Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

az emberek szemében vonzó, ami­kor sikert sikerre halmoz, hanem a nehézségek idején is. Ha az em­berekben sikerül felébreszteni a felelősségtudatot azok iránt az értékek iránt, amelyeket az új társadalom már létrehozott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésében valóságos és szemé­lyes törekvéseikkel egybevágó feladatot adni számukra, ha si­kerül a nemzeti múlt értékeit a nemzeti jelen és jövő sorskérdé­seibe ágyazni, akkor sikerül egy egész országot a nehézségek ide­jén is előrevinni. * * * WLASSITSGH GYULA, a GRABOPLAST Pámutszövő és Műbőrgyár Állami-díjas kutató­fejlesztő főmérnöke, Győr-Sap- rori megye küldötte rámutatott: a növekvő nyersanyagárak és beruházási költségek mellett stra­tégiai jelentőségűvé vált a mű­szaki fejlesztés, amely ma már mindenütt jelentős szerepet tölt be az országok politikai és gaz­dasági eszköztárában. Az em­beri alkotókészséget és a leg­újabb műszaki ismereteket a le­hető legrövidebb idő alatt kell a termelés szolgálatába állítani. — Meggyőződésem — mondta — hogy az alkotó értelmiség mun­kája további többleteredménye­ket hozhat. ANTALÓCZY ALBERT, a Ko­márom megyei pártbizottság el­ső titkára, Komárom megye kül­dötte a párt politikai tömeg- miumkájáról beszélt. Elmondta: a konkrét kérdésekről alkotott vé­lemények széles skálán mozog­nak, de nyíltan ellenzéki vagy társadalmi rendünk, politikánk döntő elemeit alapjában megkér­dőjelező nézetek rendkívül szűk körben jelentkeznek és gyorsan HÁMORI CSABA elszigetelődnek. Emellett ugyan­csak szűk körben időnként szek­tás, dogmatikus nézetek is elő­fordulnak. A párttagok ideoló­giai felkészültségét, világnézetét az elmúlt öt év többször is pró­bára tette. Gyakran kellett vizs­gázni problémaérzékenységből, vitakészségből. ROSTÁS KÁROLY nyugdíjas, a Hazafias Népfront Somogy me­gyei bizottságának elnöke, So­mogy megye küldötte elmon­dotta: Pártunk mélységes szocia­lista humanizmusára vall, ami­kor a kongresszusi dokumentu­mokban hangsúlyozza: „Köte­lességünk, hogy körmyítsünk az idős korral járó terheken.” Két­ségtelen, hogy sokan rászorulnak erre. A továbbiakban a különböző nemzedékek kapcsolatának prob­lémáit elemezte: Főleg az idő­sebb kommunista nemzedék tag­jai kérdezték élesen: hogyan en­gedhetünk teret, adhatunk ese­tenként széles nyilvánosságot is az olyan törekvéseknek, amelyek rehabilitálni akarják a brutális, nép- és nemzetellenes Horthy- rendszert, ugyanakkor szinte kezd divattá válni az ötvenes évek egyoldalúan negatív meg­ítélése? Hát osoda-e, ha sok fia­talnak nincs reális nemzet- és történettudata ? SZŰCS ISTVÁN, a komlói Car­bon Könnyűipari Vállalat igaz­gatója, Baranya megye küldötte hangoztatta, hogy a gazdasági fellendülés forrásait meg lehet nyitni a tartalékok feltárásával. Hangsúlyozta: amikor a dolgo­zók azt tapasztalják, hogy bele­szólhatnak a dolgokba, akkor a döntéssel együtt vállalják a meg­valósítást is. A fiatalok nem adományt, hanem lehetőségeket kérnek Hámori Csaba, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága sze­rint minden második magyar még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssége van. Nem csak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jelennek is. Pártunk mindig megkülön­böztetett figyelmet fordított az if­júságra. Ez a program, amelyet a határozattervezet ajánl, egyidő- ben képes megerősíteni a párt po­litikájának bevált, a gyakorlat ál­tal igazolt fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érde­ke is, ezért támogatjuk a progra­mot. ■ I Az utóbbi években az építő­munka sikerei nem olyan látvá­nyosak, magától értetődőek, mint korábban. Érthető, hogy ilyen helyzetben élesebben bukkannak felszínre az érdekellentétek. En­nek