Petőfi Népe, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. március 1. • PETŐFI. NÉPE • 5 A MEGYE ELSŐ MEZŐGAZDASÁGI LEÁNYVÁLLALATA A kibontakozás útján A Kunbaja—Bácsszőlősi Állami Gazdaság egyesült a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombináttal, és az így létrejött új nagyvállalat szerves részeként, annak leányvállalataként az idén kezdte meg tevékenységét. Nemrég a kunbajai gazda­ságban munkásgyűlést tartottak, amelyen szó volt az eddigi gazdálkodásról, de legtöbbet a vállalat sorsa. A leányvállalat igazgatója, dr. Alföldi Lajos a nehéz és mosto­ha körülmények között végzett 1985. évi munka több ágazatban, elért sikeréről, de a szőlőágazat­ban a katasztrofális méretű ele­mi csapás miatti termeléskiesé­sekről, a termőalapok jelentős ré­szének kipusztulásáról adott szá­mot. Előtérben az anyagi érdekeltség Teljesült ugyan a gazdaság szerény eredményterve, a kibon­takozás és megújulás lehetőségeit azonban ezután kell megterem­teni. Erre ad nagyobb lehetősé­get a leányvállalattá alakulás. Ezzel új kereteket kapott a ked­vezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó szőlő-, bor- és üdítőital-gyártásra szakosodott kunbajai gazdaság. Az igazgató ismertette azokat az új vállalatszervezési, üzemi és munkaszervezeti formákat, melyekre most tértek át. Ezzel közelebb kerültek egymáshoz a vezetői és végrehajtói szintek, egyszerűsödött a szervezet, javult a hatáskör és felelősség összhang­ja, megteremtődtek az önálló gazdálkodású és az önelszámoló leányvállalaton belüli egységek, anyagi érdekeltségen alapuló mű­ködési feltételei. A VII. ötéves terv vállalati programjában szerepel a kipusz­tult szőlőterületek újratelepítése.. Most már jobb talajokon és ked­vezőbb fajtaszerkezettel telepíte­nek a piac igényeire építve. A tervezett 400 hektáros új ültet­vényt az ágazat sajátosságainak jobban megfelelő kiscsoportos. családi vállalkozási formákban művelik, visszaállítva ezzel a nagyüzemi gépi technológia és az igényes kézi munkaerő korábban megbomlott összhangját. Előny az együttes fellépés Az élelmiszeripari termelésben és feldolgozásban a kapacitás-ki­használás. fokozásának lendüle­tet adhat az anyavállalattal ki­alakuló termékszak osodé», az árualapok összehangolt elosztása. Javul a gazdaság piaci pozíció­ja, az együttes fellépés előnyei­nek kihasználásával mind a ha­zai bor- és üdítőital-kereskede­lemben, mind pedig a tőiké» és szocialista piaci versenyben. Ki­alakították az üdítőital-gyártás új programját, amellyel a haizai igé­nyek kielégítése mellett új izék­kel és korszerű (dobozos, folipak- kos) csomagolási, kiszerelési for­mákkal az exportpiac megvál­tozott igényeinek kielégítésére is felkészülnek. A gazdaság szántóföldi növény- termesztése, erdő- és vadgazdál­kodása továbbra is a kiegyensú­lyozottságot, a biztonság fokozá­sát szolgálja, az idegenforgalmi lehetőségek bekapcsolására és kihasználására ugyancsak meg­vannak a lehetőségek. Üj szakasz kezdődött el ezzel a korábbi években nehéz helyzet­be jutott gazdaságban, és meg­nyíltak a lehetőségek a vállalati kollektíva anyagi körülményei­nek javítására is. A munkafegyelemben már ked­vező változás tapasztalható. Az új lehetőségek érdekeltté teszik a 750 fős leányvállalati kollektí­vát. Nemrégiben még arról ír­tunk lapunkban, hogy az állami gazdaságban nehéz, útkereső mun­ka folyik, és most ennek megva­lósítására kerülhet sor. Nem egyszerű és nem könnyen meg­oldható feladatok ezek, nagy cé­lokat tűzött maga elé a vállalati kollektíva, amelyek megvalósí­tásához a szőlő-bor ágazat hely­zetének javulásában bíznak, de még inkább saját elhatározá­saikban, az összefogásban és egy­séges akaratban. Teljesüljenek a tervek A két gazdaság közötti több éves együttműködést értékelte dr. Mátyus Gábor vezérigazgató. Áttekintést adott a mezőgazdaság főbb ágazatainak országos fel­adatairól és megjelölte azokat a lehetőségeket, melyekkel ezekhez az országos feladatokhoz jól kap­csolódhat a kombinát és annak leányvállalata. Sorsdöntő fordu­latot hajtott végre ez a kollektí­va akikor, amikor kezdeményez­te és elhatározta azt, hogy vál­lalkozik egy új gazdálkodási for­mára. Szépek és. nemesek azok a célok, melyeket a szőlőágazat rangjának visszaszerzésére, hely, reáillítására, a termésátlagok nö­velésére, az új élelmiszeripari ter­mékszerkezet kialakítására, a gazdálkodás nagyabb eredményes­ségére és mindezekre alapozva a vállalati kollektíva anyagi hely­zetének jelentős javítására maguk elé tűztek. ígéretet tett arra, hogy a leányvállalat jó elképzeléseit az anyavállalat saját lehetőségei­vel segíteni fogja. A bácsalmási városi pártbi­zottság titkára, Varga József ki­fejtette, hogy megnyugtatóan zá­rult le az a több, mint kétéves előkészítő munka, melyet a me­gyei és városi pártszervek is fo­lyamatosan nyomon kísértek, se­gítettek és irányítottak. Ennek eredményeként a térségben jö­hetett létre a megye mezőgazda­ságában elsőként ez az új gaz­dálkodási forrna. Arra kérte a gazdaság kommunistáit, hogy az eddigiekhez hasonlóan, vagy an­nál még jobban járjanak élen a most kitűzött új célok eléréséért végzett munkában. V. J. ' JS» KISSZÖ VETKEZETEK, MUNKA KÖZÖSSÉGEK mm I ■ A mérleg két serpenyője i A kisszövetkezeteket, válla­lati gazdasági munkaközössé­geket új típusú gazdálkodó szervezeteknek tekintjük. A gazdálkodási formák tapaszta­latai az érdeklődés középpont­jában állnak, az új lehetősé­gek megismerése óta. A jelen­legi megyei helyzet áttekinté­se sajátos képet mutat. A kis­szövetkezetek száma évről év­re változó, újak alakulnak és vannak megszűnések is. Ese- lenként a szövetkezetekből alakulnak kisszövetkezetek. A kisebb szervezet sokszor rugalmasabb, könnyebben al­kalmazkodik a piaci igények­hez, bürokráciámén tesebb, jobb, közvetlenebb vezetett- ségű, jól szervezhető, a tevé­kenységük megfelelően ellen­őrizhető és legtöbbször ered­ményes is. Előnyös, hogy ked­vező a bérfejlesztési lehetősé­gük, magasabb keresetek ala­kulnak ki, a munka úgy meny- nyiségileg, mint minőségileg jobban megkövetelhető. Az így kialakuló viszonyok vonzzák a kisszövetkezetekbe a jó, szor­galmas munkaerőt. A gazdál­kodás e keretei között közvet­lenül tapasztalható a vezetők és beosztottak érdekazonossá­ga, hosszabb távon tehát rossz vezetés nem érvényesülhet. Létszámukat szinte csak pro­duktív létszám teszi ki, elő­nyösen kihasználva azt a kö­rülményt, hogy csupán na­gyon egyszerű adminisztrá­cióra vannak kötelezve. A kisszövetkezetek 40—50 százaléka valamikor szövetke­zetekből jött létre. A megyei kisszövetkezetek általában in­duló vagyonukat egy-két év alatt megsokszorozták, a ta­gok személyes jövedelmét nö­velik, ugyanakkor létszámuk szinte változatlan, vagy kis­mértékben változó. A lajosmizsei Elektroíém Kisszövetkezet 1982-ben ala­kult, induló vagyonuk 197 ezer forint összegű részjegyalap volt, ez a vagyon jelenleg 4,7 millió forint, azaz az eltelt m évek alatt meghuszonhárom- szorozódött. A gazdálkodó szerv légtechnikai berendezé­sek javítását, elektromos sze­relési munkák elvégzését vál­lalja. Tevékenységüket a pon­tosság és az elvégzett munkák jó minősége jellemzi. Munká­jukkal elsősorban országos nagyvállalatok gazdálkodását segítik elő. A kecskeméti Lakszisz Kisszövetkezet vágyó, nát az alapítás óta meghárom­szorozta. Építési és egyéb szak. ipari munkákat vállalnak. A határidők és a szerződési fel­tételek betartásával, a szak­szerű. lelkiismeretes kivitele­zéssel rangot adnak munká­juknak az építőipar területén, ahol a jó hírnév csorbát szen­vedett az utóbbi időkben. Kez­deti nehézségek után ma már zavarmentesen működik a kecskeméti Vitái Kisszövetke­zet is. Sikeres még a Képszollg, a Ferrovesz, a Technoszöv Kisszövetkezet, ugyanakkor sikertelen a Generáldisz tevé­kenysége. Általában a kisszövetkeze­tek termelése a jelentkező Igé­nyek szerint rugalmasan vál­tozik. A tervezett árbevételt, nyereséget elérik, sőt túltelje­sítés a jellemző. Például a Ferrovesz a tervezett 7,5 mil­lió forintos árbevétellel szem­ben 10,7 millió forintos érté­kesítést ért el, nyereségük az 1,1 milliós tervezett összeggel szemben 1,8 millió forint. A szétvállással, átalakulással lét­rejött kisszövetkezetek eseté­ben is az a jellemző, hogy míg korábban veszteségesek vol­tak, jelenleg megfelelő nyere­séget érnek el. Pénzgazdál­kodásuk kiegyensúlyozott, banki hitelek nélkül gazdál­kodnak annak ellenére, hogy korábban erre szükségük volt. A kisszövetkezetek mellett a vállalati gazdasági munkakö­zösségek is valós szükséglete­ket elégítenek ki. A vállala­tok támogatják ezeknek a szer­vezeteknek a létrejöttét. Kis kapacitásokból eredő problé­. mákat oldanak fel, de mun­kaerő-megtartó szerepük is je­lentős. A bérnövelés! lehető­ségek szűkülésével kapcsola­tosan a feszültségek feloldásá­nak egy sajátságos megoldási formája a munkaközösségek létrehozása. Mindezek mellett e tevékenység az egyike azok­nak, amely a legtöbb vitát váltja ki a dolgozók körében. Elsősorban a főmunkaidőben elért bérek és • az e keretek között megszerezhető kerese­tek között mutatkozó nem je­lentéktelen különbségek okoz­nak gondokat. A bérrendszer javításával, a munka szerinti javadalma­zás, erősítésével annak a tévé. kenységnek, amit ma gazda­sági munkaiközösségek végez­nek, a főmunkaidőn belül kell történnie és a rendes munka­időre jutó bérként kell kifi­zetni. Világosan kitűnik, ha az egyenlősdi a vállalatok belső bérezési gyakorlatában nem vált volna annyira szokássá, kevésbé szorulnának ki a mun­kák a főmunkaidőn kívülre. Figyelemre méltó jelenség, hogy a gazdasági munkakö­zösségek száma egyes válla la­toknál akkor is bővül, ha a termelő tevékenység nem szé­lesedik. Felvetődik a kérdés: ugyanaz a mennyiségű mun­ka egy bizonyos idő után nem fér el a munkaidőn belül? Ka. pa c i t ás -(ki töl tétlenséggel küsz­ködő vállalatoknál szintén lét­rehoznak munkaközösségeket! E tényből is érezhető az el­lentmondásosság. Sőt arra is van példa, hogy a gazdálko­dás enyhén szólva szétzüllik, de a vgm tevékenysége stabil. A megméretés mérlegén te­hát az új típusú gazdálkodó szervek a megyében is szá­mottevő súllyal szerepelnek, de a mérleg másik serpenyőjében ellensúlyok is vannak. Olya­nok, amire nincs szükség. Herczeg Kis Béla \ Energiamegtakarító elektronika Bajáról Nyomtatott és integrált áramkörök lát­szólag kusza szövevényé­ből és minden­féle kis színes elektronikai mütyürkék tö­megéből áll a Bajai Vas- és Fémipari Szö­vetkezet által gyártott gőz­szabályozók „gondolkodó” egysége. Hogy min gondol­kodik? Zsugo- nits János ke­reskedelmi osztályveze­tő válaszából kitűnik: — A süte­mények süté­séhez szüksé­ges gőzmeny- nyiséget sza­bályozza. A legtapasztal­tabb pékmes­ter sem tudja úgy kezelni a kézicsapot, •hogy a kemen­cében állandóan optimális páratartalom és hőmér­séklet uralkodjon. Három részegységből álló gőz- szabályzónk viszont a kemencébe épített érzékelő­vel folyamatosan méri, az automatika pedig érté­keli a sütőtér belsejében uralkodó mikroklímát. A végrehajtó rész, egy elektronikus irányítású csap gondoskodik arról, hogy a mért és a kívánt (elő­zőleg beállított) érték azonos legyen. így nem for­dulhat elő olyan pazarlás, hogy a felesleges gőzt a szabadba kelljen engedni. A gőzszabályzót a Sütő- és Malomipari Kutató Intézet fejlesztette ki. szö­vetkezetünk három éve gyártja. — Mekkora energiamegtakarítást jelent ez, és mennyibe kerül a készülék? — Jelentős. 30—40 százalékos energiamegtakarí­tásról van szó. A hetvennyolcezer forintos beszer­zési ár számításaink szerint háromnegyed év alatt megtérül. Természetesen csak jó állapotban levő kemencék esetében. — Milyenek a piaci lehetőségek? — Hazánkban körülbelül csak minden ötödik ha­zai kemencén nincsen a gőzszabályozónkból. Ügy gondolom, jövőre telítjük a belföldi piacot. Külföl­dön az NDK-ban üzemel egy készülék. Csehszlová­kiában is hamarosan felszerelnek egyet. A Szovjet­unió. Lengyelország, Ausztria és Kanada is ígére­tes értékesítési területnek látszik. L. Szabó László Új időszámítás A hat gyereket úgy szét- hordta a Kozák-tanyáról az idő, mintha forgószél kapta volna őket fel, hogy az or­szág hat tájára sodorja. Deb­recenbe, Sopronba, Buda­pestre jutott belőlük, s a leg­közelebb lakónak is száz ki­lométert kellett autóznia, hogy meglátogassa a két öreg szülét. De azért mind a ha­tan sűrűn hazajártak. Mondta is Szalai néni, a szomszéd tanyából Kozák- nénak: — Hallod-e, Lidusom, ti aztán jól megneveltétek a gyerekeiteket. Bizony isten, ha az enyimek fele annyit látogatnának meg minket, sírnék örömömben. Kozák Istvánná csak el­mosolyodott, $ arra gondolt, hogy most szombaton Péte­rek jönnek, s hozzák a há­rom unokát is. Ez volt az életük értelme, hogy a gyerekek hazajártak, öregek voltak már mind a ketten. Kozák István a het- venötödiket taposta, s a fe­leségének is csak néhány hó­nap hiányzott a hetvenhez. Mióta nyugdíjba mentek, nemigen jártak be a szövet­kezetbe sem. Itthon, a ház körül telt el az idejük: mű­velhették a kicsiny kertecs- kéjüket, gondozták azt a ke­Azak, ha jöttek, mindig kaptak egy kis tojást, krump­lit, körtét, miegymást, somi­kor elmentek, rendre talál­tak utánuk hol egy kötött kabátot, hol egy meleg cipőt, hol valami mást. Soha nem adták kézbe az ajándékot, mindig csak úgy elhagyták valahol, mintha már régen ott lett volna a tanyán. Meg is lepődtek, amikor szombaton Péterék megje­lentek, s egy nagy falinap­tárt nyújtottak át nekik. — Hát ez? — kérdezte Kozák István. — Tegyék fel valahova! — Naptár? De hát minek ez nekünk? — Hogy tudják, mikor jö­vünk! Eddig csak úgy em­lékezetből tartották számon az érkezéseinket. Most majd mindig ideírjuk, kit mikor kell várni. Azzal elsőnek 6 maga irta be az egyik szombatra az ott levő név helyére, hogy PÉ­TER. — lay — mondta. — A névnapokkal már úgysem törődnek édesapámék. A naptár meg mindig meg­mondja, mikor melyikünk jön haza. A többi gyerek is ügyes ötletnek tartotta a dolgot, s ők is beírták a maguk leen­dő érkezését: ISTVÁN, LÍ­DIA, TERÉZ, MIHÁLY, ERZSÉBET. Jöttek is min­dig pontosan, amikorra je­lezték, s a két öreg napjá­ban többször is meg-megállt a falinaptár előtt, s kiszá­molta, mikor várható legkö­zelebb valamelyik gyerek. Tele volt már jócskán a naptár nevekkel, amikor Szalai néni valamiért átjött hozzájuk. — Hát ez? — állt meg csodálkozva a falinaptár előtt. — Nektek tán nem jó­kor vannak a névnapok? Kozák néni csak mosoly­gott. — Nézd mán! — folytatta Szalai néni. —Sz’ István nap Szent Istvánkor van, nektek meg május végére van írva! Kozák bácsi huncutul né­zett a szomszédasszonyra. — De nem mondja el sen­kinek? — Nem, nem. — Mink új időszámítást csinálunk. — Újat? — Látja. Vagy nem? No lett is híre a tanyákon a Kozákék naptárának. Aki nem röstellte, valami ürügy­gyei el is jött megnézni, de nemigen értette. A kérde- zösködést azonban szégyellte. Aztán Kozákék észrevétle­nül tényleg átírták maguk­nak a Gergely-naptárt. Csak úgy emlegették a dolgokat, hogy „egy héttel Liduskáék érkezése előtt", vagy „két nappal Miskáék elmenetele után". Mindent-mindent a gyerekek érkezéséhez viszo­nyítottak. Egyik este lefekvéshez ké­szülődtek. Kozák bácsi már az ágya szélén üldögélt, Kozák néni még tett-vett az asztalon. — Még hármat alszunk, s jönnek Péterék — mondta Kozák bácsi. —A felesége ránézett. — Bizony! Már csak hár­mat kell aludni. És örültek, mint a kisgye­rekek, ha karácsony előtt a napokat számlálgatják. Tóth Tibor A jó közérzet termelőerő A főbizalmi • Szabó Imréné a napi teendőket vitatja meg Csík Antal állattenyésztési ágazatvezeitővel. Szabó Imrénét a máso­dik alkalommal választot­ták meg főbizalminak az elmúlt év végén a Város­földi Állami Gazdaság ál­lattenyésztési kerületének sertéstelepén. Munkahelyi beosztása: műszakvezető, 31 gondozó munkáját irá­nyítja. A kollektíva csak­nem teljesen nőkből áll. A legutóbbi tisztújítások alkalmával a telepen nyolc bizalmit választott a 200 szakszervezeti tag. A bizal­mi testület tagjai megha­tározott időben összeülnek és megvitatják a soronle- vő tennivalókat. Szabó Imréné talpra­esett, szókimondó asszony, ezért is esett rá a válasz­tás, amikor a főbizalmi személye került szóba a je­lölések idején. A telep lét­rejöttétől itt dolgozik, min­denkit ismer. A kezdeti időkre így emlékezik: — A 2 ezer kocás telep, amely évente 40 ezer hí­zót bocsát ki, 1973-ban ké­szült el. Akkoriban a Vá­rosföldi Állami Gazdaság és a környező termelőszö­vetkezetek társulásaként működött. Én Kecskemétről jöttem ide az egyik üzem­ből, elvégeztem az egy­éves szakmunkástanfolya- mot, 1974-ben megalakult a Braun Éva szocialista brigád, amelynek vezetője lettem. Jó eredményeket értünk el a munkaverseny- mozgalomban. A brigád megalakulása után egy év­vel szakszervezeti bizal­minak is megválasztottak, 1980-tól főbizalmi vagyok. A legutóbbi választást megelőzően a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének is a tagja voltam. A közelmúltban meg­szűnt a társulás, átvette a Városföldi Állami Gazda­ság. Ez némi változást je­lentett az itt dolgozók éle­tében. — Az utánpótlási gon­dokon azonban nem segít. Az állattenyésztésbe csak nehezen, vagy alig jönnek a fiatalok. Itt szombat-va­sárnap is ugyanúgy kell dolgozni, mint más napo­kon, mert a jószágokat el kell látni — magyarázza. Még legalább hat gondozó­ra lenne szükségük, ezért a szakszervezet is hozzájá­rult ahhoz, hogy gmk-t szervezzenek. Többen vál­lalták, hogy a havi kilenc szabadnapjukból néhányat munkával töltenek. Ezzel nemcsak a munkaerő-gon­dokat oldják meg, ők is jól járnak, hiszen a jövedel­mük magasabb. A rendel­kezésre álló összegből 85 százalék a teljesítménybér és 15 százalék a minősé­gért járó jövedelem. A szakvezetés és a bizalmiak összhangban, megfontol­tan, együtt döntik el a moz­góbér összegét. A főbizalmi — mivel egy viszonylag zárt helyen dol­goznak — a bizalmi testü­let tagjaival, a szakszerve­zeti tagokkal gyakran ta­lálkozik. Tájékozódik örö­meikről, gondjaikról. Ha mód van rá, és szükséges, azonnal intézkedni tud. — Véleményem szerint a közvetlen emberi kap­csolatok hatnak a munka­helyi közérzetre, sőt a dol­gozók otthoni hangulatára is. S a jó közérzet termelő­erő — állítja Szabó Imré­né. A szakszervezet igyekszik a gazdasági vezetéssel együttműködve megszer­vezni a dolgozók üdülését. Aki beutalót kér, annak általában teljesítik a kí­vánságát. Megszervezték a jogsegélyszolgálatot, az üzemorvosi rendelést, az idősek, a nyugdíjasok anya­gi gondjain a lehetőségek­hez képest segitenek. — A MEDOSZ kong­resszusának határozatából különösen az ragadott meg, hogy részesítsük nagyobb figyelemben a dolgozók társadalmi és munkahelyi közérzetét befolyásoló olyan kérdéseket, mint a lakáshelyzet, a szociális és egészségügyi ellátás, a mű­velődés. A vállalati szak- szervezetünk a gazdaság- vezetéssel együttműködve már ért el némi eredményt az említettek megvalósí­tásában. Nem lehetünk azonban elégedettek az ed­digiekkel. Úgy vélem, hogy jelentős tartalékunk van még, különösen a termelés korszerűsítésében — mond­ja a főbizalmi. , Kereskedő Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom