Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-19 / 194. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1980. ufgntgj 19. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gyártásszakosodás az alumíniumiparban TA KARÉ KÖSS A G HEL YETT PAZA RLÁS A gyepszemlék tapasztalatai Ha annak alapján kellene iparágainkat rangsorolni, hogy melyekben használták ki eddig legjobban a KGST-lntegrációból és a kétoldalú kapcsolatokból adódó lehetőségeket, az alumíniumipar bizonyára előkelő helyet foglalna el a sorban. A gyártásszkosodástól kezdve a közös nyersanyagkutatásokon keresztfii egészen a harmadik piaci értékesítésre Irányuló közős vállalkozásig, az együttműködés ma már több szinten és rendkívül széles skálán mozog. Kölcsönösség A KGST keretei között a színesfémkohászán állandó bizottság — amit a tagállamok 1975- ben Nagybányán hoztak létre — új alapokra helyezte a gyártás- szakosítást. Hazánk alumínium- félgyártmány-behozatalának java részét a szervezet keretei között, egyezmények alapján fedezi. A társországoknak fémet adunk, és cserébe olyan félgyártmányokat kapunk, melyeknek hazai előállítása nem lenne gazdaságos. Így többek között lakkozott alumíniumszalagot Csehszlovákiából, és nagyszilárdságú alumíniumfémöt- vözetet az NDK-bői. A kétoldalú gyártmányszakosodási kapcsolatokra már inkább a kölcsönösség a jellemző. Kiemelkedik az NDK-val kialakított együttműködés. A baráti német állam ugyanis legnagyobb alumi- niumvásárlónk. A Magyar Alumíniumipari Tröszt félgyártmányexportjának harmadrésze hozzájuk irányul. Egyebek között kovácsolt alumíniumtermékeket, nagytisztaságú alumíniumlemezt és edénygyártáshoz szükséges ötvözött aluminiumtárcsát szállítunk. Ezzel szemben alumínium hengerelt termékek érkeznek az NDK-ból. A Szovjetunióval és Lengyelországgal immár csaknem két évtizede a timföld—alumíniumegyezmények alakítják a gyártásszakosodást is. A magas színvonalú szakosodás révén azonos termékcsoportokon belül más-más specifikáció szerint alakíthatják ki termelési szerkezetüket a baráti országok, ami a KGST Komplex Programjában megállapított elveknek megfelel. A nyersanyag- és a segédanyagellátásban is szoros az együttműködés a szocialista országok alu- míniumgyártói között. Hazánk például bauxitot ad az NDK-nak, Csehszlovákiának, Lengyelországnak és timföldet Romániának. Ugyanakkor a gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges 'marónátront, a kohászathoz nélkülözhetetlen fluorsókat, valamint a katódszenet NDK-beli, román és csehszlovák partnereitől kapja a magyar alumíniumipar. Magyar az elnök A termelési kooperáción kívül a műszaki-tudományos együttműködésben is szoros szálak fűzik a trösztöket és vállalataikat egymáshoz. A kapcsolatoknak ez a formája hosszú fejlődési folyamat eredményeként jutott el a jelenlegi, sokágú együttműködésig. Az első időszakban 1949 és 1954 között a munkaszervezési módszereket, szabványokat és gyártástechnológiai ismereteket javarészt a szovjet szakemberektől vették át, tanulták meg a hazai alumíniumgyártók. A szovjet kapcsolat egyben a kitekintés lehetőségét jelentette a hazai szakemberek szántára. Ennek segítségével ismerhették meg, hogy hol tart az iparág műszaki-tudományos fejlődése. Az ezt követő korszakban, 1954 és 1962 között, a hazai aluimíni- umtermelés ugrásszerű növekedésének idején, kezdődhettek meg azok a nemzetközi tapasztalat- cserék. melvek a műszaki színvonal növeléséhez vezettek. A jelenlegi korszak nyitányát az első szovjet—magyar timföld-alu- míniumegyezmény aláírása jelentette 1962-ben. Ezt követően terebélyesedtek a Magyar Alumíniumipari Tröszt műszaki-tudományos kapcsolatai. Ma a KGST szinesfémkohászati állandó bizottságának kertében öt műszaki-tudományos tanács munkájában vesznek részt. Tevékenységük elismerését is bizonyítja, hogy a könnyűfémkahászati bizottságnak magyar elnöke van. Az NDK-beli és a csehszlovák alumíniumtröszttel közös munkaprogram alapján működnek együtt. Emellett harminc kutató-fejlesztő intézettel tartják a kapcsolatot a szocialista országokban. A vállalatközi műszaki együttműködés pedig ugyancsak harminc társvállalathoz fűzi a magyar alumíniumipar gazdálkodó egységeit. Rendszeresek közöttük a szakember- és dokumentációcserék. Közös szabadalmak A hazai szakemberek tevékenyen részt vesznek az iparág fejlesztésében a testvéri országokban. Segítségükkel épült például a ziari alumíniumkohó Csehszlovákiában, a lautai timföldgyár * az NDK-ban. Magyar fővállalkozásban készült el a romániai Julceá- ban a tiimföldgyártó üzem. Az együttműködés új formája a szerződéses alapon, pénzfizetés ellenében történő ismeretátadás, melyet — akárcsak a nemzetközi együttműködés többi formáját — a kölcsönösség jellemez. A kutatók és mérnökök együtt munkálkodásának sikereként közös szabadalmak is napvilágot láttak. Így például a bauxitbányászatban magyar—jugoszláv, a timföld- gyártásban magyar—NDK-beli, az alumíniumkohászatban pedig magyar—szovjet szellemi alkotások születtek eddig. (MTI—APN) G. L. F. KGST beruházási bank A KGST Nemzetközi Beruházási Bankja sok segítséget nyújt a szocialista országok közös érdekű beruházásainak finanszírozásához. 1971 és 1979 között összesen 3,2 milliárd transzferábilis rubel értékű hitellel 71 beruházás építkezését, fontosabb fejlesztési célok megvalósítását támogatta. A hitelek 76,1 százaléka a tagországok energia- és tüzle- lőanyagipara 11,3 százaléka a gépipar, 6 százaléka a kohászat, 3,1 százaléka a vegyipar, 3,5 százaléka pedig a textil, az élelmiszer, és más iparág fejlesztését szolgálta. A hitelekkel támogatott beruházásokból a tagországokban eddig 43-at adtak át. A legjelentősebb az orenburgi földgázlelőhely kiépítése és a Szövetség gázvezeték megépítése. A bankhitel segítségével épített és korszerűsített üzemek 5,5 milliárd transzferábilis rubel értékű árut exportáltak a tagországokba. A múlt évi bankhitelek segítségével Magyarországon folytatódott a záhonyi vasúti átrakóállomás bővítése, a Cegléd—Kiskunhalas közti vasútvonal villamosítása, a Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciója, az Ajkai Timföldgyár. a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a bauxitbányászat fejlesztése, s újabban a kábelipar rekonstrukcióját és bővítését is támogatja a bank. • A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet javított gyepen tartja hús' marhaállományát. © A jószágnak vízre is szüksége van. A korszerű itatótelepen ásványi komponensekhez is hozzájut a szarvasmarha. Az olcsó tömegtakarmány-ter- melés szükségessé teszi, hogy a gazdaságok nagyobb gondot fordítsanak gyepterületeik hasznosítására. Ennek érdekében került sor ez évben is a megye nagyüzemi rét- és legelőinek felülvizsgálatára a takarmányozási és állat- tenyésztési felügyelőség részéről. Bács-iKiskun összes gyepterülete 152 ezer hektár, ebből a nagyüzemek kezelésében megközelítőleg 140 ezer hektár van. A felülvizsgálat szerint a nagyüzemileg hasznosítható gyep valamivel több mint. 71 ezer hektár. A .többi fu- tólhomokon, mélyfekvésű, vízállásos területen, terméketlen sziken van, vagy más művelési ágú táblák közé beékelt kisparcella és egyéb földdárab, amelyet a nyilvántartás szerint legelőnek soroltak be. Az ésszerű (földhasznosítás megköveteli, hogy a tömégtakarmá- nyok nagyobb részét ne szántóföldeken, hanem a réteken és 'legelőkön. termeljék meg a gazdaságok. A szemlék alkalmával megállapítottuk, ihogy az üzemek egy része nem fordít kellő gondot a korszerű gyepgazdálkodásra. Jelenleg a nagyüzemileg hasznosítható terület mindössze 33 százalékát kezelik intenzíven, 16 százalékát ikisadagiú műtrágyázással javítják, a többi, területen csak két-három évenként, vagy egyáltalán nem gondoskodnak talajerőpótlásról. Mindennek következménye, hogy a megyei átlagtermés — szénaértékben számítva — 1,5 tonna hektáronként. A gazdaságok vezetőinek egy része úgy 'látfiai hogy csak az állami támogatással végzett újratelepítés jelent megoldást, pedig egyszerűbb módon is rendbe le- he'tne hozni a régi réteket és legelőket. Bőven van erre jó példa, hiszen rendszeres műtrágyázással 5—6-szorosára lehet növelni a hozamokat. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet, — amelynek 2100 hektárnyi a rét-, legelő területe — igyekezett korszerű gyepgazdál'kodást bevezetni. Részben javított területen, részben telepített gyepen tartja a szarvasmarhákat. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet a Gödöllői Agrártudományi EgyetemmeL kötött szerződést. Eszerint különböző kísérleteket végeznek a szénahozamok növelésére, a gazdaságosabb húsmarha-tenyésztésre. Egyelőre 150 jószágot tartanak, de ezt a állományt magkétszerezik. Mintegy 60 hektárnyi területet javítanak műtrágyával. Több országban a szarvasmarhák és a 'juhok takarmányozását teljesen a rétekre, legelőre alapozzák, s nálunk is jobban ki kellene aknázni a lehetőségeket. Összegezve a szemlék tapasztalatait, megállapítható, hogy az előző évekhez viszonyítva van némi fejlődés. Ez azonban még mindig kevés, hiszen pár év alatt a jelenlegi hektáronkénti főtermés átlaga 4—5-52örösére' emel- 'kedhetne. Különösen az ősgyepek rendibehozására kellene jobban odafigyelni, mivel ez gyorsabb és lényegesen olcsóbb is mint az új telepítés. Szemléletváltozásra van tehát szükség a gazdaságvezetőknél. Helytelen, hogy takarékosságra hivatkozva a gyepeket nem műtrágyázzák. Ez kimondottan pazarlás, mert feljavítással megtöbbszörözhető a fűtermés. Nemcsak a szükséges takarmánykészletekről gondoskodhatnának, hanem még feleslegük is lenne azoknak a gazdaságoknak, amelyek nagy területű réttel,,, legelővel rendelkeznek. Szecsődi György megyei gyepgazdálkodási felügyelő A í AMÍG van szabad fuvarkapacitás... Ütemes vasúti szállítást! AZ ELSŐK KÖZÖTT Hétvégi kiskert paradicsom A korábbi években ilyenkor augusztusban már az őszi forgalom miatt főtt a vasutasok feje, most a számítások szerint egész évben szabad fuvarozási kapacitással rendelkezik a MÁV. Az első félévben 1 millió tonnával kevesebb árut adtak fel szállításra a termelőüzemek, vállalatok mint a múlt év első felében. Ennyivel maradt el a vasút a szállítási terv teljesítésétől és ezt az év végéig aligha tudja pótolni. Hét közben és hét végén A hét munkanapjain 'kiegyensúlyozott a vasúti szállítás, naponta 310—330 ezer tonna árut fuvaroz a vasút. Sajnos ennek csak egy töredékét adják fel a vállalatok a hét végeken — a hétköznapi árumennyiség 30—40 százalékát — ami egyenetlenné, kiegyensúlyozatlanná teszi a fuvarozást. A vasúti kocsik napokig ácsorognak kihasználatlanul, ez 'hátrányosan hat a következő hét első munkanapjainak teljesítményére is. Csak látszólagos az ellentmondás, hogy a szabad kapacitás hangsúlyozása mellett a MÁV Vezér- igazgatóság illetékesei a hétvégi rakodások növelését szorgalmazzák: most lehetne ideális körülmények között lebonyolítani a belföldi áruszállításokat, ősszel már a mezőgazdasági termények szállítása jobban igénybe veszi majd a kocsiparkot, később pedig a kiszámíthatatlan téli időjárás okozhat fennakadásokat a közúti és vasiúti szállításokban. Több árura számítottak... Az év elején hozott energiatakarékossági intézkedések nyomán arra számítottak, hogy a gépkocsik üzemanyagköltségének emelkedése miatt a vállalatok, a szállíttatok jobban meggondolják, hogy mivel szállítsanak: gépkocsival, vagy az 50—60 százalékkal olcsóbb tariifáljú vasúttal? Sajnos a fuvaroztatók egy része nem látja be a vasúti szállítás gazdasági előnyét. Igaz, olyan tényezők is közrejátszottak, mint az építőipari 'beruházások 3,5 százalékos csökkentése, ezzel tetemes meny- nyiségű építőanyag-fuvarozás maradt el, de van' olyan tényező is, melyet a vasútnál hagytak figyelmen kívül: érezhetően csökkentette a szállításokat, hogy egyes gyárakat, feldolgozó üzemeket a nyersanyagforrások közelébe telepítették. Ez a helyzet a cukoriparnál. A kábái Hajdúsági Cukormüvekbe a répát nem kell messziről szállítani, 60—70 kilométeres körzetiből a tsz-ek fuvareszközével kerül Kábára. A takarmányfeldolgozó üzemek is o>tt létesültek, ahol a takarmány megterem. Az okos, tervszerű lépések eredményeként jelentős fuvarkapacitások szabadultak fel. Segítenek a komplexbrigádok A Körösök vidékén pusztító árvíz szinte minden gazdasági ágazatra bokros tennivalókat rótt. Sok száz vasúti kocsit kötött le a védekezés, de a MÁV-nál már ezt is mérlegelik, honnan, mennyi építőanyagot kell heteken belül az árvíz sújtotta területre szállítani, hogy még a tél beállta előtt felépüljenek a romba dőlt otthonok. iA Sarkad! Cukorgyár körzetéhez tartozó répaföldek szintén- víz alatt vannak. Csak az ár elvonulása- után becsülhetik fel a károkat éo dönthetnek arról, hogy a gyár ellátásához szükséges cukorrépát az ország melyik vidékéről szállítsák Sarkadra. Ezekhez a szállításokhoz is soron kívül biztosítják majd a vasúti kocsikat. Az őszi forgalom sikere minden résztvevő együttműködésén múlik. A fuvaroztatók, a VOLÁN- vállalatok, a iMÁV — nemzetközi fuvarozás esetén ai határállomások személyzete, a vám- és határőrség közös munkaijának eredménye az áruszállítás zökkenőmentes lebonyolítása. Sok helyen komplexbrigádokat szerveztek vagy szerveznek, a legelterjedtebb formája ennek a MÁV és a VOLÁN brigádjainak szerződéses együttműködése, de hasznos volna, ha minél több fuvaroztató is csatlakozna ehhez a kezdeményezéshez. Nemzetközi fuvarozás megszorítással Exportszállításaink — nemzetközi síkon — két főirányban történnek. A Szovjetunió és Olaszország ’ felé. Mindkét irányba az a helyzet, hogy a 'külföldi vasutak nem képesek mindig olyan ütemben átvenni és továbbítani az árut, mint ahogy a magyar 'szállító partnerek küldenek. Ez különösen az év végi torlódások ^esetén okozhat komoly nehézséget. A rakodásokat szigorúan rangsorolják, az élőállat, vagy gyorsan romló küldeményeket soron kívül szállítják. Az olasz kikötőkből a tengerentúlra irányuló szállításokat a hajók indulási- idejével egyeztetik. Havonta 950 ezer -tonna exportárut továbbít a MÁV, ezért fontos, hogy a fuvaroztató vállalatok előre számoljanak azzal, hogy szállítmányuk esetleg hetekig fog átvételre várni. Az exportra dolgozó vállalatok gondosságán és előrelátásán múlik, hogy rajtuk kívülálló okokból — ne érje hazánkat anyagi veszteség —nn —n Kecskemét határában a Rendőrfalun túl, a Halasi úton néhány év alatt hétvégi kiskertparadicsom virágzott fel. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gabonatábláitól övezve valóságos oázis ez a néhány hektáros terület, üde színfoltként búcsúztatva, vagy üdvözölve a megyeszékhely látogatóit. Az első helyfoglalók — ahogy Bátor Lajosék is a — városhoz közeli parcellákon rendezkedtek be. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak. A káposztától az almáig, szinte valamennyi növény megtalálható. A 200 négyszögöles kertben a házigazda büszkén vezetett körbe. Bizony, sok munka lehetett vele, mire ilyenné vált. A víz a legnagyobb gondunk. Mivel villanyunk nincs, a szomszéddal közösen vettünk egy motoros szivattyút. Eddig semmi baj nem volt vele, csak az üzemanyagot kellett kicipelni. Az utóbbi időben azonban megmakacsolta magát, és nem mindig húzza fel a vizet, — s mutatja hol szelei a gép. — Mire az öntözésre szükséges vizet ezzel a kézi szivattyúval felhúzom, alig tudom mozgatni a karom. A növényeknek azonban kell a víz, mert ebben a rekkenő hőségben, ha kimarad egy öntözés, máris lankadnak. — Olyan pici ez a terület, hogy az összes növényt, vesszőt, ágat ismerjük, s feleségemmel, akivel szinte minden szabad időnket itt töltjük. Amikor elkezdtük a kertészkedést, ! gyorsan beléptünk a kecskeméti ] kertbarát körbe. Az előadásokon, a közös kirándulásokon, a nálunk- r nál gyakorlottabbak kertjébe tett látogatásokon sokat tanultunk. Nekem úgy tűnt, ügyesen és jól j kamatoztatták a tapasztalatokat. Arra a 130 ezer Bács-Kiskun me- I gyei nyugdíjasra gondoltam, akik | közül jó néhányan ezzel az úgyne- 1 vezett zöld orvossággal, a kertészkedéssel, illetve a ház körüli mun- j. kával jócskán meghosszabítják életüket. A Halasi úti hobbisoknak legnagyobb gondjuk a közlekedés. — Egyszer vagy kétszer jöttünk ki kerékpárral, de bizony inkább csak gyalogolunk. Olyan a forgalom itt az úton, amely keskeny is, az emelkedőnél beláthatatlan, hogy állandó életveszélynek vagyunk még így, gyalogosan is kitéve. Sokan járnak ki kocsival, de még többen gyalog, kerékpárral. Az elmúlt évek alatt nem is tudom hány baleset történt ezen az útszakaszon, arról pedig végképp nincs statisztika, hogy hányán ugrottak az utolsó pillanatban a teherautó elöl menekülve az árokba. Azért érthetetlen ez, mert még a téesz fel nem szántotta a búzatábláját az út széléig, addig ott tudtunk eljárni. Kiépítettek egy buszfordulót is, talán nem lenne elérhetelen cél, hogy naponta, különösen a nyugdíjas, idős emberek érdekében háromszor kijönne a 2-es autóbusz. Ismert, hogy a tanácsnak mekkora gondot okoz egy-egy ilyen várostoldalék, de talán megérdemelnének annyit ezek az öntevékeny kertészkedők, hogy ahol lehet a rendelkezésre álló eszközökkel segítsék népgazdaságilag jelentős hasznot hozó tevékenységüket. Cl. P. # A 200 négyszögöles kert állandó elfoglaltságot nyújt a házaspárnak Ok is kfildtek gyümölcsöt és zöldségfélét a 69. OMEK-ra, a kiskerttulajdonosok felállítására.
