Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

4 & PETŐFI NÉPE • 1983. július 21. Érces hangú, kemény kiállású; sziklaember. Nem elmozdíthatat- lansága, hanem akarata teszi az­zá. Közvetlen a felszabadulás után beért nemzedék tagja, most 53 éves. Bányászcsaládban szü­letett Ózdon. Hegyek közül in­dult, s itt kötött ki a síkságon, a Duna mellett. Siroki Ferenc ma a bajai Bácska Bútoripari Vállalat termelési osztályvezető­je. — özvegy anya nevelt — me­séli. — Ami babusgatásra a leLki erejéből futotta, az a 'lánytestvé­reimnek; jutott. Mögöttem sosem állt ott senki az életemben, hogy „súgjon”, imit tegyek. A család­tól távol lettem felnőtté. Sorsom­ról mindig egymagámnak kellett döntenem. Sirokj 'Ferenc asztalos szakmát tanult egy kisiparosnál, 1948-ban kapott segédlevelet. Fivérei bá­nyászok maradtak, azok ma is. Húszéves korában behívták kato­nának. Tiszti Iskolát végzett, Bajára helyezték. Megszerette ezt a várost, s egy idevalósi le­ányt is, akit feleségül választott. Ötvenhétben leszerelt. — Az ÉPFA gyárba próbál­tam bejutni, hogy az eredeti szakmámat folytassam. Udvar- söprögetönek alkalmaztak. Vala­hogy nem voltam a szemükben tiszta ember. Először a segédle­velem sem fogadták el. Aztán mégiscsak megismertek, ki is va­gyok. A 'következő évben már ki­tüntettek. Brigád", majd műve­zető lettem. A hatvanas években végeztem el, munka mellett, a faipari technikumot. A legtöbb szakmabeli ismeri ma Baján Siroki Ferencet. Pedig barát, rokon, ismerős nélkül kezdte itt a pályafutását. Ám az­óta sok minden, történt. Vagy a faipari szakmunkásjelölteket vizsgáztató bizottság .tagjaként, vagy a gimnáziumban palitech­nikát oktató tanárként hozta ösz- sze sokukkal az élet. Mert Siro­ki Ferenc szaktudását ilyen meg­bízatásokkal is méltatta a város. Sokakkal a Faipari Tudományos Egyesületben jött össze, vagy ré­gebben. munkatársak voltak. A Bácska Bútoripari Vállalat jogelődjéhez húsz éve lépett be dolgozni. Akkor még ládát^gyár- tottak, meg fagyapptot.. .Hatvan­hatban próbálkoztak eföázSr5 bú * torkészítéssel, alapfokon,. Név­és iprofiiLmódosulásök után a mai cég jutott el arra a szakmai szintre, amelyet már nemzetközi mércével lehet mérni. — Együtt változtam a vállalat­tal én is — hallom az osztályve­zetőtől. Büszkén mondja: — Ma már stílbútorokat fűl­tünk elő, rusztikusát és kolóni­áit, amelyek iránt nagy a keres­let. A nyugati export mellett egy­re többet adunk el itthon, sőt ki sem tudjuk elégíteni az igénye­ket. önképzéssel, kül- és belföldi tanulmányutakkal képezte és ké­pezi magát, folytonosan, céltuda­• Siroki Ferenc büszkén mutatja be egyik új terméküket. tosan. Segít a fiatal mérnökök­nek — napjainkban már vannak náLuk —, az utánpótlásnak a nélkülözhetetlen tapasztalatok megszerzésében. Bevallja, szigorú, kemény ve­zetőember. — Jogos kérést mindig teljesí­tek. De ha a vállalat érdekéről, a termelésről van szó, hajllítiha- tatlan vagyok. Az adminisztra­tív ügyintézésnek nem vagyok híve. Nagyon keveset ülök az irodában. Ha valakitől kérek va­lamit. a vállára teszerft á kezem éf ÄhlbHWom"tháESu JOfsiar csak kérek, szép szóval. Másodszorra már kemény vagyok, mert a ter­melés nem tűr halasztást! Van tennivaló, ami egv órá,t sem vár­hat! Egyébként a vállalatnál min­denki barátja, tegező,dik majd­nem minden kivel. Ismerj a gye­rekeket, sőt társai unokáit is. Sírok; Ferenc megszerette a Dunát, amikor Baján lehorgony­zóit. Egyszer elhatározta, megta­nul hajót építeni. iH. Kovács mestert kereste fel a Római-par­ton, Budapesten, a leghíresebb mahagónihajó-építőt. Elérte cél­ját. Később üvegszálerősítésű műanyag csónakot akart fabri­kálni. A Bala-ton-parti legjobb üzemekben leste el a tudnivaló­kat. A városban tőle tanulták meg e hajótípus építését. Ezért ki is tüntette az országos vízisport-szövetség. Régebben versenyezett, nyert is, de .ima már csak horgászn.j jár a folyó­ra. — Amit dolgos ember tisztes­ségesen elérhet, elértem. És az nerrr is kevés. 'Nem vagyok pesz- §zi!i)li3§a, előttem mindig lebeg valamilyen cél. Kj tudom élni magam itt a gyáriban, s otthon is. Van feleségem, lányom, uno­kám, sok barátom, kocsim, laká­som, víkendházam. Nem vo,lt hiábavaló az eddigi életem. Szeretném, ha ennek az általunk szorgos munkával meg­teremtett, korszerű vállalatnak jövője is lenne. Azt a célt látom magam előtt, hogy akik most itt dolgoznak, azoknak majd a gyerekei is ide jöjjenek és meg­találják a számításukat, kenye­rüket. S mint a mostaniak, mi, ők is büszkén 'mondhassák, hogy az ő vállalatuk a Bácska. A. Tóth Sándor Bányászgyerekből bajai polgár SAJTÖPOSTA Futott a pénze után... Az Hlyen eset nyomán szoktuk kérdezni: miért kerülhetett rá sor? Bár az ügyfél végül elérte célját, de kizárólag azért, mert konokul hitt abban, korántsem értelmezhető és alkalmazható tetszés szerint egy országos érvé­nyű jogszabály. (Nevet és hely­színt ezúttal nem említünk, hogy így is megkönnyítsük az általá­nos tanulság levonáséit.) Minden az idén tavasszal kez­dődött, almikor a nagyközségi szolgálati otthonát a közeli nagy­városban vásáréit modern lakás­sal -cserélte fel olvasónk. De emi­att nem mondott le állásáról, hanem vállalttá, hogy autóbusz- szal utazik nap mint nap a — most már vidékinek számító — munkahelyére és vissza. A havi bérletért, 1280 forintot fizetett, s bár ez az 'összeg borsos volt számára, megnyugtatta a pénz­ügyminiszter ez év eleje óta ha­tályos — 98/1982. (XII. 27.) szá­mú — rendeleté, miszerint a munkáltató költségtérítést köte­les adni a vele munkaviszony­ban álló és a távolsági közfor­galmú közlekedési eszközzel munkába járó dolgozójának. Legelőször áprilisban, majd májusban ingázott, s mint­hogy a rwiteldíijat érintő szóbeli érdeklődésére nem kapott bizta­tást az 'illetékestől, a tanács­tól, ezért kérte ajánlott levélben a kéthavi Ibé illet összeg hivatalo­san megszabott részének vissza­fizetését. . iNem egészen három hét elteltével jött a válasz, mely­ből megtudhatta, több ok is van a kérelme elutasítására: példá­ul, hogy a munkáltató nem jelez­te e kiadást az 1983-as költség- vetés elkészítésekor, s ráadásul nem szerepel az efféle igény a ki­nevezési iraton. Olvasónk ékkor újra áttanul­mányozta azt a bizonyos rende­letet, s mert nem találta össz­hangban' lévőnek e tanácsi rea­gálással, megint írt egy bead­ványt, amit a járási hivatal el­nökéhez továbbított, persze ajánl­va. Az onnan érkezett tájékozta­tás szerint 'feltétlenül meg kell kapnia a bérlete órának 80 száza­lékát. S még közölték vele, ab­ban tévedett a helyi szakigazga­tási szerv, hogy figyelembe vet­te a kinevezési okmánnyal ösz- széfüggő 1967-es KPM-utasítást is, jóllehet éppen a szóban forgó új szabály életbelépésével egyide­jűleg .vesztette hatályát. Nos. azóta talán már 'kézihez vette a reklamált több mint két­ezer forintját olvasónk, aki azon­ban csalódottnak érzj magáit, hi­szen- csak fölösleges hercehurca (hetekig tartó idegeskedés és a plusz költséget is jelentő ajánlott levelezgetés) révén teljesülhetett reális óhaja. Nem állított 'ki jó ibizonyit- ványt magáról az érintett ható­ság, -ugyanis a helytelen dönté­sével számottevően késleltette a -j-o-gos kérelem-ben foglaltak ki­elégítését. Megyénk legdélibb részén fekszik a közigazgatásilag Dó- vodhoz tartozó Rüspökpuszta, ■amely hosszú évek óta vonz­za a pihenésré, kikapcsolódás­ra vágyó embereket, közöttük szép számban a külfoldd eket is, A terület mintegy öt hek­tárnyi parkerdeje a — manap­ság egyre inkább hiánycikk­nek számító — csenddel és tiszta levegővel áll a látoga­tók rendelkezésére, a-z ottani fürdő körülbelül 35—40 Cellsi- us-fokú, s a különféle ásványi anyagokat tartalmazó vizében pedig zömmel a gyógyulni vá­gyók mártóznak meg. E jelentős természeti érték­kel kapcsolatban Teszáriik Jó­zseftől kaptunk -a minap leve­let, aki amiatt kesereg, hogy a sokak által keresett térség meglehetősen elhanyagolt úton érhető el, ahol, rengeteg a kátyúi a gödör, melyen át a gépjármű csakis lépésiben haladhat biztonságosan. „Kér­jük a szerkesztőséget, tolmá­csolják az -illetékeseknek ké­résünket: teremtsék meg er­refelé is mielőhb az ideális közlekedés feltételeit!” —zár­ja eképp sorait olvasónk. A közérdekű üggyel kap­csolatban beszéltünk a 2900 lakosú Dávod tanácsának el­nökével, akitől ezeket tudtuk meg: A kérdéses út -nem a ta­nács kezelésében van, s eddig -már elhangzott több ígéret az illetékesektől a rendbetételre, csafchát a megvalósítás késik. A helyi községifejlesztési ke­retből — mely évente alig ha­ladja meg a 260 ezer forint­ot — nem futja az effélére. Csupán a gyermekmedence megépítését (erre az úszások­tatásnak van. szüksége), vala­mint ‘a hétvégi házak létesíté­sére alkalmas parcelláik kiala­kítását vállalta a tanács, mely külső segítség nélkül képtelen tovább jobbítani a fürdő melletti körülményeket.-Informátorunk úgy véli, legalább 1 millió forint kelle­ne ahhoz, hogy a legsürgő­sebb teendőkre — -például az út portalanítására, a parker­dő körbekerítésére és a ven­déglátó helyek bővítésére — sor kerüljön. iMi jól tudjuk, a korábbiak­nál is nehezebb -gazdasági helyzetiben- még a fontos fel­adatokat is rangsorolni keil. De -úgy tűnik, éppen ez utób­bi- hagy kívánnivalót maga után néha, ezért lehet az évente 45 ezer hazai és hatá­rainkon .túli vendéget fogadó püspökpusztai fürdő és kör­nyéke jelenleg -olyan, ami­lyen. Véleményünk szerint az érdekeltek összefogásával mérséklődhetnének az emlí­tett gondok. ÜZENJÜK LAKATOS BALÁZSNAK, BAJÁRA: Észrevétele sajnos igaz, ugyanis a kérdéseinkre egybehangzóan válaszolták az állami és szö­vetkezeti kereskedelem szakemberei, hogy néhány festék — így a Xiladecor, valamint többféle parkettalakk — csak nagyon ritkán kapható a megyei szaküzletekben. Ezzel kapcsolatban nemrég nyilat­kozott a festék iránti belföldi igények mintegy 65 százalékát kielé­gítő Budalakk Festék- és Vegyszergyár egyik illetékese, aki közölte, az évi termelésük körülbelül felét, vagyis 30 ezer tonna árut — ezen belül alapozó, olaj-, zománc- és lemosható festéket — adják át a hazai kereskedelemnek. Hogy mégis gondok vannak az ellátással, annak oka, hogy az egyre előtérbe kerülő magánépítkezéseken jóval több festéket használnak fel, mint amennyi szükséges volt a korábbi panellétesítményekhez. Kedvezőtlenül hatott a forgalmazásra az a tény is, hogy az első félévben igen nagy mennyiségű import csoma­golóanyag nem érkezett meg a gyárba, ahol sok millió forint értékű terméket nem tudtak dobozokba rakni, illetve kiszállításra előké­szíteni. K. L.-NÉNAK, KISKUNMAJSÁRA: 1983. január 1-től bővültek, egyszerűsödtek a gyógyászati segédeszközök kiszolgálásának a lehe­tőségei. Ami annyit jelent, hogy a körzeti és üzemi orvosok az ed­diginél többféle ilyen eszközt írhatnak fel a betegnek, aki ezentúl a kórházi osztályon is megkaphatja az ezzel kapcsolatos vényt, s nem kell érte elfáradnia a szakorvosi rendelőbe. A vényt ezentúl nem kell lepecsételtetni a SZOT-főorvossal. Fontos még tudni, hogy az idős és súlyosan beteg emberek által használt néhány gyógyászati segédeszköz ára jelentősen csökkent: így például a guruló mankó térítési díja 230-ról 150 forintra, a fürdőkád-kapaszkodóé pedig 60- ról 40 forintra változott. Tápkeverőtorony — házilagosan Rövidesen üzemel az ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezetben az a négy tápkeverőtorony, amelyeket a gazdaság karbantartó brigádja készített el. A mintegy 240 ezer forintos beruházás egy év alatt meg­térül, a tornyokból ugyanis a táp ömlesztve is kiszolgálható, tehát nincs szükség a drága — és import alapanyagú — papírzsákokra. Új szolgáltatás az Országos Takarékpénztárnál A SZEMÉLYI TULAJDONÚ LAKÓINGATLANOK FORGALMAT 1983. AUGUSZTUS 1-TÖL ÚJ SZOLGÁLTATÁSSAL, ingatlanközvetítéssel KÍVÁNJA SEGÍTENI AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR. AZ INGATLANKÖZVETÍTŐI feladatokat vidéken a megyei igazgatóságok, a fővárosban a budapesti Ingatlanközvetítő Iroda (Budapest, V., Október 6. u. 20.) fogják ellátni. Az ingatlantulajdonosok megbízhatják e takarékpénztári egységeket beköltözhető ingatlanuk vevőjének hirdetés út­ján való megkeresésével. Az OTP-fiókok megfelelő vevő jelentkezése, megtalálása esetén az adásvételi szerződés megkötéséhez szervezett se­gítséget nyújtanak. Részletes felvilágosítást ugyanezek a takarékpénztári egy­ségek adnak az érdeklődő ügyfeleknek. 1373 Ipari zsebkönyv 1982 A magyar iparban ta­valy, illetve 1275 óta vég­bement változásokat gaz­dag ssámanyaggal, színes grafikonokkal mutatja be az új zssbkönyv. Ismerteti a® ipar szerepét és helyét a népgazdaságban, majd összefoglalja a leg­fontosabb eredményeket. Ezután részletesen tartal­mazza az ipar szerkezeté­re, a termelésre, a terme­lékenységre, az árak ala­kulására vonatkozó adato­kat, Külön fejezet foglal­kozik az anyag- és ener­giafelhasználással és a mű­szaki-technikai színvonal­lal, ezen belül is a beru­házásokkal. A munkaügyi adatok kö­zött helyet kapott a mun­kaerőhelyzet, a bérek és keresetek, valamint a bal­esetek alakulásának vizs­gálata. Ezután részletesen számot ad a kötet az ipar pénzügyi cs jövedelmező­ségi mutatóiról, ágazaton­ként kimutatva az enport- jövedelmezöséget is. A leg­fontosabb számadatok re­gionális bontásban is sze­repelnek. A nemzetközi adatokat tartalmazó rész lehetőséget nyújt iparunk összehason­lítására a világ és a KGST- tagerszágek eredményei­vel. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Mit fizet a CSÉB—80 megrokkanás esetén? Nyolcvanforintos díjú csopor­tos élet- és balesetbiztosítási köt­vénnyel rendelkezik az egyik akasztói olvasónk, aki nemrégen olyannyira súlyosan betegedett meg, hogy százszázalékosan munkaképtelenné vált, sőt már állandó gondozásra is szorul. Ez a körülmény anyagi nehézsége­ket okozott a családjában, ahol még gondoskodni kell iskolásko­rú gyermekéről is. A beteg hoz­zátartozója most aziránt érdek­lődik: várható-e valamilyen se­gítség a biztosítótól? A havi 83 forintot fizető CSÉB- tag a szervezeti szabályzat értel­mében jogosult rokkantsága ese­tén is a pénzbeli szolgáltatásra. Mindennek -az a feltétele, hogy birtokában -legyen a jogerős ha­tározat -a rokkantsági nyugdíj Az ebtulajdonosok figyelmébe Az elmúlt napokban többen közölték velünk írásban és sze­mélyesen, hogy a kecskeméti közterületeken — például a Ka­tona József parkban, a széche. nyivárosi tereken és a rendőr­falui utcákon — gyakorta lehet találkozni szabadon kószáló ku­tyákkal. Ezeket meglátva riad­tan futnak a kisgyermekek, de a felnőttek zöme is retteg tőlük. Olvasóink szeretnék tudni: vol­taképpen milyen szabályokra kell figyelemmel lenniük a kutyák gazdáinak? Kecskemét város Tanácsa nem­régen fogadta el az állatok tar­tásáról szóló 3 1982. (XII. 22.) szá­mú rendeletét, mely részletesen megállapításáról’ s az első, a -má­sodik, valamint a harmadik rok­kantsági fokozatnak megfelelően ka,pja a 60, a 15, vagy a 10 ezer forint összeget. Persze, ugyanez a szolgáltatás megilleti a tagot akkor is, ha részére a társada­lombiztosítási szerv a szolgálati ideje rövidsége miatt nem álla­pított -meg nyugdíjat, ám a rok­kantság -mértékét véleményezte az Országos Orvosszakértői In­tézet. Minthogy nincs értesülésünk róla, valójában melyik feltétel­nek felel -meg beteg olvasónk, így javasoljuk, forduljon a nevé­ben küldött levél feladója az Ál­lami Biztosító járási fiókjához, amely kellő vizsgálat után meg­hozza az ügyben! hivatalos dön­tését. taglalja a szóban forgó négylá- búakra vonatkozó előírásokat is. Eszerint az úgynevezett jelző és vezető kutyák — melyekkel va­kok és csökkentlátók rendelkez­nek — a város egész területén tarthatók, nem így a luxusebek, melyeknél szükséges az érintett lakótársaik, illetve házkezelők egyetértése — engedélye. Házőr­zőiket a legsűrűbben lakott 'bel­terület, valamint a Leninváros, a Széchenyiváros, a Hunyadivá- ros és a Mű-kertváros többszintes beépítésű -térsége kivételével le­het tartani a háztartásokban, de megkötve, vagy zárt helyen. Je­lenlétére a ház kapujánál (be­járatánál) kell figyelmeztetni a látogatót. Külön szólunk arról, hogy ku­tyát a közterületre csak pórázon lehet bevinni, s ott tilos elenged­ni. .Az ölebnél nagyobb -testmére- tűeket pedig el kell látni szájko­sárral is. Érdeklődésünkre elmondták a város.; tanács mezőgazdasági osz­tályán-, hogy szabályellenes ku­tyatartás ellen szigorúan lép fel a hatóság, amely indokolt eset­ben — a kóborló állat befogásán túl — felelősségre vonást is kez­deményez. Tavaly jó néhány tu­lajdonossal szemben folytattak le ilyen eljárást, mely kiterjedt az állategészségüggyel és a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának elmulasztására ás. (I-tt hívjuk fel a figyelmet, hogy az állattartás­ról szóló -nyomdai' kiadvány 3 fo­rintért kapható a városi tanács ügyfélszolgálatánál, a legfonto­sabb részleteket tartalmazó pla­kátot pedig rövidesen kifüggesz­tik a forgalmasabb helyeken.) Végül megemlítjük — mert so­kan kifogásolták —, hogy a ku­tyák szinte szüntelen éjszakai uga,fásukkal zavarhatják a szom­szédokat, akik a csend háfoorítá- sa tárgyában tehetnek feljelen­tést az érintett tulajdonos ellen. Szerkeszti: Velkeí Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom