Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1986. március — Könnyebb vagy nehe­zebb volt a VI. ötéves ter­vet végrehajtani, mint a ko­rábbit? — Az elmúlt öt évben kétszer is szervezeti átrendeződés történt területünkön. Pártbizottságain­kat 1981-ben, közigazgatásunkat pedig 1984-ben a járások meg­szűnése miatt szerveztük át. Ki­alakítottuk azokat a gazdaságpo­litikához kötődő párt irányítási módszereket, amelyekkel a meg­változott körülmények között is eredményesen dolgozhattunk. I — Milyen eredményt ho­zott ez a változás? — Csökkent a főhatóságok, mi­nisztériumok közvetlen irányító szerepe, bővült a helyi tanácsok önállósága. Ezeknek következ­tében a NETT Konfekcióipari, a Bajai Épületasztalos- és Faipari, a Bajai Elektromos-karbantartó Vállalat, illetve a Textiltisztító Kisszövetkezet önállóvá vált. Üjonnan létesült a sükösdi Ve­gyesipari Kisszövetkezet. Terüle­tünkön 205 gazdasági munkakö­zösség (gmk) ás vállalati gmk (vgimk) alakult. Többségük jól szolgálja céljainkat, összesen 17 vállalatnál — amelyeknél új vál­lalatirányítási formát vezettek be — a kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a megnövekedett önállóság, a vállalkozás szabad­sága megsokszorozza a gazdálko­dás hatékonyságát. Jó példa erre a Bajai Épületasztalos- és Faipa­ri Vállalat és a NETT 1985. évi — kiemelkedő eredményt felmu­tató gazdálkodása. A termelő- ágazatokban hatvan vállalat és szövetkezet összesen 16,1 milliárd forint éntéket állított elő az el­múlt évben. — Az elmondottakból ar­ra lehet következtetni, hogy mindenütt jól dolgoztak. De a jók között bizonyára vannak legjobbak. — A termelés az elmúlt öt év alatt a legjobban a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban, a Finomposztó Vállalatnál, a Bajai Lakberendező és Vasipari Szö­vetkezetnél és a rémi Dózsa, a vaskúti Bácska Mgtsz-nél növe­kedett. A kis- és nagykereskede­lemben 12 szervezet 5,9 milliárd forint értékű árut forgalmazott. A szolgáltatással foglalkozó 13 egység 2,8 milliárd forint értékű közületi és lakossági szolgálta­tást végzett. A gazdálkodó szer­vezetek 33 ezer dolgozóval vé­gezték feladataikat. A munkások többsége megértette, hogy a ne­hézségek leküzdésében kulcssze­repe van a lelkiismeretes, jó mi­nőségű terméket előállító tevé­kenységnek és e szerint is dolgo­zott. Elismerés és köszönet érte. — Elkészültek-e a terve­zett beruházások? Milyen eredményt hozott a lakás- építési program? — Szép eredményeket könyvel­hetünk el jó néhány üzemi beru­házás megvalósulásában. Kiemel­kedő a Hűtőipari Vállalat bajai gyárának rekonstrukciós bővítése, a bácsbokodi tejüzem telepíté­se, a gázprogramok jó ütemű ■megvalósulása, a Kismotor új me­legüzemi csarnoka, a Bácska Bú­toripari Vállalat rekonstrukciós fejlesztése, a MAHAJOSZ sójatér- építése, a Folyam- és Kavicskot­' ró Vállalat nagy teherbírású for­gódarujának felállítása, a közrak­tárház darupálya-rendszerének fejlesztése. Határidő előtt elké­szült a Bácshűs százvagonos hűtőtárolójának első üteme. Át­adták a mátóházapusztai ag­rokémiai telepet, bár itt a munka minősége kívánnivalót hagyott hátra. Lakásépítési programun­kat is teljesítettük, de többször csak a határidők sorozatos átren­dezésével. Késett az ifjúsági gar­zon-. illetve a vásártéri lakások átadása. Büszkék vagvunk az új mentőállomásra, a zeneiskola, a zsinagóga rekonstrukciójára és a Sugovica Hotel felépítésére. — Az összehasonlító ada­tok szerint az ország és a megye legelmaradottabb térsége a bajai körzet m közúthálózat sűrűsége és minősége tekintetében, mert a vasúti szárnyvonalak megszüntetése után nem következett a szükséges fej­lesztés. — Ez igaz. Az úthálózat kor­szerűtlensége további nehézsége­ket okoz a gazdasági életben, a szállítás rrvegnehezedése miatt. További elszigetelődéssel jár, hogy a várost és a 18 községet számolva egyedül Baján és Bács- bokodon van vasútállomás. A fejlődés igénye feltétlenül szüksé­gessé teszi a terület országos há­lózathoz kapcsolódó útjaink fe­lülvizsgálatát és a fejlesztés meg­gyorsítását. — ‘Az infrastruktúra fej­lesztése lépést tartott az igényekkel? — Előbbre jutottunk, de van­nak elmaradások az igényekhez képest. Több tíz kilométer hosz- szan épültek a községekben és a városi lakótelepeiken pormentes utak, járdák. Elkészült a Petőfi- szigeti híd, a szennyvíz-főcsator­na és a vastalanító. Társulati és lakossági hozzájárulással tovább folytatódott a csatornázás és a földgázvezeték városi, felső- szenitiváni, valamint Csávolyig történő kiépítése, a déli terüle­teinken regionális vízmű létre­hozása. I — Milyen létesítmények javítják a lakosság életkö­rülményeit? — Felépült Baján az újvárosi bevásárlóközpont és szolgáltató­ház, több ABC-bolt a peremke­rületekben és a Skála-áruház. A községekben az áfész vállalt je­lentős szerepet a kulturált vá­sárlási körülmények megteremté­sében. • Az új garzonház. (Szabó Ferenc felvételei) • A Finomposztó Vállalat szövő- üzeme. — A településfejlesztés a bajai körzetben is építhe­tett a társadalmi összefo­gásra. Milyen eredményei vannak ennék? — A vállalatok, intézmények, szocialista brigádok és az állam­polgárok áldozatvállalásának, a társadalmi összefogásnak az ered­ménye Baján az üzemorvosi ren­delő. az uszoda, Bácsborsódon a szociális otthon, Garán a gyer­mekotthon, Csávolyon a tornate­rem, Hosszúhegyen pedig a ter­melőszövetkezet korszerű üzlete. Ezeket csak példaként említet­tem, mert még naigyon hosszan, sorolhatnám a létesítményeket. Ki kell emelnem, hogy a VI. öt­éves terv időszakában Baján min­den egyes lakosra 9010 forint ér­tékű társadalmi munka jutott, és 1983-ban elnyertük a Hazafias Népfront nemzeti zászlaját. A községek közül is többen szép helyezést értek el a megyei tele­pülésfejlesztési versenyben. Pél­dául Csátalja és Hercegszántó. — Körvonalazódnak a jövő tervei. Mit emelne ki közülük? • Az új könyvtár. — A változó körülményekhez kell igazodnunk, ez az alap. Gon­dolok elsősorban a termékszer­kezet-váltásra, az exportfeiada- tokban való közreműködésre. Minderre jó néhány üzemünk­ben kedvező feltételek vannak. Feltétlenül végre kell hajtanunk fejlesztési programunkat a köz­oktatás területén. Számolunk a német nevelési központ megépí­tésével, elkészül a kisegítő isko­la, valamint az Eötvös József Ta­nítóképző Főiskola kollégiuma. Az egészségügyi beruházások az egész terület ellátásában nagy jelentő­ségűek. Közötte is kiemelkedő Baja város kórházának mintegy félmilliárdos rekonstrukciója. A lakosság ellátásában fontos sze­repet játszik az ivóvízbázis és a szennyvízcsatorna bővítése. Vál­tozatlanul kiemelt helyet foglal el a lakásprogram megvalósítá­sa, mind Baján, mind a közsé­gekben. Külön figyelmet fordí­tunk az ifjúság művelődésére, a-kulturált szórakozási lehetőségek megteremtésére. Ezt szolgálja majd a Petőfi-szigeten megépülő ifjúsági szabadidőközpont. Na­gyon fontosnak érzem az idősko- rúakról történő gondoskodást. Felépül az öregek garzonháza is az ötéves terv folyamán. Öröm­mel nyugtáztuk a Népszabadság­ban megjelent hírt, amely sze­rint a bajai Duna-híd konzolos megoldása (amely a folyamatos gépkocsiforgalmat van hivatva megoldani), a hetedik ötéves terv­ben programként szerepel. — Milyen esélyek vannak e szép tervek valóraváltá- sara? — Az előbbiekben csak körvo­nalaztam terveink néhány főbb irányát. Sok-sok egyéb, kisébb- nagyobb feladat vár még megol­dásra az említetteken kívül is. Céljainkat, gondjainkat és főleg jövő terveinket a legszélesebb nyilvánosság elé tárjuk, demok­ratikus vitára bocsátjuk, egyaránt kérjük a párttagok és pártonkí- vüliek, tehát az egész lakosság véleményét. Számítunk minden­kinek a véleményére és minden­kinek a tevékeny közreműködé­sére a közösen meghatározott cé­lok valóraváltásábain. Biztos va­gyok benne, hogy közös akarat­tal, összefogással meg is tudjuk valósítani elképzeléseinket. , Gál Zoltán MSZBT-TAGCSOPORTOK SZÁMVETÉSE Élénkülő barátság A Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkájában is hagyo­mánnyá vált az ötévenkénti számvetés, az eredmények ösz- szesítése, a hibák elemzése, a jövőben követendő út meghatá­rozása. A tagcsoportok az év első felében készítik el ötéves tevékenységük értékelő jelenté­sét, míg a7. országos elnökség, az előzetes információk alapján, novemberben hívja össze a Vili. országos értekezletet. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárának tagcsoportja 1974. április 4-én alakult meg. Törekvésük, hogy minél szoro­sabbra fűzzék a tagcsoportok közötti kapcsolatokat. Sikerült ezt megvalósítani a Moszkvai Rádió hallgatóinak városi és megyei baráti . klubjain ■ ke­resztül, az MSZBT-tagcsoportok működésének keretein belül. Különösen az a tény figyelem- ae méltó, hogy az újonnan ala­kult MSZBT-tagcsoportok is be­kapcsolódtak a barátsági mun­kába, s ennek eredményeképp számuk Ölérte a huszonnégyet. A Moszkvai Rádió városi— mégyei baráti klubja az év vé­gén emlékezik létrejöttének 10. évfordulójára. A klub vezető­sége ebből az alkalomból sze­retné összefogni a már aktívan működő kollektívákon kívül azt a számos egyéni hallgatót és levelezőt, aki önálló kapcso­latban ál) a Moszkván Rádió magyar osztályával, A klubve­zetöség ebben az évbén is — a korábbi évek hagyományai alapján —, minden negyed­évben összevont találkozót szervez, melyre szeretné meghívó rí az egyéni levelezőiket is. Az első találkozót a szabad­szállási Lenin Termelőszövetke­zet MSZBT-tagcsopontja szerve­zi, a második házigazdája a Kiskunmájsai Mezőgép gyár MSZBT-tagcsoportja lesz. Kecs­keméten tartják a harmadikat a Borgazdasági Kombinát MSZBT-tagcsoportjának • szer­vezésében; a negyedik negyed­évben a jubileumi klubtalálko- zó szervezője a Hollós József megyei Kórház és Rendelőinté­zet MSZBT-kolttek|tívája lesz. Az egyéni hallgatók bevoná­sán kívül a baráti klub vezető­ségének több elképzelése is van. részben az MSZiBT VIII. országos értekezletének, résziben az MRBK 10 éves évfordulójá­nak megünneplésére. Tervezik például fényképkiállítás meg­rendezését a barátsági munkát tükröző eseményekről, rendez­vényekről. A szovjet helyőrségi tiszti klubbal közösen, a buda­pesti Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza filmanyagából rendszeres vetítéseket tártának. Vázsonyi Miklós. a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára MS Z B T -tag csoport j ám ak elnöke KÖZSÉG FEJLESZTÉS ÖREGCSERTŐN Gondolnak az idősebbekre Hosszú az öregcsertői főutca. Neve is kettő van: az.egyik (elén Rákóczi, a másikon Kossuth útnak hívják. A két köz­ség, az egykori öreg- és Kiscsertő mára teljesen egybeépült, csak az utcanevek őrzik a különállás emlékét. No és persze, az emlékezet. Hagyományaikhoz ragaszkodó emberek élnek itt, Kalocsától 12 kilométernyire. Messze földön híres hagyo­mányőrző népi együttesük is ezt példázza. S vajon milyen a múltjára vi­gyázó község jelene, s a követ­kező évekre kirajzolódó jövője? A VI. ötéves terviben, amint azt Vénné Vörös Ibolya tanácselnök elmondja, számottevő beruházá­sok valósultak meg. Központi fűtésit kapott az iskola, korszerű­sítették a közvilágítást, egy kilo­méternyi köivesút, új ravatalozó épült. S a legjelentősebb előre­lépés: .tavaly elkészült a vezeté­kes ivóvízhálózat. Az öregcsertőiek, a többi kis­település lakóihoz hasonlóan, tud­ják, hogy ha életkörülményeiken javítani akarnak, elsősorban ma­gukra, az itt élő emberek össze­fogására számíthatnak. A közpon­ti támogatás mellé saját forint­jaikat is le kel) tenniük az asz­talira. A vízvezetékhez tíz év alatt gyűjtötték össze a tanács fejlesz­tési alapjából a szükséges össze­get. A megalakult lakossági tár­sulásba pedig minden család tíz- tízezer forinttal lépett be. Másik példa az összefogásra: a kisösentői bolt. A forgatom ki­nőtte az apró üzletet, de az átúsz­nék nem volt pénze a bővítésre. A tanács adott telkeit, építési anyagot, a környékbeliek pedig nékifogtak, hogy 'boltot építsenek magúiknak. Már állnak a falak, csak a szakipari munkák vannak háitra. Tavasszal szeretnék meg­nyitni az új üzletet. Ezek után nincs semmi megle­pő áblban, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada mondott igent a településfejlesztési hozzá­járulás bevezetésére. Mivel a csa­ládok többsége az idén még a vízvezetéket törleszti, jövőre kez­dik meg a hozzájárulás fizetését. A tanács által javasolt cél, me­lyet a lakosok többsége egyetér­téssel fogadott: az öregek napkö­zi otthonának kalakítása. Ez lesz a VII. ötéves ter.v legnagyobb helyi vállalkozása. Egy régi- épü­letet szeretnének felújítani, át­alakítani a község központjában. A napközi otthon sok magányo­san élő nyugdíjas életén könnyí­tene, Különösen fontos ez itt, ahol az 1100 lakos fele idősebb ötven évnél, egyharmaöuk pedig a 'hetvenen is túl jár. Gondolnak persze öregcsertőn a fiatalabbakra is. A község leg­gondozottabb intézménye az is­kola — ide kilencven —, és" az óvoda — ide pedig negyven gye­rek jár. Hozzáfogtak hét építési telek kialakításálhoz, út- és járda­építés is szerepel terveikben. Ü'j járda először Csornán ké­szült. Mert akármilyen kis tele­pülés öregcsertő, mégis van kül­területe: a néhány kilométerre fekvő Csomaszállás, vagy ahogy az útjelzőtáblán olvasható: Csor- napuszta. Az itt élő negyven csa­lád azt kérte, hogy a település- fejlesztési 'hozzájárulást járdaépí­tésre fordíthassák. ök már az idén megkezdik a hozzájárulás fizetését. A befolyó pénzt a ta­nács költségvetéséből kiegészítik, ehhez jön még a társadalmi munka, s várhatóan az idén el­készül a csornaiak járdája. A századfordulón kétszer annyi lakosa volt Öreg csertőnek, mint ma. Hosszú évtizedekig az elván­dorlás volt' jellemző a felszabadu­lás után is. Az elmúlt években azonban lelassult, gyakorlatilag megállt ez a folyamat. Jelenleg négy házat építenek, s minden remény megvan rá, hogy az újon­nan kialakított építési telkek is gazdára találnak a következő öt évben. Lovas Dániel • Dolgos öregcsertői asszonyok a Petőfi Tsz varrodájában. (Archív felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom