Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
TANÁCSKOZIK A XIII. PARTKONGRESSZUS (Folytatás az 1. oldalról.) arány 14 százalék. A tanya a végletek világa. Az egyedül maradt idős ember és a jómódú gazdálkodó éppúgy megtalálható itt, mint a rogyadozó viskó és az összkomfortos kisgazdaság. Nem homogén világ ez azért sem, mert gyakran egyazon családon belül együtt él az ipari munkás, az állami gazdaság dolgozója és a téesztag. A tanya ma már nem zárt világ, a postás — igaz, hogy késve, de — hozza a napilapokat, egyre több helyen van tévé, és szinte mindenhol szól a rádió. A napi beszélgetések, a minden., napi politizálás híranyagát a tanyán élők is innen merítik. Az emberiség sorskérdései bizonyára kevésbé bonyolult megfogalmazásban, mint más társadalmi szférában, de itt is megjelennek. A háború és a béke, az emberiség léte és nemléte kérdésében egyértelműen a béke mellett voksolnak. Nemcsak a világhelyzet, hanem az ország helyzete, a mi helyzetünk is megfogalmazódik a beszélgetésekben. A tanya történelme során mindig kevesebbet kapott, mint amennyit adott. Ma igen sok sertéshúst, baromfit, tojást, gyümölcsöt ad. Kér alapellátást, villanyt, kisgépet. Senki sem tagadja a tanyákon sem azt az alapvető változást, amely a tanyai ember élet- és gondolkodásmódjában bekövetkezett. Valamennyien féltjük ezeket az eredményeket, hiszen munkánk révén születtek, egy kiegyensúlyozott agrárpolitika hozta világra. Közvetlen termelésirányító munkakörben dolgozom, kapcsolatom tehát munkatársaimmal természetes. Nagyon sok kérdéssel keresnek fel, s a gyermekneveléstől kezdve a családi konfliktusokig számtalan emberi problémára is választ kell adnom, ha tudok. A közéleti embertől választ kérnek és várnak olyan kérdésekre, mint az ár- és bérviszonyok, a teljesítmény szerinti bérezés. Van, amikor nagyon nehéz helyzetben vagyok, mint közéleti ember, és mint párttag. Bizony, nem tudtam magyarázatát adni annak, miért nem lehetett kapni ezen a télen a leghidegebb napokban pb-gázt vagy szenet. Ezek alapvető igények, olyan fontosak, mint a mindennapi kenyér vagy a tej. Az ilyen alapellátási gondok különösen "$újtj£k a tanyáp élő idős . embe- _«£et, elsősorban"'as^téész-nyug- .aijasokat, illetve - .járadékósókat. Tapasztalatom alapján is egyetértek a határozat azon megállapításával, amely így fogalmaz: „Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit.” A fiatalabb generáció lehetőségei nagyobbak, életvitele eltér az idősekétől. Gyermekeink ma már nem osztatlan tanyai iskolába járnak, hanem városi vagy nagyközségi intézményekbe. Így a továbbtanulás lehetősége nyitva áll előttük. A tanya ma útra indít vagy marasztal, ugyanúgy, mint más település. A tanyáról hallottam romantikus, túlzó gondolatokat. Mondták már nekünk azt is, könnyű ott maguknak. Tényleg szépen le lehet bámulni a homokon, a szőlősorok között. De más dolog kirándulni a tanyára és megint más ott élni, gyermeket nevélni. Nem kívánom elmondani, hogy mi nincs a tanyán, de néhányat hadd soroljak fel. Nincs bölcsőde, óvoda, messze van a körzeti orvos és az iskola, nehéz és drága a közlekedés. A vegyesboltba kétnaponta érkezik a pékáru, tejtermék. Hús- és hentesáru pedig egyáltalán nincs. Ezért a közeli nagyobb településekre kell beutazni. Mindezt nem azért soroltam fel, hogy csatlakozzak azokhoz, akik a maguk érveivel szembe akarják állítani a falut a várossal. Az utóbbi időkben újra hallok olyan fajta megfogalmazást, amikor hol a faluból kiabálnak a városra, hol a városból a falura. Hol azt mondják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó könnyen él, hol azt, hogy a nagyipari munkás sokat keres. Mellesleg a közelmúltban a tévében láttam olyan adatsort, amely azt bizonyította, hogy Budapest és vidék között a bérkülönbség 16 százalékos. A kisegítő gazdaság és a háztáji ezt a különbséget csak részben kompenzálja, jelentős, napi négy—hat órás túlmunkával. Szemünkre vetik, hogy drága a zöldség, a gyümölcs, a nagyvárosban drága a megélhetés. Állítólag többek között azért, mert drágán termelünk. Tényleg nem -olcsó a gép, a növényvédő szer, az energia. De mégiscsak furcsa, hogy a mi gazdaságunknak kifizetődő öt forintos kilónkénti árért megszervezni a „szedd magad” mozgalmat, s bárki előtt kinyitni a gyümölcsöskertek kapuját, miközben ugyanez a termék ugyanakkor két-háromszoros áron jelenik meg a városok piacán. A termelő és a vevő közötti úton rakódik ez a tetemes költség az árura. Meg kellene vizsgálni: nem túlságosan hosszú és költséges-e ez az út. Az a véleményem, hogy a közvetítő kereskedelem tényleg csak közvetítsen, mondja meg, hogy hova szállítsunk és ne gyűjtse össze az árut, ne mozgassa fölöslegesen és így ne terhelje a vásárlók pénztárcáját. Olyan környezetben dolgozom, ahol alig van ember, aki ne kötődne valamilyen formában a mezőgazdasághoz. így van ez még a Tajóhoz közeli — egykori mezővárosban — Kiskunhalason is. Főorvos és bankhivatalnok, \ pedagógus és gyári munkás vállal részesművelést az állami gazdaság 1200 hektáros szőlőjében, egészíti ki jövedelmét. E munkában az is fontos — én magam is tapasztalom —, hogy új közösségek alakulnak ki, högy ez a. tevékenység barátokat hoz közelebb egymáshoz, hogy családok legalább a szüret idején újra találkoznak. Másodlagosnak tűnő, általam mégis fontosnak ítélt „terméke” ez az elmúlt öt évnek. Vitatkoznék azokkal, akik azt állítják, hogy a második gazdaság elidegeníti egymástól az embereket. Nem víkend ez a tevékenység, verejtékes munkát igényel, de hasznos a népgazdaságnak, az állami gazdaságnak és az egyénnek egyaránt. Nem lenne jó valamilyen megújított szabályozóval elsorvasztani. A városból időnként ránkcsodálkoznak, tanyán élőkre. Alapvetően emberi, természetközeli ez az életforma és talán egészségesebb is, mint a nagyvárosi. Ugyanakkor nem könnyű. Az itt élők is igénylik a szervezett mozgalmi életet, a friss információkat, a szórakozást, a kulturáló- dás lehetőségeit. Mi, agrárszakemberek tisztában vagyunk azzal, hogy nemcsak szakmai területen kell kezdeményező szerepet vállalnunk. Életem legutóbbi öt éve — ezek alapján úgy érzem — értékesen és értelmesen telt el. Jó érzés elmenni egy olyan szőlő- ültetvény mellett, amit mi telepítettünk, gondoztunk és a mi munkánk eredményeként fejlődik, hoz magas termést. Mint párttagnak, és mint termelésirányítónak, jó érzés az emberek bizalmát élvezni és igen jó érzés segíteni. A mi világunk is eleveri, mozgékony. Kérdez és meggyőző válaszokat vár. Hiszem, hogy kongresszusunk valamennyiünk kérdéseire képes helyes válasz adni. * * * ZARNÓCZI JÓZSEF. az MSZMP X. kerületi bizottságának első titkára/' Budapest küldötte Kőbánya dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta a kongresz- szusnak, majd a pártépítő munka tapasztalatairól szólt. * — Az eredményesen végzett politikai és gazdasági munka, a kommunisták személyes példamutatása adja a legjobb alapot ahhoz, hogy a pártonkívüliek legjobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. Ügy tapasztaljuk, nem lehet és nem is szabad csupán arra várni, hogy bekopogtassanak a pártiroda ajtaján. Sokan — talán félve a visszautasítástól — elvárják: munkájuk, magatartásuk alapján a párt vegye észre, hogy kommunista módon, élnek és dolgoznak: igénylik, hogy megkeressék őket és kezdeményezzék a belépésüket. KOVÁCS JÁNOS, a csorvási Lenin Mgtsz elnöke. Békés megye küldöttének véleménye szerint a szövetkezetek önkormányzatát, az ágazatiság irányába lenne célszerű fejleszteni. Indokolja ezt, hogy a munkamegosztás egyre differenciáltabb, ezzel párhuzamosan kialakítják a tsz-ek a differenciált ágazati nyereségérdekeltségi rendszert. Hangsúlyoz, ta azonban, hogy az ágazatiságon nem az egymástól' és a közösségi érdekektől elkülönült érdekcsoportok kusza szövevényét érti. Kifejezte egyetértését azzal, hogy növekedjenek a beruházásokra fordított összegek, és a mezőgazdaság fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat legyen. TÖTH IMRE vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka. a Határőrség küldötte rámutatott: államhatárunk őrizete békében is harci feladat és e tevékenység nagy fontosságú hazánk. népünk biztonsága, szocialista társadalmi államrendünk védelme szempontjából. Azt jelentette a kongresszusnak: szocialista hazánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A legutóbbi 5 évben majdnem 200 millió utast és 60 millió járművet érintő határforgalom ellenőrzése, biztonságának, gyorsaságának és kulturáltságának minőségi fejlesztése komoly helytállást kíván. A határőrség részéről készek vagyunk — a biztonság megtartása mellett — a határforgalom ellenőrzésének gyorsítására is — hangoztatta a felszólaló. — Ehhez azonban feltétlenül szükség van az érdekelt szervek az eddigieknél jobban összehangolt munkájára és a feltételek további javítására. BÁLINT LÁSZLÓ, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója, Csongrád megye küldötte szerint nőtt az élelmiszeriparon belüli kooperáció, az együttműködési készség. A minőségi fejlődést jól segítették és segítik a kutatási együttműködések. Az exportképesség fokozására tett intézkedésekről szólva elmondotta: javult a higiénés helyzet a gyártóvonalaik korszerűsége és technikai színvonala, a szakmunkások, a közép, és vállalatvezető állomány felkészültsége. A legdinamikusabban éppen azok a vállalatok A Hazafias Népfront olyan kiterjedt, az egész népet magában foglaló politikai mo'zgalom, amely közéleti keretet ad a párttagok és párton kívüliek, hivők és nem hivők együttműködésének. A közmegegyezés szellemében a népfrontban egyesültek az ország társadalmi, politikai szervezetei, amelyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző osztályokat, rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi politika érvényesítését, a szocialista nemzeti egység megerősítését. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit erről Kádár elvtárs itt hétfőn mondott. Szavai újabb tettekre késztetik, lelkesítik mozgalmunk aktivistáit,, munkásait. Ügy érzem, bennünk, kommunistákban még mindig nem tudatosult eléggé, hogy pártunk kezdeményezője, s mindmáig, de a jövőben is irányító tagszervezete ennek a mozgalomnak. A párt politikájával és szervezetével -együtfe&pnne. vpjj a piépfroptban, ^s-nejncs.ajk a különböző népfropt- intézriienyekben dolgozó párttagok képviselete által. A párt ennek, az egész népet átfogó mozgalomnak fő ereje, irányítója és minden fontos vállalA legújabbkori magyar történelem a kommunisták és a párton kívüliek együttműködésének sajátos, tartalmas formáját találta meg ,a népfrontban. A társadalmi viták számának gyarapodása, a párt- és állami szervek döntés-előkészítő munkájának további demokratizálása jótékony hatással van a népfrontra is. Amilyen mértékben a közkiadásokkal való takarékosság megnövelte a helyi kezdeményezés szerepét a településfejlesztésben, olyan mértékben erősödött a népfrontbizottságok és a tanácsok együttműködése, s nőtt meg a lakosság aktivitása ezen a területen. Amíg az ötödik ötéves tervben összesen 20 milliárd forint volt a településeket fejlesztő társadalmi munka értéke, addig a hatodik ötéves terv első négy esztendejében ez elérte a 40 milliárdot. Ezek a teljesítmények a nép sikerei, önkormányzatra való képességének bizonyítékai. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közösségi célokra megmozdult emberek nem fogják elherdálni a közösségi szükségletek kielégítésére teremtett javakat. Ezek a helyi közösségi teljesítmények akkor születtek, amikor csökkent a reálbér, aH" emelkedett a reáljövedelem, csökkent a községeknek, városoknak juttatott költségvetési támogatás reálértéke — hangsúlyozta Pozsgay Imre, majd így folytatta: Mozgalmunk szempontjából különleges jelentősége van az egyházakkal kialakult együttműködésnek. Politikailag jó feltételt biztosított ehhez az állam és az egyházak viszonyának konstruktív alapokra helyezése, hosszú távra mutató elrendezése. A vallásos hivők nemcsak tudomásul vették a szocializmust, hanem dolgos, tevékeny építői lettek. Az egyházak híveikkel és hazájukkal tartottak ebben az ügyben, s így a velük való együttműködés a béke védelmében vállalt feladatoktól a közélet szélesebb területeire is kiterjed. A felszólaló ezután a társadalomban jelentkező egyes konfliktusok feloldásáról, lehetőségeiről, szükségességéről beszélt, hangsúlyozva : fejlődtek, amelyek jelentős exportfeladatot is teljesítenek. A nehézségekről szólva kiemelte: gátolta a követelmények teljesítését az élelmiszeripari vállalatoknál dolgozók magas fluktuációja. TAKÁCS HILDA, a zalaegerszegi városi Pedagógus KISZ-bizottság titkára. Zala megye küldötte hangsúlyozta: az értelmiségi fiatalok magas szintű szakmai kozás részese. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt, az 1957- es országos pártértekezlet alapján kezdeményezte a népfront újjászervezését, abból a mindmáig érvényes elvből indult ki, hogy a szocializmus a marxista- leninista párt irányításával az egész nép számára, az egész nép részvételével épül. Ez az elhatározás is része volt a vállalt és mindmáig követett, továbbra is követendő lenini irányvonalnak, s bizonyságul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921-<ben elmondott gondolatát, amely így hangzik: „A munkások, a parasztok, az értelmiségiek tömegében szép számmal akadnak tehetséges, becsületes pártonkívüliek, akiket a gazdasági építés/fontosabb posztjaira kell állítani, oly módon', Hogy a szükséges ellenőrzést és irányítást a kommunisták végezzék. Másrészt viszont szükség van arra is, hogy a pártoAkívü- liek ellenőrizzék a kommunistákat. Ebből a célból olyan párton- kívüli .munkások és parasztok csoportjait,' ákfkriék böéSületessé- ge; kiálltb a, próbát, be kell vonni á munkás^paraSzt felügyeletbe, és minden hivatali állástól függetlenül, formaságok nélkül be kell vonni őket a munka ellenőrzésébe és megítélésébe. felkészültsége még nem elegendő. Arra is szükség van, hogy elkötelezetten. a társadalom érdekeit megértve, célkitűzéseivel azonosulva dolgozzanak. Sajnos, a fiatalok egy része nem tudja — talán nem is akarja — összeegyeztetni munkáját, szabadidős elfoglaltságait a közéleti tevékenységgel, az egyenlőtlen munkaelosztás a legaktívabbak körében túlterhelést okoz. A kialakult helyzet megváltoztatására javasolta, hogy oldani. E konfliktusfeloldó képesség összefüggött a hatalom-gyakorlás módjában bekövetkezett változással, azzal, hogy a párt érdekegyeztető, konfliktusfeloldó politikájában támaszkodott társadalmi, gazdasági és politikai intézményeink érdekkifejező, érdekképviseleti tevékenységére. Pártunk e konfliktusfeloldó, nézetegyeztető politikája határozta meg a népfrontmunka tartalmát is, amely éppen ezáltal alapvetően eltért attól a leegyszerűsített szereptől, amelyet társadalmi szervezeteink a szocialista építés kezdeti időszakában töltöttek be. A cselekvési tér tágítása, a politikai intézményrendszer hatékonyságának növelése, az erkölcsi viszonyok javítása, a szilárd értékekre épülő követelmények érvényesülése áttételesen bár, de végső soron a gazdálkodás feltételeit is javíthatja. Gazdaság és politika kapcsolatában a felelősség terhe nemcsak az állami szervek vállán nyugszik, hanem a társadalmi, politikai szervezetekén is. A felszólaló szólt a népfrontnak a fogyasztói érdekvédelem területén végzett munkájáról, majd a választási törvényről, 's a választások előkészítésével kapcsolatos feladatokról. Az új választási törvény legalapvetőbb új rendelkezése — mondotta — az országgyűlési képviselők és tanácstagok többes je- j^öleseííéki általánossá äjgSUEbjt&z fmár ' önmagában is nSfymMték- a választásStí^fiti- kai jelentőségét, fokozhatja a választópolgárok aktivitását. Az új törvény nagy előrelépés a szocialista demokrácia fejlesztésében. A választási munka nagy felelősséget ró az arra illetékes párt-, állami és népfront-szervekre. E szervezeti változtatásokon túl a tanácsi önállóságot szolgálják a helyi feladatok önfinanszírozásának megteremtésére irányuló törekvések is. A helyi bevételi források szerepének bővülése, valamint a pénzeszközök felhasználását korlátozó központi és ágazati kötöttségek jelentős mérséklése megerősíti a településfejlesztés önkormányzati jellegét. Kongresszusunk dokumentumai, határozatai megnyithatják a társadalmi egység továbbfejlesztéséhez vezető utat a gazdaságban és a széles értelembén vett településfejlesztésben mint község- és közösségfejlesztésben. E két nagy terület fejlesztési iránya közös az önkormányzati, fejlesztéssel. A termelésben arra kell törekedni, hogy az önkormányzat a nyereség növelésével teremtsen közös érdekeltséget az egész kollektíva számára. Ezáltal lehet majd bebizonyítani, hogy demokrácia és rend, demokrácia és hatékonyság nem egymást kizáró, ellenkezőleg, egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. A településpolitikában *a tanácsi önkormányzat kifeilesztése a cselekvési tér és a kezdeményezés lehetőségeinek tágítását jelenti. Ne kísérje gyanakvás avagy felzúdulás az állampolgári kezdeményezéseket, egyesületalapítási törekvéseket, ha azok törvényea helyi pártszervek, szakszervezetek ösztönözzék a gazdasági intézményi vezetőket arra, hogy jobban segítsék elő a társadalmi tevékenységet végzők erkölcsi megbecsülésének növelését, munkájuk differenciáltabb elismerését. Ugyanakkor az is szükséges, hogy ezzel párhuzamosan a KISZ- szervek. -szervezetek erősítsék érdekvédelmi tevékenységüket, váljanak jobban részeseivé a fiatalok gondjai megoldásának. A választásig terjedő időszak mind a népfront-aktivistáknak, mind a választópolgároknak betanulási szakasz lesz, hiszen 'három és fél évtizedes megszokással kell szakítani. Minden eddiginél nagyobb és tartalmasabb tájékoztató és propagandamunkára lesz szükség. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése — s ez is* kapcsolódik választási munkánkhoz — magában foglalja a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer korszerűsítését. Ebből következően magával vonja a tanácsok gazdálkodási rendszerének és településfejlesztési politikájának az átalakítását is. Ezek a váltó- zások a helyi önállóság fokozására, az önkormányzati szervek tényleges döntési lehetőségeit biztosító anyagi-pénzügyi feltételek kimunkálására is irányulnak. A helyi önállóság kiszélesítését intézményi oldalról az elöljáróság létrehozása, valamint a járások megszüntetése jelzi. Az elöljáróságokban a társközségek is érdekképviselethez és bizonvos ön- kormányzathoz« jutnak, járások megszüntetésévéi. pedig leépült a ■helyi önkormányzatók és a helyi tanácsok közötti adminisztratív áttétel, ami az igazgatás egyszerűsítése mellett a helyi önkormányzatok politikai rangját is megemelte. Ez nagymértékben növelte a tanácstagok szerepét és jelentőségét is. sek. Nézzük el a kezdeti gyarlóságokat, és kezeljük a bajokat — mondta Pozsgay Imre. Ezután a készülő településpolitikai koncepcióról beszélt, majd a következőket mondta: Olyan országban, mint nálunk, ahol következetesen érvényesül a párt vezető szerepe, ahol jól kiépített, megbízhatóan működő államigazgatás van, és ahol a törvényhozás és az igazságszolgáltatás garantálni 'tudja az ország rendjét és az állampolgárok jogait egyaránt, ahol a társadalmipolitikai szervezetek segítik a pártpolitikát az érdekek képviseletével, az érdekkonfliktusok feloldásával, az érdekek egyeztetésével, ott biztos alapokon fejlődik az önkormányzat. Nem hihetjük, hogy a tétlen hatalom a jó hatalom. Az önkormányzat ki- fejlesztéséhez kell a jól működő állam, amely egyetemes érvényű, az egész társadalomra kiterjedő hatalmat gyakorol, s ezt a nagy, egész országra kiterjedő nemzeti programok megvalósításának irányítására és az> önkormányzatok erősítésére használja fel. Ebben a szerepkörben rpűködik az állampolgár, s oszlik meg a társadalmi felelősség közte és az állam között. Ennek a közéleti- ségnek az alapján lehetne megértetni mindenkivel, hogv a szocializmus nemcsak akkor lehet Az együttműködés sajátos formája Képesek voltunk feloldani a konfliktusokat ■ Jó együttműködés alakult ki a Hazafias Népfrontban a nemzetiségi szövetségekkel. Egyetértek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója tartalmaz mind a hazánkban élő nemzetiségek, mind a határainkon túl élő magyarságot illetően. Továbblépésünk nélkülözhetetlen nemzetközi feltétele, hogy a szocialista országok közösségében itt, Közép- kelet-Európában együtt boldoguljanak a népek, megszabadulva előítéletektől, rossz közérzettől és későn jött, de annál kihívóbb nacionalizmusoktól, elfeledve a rossz szomszédság átkát, megta- riulva becsülni egymást és becsülni a családi körbe tartozó kisebbségek, nemzetiségek létjogát, közösségteremtő szándékát. Civilizált állam rangját a XX. században csak az az ország igényelheti, amelyik megtanulta és alkalmazza a lenini elvet, hogy a többségi nemzetnek kell előzékenységet tanúsítania a kisebbségi nemzettel szemben: amely megtanulta, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem előmozdítói lehetnek a többségi nemzet államalkotói, társadalomfejlesztési szerepének. Amit mi, magyarok erről mondunk, annak megvan a hitele a népek szemében, mert mindenki tudja, hogy országunkat micsoda nemzeti tragédiák, sorscsapások érték a XX. században. E tragédiák ellenére, azpk- ból okulva Magyarország a jószomszédságot, a történelmileg egymásra utalt testvérnépek közösségének erősítését és nem a történelemhamisítással szentesített önigazolást, régmúlt, vélt vagy valódi sérelmek felhánytor- gatását tartja a járható útnak. A hazánkban élő nemzetiségeket és a határokon túl élő magyarokat népeinket összekötő hídnak tekintjük. A Hazafias Népfront az Alkotmány szellemében, a humanista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodásmódja is. — Az utóbbi negyedszázad sikeres politikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a párt a társadalomban keletkező feszültségeket képes volt idejében felPOZSGAY IMRE Előrevinni az országot a nehézségek idején is Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Bács-Kiskun megyei küldöttcsoport tagja kiemelte: a felszabadulás 40. évfordulójának és a párt XIII. kongresszusának légkörében él ezekben a napokban az ország. Az évforduló eseményei és a kongresszus előkészületei egyaránt azt mutatják, hogy népünk jól emlékszik felszabadulásának, és új élete kezdetének történelmi eseményeire, az azóta megtett út eredményeire, buktatóira, tanulságaira. A közösségi érdek jegyében Erősíteni az önkormányzati jelleget A kongresszus szünetében: Farkas Bertalan űrhajós autogramot
