Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

TANÁCSKOZIK A XIII. PARTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról.) arány 14 százalék. A tanya a végletek világa. Az egyedül ma­radt idős ember és a jómódú gazdálkodó éppúgy megtalálha­tó itt, mint a rogyadozó viskó és az összkomfortos kisgazdaság. Nem homogén világ ez azért sem, mert gyakran egyazon csa­ládon belül együtt él az ipari munkás, az állami gazdaság dol­gozója és a téesztag. A tanya ma már nem zárt vi­lág, a postás — igaz, hogy kés­ve, de — hozza a napilapokat, egyre több helyen van tévé, és szinte mindenhol szól a rádió. A napi beszélgetések, a minden., napi politizálás híranyagát a tanyán élők is innen merítik. Az emberiség sorskérdései bi­zonyára kevésbé bonyolult meg­fogalmazásban, mint más társa­dalmi szférában, de itt is meg­jelennek. A háború és a béke, az emberiség léte és nemléte kér­désében egyértelműen a béke mellett voksolnak. Nemcsak a világhelyzet, hanem az ország helyzete, a mi helyzetünk is meg­fogalmazódik a beszélgetésekben. A tanya történelme során min­dig kevesebbet kapott, mint amennyit adott. Ma igen sok ser­téshúst, baromfit, tojást, gyü­mölcsöt ad. Kér alapellátást, vil­lanyt, kisgépet. Senki sem tagad­ja a tanyákon sem azt az alap­vető változást, amely a tanyai ember élet- és gondolkodásmód­jában bekövetkezett. Vala­mennyien féltjük ezeket az ered­ményeket, hiszen munkánk ré­vén születtek, egy kiegyensúlyo­zott agrárpolitika hozta világra. Közvetlen termelésirányító munkakörben dolgozom, kapcso­latom tehát munkatársaimmal természetes. Nagyon sok kérdés­sel keresnek fel, s a gyermekne­veléstől kezdve a családi kon­fliktusokig számtalan emberi problémára is választ kell ad­nom, ha tudok. A közéleti em­bertől választ kérnek és várnak olyan kérdésekre, mint az ár- és bérviszonyok, a teljesítmény sze­rinti bérezés. Van, amikor na­gyon nehéz helyzetben vagyok, mint közéleti ember, és mint párt­tag. Bizony, nem tudtam magya­rázatát adni annak, miért nem lehetett kapni ezen a télen a leg­hidegebb napokban pb-gázt vagy szenet. Ezek alapvető igények, olyan fontosak, mint a mindenna­pi kenyér vagy a tej. Az ilyen alapellátási gondok különösen "$újtj£k a tanyáp élő idős . embe- _«£et, elsősorban"'as^téész-nyug- .aijasokat, illetve - .járadékósókat. Tapasztalatom alapján is egyet­értek a határozat azon megálla­pításával, amely így fogalmaz: „Az időskorúak létbiztonságá­nak erősítése érdekében csökken­teni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit.” A fiatalabb generáció lehetősé­gei nagyobbak, életvitele eltér az idősekétől. Gyermekeink ma már nem osztatlan tanyai isko­lába járnak, hanem városi vagy nagyközségi intézményekbe. Így a továbbtanulás lehetősége nyit­va áll előttük. A tanya ma útra indít vagy marasztal, ugyanúgy, mint más település. A tanyáról hallottam romanti­kus, túlzó gondolatokat. Mond­ták már nekünk azt is, könnyű ott maguknak. Tényleg szépen le lehet bámulni a homokon, a sző­lősorok között. De más dolog ki­rándulni a tanyára és megint más ott élni, gyermeket nevélni. Nem kívánom elmondani, hogy mi nincs a tanyán, de néhányat hadd soroljak fel. Nincs bölcsőde, óvoda, messze van a körzeti orvos és az iskola, nehéz és drága a közlekedés. A vegyesboltba kétnaponta érkezik a pékáru, tejtermék. Hús- és hen­tesáru pedig egyáltalán nincs. Ezért a közeli nagyobb települé­sekre kell beutazni. Mindezt nem azért soroltam fel, hogy csatla­kozzak azokhoz, akik a maguk érveivel szembe akarják állítani a falut a várossal. Az utóbbi időkben újra hallok olyan fajta megfogalmazást, amikor hol a faluból kiabálnak a városra, hol a városból a falura. Hol azt mondják, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó könnyen él, hol azt, hogy a nagyipari munkás sokat keres. Mellesleg a közelmúltban a té­vében láttam olyan adatsort, amely azt bizonyította, hogy Bu­dapest és vidék között a bérkü­lönbség 16 százalékos. A kisegítő gazdaság és a háztáji ezt a kü­lönbséget csak részben kompen­zálja, jelentős, napi négy—hat órás túlmunkával. Szemünkre vetik, hogy drága a zöldség, a gyümölcs, a nagyvá­rosban drága a megélhetés. Ál­lítólag többek között azért, mert drágán termelünk. Tényleg nem -olcsó a gép, a növényvédő szer, az energia. De mégiscsak furcsa, hogy a mi gazdaságunknak ki­fizetődő öt forintos kilónkénti árért megszervezni a „szedd ma­gad” mozgalmat, s bárki előtt kinyitni a gyümölcsöskertek ka­puját, miközben ugyanez a ter­mék ugyanakkor két-háromszoros áron jelenik meg a városok pia­cán. A termelő és a vevő közöt­ti úton rakódik ez a tetemes költ­ség az árura. Meg kellene vizs­gálni: nem túlságosan hosszú és költséges-e ez az út. Az a véle­ményem, hogy a közvetítő keres­kedelem tényleg csak közvetít­sen, mondja meg, hogy hova szál­lítsunk és ne gyűjtse össze az árut, ne mozgassa fölöslegesen és így ne terhelje a vásárlók pénz­tárcáját. Olyan környezetben dolgozom, ahol alig van ember, aki ne kö­tődne valamilyen formában a me­zőgazdasághoz. így van ez még a Tajóhoz közeli — egykori me­zővárosban — Kiskunhalason is. Főorvos és bankhivatalnok, \ pe­dagógus és gyári munkás vállal részesművelést az állami gazda­ság 1200 hektáros szőlőjében, egészíti ki jövedelmét. E munká­ban az is fontos — én magam is tapasztalom —, hogy új közössé­gek alakulnak ki, högy ez a. te­vékenység barátokat hoz köze­lebb egymáshoz, hogy családok legalább a szüret idején újra ta­lálkoznak. Másodlagosnak tűnő, általam mégis fontosnak ítélt „terméke” ez az elmúlt öt évnek. Vitatkoznék azokkal, akik azt állítják, hogy a második gazda­ság elidegeníti egymástól az em­bereket. Nem víkend ez a tevé­kenység, verejtékes munkát igé­nyel, de hasznos a népgazdaság­nak, az állami gazdaságnak és az egyénnek egyaránt. Nem lenne jó valamilyen megújított szabályo­zóval elsorvasztani. A városból időnként ránkcso­dálkoznak, tanyán élőkre. Alap­vetően emberi, természetközeli ez az életforma és talán egész­ségesebb is, mint a nagyvárosi. Ugyanakkor nem könnyű. Az itt élők is igénylik a szervezett moz­galmi életet, a friss információ­kat, a szórakozást, a kulturáló- dás lehetőségeit. Mi, agrárszak­emberek tisztában vagyunk az­zal, hogy nemcsak szakmai terü­leten kell kezdeményező szere­pet vállalnunk. Életem legutóbbi öt éve — ezek alapján úgy érzem — érté­kesen és értelmesen telt el. Jó érzés elmenni egy olyan szőlő- ültetvény mellett, amit mi tele­pítettünk, gondoztunk és a mi munkánk eredményeként fej­lődik, hoz magas termést. Mint párttagnak, és mint termelésirá­nyítónak, jó érzés az emberek bizalmát élvezni és igen jó érzés segíteni. A mi világunk is eleveri, moz­gékony. Kérdez és meggyőző vá­laszokat vár. Hiszem, hogy kong­resszusunk valamennyiünk kér­déseire képes helyes válasz adni. * * * ZARNÓCZI JÓZSEF. az MSZMP X. kerületi bizottságá­nak első titkára/' Budapest kül­dötte Kőbánya dolgozóinak üd­vözletét tolmácsolta a kongresz- szusnak, majd a pártépítő munka tapasztalatairól szólt. * — Az eredményesen végzett po­litikai és gazdasági munka, a kommunisták személyes példamu­tatása adja a legjobb alapot ah­hoz, hogy a pártonkívüliek leg­jobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. Ügy tapasztaljuk, nem lehet és nem is szabad csupán ar­ra várni, hogy bekopogtassanak a pártiroda ajtaján. Sokan — ta­lán félve a visszautasítástól — el­várják: munkájuk, magatartásuk alapján a párt vegye észre, hogy kommunista módon, élnek és dol­goznak: igénylik, hogy megkeres­sék őket és kezdeményezzék a belépésüket. KOVÁCS JÁNOS, a csorvási Lenin Mgtsz elnöke. Békés me­gye küldöttének véleménye sze­rint a szövetkezetek önkormány­zatát, az ágazatiság irányába len­ne célszerű fejleszteni. Indokolja ezt, hogy a munkamegosztás egy­re differenciáltabb, ezzel párhu­zamosan kialakítják a tsz-ek a differenciált ágazati nyereségér­dekeltségi rendszert. Hangsúlyoz, ta azonban, hogy az ágazatiságon nem az egymástól' és a közösségi érdekektől elkülönült érdekcso­portok kusza szövevényét érti. Ki­fejezte egyetértését azzal, hogy növekedjenek a beruházásokra fordított összegek, és a mezőgaz­daság fejlesztése a jövőben is ki­emelt feladat legyen. TÖTH IMRE vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancs­noka. a Határőrség küldötte rá­mutatott: államhatárunk őrizete békében is harci feladat és e te­vékenység nagy fontosságú ha­zánk. népünk biztonsága, szocia­lista társadalmi államrendünk vé­delme szempontjából. Azt jelen­tette a kongresszusnak: szocialis­ta hazánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A leg­utóbbi 5 évben majdnem 200 mil­lió utast és 60 millió járművet érintő határforgalom ellenőrzése, biztonságának, gyorsaságának és kulturáltságának minőségi fej­lesztése komoly helytállást kíván. A határőrség részéről készek va­gyunk — a biztonság megtartása mellett — a határforgalom ellen­őrzésének gyorsítására is — han­goztatta a felszólaló. — Ehhez azonban feltétlenül szükség van az érdekelt szervek az eddigiek­nél jobban összehangolt munká­jára és a feltételek további javí­tására. BÁLINT LÁSZLÓ, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója, Csongrád me­gye küldötte szerint nőtt az élelmiszeriparon belüli koope­ráció, az együttműködési kész­ség. A minőségi fejlődést jól segítették és segítik a kutatási együttműködések. Az exportké­pesség fokozására tett intézkedé­sekről szólva elmondotta: javult a higiénés helyzet a gyártóvona­laik korszerűsége és technikai színvonala, a szakmunkások, a közép, és vállalatvezető állomány felkészültsége. A legdinamiku­sabban éppen azok a vállalatok A Hazafias Népfront olyan ki­terjedt, az egész népet magában foglaló politikai mo'zgalom, amely közéleti keretet ad a párt­tagok és párton kívüliek, hivők és nem hivők együttműködésé­nek. A közmegegyezés szellemé­ben a népfrontban egyesültek az ország társadalmi, politikai szer­vezetei, amelyek a közösségi ér­dek jegyében képviselik a kü­lönböző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi politika érvényesítését, a szocia­lista nemzeti egység megerősíté­sét. Teljes mértékben egyetértek az­zal, amit erről Kádár elvtárs itt hétfőn mondott. Szavai újabb tet­tekre késztetik, lelkesítik moz­galmunk aktivistáit,, munkásait. Ügy érzem, bennünk, kommunis­tákban még mindig nem tudato­sult eléggé, hogy pártunk kezde­ményezője, s mindmáig, de a jö­vőben is irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A párt po­litikájával és szervezetével -együtfe&pnne. vpjj a piépfroptban, ^s-nejncs.ajk a különböző népfropt- intézriienyekben dolgozó pártta­gok képviselete által. A párt ennek, az egész népet átfogó mozgalomnak fő ereje, irá­nyítója és minden fontos vállal­A legújabbkori magyar törté­nelem a kommunisták és a pár­ton kívüliek együttműködésének sajátos, tartalmas formáját talál­ta meg ,a népfrontban. A társadalmi viták számának gyarapodása, a párt- és állami szervek döntés-előkészítő mun­kájának további demokratizálása jótékony hatással van a népfront­ra is. Amilyen mértékben a köz­kiadásokkal való takarékosság megnövelte a helyi kezdeménye­zés szerepét a településfejlesztés­ben, olyan mértékben erősödött a népfrontbizottságok és a ta­nácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Amíg az ötödik öt­éves tervben összesen 20 milliárd forint volt a településeket fej­lesztő társadalmi munka értéke, addig a hatodik ötéves terv első négy esztendejében ez elérte a 40 milliárdot. Ezek a teljesítmények a nép sikerei, önkormányzatra való képességének bizonyítékai. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közösségi célokra meg­mozdult emberek nem fogják el­herdálni a közösségi szükségle­tek kielégítésére teremtett java­kat. Ezek a helyi közösségi telje­sítmények akkor születtek, ami­kor csökkent a reálbér, aH" emel­kedett a reáljövedelem, csökkent a községeknek, városoknak jutta­tott költségvetési támogatás reál­értéke — hangsúlyozta Pozsgay Imre, majd így folytatta: Mozgalmunk szempontjából különleges jelentősége van az egyházakkal kialakult együttmű­ködésnek. Politikailag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruk­tív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A val­lásos hivők nemcsak tudomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Az egyházak híveikkel és hazájuk­kal tartottak ebben az ügyben, s így a velük való együttműködés a béke védelmében vállalt fel­adatoktól a közélet szélesebb te­rületeire is kiterjed. A felszólaló ezután a társada­lomban jelentkező egyes konflik­tusok feloldásáról, lehetőségeiről, szükségességéről beszélt, hangsú­lyozva : fejlődtek, amelyek jelentős ex­portfeladatot is teljesítenek. A nehézségekről szólva kiemelte: gátolta a követelmények teljesí­tését az élelmiszeripari vállala­toknál dolgozók magas fluktuá­ciója. TAKÁCS HILDA, a zalaeger­szegi városi Pedagógus KISZ-bi­zottság titkára. Zala megye kül­dötte hangsúlyozta: az értelmisé­gi fiatalok magas szintű szakmai kozás részese. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt, az 1957- es országos pártértekezlet alap­ján kezdeményezte a népfront újjászervezését, abból a mind­máig érvényes elvből indult ki, hogy a szocializmus a marxista- leninista párt irányításával az egész nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az elhatá­rozás is része volt a vállalt és mindmáig követett, továbbra is követendő lenini irányvonalnak, s bizonyságul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921-<ben elmon­dott gondolatát, amely így hang­zik: „A munkások, a parasztok, az értelmiségiek tömegében szép számmal akadnak tehetséges, be­csületes pártonkívüliek, akiket a gazdasági építés/fontosabb poszt­jaira kell állítani, oly módon', Hogy a szükséges ellenőrzést és irányítást a kommunisták végez­zék. Másrészt viszont szükség van arra is, hogy a pártoAkívü- liek ellenőrizzék a kommunistá­kat. Ebből a célból olyan párton- kívüli .munkások és parasztok csoportjait,' ákfkriék böéSületessé- ge; kiálltb a, próbát, be kell von­ni á munkás^paraSzt felügyelet­be, és minden hivatali állástól függetlenül, formaságok nélkül be kell vonni őket a munka el­lenőrzésébe és megítélésébe. felkészültsége még nem elegendő. Arra is szükség van, hogy elköte­lezetten. a társadalom érdekeit megértve, célkitűzéseivel azono­sulva dolgozzanak. Sajnos, a fia­talok egy része nem tudja — ta­lán nem is akarja — összeegyez­tetni munkáját, szabadidős elfog­laltságait a közéleti tevékenység­gel, az egyenlőtlen munkaelosztás a legaktívabbak körében túlter­helést okoz. A kialakult helyzet megváltoztatására javasolta, hogy oldani. E konfliktusfeloldó képes­ség összefüggött a hatalom-gya­korlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konfliktusfeloldó politikájában támaszkodott tár­sadalmi, gazdasági és politikai intézményeink érdekkifejező, ér­dekképviseleti tevékenységére. Pártunk e konfliktusfeloldó, né­zetegyeztető politikája határozta meg a népfrontmunka tartalmát is, amely éppen ezáltal alapve­tően eltért attól a leegyszerűsí­tett szereptől, amelyet társadalmi szervezeteink a szocialista építés kezdeti időszakában töltöttek be. A cselekvési tér tágítása, a po­litikai intézményrendszer haté­konyságának növelése, az erköl­csi viszonyok javítása, a szilárd értékekre épülő követelmények érvényesülése áttételesen bár, de végső soron a gazdálkodás felté­teleit is javíthatja. Gazdaság és politika kapcsolatában a felelős­ség terhe nemcsak az állami szer­vek vállán nyugszik, hanem a társadalmi, politikai szervezete­kén is. A felszólaló szólt a népfront­nak a fogyasztói érdekvédelem területén végzett munkájáról, majd a választási törvényről, 's a választások előkészítésével kap­csolatos feladatokról. Az új választási törvény leg­alapvetőbb új rendelkezése — mondotta — az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok többes je- j^öleseííéki általánossá äjgSUEbjt&z fmár ' önmagában is nSfymMték- a választásStí^fiti- kai jelentőségét, fokozhatja a vá­lasztópolgárok aktivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocia­lista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelős­séget ró az arra illetékes párt-, állami és népfront-szervekre. E szervezeti változtatásokon túl a tanácsi önállóságot szolgálják a helyi feladatok önfinanszíro­zásának megteremtésére irányuló törekvések is. A helyi bevételi források szerepének bővülése, va­lamint a pénzeszközök felhasz­nálását korlátozó központi és ágazati kötöttségek jelentős mér­séklése megerősíti a településfej­lesztés önkormányzati jellegét. Kongresszusunk dokumentu­mai, határozatai megnyithatják a társadalmi egység továbbfejlesz­téséhez vezető utat a gazdaság­ban és a széles értelembén vett településfejlesztésben mint köz­ség- és közösségfejlesztésben. E két nagy terület fejlesztési irá­nya közös az önkormányzati, fej­lesztéssel. A termelésben arra kell törekedni, hogy az önkor­mányzat a nyereség növelésével teremtsen közös érdekeltséget az egész kollektíva számára. Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demokrácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást ki­záró, ellenkezőleg, egymást köl­csönösen feltételező fogalmak. A településpolitikában *a tanácsi önkormányzat kifeilesztése a cse­lekvési tér és a kezdeményezés le­hetőségeinek tágítását jelenti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzú­dulás az állampolgári kezdemé­nyezéseket, egyesületalapítási törekvéseket, ha azok törvénye­a helyi pártszervek, szakszerveze­tek ösztönözzék a gazdasági in­tézményi vezetőket arra, hogy jobban segítsék elő a társadalmi tevékenységet végzők erkölcsi megbecsülésének növelését, mun­kájuk differenciáltabb elismeré­sét. Ugyanakkor az is szükséges, hogy ezzel párhuzamosan a KISZ- szervek. -szervezetek erősítsék ér­dekvédelmi tevékenységüket, vál­janak jobban részeseivé a fiata­lok gondjai megoldásának. A választásig terjedő időszak mind a népfront-aktivistáknak, mind a választópolgároknak be­tanulási szakasz lesz, hiszen 'há­rom és fél évtizedes megszokás­sal kell szakítani. Minden eddi­ginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamun­kára lesz szükség. A gazdaságirányítás továbbfej­lesztése — s ez is* kapcsolódik választási munkánkhoz — magá­ban foglalja a tervezési, a sza­bályozási és az intézményi rend­szer korszerűsítését. Ebből követ­kezően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és te­lepülésfejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a váltó- zások a helyi önállóság fokozásá­ra, az önkormányzati szervek tényleges döntési lehetőségeit biztosító anyagi-pénzügyi feltéte­lek kimunkálására is irányulnak. A helyi önállóság kiszélesítését intézményi oldalról az elöljáróság létrehozása, valamint a járások megszüntetése jelzi. Az elöljáró­ságokban a társközségek is ér­dekképviselethez és bizonvos ön- kormányzathoz« jutnak, járások megszüntetésévéi. pedig leépült a ■helyi önkormányzatók és a helyi tanácsok közötti adminisztratív áttétel, ami az igazgatás egysze­rűsítése mellett a helyi önkor­mányzatok politikai rangját is megemelte. Ez nagymértékben növelte a tanácstagok szerepét és jelentőségét is. sek. Nézzük el a kezdeti gyarló­ságokat, és kezeljük a bajokat — mondta Pozsgay Imre. Ezután a készülő településpolitikai koncep­cióról beszélt, majd a követke­zőket mondta: Olyan országban, mint nálunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól ki­épített, megbízhatóan működő ál­lamigazgatás van, és ahol a tör­vényhozás és az igazságszolgál­tatás garantálni 'tudja az ország rendjét és az állampolgárok jo­gait egyaránt, ahol a társadalmi­politikai szervezetek segítik a pártpolitikát az érdekek képvise­letével, az érdekkonfliktusok fel­oldásával, az érdekek egyezteté­sével, ott biztos alapokon fejlő­dik az önkormányzat. Nem hi­hetjük, hogy a tétlen hatalom a jó hatalom. Az önkormányzat ki- fejlesztéséhez kell a jól működő állam, amely egyetemes érvényű, az egész társadalomra kiterjedő hatalmat gyakorol, s ezt a nagy, egész országra kiterjedő nemzeti programok megvalósításának irányítására és az> önkormányza­tok erősítésére használja fel. Eb­ben a szerepkörben rpűködik az állampolgár, s oszlik meg a tár­sadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéleti- ségnek az alapján lehetne meg­értetni mindenkivel, hogv a szo­cializmus nemcsak akkor lehet Az együttműködés sajátos formája Képesek voltunk feloldani a konfliktusokat ■ Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemze­tiségi szövetségekkel. Egyetér­tek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetiségek, mind a határainkon túl élő ma­gyarságot illetően. Továbblépé­sünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista or­szágok közösségében itt, Közép- kelet-Európában együtt boldogul­janak a népek, megszabadulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál kihívóbb nacionalizmusoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megta- riulva becsülni egymást és be­csülni a családi körbe tartozó ki­sebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát. Civilizált állam rangját a XX. században csak az az ország igé­nyelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a többségi nemzetnek kell elő­zékenységet tanúsítania a kisebb­ségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet állam­alkotói, társadalomfejlesztési sze­repének. Amit mi, magyarok er­ről mondunk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országun­kat micsoda nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. század­ban. E tragédiák ellenére, azpk- ból okulva Magyarország a jó­szomszédságot, a történelmileg egymásra utalt testvérnépek kö­zösségének erősítését és nem a történelemhamisítással szentesí­tett önigazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek felhánytor- gatását tartja a járható útnak. A hazánkban élő nemzetisége­ket és a határokon túl élő magya­rokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Alkotmány szellemében, a hu­manista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kife­jeződik népünk nagy többségé­nek gondolkodásmódja is. — Az utóbbi negyedszázad si­keres politikájának egyik legfon­tosabb tanulsága, hogy a párt a társadalomban keletkező feszült­ségeket képes volt idejében fel­POZSGAY IMRE Előrevinni az országot a nehézségek idején is Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadu­lás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának légkörében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló eseményei és a kong­resszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlék­szik felszabadulásának, és új élete kezdetének történelmi eseményei­re, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A közösségi érdek jegyében Erősíteni az önkormányzati jelleget A kongresszus szünetében: Farkas Bertalan űrhajós autogramot

Next

/
Oldalképek
Tartalom