..termékek jellemzője, hogy zömmel már korong m készültek, és a minőségi kiégést biztosító oó. osztató, rostélyos kemencékben égettek ki őket. Kedvelték a besimított és bepecsételt diszkest n kerámián. Főzőedényeik agyagához grafitot kevertek, hogy tűzállóvá tegyék fazekaikat. Később, a kelták eltűnése után is még hosszú évszázadokig ginek fazekashagyományaik a római és szarmata edényművességben. Biczó Piroska—Kulcsár Valéria Kelta crafitos fazék. (Fotó: Kiss Béla) Szkíta felhúzott fülű bögre. KÜZDELMEINK F Egy historikus időszak dokumentumai Eleink, akik megérték és átélték az 1919-ben megszületett magyar proletárdiktatúrát, élményében feltétlenül többet, de adatokiban, a történtek széles körű ismeretében kevesebbet örökíthettek meg maguknak, mint azok, akik a könyvhét alkalmából olvasták az Akadémia Kiadó. a Forradalmi Kormányzó- tanács jegyzőkönyvei 1919 című forrásgyűjteményét. 1945 óta könyvtári anyag gyűlt össze azok számára, akik érdeklődéssel fordultak a magyar forradalmi múLt kivételesen gazdag programot végrehajtó történéséhez. Mégis a jegyzőkönyvgyűjteményt figyelmesen átlapozva, az utókor részleteiben, szándéka szerint, tematikusán is újraélheti az akkori eseményeket. Élményszerűen, hitelesen tudhatja meg, hogy milyen is a maga idejében egy proletárforradalom a „start” nehézségeivel, a születő társadalom vajúdásaival együtt. 1918 őszétől foyamatosam. egyre kedvezőbb lehetőségeket kínálva, nyitva állt a sorompó, hogy hazánk is az „orosz utat” járja. Keleten százezer vörös mondáiba öltözött és a szovjet hatalom létmegőrzénéént küzdő, hazaérkezett „delegátusok”, volt hadifoglyok, itthon már egy más, munkásrezsimet szándékoltak. Es 1919 március 21-én tényleg az lett. amit akartak. Az ország népe nein volt már magányos tömee. 'hiszen osztálvérdekei élére állt az alig néhánv hónapja megszületett Kommunisták Magyarországi Pártja, Forradá’lmi Kormánvzöta- nác.i (Minisztertanács) ..Mindenkihez” címzett ‘kiáltványban a hatalom birtokosaiként lépett fe. határainkon belül és kívül egv- aránt. A még ki nem próbált po1 tikai <há7-is a két munkáspárt egyesülése volt azonos elvi és gyskonlatt platformon. Kbps. kém-"1'—i és szerte a megvében is létrelötték a Direktórium s?°rvrf. a helyi b-’i’otd.al. harcedzett. munkás, földmunkás és nem kevésbé az ért°l misetek tekint»’vés számú kéDv‘selő:hől. A Kormányzótanács hihetetlen rövid idő aVAt alapozta meg, mindazt, ami a halaim kon.'S't- rukrióiához nélkülözhetetlen volt, A tanácsválnsztések előkésztésére már másnap. márnius 22-én öftapú bizct-Msot küldött kjt (Kun Béla. Rónai Zoltán. Ágoston'Péter. Szamuely Ttbor é’ Tádéi rttván.) Közülük ládái K^^keméten született (1873) és mé”vv'-•¥o<ként részt, vett a Tanácsköztársaság törvényeinek előkészítésében. Garbai SánA FORRADALMI KORMÁNYZÓTANÁCS JEGYZŐKÖNYVEI 1919 AKADÉMIAI KIADÓ »ÜDArbl dor, a Kormányzótanács elnöke Kiskunhalasról származott (1879). Kiemelkedő szerepet vállalt az építőmunkásek szervezkedésében, és szószólója vóllt a két munkáspárt egyesülésének. Minden ülésen részt vett, és a vitákat személyesen vezette. Vagy Sinkó Ervin, a később európai hírű magyar író, tagja lett a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanácsnak. 1919 májusától a kecskeméti katonai diktatúra vezetője, ahogyan magát nevezte, diktátora. Élményeit az Optimisták című regényében örökítette meg. De sokszor emlékezik a ■kecskeméti történésekre az Egy regény regénye című naplószerű 'könyvében Is. A jegyzőkönyvek mindegyike azt bizonyítja, hogy 1848 után a magyar nép addigi legjelentősebb hazafias tettét hajtotta végre. önérzetének helyreállításával megteremtette az új hazát, és Vörös Hadseregével védte azt. kép- v'selve a nemzet áeazi érdekeit. A jegyzőkönyvek tanúsága K7e*vnt a történelmünk során felhalmozódott elégedetlenség sokadalma. a korábbiakhoz képest et»v úi minőségű forradalomba összegződött. Az embert és ja- v.c.Vrt. pusztító' első világháború utáni időszak logikusan szülte men a forradalmat. Gyár. üzem. intézmény, bank. föld. iskola, közigazgatás, bíróság, anyaggazdálkodás. termelésirányítás, rrtod-rrávi a néphatalom kezébe kívánkozott. Minden, ami előtte volt egv ezredévre kompromittálta magát. Lazítani kellett a szorító bilincseket, és ezt a ..rabokra” kellett bízni. A jegyzőHAGYOMÁNYŐRZÉS, TURIZMUS, UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS, KUTATÁS Több, mint zarándokhely az Alföldfásítási Múzeum Mint egy csodálatos sziget a természetben, olyan az alföldi fásítás emlékeit és eredményeit bemutató Bugaci Alföldfásítási Múzeum. Azon a helyen, ahol most teremről teremre járva nézzük az 1984. évi megnyitás ója szépen gyarapítón gyűjteményt, a század elején, kísérőnk, Virágh Pál nyugdíjas erdész és gondnok apósa még pásztorkodott Ma? A hófehér falú, nádtetős múzeumház tornácán, fából faragott lóca mellett, a magyar erdészet nagy alakjának, dr. Bedö Albertnek a faszobra áll. Beljebb kerülve, az egykori parasztházban írásos és tárgyi emlékek marasztalják nézelődésre a látogatókat. Képet kapunk az alföldi erdők élővilágáról az itt látott kitömött kékvércse, sárga nádirigó, lapuló ugartyúkfiókák, vonuló szürkéi gém és a környező szikes területen elejtett róka és vaddisznó bemutatásával. Egy helyütt fénykép mutatja: milyenek a lég- gvökeres fehér füzek, míg más felvételek hidakkal, erdőrészletekkel ismertetik meg az érdeklődőket. Egy irodalmi emlék a múltból A közerdész című könyv. Gyakorlati útmutató. 1873-ban, Khór és Wein Könyvnyomdájában készült. Tükre a fejlődésnek Ezzel még koránt sincs vége a bugaci erdészeti leletek bemutatásának. Folytathatjuk a sort a Mária Terézia-korabeli egy- és kétkaros gyökéremelőkkel, a közelítő szekérrel, a facsemetekiemelővei és tartozékaival, a fogatos ekével és eketaligával, az ekekapával, a lovasszánnal és a kézi sorhúzóval, amelyekről a gondnok azt mondja: — Ezekkel dolgoztunk. Az összefogás szép példájaként — dr. Göbölös Antalnak, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatójának kezdeményezésére, Szabó János erdőmérnök tervei alapján, a MÉM és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság segítségével — tető alá hozott múzeumnak nem csupán visszatekintő szerepe van a múltba. Itt sétálva megtudjuk azt is: a megyében 1950 óta 63 ezer hektár erdőt telepítettek, s szőkébb hazánk erdősége a közelmúlt esztendőkig 133 ezer 842 hektárra növekedett. Mindez figyelmet érdemel, akárcsak az ugyancsak kiállított, manapság is használt különféle géptípusok egy-egy példánya — a TLi—45-ös bolgár kö- zóp traktor, a szintén bolgár csemeteültető gép, vagy a KI—A mechanikus tusíkókiemelő —, amelyek elválaszthatatlanok az alföldi erdőművelés fejlődésétől. Szakmai érdekessége mellett a múzeum egyike Bugac idegen- forgalmi nevezetességeinek. Nemrég negyvennégy svéd vendég látta az itteni kiállítást. A nyíregyházi Vass Béla erdésznek a látogatók könyvébe írt megállapítása szerint: „Az alföldi fásításról készült kiállítás igen tartalmas. Kérjük a múzeum vezetőségét, hogy az erdészek segítségével még több tárgyi emléket állítsanak ki!" Szerszámokat: le, az udvarra! Erre törekszik a KEFAG és az Érdőfelügyelőség azóta, hogy 1984-től több mint háromezren látogatták a kiállítást. A nyári idegenforgalmi szezonban egy padlásszerű tárolóból lehozzák az udvarra azokat a tárgyakat — keresztvágó nagyfűrészt, kalo- dás fűrészt, rönkfordítót, csákányt, fejszét, ültető fúrót, por- hanyítólapot, ágfűrészt, iskolázólécet stb. —, amelyek érdeklődéskönyvek jól tanúsítják, hogy a múlt századi sikertelen polgári forradalom után egy mindent betetőző folytatás volt: a nép- hatalom. Mint minden történelmi „mélyszántás” a gyökerek, , sőt még azok alá is hatol, hogy a sarjadás, önhibáival együtt új televényből induljon. Hogy mit tettek a „tizenkiiencesek”, azt a szinte azonnal fellépő ellenforradalom jelezte. Negyvennégy ülés anyaga került a kötetben közzétételre. Ezek összessége adja a Tanács- köztársaság hiteles történetét. Az Antant-hatalmak számtalan, mindenbe beavatkozni akaró manőverei, a Bécsben. Aradon és Szegeden verbuválódott, tőrt- döfni akaró ellenforradalom lát- szatkormánnyá szerveződő gyülekezése. a Kisantant országok területi igénye és az ennek érdekében indult katonai beavatkozása (a királyi Románia. Szerbia és Csehszlovákia) élet-halál harcra kénvszerítették a háborútól ugyancsak megcsömörlött magyar önvédelmet. A harminckilenc népbiztos (miniszter) átlagéletkora negyvenegy év volt. Négyen harminc év alattiak, két harminc, és harmincöt év közötti, tizenöten harminchat, és negyven év közöttiek voltak, ök és az új hitet vallók kísérelték meg feltámasztani a teljesen szétzilált országot gazdasági bénultságából, és szándékoztak megoldani ezernyi szociálpolitikai gondot. Nagy volt a tempó. Minden sürgősségi alapon zajlott. Állandóan intézkedni keltett! A frontokon való helytállás mellett új. egy vesztett háború utáni külpolitikai orientációra volt szükség. A tennivalók mellé sorakozott a gazdaságpolitika a bérek limitálása, a termelés. élelmiszer, s közben olyar. politikai demonstrációk közbejötté. mint a párt- és tanács- kongresszusok megtörténte, az egyház és az állam szétválasztása. A történelem nem vo/It igazságos. Győzött a katonai túlerő. Negyedszázados kényszerszünet után kerülhettek napirendre nz elodázott, zátonyon veszteglő közügyek. _ , A szerkesztők, Imre Magda és Szűcs László csokorba kötve adták közre a csaknem hét évtizede fogalmazódott jegyzőkönyveket, jegyzetek, magyarázatok és kiegészítések magas színvonalú, igényes publikálásával. A legfőbb jót azzal tették, hogy beavatták az olvasót Európa huszadik századának egyik legizgalmasabb fejezetébe W. D. • Bent, az egyik kiállítóhelyiségben. (Méhesi Éva felvételei) re tarthatnak számot, s amelyekkel részben még ma is dolgoznak. S hogy vonzóbb legyen a környezet, a vendégeknek az udvaron levő filagórében félbevágott fából asztalt és ülőkét készítenek. Szolgáltatásként pedig Bugac feliratú postabélyegzőt nyomnak az idén nyáron már innét is feladható levelekre és képeslapokra. Meddig és mivé fejlődhet a „sziget”? E csodálatos „szigetet”, azután, hogy eddig 6 millió 564 ezer forintot költöttek rá, korántsem tekintik befejezettnek a fejlesztésén éveken át fáradozó szakemberek. Hová tegyék az egyelőre még pinoében málladozó erdészeti tárgyakat? Lesz-e helye az utókor számára megmentett, de már penészedé, ezért sürgős restaurálásra váró Alföld-fásítási térképeknek és katasztereknek? Szakmai kutatóbázissá, egyben az erdészeti utánpótlásnevelés — gyakorlatközeli — műhelyévé válik-e a múzeum és környéke? Minden azon múlik, hogy az eddigi példás összefogás ne lanyhuljon. Állami cél- csoportos beruházásként, a MÉM-től kapott kétmillió forintból, lehetőség nyílik egy kétszintes oktató- és propagandaközpont építésének megkezdésére. Az előrehaladásnak, hogy lesz- nek-e szakemberek nevelésére, pályaválasztási tanácsadásra, a turizmus számára, az Alföld fásítástörténetének kutatására és restaurálási munkák elvégzésére megfelelő helyiségek, az a legfőbb feltétele: a tervezett létesítmény leendő gazdája, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság idejében fogjon hozzá a továbbfejlődéshez szükséges, immár küszöbönálló beruházáshoz. A „mag” — az eddig felhasznált hart és fél millió forint a múzeum létrehozására — jó talajba került Bugacon. Most már az is fontos, hogy az ebből kihajtott „csemete” tovább erősödjék ! Kohl Antal MAGYAR TUDÓSOK, VILÁGHÍRŰ TALÁLMÁNYOK (7.) Számítógép, maghasadás, holográf öt világhírű professzor vitatkozik' a negyvenes évek végén egy chicagói kutatóintézetben. Az angolul folyó heves disputát egyikük váratlanul megszakítja: — Mi a fenének beszélünk mi angolul? Hiszen négyen pestiek vagyunk! Folytassuk csak magyarul, és majd a végén lefordítjuk Ferimnek — olaszra ...! A történet anekdotikus, ám igaz. Wigner Jenő mesélte nemrégiben Budapesten, a Magyarok Világ- szövetsége székhazában. Az öt Egyesült Államokban élő neves tudós: Neumann János, Wigner Jenő, a későbbi Nöbel-díjas, Szilárd Leó, Teller Ede és az olasz származású Enrico Fermi. Wigner, Neumann és Teller ráadásul évfolyam- társak is voltak a nevezetes fasori evangélikus gimnáziumban, amelynek épületében jelenleg az Országos Pedagógiai Intézet működik. Neumann János szülővárosában, Budapesten, majd Berlinben és Zürichben folytatott tanulmányok után 1924-ben Göttingenbe ment. A Magyar Televízió nemrégiben portréi ilmet sugárzott Neumann - ról, ebben így emlékezett rá egyik németországi kollégája: „— ö volt a leggyorsabb felfogású ember, akit valaha is ismertem." Neumann János 1930-ban — Wigner Jenővel együtt — eleget tett egy Primcetonba szóló meghívásnak. 1953-ban bekövetkező haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Ez a sokoldalú tudós a számítógép klasszikus felépítése és a matematika — különösen a játékelmélet — terén elért kiemelkedő eredmények mellett közgazdászként és fizikusként is jelentősét alkotott. A már említett portréfilmben 'tanítványai és az Egyesült Államokban élő leánya felidézték színes, vidám egyéniségét, sziporkázó szellemességét, finom humorált is. Az 1968-ban alapított Magyar Számítógéptudományi Társaság Neumann János nevét viseli. • * * Neumann hajdani évfolyamtársa és barátja, ,a ma nyolcvannégy esztendős Wigner Jenő Berlinben végezte el a Műszaki Főiskolát, majd Princetonba ment, ahol matematikát és fizikát tanított. 1938-ban lett az egyetem professzora, 1947 és 1950 között az Oak Ridge-i atomkutató laboratóriumnak volt igazgatósági tagja. 1952 és 1957 között, maid 1959-től az Atomenergia Bizottság tanácsadója. Részt vett az első atomreaktor építésében. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott a magreakciók diszperzióelméletének kidolgozásáért. Jelentősen hozzájárult a többelektromos atomok és a szilárd testek kvantummechanikai elméletének továbbfejlesztéséhez. „Tudtuk, hogy létezik a maghasadás, s hogy azt a németek fedezték fel — emlékezett Wigner egyik hazai látogatásakor. — Abból indultunk ki, hogy a németek világuralomra törnek, s azt hittük, hogy aktívan dolgoznak az atombomba előállításán. Szilárdnak támadt az az ötlete, hogy az amerikai atombomba előállításához nyerjük meg Einstein támo© A fejlődés „magva” — a fehér falú „parasztház”-múzcum.
