Petőfi Népe, 1984. június (39. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. június 14. I TUDOMÁNY ■ TECHNIKA EZ Könyvelést tanul a rémi számitógép A rémi Dózsa Termelőszövetkezet a könyvelés korszerűsítésére és főképp gyorsítására rendelt egy VT 20-as számítógépet. A Videoton a berendezést áprilisban leszállította — Kecskemétre. Ugyanis a számítógépet előbb meg kell „tanítani” a munkájára, azaz be keli programozni, ezen felül pedig ki kell képezni leendő kezelőit is. Mindezt a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szervező Vállalat kecskeméti kirendeltsége végzi el. A munka a gép felállítása után azonnal elkezdődött. A megrendelő gazdaság teljes analitikus és főkönyvi könyvelésének szervezése, programozása, és a kezelők betanítása mintegy fél évet vesz igényibe. A VT 20-at ezután szállítják majd át a rémi Dózsa központjába, ahol attól fogva napra, órára kész információkat tud szolgáltatni a termelés irányítóinak. Képünkön Mityók Lajos és Vértesy Szabolcs a VT 20-ast „tanítja”. (Méhesi Éva felvétele) ^ f Új gyógyszernövény Nemrégiben adta hírül a sajtó, hogy új magyar gyógyszernövényfajtát jelentett be a Kőbányai Gyógyszerárugyár. Gyűszűvirágból előállított készítményeink — gyógyszerek és félkésztermékek egyaránt — igen keresettek a világpiacon. A hazai ipar nagy meny- nyiségben használja fel a gyűszűvirágot a különféle szív- gyógyászati készítményekhez. A növény levélzetéből vonják ki — éspedig az első éves, úgynevezett tőlevelekből — a kar- denolidokat, amelyek a gyógyszerek hatóanyagait, tartalmazzák. A Kőbányai Gyógyszerárugyár most engedélyezett új fajtáját is vadon előforduló növényekből állították elő, de jobb az eddig termesztett Oxfordi elnevezésű gyűszűvirágfajtánál. A neve Dilacte M. I. Az összehasonlító adatok szerint hasznosanyag-tartalma jóval nagyobb, mint az oxfordié és nemcsak a kísérleti parcellákban tudott többet ez a növény, hanem a nagyüzemi termesztésben is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A hároméves értékelő munka nyomán az új gyűszűvirág" fajta megkapta a hivatalos termesztési engedélyt, s megindulhat a szaporítás. Az ehhez szükséges vetőmag rendelkezésre áll. Sportpálya — használt autógumiból A kiselejtezett autógumik fel- használására már többféle eljárást kidolgoztak. Most egy úiab- bat kísérleteztek ki aigol kutuók. Az elhasznált abroncsok gumirészét (folyékony nitrogénnel keményre fagyaszd:*) morzsákká őrlik, majd műkaucsuklatex (gumi-emulzió) kötőanyaggal 2X1 méter méretű lapokká préselik. Ezekkel a lapokkal szabadtéri sportpályákat fednek le. A hézagokat gumimorzsa—latex keverékkel töltik ki, így összefüggő sima felületet kapnak. Az eljárás előnye, hogy bármely altalajon — betonon, salakon stb. — köny- nyen és gyorsan kialakítható a sportterület. A burkolatnak semmilyen időjárás sem árt, kezelést nem kíván, legfeljebb időnként le kell mosni. A pálya rugalmas, kíméli az ízületeket, csökkenti a balesetveszélyt, ezért atlétika és csapatsportok — labdarúgás, kézilabda, röplabda —, valamint tenisz számára kitűnően alkalmas. Harisnya-krónika Kezdetben volt a strumf- pántli. Ezzel az ügyes kis gumiszalaggal erősítették fel dédanyáink gyapjú- é§ pamutharisnyáikat. Akkoriban természetesen még nem volt, és nem is lehetett „harisnyakérdés”, mert nemigen futott rajta a szem, s ha mégis elszakadt, az nein látszott a szoknya alatt. Aztán bealkonyult a pamutharisnyának. Rövidültek a szoknyák, és egyre jobban előbukkantak a női lábak. Jött, látott és győzött a selyemharisnya. Már-már úgy tűnt, hogy uralma megdönthetetlen, amikor a II. világháború vége felé Amerikában feltalálták a poliamid szálból készülő nylonharisnyát. Eredetileg ejtőernyőt készítettek a nylonszálból, de hamarosan rájöttek, hogy az új találmányt a divatban is kamatoztathatják. Az első nylonharisnyák jóval tartósabbak — és vastagabbak — voltak, mint á mostaniak, egy pár több hónapig is eltartott. Aztán egyre áttet- szőbb és mind sérülékenyebb harisnyákat kezdtek gyártani. Jött a felfutás, a szemfelszedés — és a bosszúság. Másfél évtizeddel ezelőtt megjelent a kegyetlen vetélytárs. az új típusú szál (sztrecs vagy kreppnylon). Jobb, mint elődei közül bármelyik: tartóssága a nyloné, hordhatósága a pamuté. A varrásos harisnyát felváltotta a csíknélküli, ezt követte a csipke-, a neccharisnya, a ha- -risnyanadrág. Az utóbbinál a harisnyát egybeszőtték a nadrággal, amely tetszés szerint követi az alakot, meleg, kényelmes. Régen találtak fel a női nemnek ilyen áldásos holmit: egy csapásra uralkodó lett a haíisnyapiacon. Egy harisnyanadrág nincs több két és fél dekánál, pedig tíz kilométernyi fonalból készül, kétmillió szemet számlálhatnánk meg rajta. S ha a sokból csak egy is megpattan, kezdődik a bosz- szankodás. A harisnyagyárakban nemcsak hajszálvékony lábrava- lók, hanem vékonyabb és vastagabb szálú harisnyák, boka- és térdzoknik is készülnek — milliószámra. Képünkön ezek minőségellenőrzését láthatjuk. Ur-menü Jelenleg 72-féle ételbői állíthatják össze menüjüket a szovjet űrhajósok, s egy napi fejadag ebből 18—19 ételfélét tartalmaz. Csupán kenyérből ötféle van: a fehér búzakenyértől egészen a sötét rozskenyérig. Ezeket harapás- nyi adagokban csomagolják, a súlytalanság körülményei között ugyanis a kis ételmorzsa, egyetlen szállongó vízcsepp is nagyon veszélyes lehet, ha a kozmonauták véletlenül belélegzik. Hat levesféle közül válogathatnak, a levesek felét tubusos csomagolásban, másik felét por alakban viszik ag: űrállomásra;-ISíf éle húsételt kínál az űrbéli étlap a virslitől a felvágottakig, a csirkétől a marhahúsig és a halig — természetesen kicsontozva, és szálka nélkül. Köretként burgonyapüré, hajdinakása, zöldborsó és többféle mártás jár. A tejtermékek sora is hosszú: sajtok, túró, gyümölccsel ízesített túró. Végül kávé, tea, gyümölcslevek. Ezekből áll össze az űrhajósok napi 3200 kalóriát tartalmazó étkezése. Ma már a szakemberek igyekeznek úgy összeállítani az étel- választékot, hogy figyelembe veszik az űrhajósok egyéni ízlését. Kaptak már friss gyümölcsöt, zöldséget is. Az Interkozmosz-program keretében repülő külföldi űrhajós látogatása az űrállomáson mindig ínyenc örömöket is kínál az ott- tartózkodóknak. A francia űrhajóssal például rákkrémet, zöldpaprikapástétomot, csokoládét és lekvárt küldtek, s tudjuk,, hogy Farkas Bertalan magyar húskonzerveket vitt magával a világűrbe. Az űrállomás hosszú időre el van látva élelemmel. Legutóbb 1983 második felében egy automata teherűrhajó szállított élelmiszert a Szaljut 7-re, s a tartalékok szavatossági ideje csak 1Í984 végén jár le. Nem kell kopasztani A ■ connecticuti (USA) egyetem láböratóriumábdn konyhakész csirkéket tenyésztettek ki: olyan mutánsokat hoztak létre, amelyek 'teljesen kopaszok, még pihetollaik sincsenek. » A kopasz csirke több szempontból gazdaságos. A takarmányban található fehérjék 25 százaléka, amely rendesen a toll képződéséhez szükséges, e csirkék esetében a súlyt gyarapítja: átlagos isúlyuk 5—6 százalékkal nagyobb, mint a tollas csirkéké. Fejlődésük is gyorsabb, s \aZ, sem utolsó, hogy megtakarítják az embernek a kopasztási időt. Hátrányuk viszont, hogy a meztelen csirkék nagyon fázékonyak, így állandóan! fűtött helyiségekben kell nevelni őket. Kétszerié többet esznek, mint tollas rokonaik, s még így is szinte mindig éhesek. Magatartásuk is teljesen megváltozott, túlságosan agrésszívvé váltak, s még i egy baj van: a fogyasztók idegenkednek a teljesen sima bőrű, kellemetlen tapintású csirkéktől. | összeállította: g 1 |f Mester László A KGST-ORSZÁGOK JÁRMŰIPARA I. A szakosodás kialakulása A jelenlegi öltéves tervidőszakban félmillió személygépkocsit, százezer haszonjárművet vásárolunk a' szocialista országokból, mi pedig egyebek között ötvenezer autóbuszt, százezernyi fuStJó- művet, dízelmotort, Zsigulihoz való kétmillió alkatrészkészletet szállítunk iKGST-beli partnereinknek. Gyártásszakosítás keretében főegységeket cserélünk az NiDK autóiparával, járműipari íenmékek eladói és vevői vagyunk Romániában, Csehszlovákiában ... Hosszú lenne akárcsak címszavakban is hiánytalanul felsorolni azokat a kooperációkat, gyártásszakosítási megállapodásokat, amelyek révén hazánk járműipara a tö'blbi szocialista ország eme iparágához kötődik. Az első lépések | Meglehetősen hosszú, s mi tagadás, olykor göröngyös út vezetett idáig nálunk is, partnereinknél is. S ma már voltaképpen nem könnyű megmondani, hol is kezdődik ez az út. Idehaza sokan amellett kardoskodnak — s kétségkívül nyomós érvek szólnak emellett —, hogy a fejlődés-fejlesztés, a KGST-országokkal való együttműködés útjára ebben az iparágban 1964-ben léptünk. A Minisztertanács Gazdasági Bizottsága akkor fogadta el a .közúti jármű- fejlesztési program koncepcióját. A? elindulás éve azonban 1968 volt, amikor is a korábban elfogadott koncepciót kiemelt kormányprogrammá nyilvánították. Mindenesetre tény, hogy a hatvanas évek második fele volt az az időszak, amikor hosszas viták után eldőlt, hogy ml .nem személygépkocsit, hanem haszonjárműveket gyártunk. Ezt a döntést indokolták akkori gazdasági szükségleteink, főként az, hogy a növekvő áruszállítási és tömegközlekedési feladatokat elsősorban ezekkel a járművekkel vagyunk képesek megoldani. Emellett az is a ha• A szakosodás keretében Lada. műszerek' készülnek az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárában, (Archív felv.) szonjánművek mellett szólt, hogy ezekkel a termékekkel azonnal be tudtunk kapcsolódni a szocialista országok munkamegosztásába. A 'hatvanas évek második fe-_ lében már évente / háromezer autóbuszt szállítottunk a Szovjetunióba, ami akkor igen nagy mennyiségnek számított. ■ Milliárdok fejlesztésre S közben persze idehaza vitatkoztunk — sőt sokan vitatkoznak még ma is —, hogy. legyen-e magyar személygépkocsi-gyártás, avagy sem. A kedélyeket és a vita hevét tüzelte, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatot, a MO- GÜRT-öt megkereste aZ amerikai General Motors és a japán Nissan is azzal az ajánlattal, hogy személyautó-összeszerelő üzemet létesít hazánkban. A reális gazdaságossági számítások akkor is — és a legutóbbi időben is — azt mutatták, hogy ez a munka nem lenne kifizetődő népgazdaságunk számára. A hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje azonban a hatalmas beruházások időszaka — idehaza a járműprogram keretében 17 milliárd forintot ruháztunk bé —, s nemcsak nálunk, hanem a többi szocialista országban is. A Szovjetunióban, Togliattiban 1970 augusztusában kezdődött meg a Zsiguli sorozatgyártása, s akkor már folyt a Káma- parti óriási teherautógyár, a Kamaz építése. Abban az időben kezdődött el a lengyel Polski Fiat-beruházás, jelentős korszerűsítési munkálatok folytak Csehszlovákiában, az NDK-ban, Romániában. Licencek, új technológiák kerültek a szocialista országok tulajdonába. Ez volt az' az időszak, amikor Győrött is megkezdődött a Rábánál — MAN-li- cenc alapján' — a motorgyártás és '— saját fejlesztésben — a futóművek készítése. Az Ikarus meg a többiek E nagyarányú fejlesztések eredményeként új szakasz kez7 dődött el a szocialista országok járműipari együttműködésében is. Számunkra ez annak a ténynek a tudomásulvételét is jelentette, hogy például autóbusziparunk a nagy beruházások ellenére sem képes hiánytalanul kielégíteni valamennyi igényt, tehát további szakosodásra van szükség. Eközben halványult a KGST- országok körében korábban uralkodó gondolat, nevezetesen, hogy az egyik ország csak személygépkocsit, a másik teherautót, a harmadik autóbuszt stb. gyártson. A növekvő igények lassanként áttörték e szemlélet határait — és korlátáit —, s a korábbinál mélyebb, pontosabban körülhatárolt Szakosodást hoztak létre a szocialista országok között. Olyat például, amelynek eredményeképpen számos ország gyárt autóbuszt, de az Ikarus ma is egyedülálló helyet foglal el a csuklós, illetve a távolsági autóbuszok piacán. K. Nyíró József (Következik: II. Minőségi, váltás előtt) Egy műszakban ötven méter Magyar szabadalom alapján javítják, a főváros csatornahálózatát. A javítandó csatornaszakaszt a két végén lezárják és* oldattal töltik fel. Ez a vegyi anyag bejut a csatorna repedéseibe, kitölti a csatorna körüli üregeket, talaj- járatokat. Az új eljárással egy műszak alatt' átlagosan ötven méter hosszú csatornát lehet megjavítani, kisebb forgalom- eltereléssel. JÓL MŰKÖDNEK, HATÉKONYAK Kisszervezetek a szövetkezeti iparban MAGYAR SZABADALOM A megye szövetkezeti iparában — a másfél évvel ezelőtt életbe lépett jogszabály nyomán — tizenöt kisszövetkezet, 11 szövetkezeti szakcsoport és 65 gazdasági munkaközösség alakult. Több foglalkozik glépek gyártásával, javításával, fém- tömegcikkiparral, fafeldolgozással. Mindezeken kívül van magasépítésre szakosodott és személyi szolgáltatást végző szerveset is. Általánosságban a .vállalkozókedv, s a gazdaságosság fémjelzi munkájukat. A kisszövetkezetek közül nyolc újonnan alakult, a többi a hagyományos szövetkezetekből, vált ki. Ha gazdálkodásukat, eredményeiket elemezzük, sajátos vonások jellemzik a két csoportot. Az új társulásokban a képzett szakmunkások aránya magasabb, a tagok száma, áltálában harminc alatt van. Tevékenységükről elmondható, hogy a lakossági szolgáltatás, illetve az exportálás kismérvű, ugyanakkor munkájuk iránt a kereslet nagy, jövedelmezőségük az átlagosnál jobb. • Vállalásaiknál a kevés anyagból készíthető, nagy gépesítettséget nem igénylő, de a jó jövedelmet biztosító munkákat részesítik előnyben. Van közöttük olyan, amely gyártásra, fejlesztésre és szolgáltatásra egyaránt vállalkozik, mások karbantartásra, felújításra, egyedi gépek készítésére, fénymásolásra rendezkedtek be. A hagyományos formában működő szövetkezetekből kivált csoportok létszáma .nagyobb. Árutermelő és exporttevékenységük mellett megtartották a szolgáltatást is. Ezeket a részlegeket általában átalányelszámolásos rendszerben üzemeltetik. Az új szabályozók adta lehetőséget kihasználva, . gazdaságilag megerősödtek, hatékonyságuk javult, és nem utolsósorban a tagok személyi jövedelme is növekedett. Önálló exportra is .vállalkoznak, mezőgazdasági gép- alkatrészeket, sportruházatot, rusztikus kisbútort szállítva a partnereknek. Azok a szövetkezetek, amelyeknél egyes tevékenységek jól körvonalazhatók, a gazdálkodás egészétől bizonyos fokig függetlenít- hetők, nemegyszer a szakcsoport, illetve a gazdasági munkaközösség szervezését látták megoldásnak. öt szövetkezet alakított az; elmúlt: időszakban ipari munkára szakcsoportokat. Ezek nagy része- árutermelést,- illetve szol- . gáltatást végez. Három közülük budapesti székhellyel alakult, és tagjai korábban nem voltak a szövetkezet dolgozói. A többi közösség esetében viszont általában a korábban is végzett' tevékeny- ■ ség 'különült el az új szervezeti, formában. A legnépszerűbbb a gazdasági munkaközösség alakítása volt, mivel ezzel a szövetkezeti tagság rendkívül kedvező feltételek mellett hasznosíthatta a töredék munkaidejét. Ugjjanakkor a gmk' a termelésben kialakult hiánytevékenység állandó, illetve esetenkénti feloldására is lehetőséget adott. A gmk-kát vizsgálva már most is mégállapítható, hogy a nagyobb érdekeltség hatására a termelékenység is ikedvezőbben alakult. Speciális forma a már régebben is ismert, átalányelszámolásos egység működtetése. A megyében jelenleg 408 ilyen egység tartozik a szövetkezetekhez, és ezekből 134 jött létre a vizsgált időszakban, elsősorban a fogyasztási szolgáltató szövetkezetek szoros elszámolású üzletelnek átalakításával. Gazdasági eredményeik bizonyítják, hogy e forma is életképes. A másfél éves működési időszak alatt az új kisszervezetek a tervezettnek megfelelően bővítették a szövetkezeti Ipar termelési' I és szolgáltatási kapacitásait, szélesítették a tevékenységek körét 2 és elősegítették a piaci' igények, a kereslet gazdaságosabb, gyorsabb kielégítését. A múlt évben a kisszövetkezetek 191 millió 550 ezer forint árbevételt értek el, csaknem 18 millió forintos export, és több mint 47 millió forintos , nyereség mellett. Az egyszerűbb szervezeti formák feladata a szövetkezetekben kialakult. Ez a hatékonyabb termeléssel nemcsak a gazdálkodásra, hanem a dolgozók munkahelyi • közérzetére is kedvezően hatott. A gazdasági munkaközösségek 22 millió forinttal növelték a működtető szövetkezetek árbevételét, és_ csaknem 16 millió forinttal a személyi jövedelmet. F. E. . # A képen: Előkészületek a csatorna végeinek lezárásához az Erzsébet-híd budai, hídfőjénél. .