természetes velejárója, hogy a fiatalok között is élénkebbé váltak a viták jelenünkről, jö- vőnkről. Érzékenyebbé, nyíltab­bá, kritikusabbá vált nemzedé­künk. Sokrétű feladatok A fiatalok azonosulása a szo­cializmussal nem automatikus. Napjainkban is sok a zavar. Saj­nos, a fiatalok között sem ritka az elkényelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segíte­nünk, bátorítanunk, akik hajlan­dók vállalni a nehézségeket, s küzdenek igazukért. A bátor ki­állás képessége nem születik ve­lünk. Az első mintát a család ad­ja. Jó lenne az iskolákban is olyan légkört teremteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolkodásnak, az egyéniségek­nek. Ezután a felszólaló arról be­szélt, hogy reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakított felfo­gást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túl­nyomó többsége számára adottak az eredményes tanulás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti köteles­ségeit. Ám nincs még egy társadalmi réteg, amelynek helyzete, felada­tai, gondjai annyira sokrétűek lennének, mint az ifjúságé. Másfél millió diák, több mint egymillió munkás, negyedmillió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyanennyi értelmiségi, katonák, családfenntartók, hajadonok és elváltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind ma­gyar fiatal, akikhek jövője, sor-' sa közös felelősségünk. Az, hogy ki mikor válik nagy­korúvá: életkor kérdése. Hogy ki mikor válhat felnőtté, az a körül­ményektől is függ. Ahogy Kádár elvtárs mondotta, az életkor nem értelmezhető mereven. Ehhez nemcsak szellemi, biológiai érett­ség szükséges, hanem felelősség­gel végzett munka, anyagi függet­lenség is. A fiatalok egy része a felnőtt társadalomra mutat, mindig és mindenben segítséget vár. Ez épp­oly káros szélsőség, mint minden­ben magukra hagyni az épp csak indulókat. A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek. A gondok nem az indu­lás pillanatában fogannak. Ter­mészetes, hogy. a betanulás idő­be telik. Ám, ha egy fiatal négy­öt éy elteltével még mindig ké­pességétől és képzettségétől mesz- sze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az el­végzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzódik, vagy mással pró­bálkozik. A pályakezdők ala­csony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés, s a változtatásra bátortalan munka­helyi vezetés. A fiatalok zöme tehát nem egy­szerűen több pénzt, hanem igé­nyesebb feladatokat akar, s olyan elbirálást, amely a valós eredmé­nyeket forintban is jól mérhető­vé teszi. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése egye­bek közt ezt is ígéri. A többletmunka egyik színte­re az oly sok vitát kiváltó válla­lati gazdasági munkaközösség. Az lenne kívánatos, ha létjogo­sultságát, egy jól működő kere­setszabályozási rendszer kezde­né ki. Javítsuk az otthonteremtés esélyeit A többletjövedelem sokszor nélkülözhetetlen bevétele a csa­ládoknak. De a tartós túlterhelés­nek, a túlhajszoltságnak kísérő- jelenségei is vannak, elsekélye- sedő emberi kapcsolatokra, fel­bomló családokra is gondolok. Persze az egymás iránti 'közöm­bösség, az itt-ott elharapódzó dur­vaság nem 'feltétlenül a túlhaj­szoltság következménye. Intő jel: nem élünk olyan szépen, mint amilyen jól. Az otthonteremtés esélye az utóbbi években — főként a váro­sokban — alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok költöz­tek, a gyermekes fiatal családok harmadának mégsincs önálló la­kása. Ma az otthonhoz jutás esé­lye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan van­nak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem té­vesztendők össze. a hosszú távú megoldással. A határozattervezet is követel­ményként fogalmazza meg egy arányosabb támogatási és hitele­• Úttörők köszöntik a küldötteket, zési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növekedésének megfékezése. Az egyedi támogatás elveiről is érdemes gondolkodni. Aki jobban dolgozik, és ezért többet keres, ne kerüljön hátrányosabb hely­zetbe, mint aki - maga okozója' rossz helyzetének. A továbbiakban hangsúlyozta: Munkával, elkötelezettséggel se­gítjük a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. E gondolatok jegyében ünnepeljük hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját, s készü­lünk a XII. Világifjúsági és Diák­találkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erő­sítsük ifjúságunk -internaciona­lizmusát, szóljunk építőmun­kánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társa­dalmi haladást.hirdetik. . összetartó közösségek kellenek Az eltelt öt esztendőben a«XII. kongresszus útmutatása szerint mozgósítottuk tagságunkat a ta­nulásban, a szocialista építőmun­kában és a haza védelmében való helytállásra, felelős magatartás­ra. Ezekhez a tartalmas célokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, von­zó formákat találni. A gazdaság új kérdéseihez igyeke^tünít új .módon, közelíteni. Olyan ipegoldásokat keresünk és szorgalmazunk, amelyek közvet­lenebbül ösztönöznek a megúju­lásra. A társadalom nagy kérdései mellett több energiát kell fordí­tanunk a munkahelyre, az isko­lák, s az itt működő KlSZ-szerve- zetek gondjaira. Szilárd, összetar­tó közösségek kellenek. Így vál­hat a KISZ igazi, közéleti, poli­tikai iskolává. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt, 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunk­nak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fi­zikai dolgozó talált utat a KISZ- szervezetekbe. Mindent meg kell tennük azért, hogy szavunk, befo­lyásunk is ehhez mérten erősöd­jék. — A KISZ a jövőben is a ma­gyar ifjúság egységes politikai tö­megszervezete. Hatékonyabb mű­ködéséhez a különböző rétegek­ben és korosztályokban javíta­ni kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidol­gozása megkezdődött. Elgondo­lásainkat a párt Központi Bi­zottsága elé fogjuk terjeszteni. Magyarországon a kommunis­ta párttal csaknem egyidőben született a kommunista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kö­telezettséget és elhivatottságot je­lentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra ajánlom a Központi Bizottság beszámoló­ját és a határozattervezetet, egy­ben a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a magyar fiatalok nevé­ben kemény munkát, tisztességes helytállást, a következő öt év programjának végrehajtásában felelős részvételt ígérek. * * * KAPOLYI LÁSZLÓ ipari mi­niszter beszámolt arról, hogy az ipar az 1978-as párthatározat után minden erejét a fizetőké­pesség megőrzéséhez szükséges külgazdasági egyensúly javításá­ra koncentrálta. A fejlődést nega­tívan befolyásoló folyamat volt, hpgy áz importlehetőségek be­szűkülése után elsősorban a tech­nológia és a gépimport fékező­dött le egy olyan időszakban, amikor éppen ellenkező tenden­ciára lett volna szükség. Ezután a miniszter az ipar fej­lesztésének fő feladatairól szólt, majd a következőket mondotta: — A gazdaságirányítás tovább­fejlesztése 'során a vállalat kerül a főszerepbe. A vállalati tevékeny­ség dinamizálásától várjuk a iö- •vedelemteremtő képesség továb­bi növekedését. Ezzel összefüg­gésben az iparban dolgozók anya­gi-erkölcsi megbecsülését tovább kell javítanunk. DB. ILLEI GYÖRGY, a szom­bathelyi Markusovszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, főigazgató-helyettes, Vas megye küldötte megállapítot­ta: a kétségtelen fejlődés ellené­re a lakosság egészségi állapota nem változott kielégítően; emel­kedett a 40—50 évesek halálozási aránya; csökkent a születések szá­ma, átmenetileg ugyan, de zava­rok jelentkeztek bizonyos gyógy­szerek és gyógyászati segédanya­gok ellátásában. Egyes területe­ken, főként a felszereltség, mű­szerezettség és a régebbi kórhá­zak műszaki állapotában a kívá­natostól való elmaradás nemcsak stabilizálódott, hanem nőtt is. Az egészségügyi beruházások elhú­zódtak, egyes új gazdasási szabá­lyozók a régi kórházakra kifeje­zetten hátrányosak. Nem követ­kezett be frontáttörés az egészsé­ges életmódra nevelés hatékony­ságában, az egészségügyi felvilá­gosítás eredményességében. Az egészségügyi ellátás ingyenességé­nek elve sem érvényesül teljesen, noha ez — hangsúlyozta — két­ségbevonhatatlan szocialista vív­mányunk. Alapvetően fontos, hogy az egészségügy egésze mi­előbb túljusson ezeken a gyen­geségein. MENUS FERENCNÉ, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a nagyvállalat küldötte elmondotta; — A néhány hónap múlva megválasztandó vál­lalati tanácstól az eredményes működéshez nélkülözhetetlen kez­deményezőkészség, az egyéni és a kollektív felelősségtudat erő­södését várjuk- Különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy a választott testületekbe a legrá­termettebb, az új iránt fogékony, köztiszteletben álló munkatár­saink kerüljenek be. KISS JÓZSEF, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat Álla­mi-díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte a lakáshoz jutás­nak a korábbinál jóval magasabb költségeiről szólva elismerte az ebből adódó gondokat. Ugyanak­kor az ágazat egyik legfőbb gond­jának nevezte, hogy azok a ma­gasépítő vállalatok állnak anya­gilag a legrosszabbul, amelyek a szervezett építőipar által készí­tett évi mintegy 30—35 ezer la­kást létrehozzák. RAJKI SÁNDORNÉ, a Gaga­rin Hőerőmű pártbizottságának titkára, Heves megye küldötte a meglevő hazai energiakészletek fontosságára hívta fel a figyel­met. Javasolta, hogy a vülamos- energia-ternyelés a mainál jobban alapuljon az ország llgnitvagyo- nára, s ezért vizsgálják is fölül a hosszú távú energiapolitikát. PÓNYA JÓZSEF, a Paksi Atom­erőmű Vállalat vezérigazgatója, Tolna megye küldötte felszólalá­sának elején jelentette a kong­resszusnak: a Paksi Atomerőmű I. és- II. reaktorblokkja üzemel, a III. blokk 1986-ban, a IV. blokk pedig 1987-ben lép be a terme­lésbe. Pakson az atomerőmű épí­tésén és üzemeltetésén több éve tízezer ember dolgozik. Az eddi­gi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy Paks a legmegbízhatóbb energiatermelő egysége lett a ma­gyar villamosenergia-rendszernek. Az atomerőmű biztonsági rend­szerei jól működnek. Hátravan még két reaktorblokk szerelése és üzembe helyezése, ez a követke­ző két évben 30 milliárd forint­ba fog kerülni. De a következő ötéves tervben ezek révén Paks mintegy 50 milliárd kilowattóra villamos energiát fog fejleszteni, ami a következő ötéves térv vil- lamosenergia-fogyasztásának 25 százaléka. Ez az energiamennyi­ség 50 millió tonna szán egyen- értékének, vagyis a magyar szén­bányászat két évi teljes terme­lésének felel meg. JUHÁSZ ILDIKÓ, a nyíregy­házi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola hallgatója, Sza- bolcs-Szaimár megye küldötte el­mondta: főiskolájuk fennállása óta több mint 12 ezer diplomát adott ki. Ezáltal számottevően hozzájárult Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a tanári ellá­tottsághoz. Enyhült a pedagógus­hiány, kevesebb a képesítés nél­küli, jobb a területi eloszlás, és kiemelkedő eredmény a készség­szakosok számának növekedése. A szovjet vendégek vidéken A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely Grigorij Romanovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az MSZMP XIII. kong. resszusán, tegnap Székesfehér­várra látogatott. Elkísérte a küldöttséget vidéki útjára Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A vendé­gek elsőként a Videoton Elekt­ronikai Vállalatot keresték fel. Knizse Gyula, a Fejér megyei pártbizottság titkára, Pap Ist­ván, a nagyüzem vezérigazga­tója és Horváth Gáspár, a vál­lalati pártbizottság titkára fo­gadta és tájékoztatta őket a gyáróriás munkájáról, eredmé­nyeiről. Ezt követően a szov­jet vendégek gyárlátogatáson, majd a Videoton oktatási és művelődési központjában ren­dezett barátsági gyűlésen vet­tek részt. • Szabó Lajos, Mátyás Gábor Bács-Kiskun megyei küldöttek Hor­váth István belügyminiszterrel beszélgetnek a tanácskozás szüneté­ben. Baráti találkozó A kongresszusok hagyomá­nyaihoz tartozik, hogy a minden­napi feszes munka szüneteiben és azt követően lehetőség nyílik a közvetlenebb személyes ismer­kedésre és találkozókra. A Bács-Kiskun megyei küldöt­tek és meghívottak ötvenkettes létszámú csoportja kedd este a hivatalos programon kívül fogad­ta az MSZMP Politikai Bizottsá­ga és Központi Bizottsága több tagját, országos szervek vezető­it és más megyék kommunistái­nak képviselőit. A meghitt han­gulatú összejövetelt a küldöttek szálláshelyén, a Flamenco Ho­telban rendezték. A régi ismerősök és barátok sorában részt vett a baráti be­szélgetésén dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Horváth István bel­ügyminiszter, Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság, Szlameniczki István, a SZÖVOSZ, Rév Lajos, az OKISZ és Győri Imre, az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke, Is- pánovits Márton, a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szövet- ' ségének főtitkára, * Farkasinszky ^tl^'jbsV'^ ‘fővárosi tanács éliiíOR- helyéftésé,' Petrovszki István, a párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Lőkös Zoltán, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője. • Bács-Kiskun megyei meghívottak az erkélyen (középső sor). 1 BÁCS-KISKUN KÜLDÖTTP Ketten a három napról BácsnKiskun megye küldöttei között nem található meg sem a legidősebb, sem a legfiatalabb kongresszusi résztvevő. Mégis — mint az egyik KISZ-korosztályú hozzászóló igé­nyelte —, együtt van a fiatalosabb lendület és a megfontolt bölcsesség azokban, akikkel a megérkezés óta eltelt napokról beszélgetek az egyik szünetben. — Mi az, ami a legnagyobb ha­tást váltotta ki? Becsi Jánosné, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát kiskő­rösi gyáregységének művezetője: — Nagyon nagy dolognak tar­tom, hogy eljutottam a kong­resszusra. Érzékenyen reagáltam minden olyán megjegyzésre, amely a nőpolitikát érintette, hi­szen dolgozó, közéleti és társa­dalmi munkát végző asszony, há­rom gyermek anyja vagyok. Ez­zel függ össze, hogy jobb véle­ményem alakult ki a fiatalokról. A jövő nemzedéke olyan lesz, amilyenné mi neveljük. S remé­lem, hogy a sokat vitatott válla­lati és más gazdasági munkakö­zösségek is megfelelően betöltik a rájuk váró fontos hiánypótló szerepet. Fekete László, a KISZÖV nyu­galmazott elnöke: — A kommunisták legidősebb nemzedékéhez tartozom, a vete­ránokhoz. Igen megtisztelő, hogy immár több mint negyvenöt éve tagja lehetek annak a pártnak, amely alapvető történelmi sike­reket ért el az országépítésben. Szerettem volna hozzászólni a tanácskozáshoz. S el is mondtam volna, ha jut rá idő, hogy a szö­vetkezeti mozgalom ágazatainak egymás közti, illetve az állami szervekkel való együttműködése további nagy tartalékokat rejt magában. Ennek jövőbeni letéte­ményesei azok a szakmailag, po­litikailag jól felkészült fiatalok, akiket örömmel látunk magunk körül. A kongresszuson is meg­győződhettem róla, hogy van ki­nek átadni a stafétabotot h. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom