Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

1980. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 9 Alkotmánynapi kitüntetések • A kitüntetettek egy csoportja. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap országszerte megkez­dődtek az Alkotmány születésének évifordulóját 'köszöntő rendezvé­nyek. Immár hagyomány, hogy ilyenkor kitüntetésekkel jutalmaz­zák a különböző munkaterülete­ken kiemelkedően tevékenykedő személyeket. Tegnap a Parlament­ben rendezett ünnepségen közmű­velődési munkásokat, népművé­szeket tüntettek ki. A parlamenti ünnepségen Kiváló népművelő, a Népművészet mestere, a Népmű­vészet ifjú mestere kitüntető cí­meket, Móra Ferenc- és Szabó Er- vin-emlékérmeket adtak át. A Parlamentben vette át a Ki­váló népművelő kitüntetést Al­földi Albert, a haijósi művelődési ház igazgatója, a Népművészet mestere kitüntetést a drágszéli Vén Ferenc, a Kalocsai Népi Együttes szőlótámcosa. Az Alkotmány napja tiszteleté­re tegnap Kecskeméten, a Megyed Művelődési Központban rendeztek ünnepséget. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Gajdócsi István, a Bács-Kisikun megyei Tanács el­nöke, dr. Posváncz László, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, s mondott ünnepi beszédet. Ezt követően dr. Gajdó­csi István kitüntetéseket adott át.* A Szocialista Kultúráért kitün­tetésben részesültek: Adám Károlyné, a kiskőrösi já­rási pártbizottság titkára, Balogh Károly, a szalkszentmártoni cite- razenekar vezetője; Colvári Ist­ván, a s'ükösdi Május 1. Tsz sze­mélyzeti vezetője; Czuczor Lajos szalkszentmártoni néptáncos; Csö- tönyi Jánosné, az érsekcsanádi művelődési ház igazgatója; Dobó Irma, a kiskunfélegyházi Ba- t lyány Lajos Általános Iskola tanára; Fuchs Ferenc, a kalocsai zeneiskola igazgatóba; Gyergyá- desz László, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács művelődésügyi osztá-. lyának főelőadója; dr. Havasi Gyula, a kiskőrösi Petőfi Kórus szervezőtitkára; Izsók László, a kiskőrösi városi-járási könyvtár igazgatója; dr. I vány ősi Szabó Tibor, a kecskeméti megyei levél­tár igazgatója; Katanich Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Tanács bajai járási hivatalának főelő­adója; Kovács Pál nyugdíjas, a szeremlei tánccsoport zenei kísé­rője; Mozsár András, a lajosmi- zsei művelődési ház igazgatója; Nagy Jánosné, a kiskunfélegyhá­zi citerazenekar vezetője; Pálin­kás Albertné'tanár, izsáki kórus- vezető; Páli Győző né dunavecsei tanár, szakfelügyélő; Slozók' Sán­dor, a bácslbokodi művelődési ház igazgatója; Szalai József, a kis­kunhalasi vízmű vállalat igazga­tója; Szabó Árpád, a kecskeméti Szóchenyiváros könyvtárának tisz­teletdíjas munkatársa; Szabó Ar- pádné, a szédhenyivárosi könyv­tár munkatársa; Székely Beeze Ilona tanár, a madarasi általános -iskola szakkörvezetője; dr. Szent­endrei L ászióné, a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola ta­nára; Takaró Béláné, a bajai ki­segítő iskola tanítója; Tóth Ko­vács Zoltán, a kiskunmaíjsai ze­neiskola igazgatója; Ugró József- né nyugdíjas, a szalkszentmártoni népdalkor szólóénekese; Zoboki István nyugdíjas, a tiszakécskei citerazenekar vezetője. A Kiváló Munkáért kitüntetést kapták: Csikós lmréné, a Megyei Mű­velődési Központ postázója; Gye- nes Gábor, a Megyei Moziüzemi Vállalat gépkocsivezetője; Halász Jánosné, a kiskunhalasi filmszín­ház pénztárosa; Kiss Bertalanné, a bajai Uránia filmszínház gépé­sze; Kovács lmréné, a kiskunfél­egyházi' városi könyvtár munka­társa; Maros Zoltánné, a bajai filmszínház pénztárosa; Sallai Andrásné, a tiszakécskei műve­lődési központ takarítója; Urban Miklósné, a kiskunfélegyházi vá­rosi könyvtár munkatársa; Vor- dung Ilona, a Megyei Művelődési ■Központ takarítója; Viczián Ist­vánná, a kiskőrösi filmszínház gépésze. A megyei tanács elnöke A ta­nács' kiváló dolgóiója ' kitüntető jelvényt adományozta:, Berger Jánosnak, a Bajai vá­rosi Tanács főelőadójának; Csaj- kás Margitnak, a Bácsalmási nagyközségi Tanács költségvetési előadójának; Csatordai Jánosnak, a pál monostori tanács pénzügyi csoportvezetőjének; Klupács Ti- bóménak, Kalocsa város Tanácsa ügyvitelt ellátó dolgozójának; Kovács Gyulánknak, a Kis.kuhha­lasi városi Tanács főelőadójának; Laczkó Gábornak, a Bács-Kiskun megyei Tanács Költségvetési El­számoló Hivatala csoportvezetőjé­nek; Lantos Mihálynak, a Megyei Tanács EKíV Osztálya főmunka­társának; Lénárt Gergelynek, a Kecskeméti városi. Tanács Szerve­zési és Jogi Osztálya dolgozójá­nak; Mérész Jánosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya főelőadójának; Nagyhegyest Istvánnénak, a Bács- Kiskun megyei Illetékhivatal fő­előadójának; Péli Andrásnak, a Bócsai községi Tanács elnökének; Szabó Ferencnek, a megyei ta­nács gazdasági osztálya főelőadó­jának és Taskó Aladárnénak, Kerekegyháza nagyközség Taná­csa adóügyi1 előadójának. Az ünnepség után a megyei ta­nács vezetői fogadást adtak a ki­tüntetettek tiszteletére. □ □ □ A Szocialista Kultúráért kitün­tetéssel jutalmazták Szűcs Kál- mánnét, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkatársát is. Kitüntetését ugyancsak tegnap, a SZOT-bán rendezett ünnepségen vette át. R. M. ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORÚ ÚJSÁGOKBÓL Az újjáépítésről beszélt Kádár János a kecskeméti nagygyűlésen A kenyér viszonteladói ára kilónként 9,50, kereskedőnél 10 pengő Pártközi értekezlet' foglalkozott szombaton délután a kenyér mi­nőségével és a kenyérárral. A köz­ellátás vezetőinek és a pártok ki­küldötteinek mélyreható vitája világította meg a kérdés minden részletét. Mezei Mihály főispán és Babies József polgármester a lehetőség feltárása után a pártok ■kiküldötteinek javaslataival egy­öntetű elhatározásra törekedtek. Panaszok hangzottak el egyrész­ről a malmok, másrészről a pé­kekkel szemben. A panaszok konkretizálva a kenyér minősége ellen szóltak főleg, de a malmok spekulációs ténykedései sem ma­radtak leleplezetlenül. Itt ezen a téren valóban van tennivaló. A pártközi értekezlet el is határozta a szigorúbb el­lenőrzés bevezetését. De az érte­kezlet a malmok ellenőrzését is kimondta, nehogy — mint leg­utóbb is előfordult — áremelke- i désre számító spekuláns révén a dolgozók dohos lisztből sütött ke­nyeret kapjanak. Az értekezlet számbavéve az { eshetőségeket és a lehetőségeket f árkalkulációt végzett a kenyér | árának a szabályozására. 1 (Bajai Hírlap, 1945. augusztus 14.) , I l Félegyházi élet Ára 2 P. Kiskunfélegyháza vá­ros hivatalos hirdetményei egye­sületek, pártszervezetek közlemé­nyei, hirdetések. Megjelenik min­den szombaton. (Félegyházi élet, 1945. augusztus I 19). 9 A Magyar Nők Demókratikus | Szövetsége nyitja meg , az első bölcsődét I Kecskeméten 1 ' Többször beszámoltunk róla, j hogy milyen lelkes és eredményes munkát végez Kecskeméten a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége. A tejakció után, ahol minden egy éven aluli gyermek egy liter tejet kap, most ismét ragyogó pél­dáját adja a lelkes női tábor, hogy a nők is tevékenyen részt tud­nak venni az ország újjáépítésé­ben. Rövidesen a Sarkantyú utca 7. szám alatt megnyitja az első böl­csődéjét, ahol a dolgozó anyák gyermekei lesznek elhelyezve. (Kecskeméti Lapok, 1945. au­gusztus 19.) Munkások és parasztok első szabad aratási ünnepe Baján A Magyar Kommunista Párt Bács-Bodrog vármegyei bizottsága augusztus 20-án és 21-én impozáns keretek között tartotta meg a munkások és parasztok első sza­bad aratási ünnepségét Baján. ... Hétfőr) zenés ébresztővel kezdődött az ünnepély. A kora reggeli órákban érkeztek meg a községek küldöttségei gyalog, fel­díszített kocsikon a nemzeti szí­nű és vörös lobogókkal feldíszí­tett város falai közé. ... Feszült érdeklődés közepet­te emelkedett szólásra Apró An­tal nemzetgyűlési képviselő... (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 24.) A bajai hadifogoly táborból újabb 3000 hadifoglyot bocsátottak el Az első szabad aratás ünnepén újabb 3000 hadifoglyot bocsátot­tak el a bajai fogolytáborból. A szabadon bocsátás tényét Pet- rovszky őrnagy közölte a gyűlés megkezdése előtt. A közönség tomboló éljenzéssel fogadta a bejelentést. A szabadon bocsátott hadifoglyok első csoportja elvo­nult a megjelentek előtt. (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 24.) Bács-Bodrog vármegye első közgyűlése Bács-Bodrog vármegye törvény- hatósága most tartotta első köz­gyűlését a felszabadulás óta. Ez a közgyűlés nagyban különbözött az eddigi közgyűlésektől, mert azon első ízben vesznek részt a nép képviselői. A közgyűlést a pártok értekezlete előzte meg, utána Mezey Mihály főispán meg­nyitotta a közgyűlést. (Bácskai Hírek, 1945. augusztus 24.) „A munkafegyelem helyreállítása az ország érdeke” — mondotta Kádár János a munkás- és parasztnapon Elvtársak, elvtársnők! Ma el­jött ebbe a városba a pártunk, hogy pártunk munkájáról és ha­zánk ügyeiről szóljunk ... Éppen az újjáépítés hőseinek, a legjobb dolgozóknak a kívánságá­ra a magyar dolgozó nép be fogja vezetni az általános munkáköte- lezettséget és ezzel meg fogjuk szüntetni azt, hogy ebben az or­szágban tízezrek semmittevéssel töltsék az idejüket. Es beszélnünk kell egy másik hiányosságról is. A háború befejezése után az or­szág rendkívül nehéz helyzete kö­vetkeztében, valljuk be nyugod­tan, a kellő öntudat hiánya miatt az ipari munkásság és általában a munkások fegyelme nem mutat­kozott olyannak, mint amilyennek szükséges volna. Ezzel a körül­ménnyel szembe kell néznünk, mert a legbecsületesebb dolgozók a gyárakban, a földeken, akik dolgoznak, jogosan tűrhetetlennek tartják azt, hogy még az ipari munkásság és a falu dolgozói közül is nagyobb sokan a pillanatnyi könnyebb boldogulás útját kere­sik ... A munkafegyelem helyreál­lítása az ország érdeke, (Kecskeméti Lápok, 1945. au­gusztus 26.) Összeállította: Heltai Nándor Ünnepi látványosságok a fővárosban Zászlódíszbe, fényruhába öltöz­tetik a fővárost augusztus 20-a al­kalmából. Már az ünnep előesté­jén kigyúlnak a színes fények a város legszebb pontjain. Az Or­szágháziéi a budai várpalotáig, a Citadellától a Városligetig, s mindenütt a főútvonalakon, te­reken 70 nagy középületet, mű­emléket és politikai emlékmű­vet állítanak „reflektorfénybe”. Első alkalommal új színfoltja lesz a díszkivilágításnak az idén újjá- éoült Vigadó épületének pasztell- túnusú fényköntöse. Az alkotmánynapi ünnepi ese­ményekre — folytatva a sok éves szép hagyományt — az Országház környékére várják a közönséget. A Parlament előtti Kossuth La­jos téren — ahol már kedd dél­után katonai tiszteletadással fel­vonják az állami zászlót — szer­dán tíz órakor avatják a magyar néphadsereg új tisztjeit, akik ün­nepélyesen fogadalmat tesznek nemes hivatásuk teljesítésére. A felavatandók a magyar néphad­sereg főiskoláin — a Kossuth La­jos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, valamint a Karikás Frigyes katonai kollégiumban — végezték el 1976-ban megkezdett tanulmányaikat, s a katonai is­méi etek mellett felsőfokú polgári szakképesítést is szereztek. A honvédelmi miniszter ünnepi díszparancsának kihirdetése után hadnagyi, főhadnagyi rangot kap­nak. Az ünnepség meghívott ven­dégei között ott lesznek a katonák elöljárói, oktatói, a szülők, akik a haza fegyveres szolgálatára ne­velték a fiatal tiszteket. A katonai ünnepség után. az Országház másik oldalához vonul­hatnak majd az érdeklődők: a Margit- és a Lánchíd közötti Du- na-szakaszon rendezik meg — ugyancsak hagyományfolytatóan ‘ — az auugusztüs 20-i vízi- és lá- giparádét. Ez lesz a leglátványo­sabb eseménye az idén is az éven­ként ismétlődő budapesti honvé­delmi napnak, amelyet ezúttal is a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége rendez. A víztükörre és a légtérbe kompo­nált látványos és mozgalmas program bemutatóin számot ad­nak felkészültségükről, ügyessé­gükről, a néphadsereg kijelölt ala­kulatait. a Magyar Honvédelmi Szövetség és a különböző sport- egyesületek fiataljai. A vízi nyitóképek fölött a le­vegőben zászlós helikopterek húznak el, nyomukban motoros és vitorlázó, valamint nagy sebessé­gű repülőgépekkel. Ezután a ma­gyar néphadsereg úszó harci és szállító járművei „dübörögnek” végig, a flotilla egységei vonulnak végig a vízen, majd amatőr spor­tolók vízisí-bemutatója következik. F.lőször láthat majd a parádé vár­hatóan félmilliós helyszíni közön­sége motoros sárkányrepülővel végrehajtott páros produkciót a Duna fölöttt. A parádé egyik leg­lenyűgözőbb látványának ígérke­zik az ejtőernyősök bemutatója: célbaugrásokkal, kupolaalakzat­ban megformált csoportos lebe­géssel. Kötelékrepülők, helikopterek és vitorlázógépek légiparádézása zarja majd — a Rákóczi-induló hangjai mellett — a mintegy más­fél órásra tervezett dunai progra­mot. Akik nem férnek el a parto­kon kialakított nézőtéri helye­ken, azok is élvezhetik a színes látványosságot, mert a televízió — csakúgy, mint megelőzően a tisztavatásról — egyenesben ad közvetítést. A rádiót hallgatók is közvetlen részesei lehetnek majd az augusztus 20-i eseményeknek: a Kossuth-adó „Alkotmány-napi krónika” címmel tudósításokban, hangképekben számol be az ün­nepi történésekről. Ezúttal 16. alkalommal „sorol” a rendezvények közé az alkot- mánynapi tűzijáték a fővárosiak­nak és az ide érkező vendégek­nek. 21 órai kezdettel és 30 per­ces programmal mutatják be a tűzijátékot a gellérthegyi Citadel­láról, a keleti sétányteraszokról, valamint a Gellért-rakparton el­helyezett kilövőállásokból, már minden technikai kellék készen áll, s a helyszínre szállították a pompás programhoz kellő körül­belül tíz tonna összsúlyú különle­ges robbanóanyagot, mert ezzel történik a „játék a tűzzel”. Már most jó tudni, hogy a játék miatt a személyi és anyagi biztonság érdekében területlezárásra és for­galomelterelésre kerül sor. Az Alkotmány ünnepén vala­mennyi budapesti kerületben egész napos program várja a vá­rosrészek apraját-nagyját. (MTI) BÁCS-KISKUN OÁZISAI III. W 9 Hus nyárfák alatt telve a kemping. A Petőfi-tó (Büdös-tó?) Soltvadkertről őrzök két, évek­kel ezelőtti értesülést. Az egyik: a tóparton, az akkor még sátorozóhelynek is csak jó­indulattal1 nevezett részen finnek, svédek tanyáztak, láthatóan idilli hangulatban. Büszkén* újságolták: ők már ideszoktak, mert itt béke van, nyugalom, a víz pedig, ahová akár a sátorból 'belógathatják a lábukat, jobb, mint a Balatoné; melegebb, tisztább ... A másik egy halkszavú, idős pe- cástól való .Annyian vagyunk már zsinóráztatók, hogy lassacs­kán személyre szóló idő- és hely­beosztást kell csinálni: én ma kettőtől ötig itt és itt, te holnap­után nyolctól tizenegyig amott ló­gathatod be ... A potykákat való­ságos terített asztal várja oda­lent, válogathatnak a finomabb­nál finomabb falatok között, az amúr meg csak zabálja a nádat, de kitartóan.” Nos, azóta? A kemping össz­komfortos lett, a horgászok száma növekedett, s tovább pusztul a nád... □ □ □ Jártam a Vadkerti — avagy Petőfi? avagy Büdös? — .tónál, hervadt hétköznapon és vad, ká­nikulai hétvégén. Csupán a víz hőmérséklete, lágysága — fodros- sága volt megközelítőleg azonos. Ami érdeme a tónak, egyszers­mind szégyene az embernek, aki olykor túlontúl otthon érzi magát közelségében. Némiképp világosabban. Munkanapokon a szépszámú üdülő-nyaraló vendég, s a jobbára szigorú szülői, nagyszülői, nevelő­tanári felügyelettel érkező gye­rekhad birodalma a strand. Vala­hogy mindenki higgadtabb, fe­gyelmezettebb ilyenkor. Tudják, s tiszteletben tartják a* rendszabá­lyokat. Vasárnap viszont? Elsza­badul a pokol. Harminc, néha 50 kilométeres körzetből rohan, aki él és mozog féláljultan — s ami rosszabb: önfeledten — a vízhez. Tíz-, tizenöt-, húszezer elcsigá­zott sivatagi vándor,.. Vasárnap egész mások .vagyunk. Nincs a háztartási szemétnek olyan összetevője, amely hiányoz­na a törülközőn, pléden, matracon heverészők mellől — s gyakran a • A kultúra „bázisa" a tóparton. homokról. Jóllehet feltűnőek a pi­ros hulladéktárolók, bár az is igaz, hogy kisméretűek és nincs belőlük elegendő. így aztán a ki­tűnő, már-már tökéletes ellátás­nak sem lehet szívből örülni. Mert a főtt kukoricának csutkája van; a dinnyének és .más gyü­mölcsnek ihéfia, magja; az egyéb­ként hűs sörnek, kólának palack­ja, kupakja; a sült 'halnak csont­ja, szálkája; a vattacukorra meg ráun a kölyök és eldobja... hogy a csirkecsontról, a papírszalvétá­ról, a ’ papírdobozról stb., stb. ne is essék szó. Es még merje valaki állítani: nem magunknak tesszük elvisel­hetetlenné szabad időnket, termé­szeti környezetünket?! □ □ □ Jó ez a víz, szép a vidék, pi­hentető, kellemes, barátságos — részben legalábbis — zsúfolt a kemping; s hirdeti ötszáz telek- tulajdonos — közöttük 28 közület —. abból a fajtából, amely hova­tovább a legkisebb csermely és pocsolya szegélyét is szívesen sa­játítaná ki ágaskodó-hivalkodó vikendpalotáival, illetve takaros- s zolid vityillóival. Nem vágyók ellenségük. Sőt, viszonyukat a vízhez, a növény­zethez emberibbnek érzem, mint a futó fürdözőkét. Különbözni, elkülönülni vágyásuk, kivagyisá­guk látványos, agresszív megnyil­vánulásait ítélem el csupán, A tanács vezetői azt mondják: eltartó-, befogadóképességének felső határát érte el a tó; az idén értékesítették az Utolsó hatvan házhelyet. Ök tudják, én csak re­mélni merem, hogy így van, s nem fog teljesen urbanizálódni a száz hektár nagyságú tómeder közvet­len környéke. Es örülni lehet an­nak a hírnek is, miszerint a meg­lévő fővárosi úttörő- és szakkö­zépiskolai nyári tábor mellé még három — egy járási-városi is — épül a következő években. □ □ □ S ha már a jövő, a tervezés ke­rült szóba, kerekítse még bizta­tóbbá a-képeit dr. Havasi Gyula tanácselnök: — A legközelebbi tanácsülés fő témája az üdülőövezetnek a nagy­községi .párt-végréhajtóbizottság általi jóváhagyott, 1985-ig szóló fejlesztési koncepciója lesz. Esze­rint legfontosabb feladatunk a tó­part rendezése, rendbetétele, tisz­tán tartása, az esztétikus-termé­szeti környezet megteremtése. Kétszázötven hektárnyi területet nemrég csatoltattunk át a bócsai és a kas kant yúi baltáiból: ide — az erdőgazdaság váltható segítsé­gével — fákat telepítünk. A kis­kőrösi mezsgyeszakaszon — amennyiben kétesünket a Kos­suth Szakszövetkezet méltányolja — pihenő parkerdő létesül. Ügyel­nünk kell a strand területének el- egyengétésébe, a pázsit .pótlására és gondozására, meg kell oldani a szemét konténeres vagy gépjár- műves tárölását-szállitását. Ami pedig a kereskedelmi szolgáltatá­sokat illeti, legnagyobb gondunk pillanatnyilag, hogy a forgalom kinőtte a tópart egyetlen kis élel­miszerboltját ... Kutas! Ferenc 9 Hétköznap, fegyelmezett fürdőzők; pázsit csak foltokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom