Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1980. ufgntgj 19. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gyártásszakosodás az alumíniumiparban TA KARÉ KÖSS A G HEL YETT PAZA RLÁS A gyepszemlék tapasztalatai Ha annak alapján kellene iparágainkat rangsorolni, hogy melyek­ben használták ki eddig legjobban a KGST-lntegrációból és a kétol­dalú kapcsolatokból adódó lehetőségeket, az alumíniumipar bizonyá­ra előkelő helyet foglalna el a sorban. A gyártásszkosodástól kezdve a közös nyersanyagkutatásokon keresztfii egészen a harmadik piaci értékesítésre Irányuló közős vállalkozásig, az együttműködés ma már több szinten és rendkívül széles skálán mozog. Kölcsönösség A KGST keretei között a szí­nesfémkohászán állandó bizott­ság — amit a tagállamok 1975- ben Nagybányán hoztak létre — új alapokra helyezte a gyártás- szakosítást. Hazánk alumínium- félgyártmány-behozatalának java részét a szervezet keretei között, egyezmények alapján fedezi. A társországoknak fémet adunk, és cserébe olyan félgyártmányokat kapunk, melyeknek hazai előál­lítása nem lenne gazdaságos. Így többek között lakkozott alumíni­umszalagot Csehszlovákiából, és nagyszilárdságú alumíniumfémöt- vözetet az NDK-bői. A kétoldalú gyártmányszakoso­dási kapcsolatokra már inkább a kölcsönösség a jellemző. Kiemel­kedik az NDK-val kialakított együttműködés. A baráti német ál­lam ugyanis legnagyobb alumi- niumvásárlónk. A Magyar Alu­míniumipari Tröszt félgyártmány­exportjának harmadrésze hozzá­juk irányul. Egyebek között ko­vácsolt alumíniumtermékeket, nagytisztaságú alumíniumlemezt és edénygyártáshoz szükséges öt­vözött aluminiumtárcsát szállí­tunk. Ezzel szemben alumínium hengerelt termékek érkeznek az NDK-ból. A Szovjetunióval és Lengyelországgal immár csaknem két évtizede a timföld—alumíni­umegyezmények alakítják a gyár­tásszakosodást is. A magas színvonalú szakosodás révén azonos termékcsoportokon belül más-más specifikáció sze­rint alakíthatják ki termelési szer­kezetüket a baráti országok, ami a KGST Komplex Programjában megállapított elveknek megfelel. A nyersanyag- és a segédanyag­ellátásban is szoros az együttmű­ködés a szocialista országok alu- míniumgyártói között. Hazánk például bauxitot ad az NDK-nak, Csehszlovákiának, Lengyelország­nak és timföldet Romániának. Ugyanakkor a gyártáshoz elen­gedhetetlenül szükséges 'marónát­ront, a kohászathoz nélkülözhetet­len fluorsókat, valamint a katód­szenet NDK-beli, román és cseh­szlovák partnereitől kapja a ma­gyar alumíniumipar. Magyar az elnök A termelési kooperáción kívül a műszaki-tudományos együttmű­ködésben is szoros szálak fűzik a trösztöket és vállalataikat egymás­hoz. A kapcsolatoknak ez a for­mája hosszú fejlődési folyamat eredményeként jutott el a jelenle­gi, sokágú együttműködésig. Az első időszakban 1949 és 1954 kö­zött a munkaszervezési módsze­reket, szabványokat és gyártás­technológiai ismereteket javarészt a szovjet szakemberektől vették át, tanulták meg a hazai alumí­niumgyártók. A szovjet kapcso­lat egyben a kitekintés lehetőségét jelentette a hazai szakemberek szántára. Ennek segítségével is­merhették meg, hogy hol tart az iparág műszaki-tudományos fej­lődése. Az ezt követő korszakban, 1954 és 1962 között, a hazai aluimíni- umtermelés ugrásszerű növekedé­sének idején, kezdődhettek meg azok a nemzetközi tapasztalat- cserék. melvek a műszaki színvo­nal növeléséhez vezettek. A jelenlegi korszak nyitányát az első szovjet—magyar timföld-alu- míniumegyezmény aláírása jelen­tette 1962-ben. Ezt követően tere­bélyesedtek a Magyar Alumíni­umipari Tröszt műszaki-tudomá­nyos kapcsolatai. Ma a KGST szinesfémkohászati állandó bizott­ságának kertében öt műszaki-tu­dományos tanács munkájában vesznek részt. Tevékenységük el­ismerését is bizonyítja, hogy a könnyűfémkahászati bizottságnak magyar elnöke van. Az NDK-beli és a csehszlovák alumíniumtröszt­tel közös munkaprogram alapján működnek együtt. Emellett har­minc kutató-fejlesztő intézettel tartják a kapcsolatot a szocialis­ta országokban. A vállalatközi műszaki együttműködés pedig ugyancsak harminc társvállalat­hoz fűzi a magyar alumíniumipar gazdálkodó egységeit. Rendszere­sek közöttük a szakember- és do­kumentációcserék. Közös szabadalmak A hazai szakemberek tevéke­nyen részt vesznek az iparág fej­lesztésében a testvéri országokban. Segítségükkel épült például a ziari alumíniumkohó Csehszlová­kiában, a lautai timföldgyár * az NDK-ban. Magyar fővállalkozás­ban készült el a romániai Julceá- ban a tiimföldgyártó üzem. Az együttműködés új formája a szerződéses alapon, pénzfizetés ellenében történő ismeretátadás, melyet — akárcsak a nemzetközi együttműködés többi formáját — a kölcsönösség jellemez. A kuta­tók és mérnökök együtt munkál­kodásának sikereként közös sza­badalmak is napvilágot láttak. Így például a bauxitbányászatban magyar—jugoszláv, a timföld- gyártásban magyar—NDK-beli, az alumíniumkohászatban pedig ma­gyar—szovjet szellemi alkotások születtek eddig. (MTI—APN) G. L. F. KGST beruházási bank A KGST Nemzetközi Beruházási Bankja sok segítséget nyújt a szo­cialista országok közös érdekű beruházásainak finanszírozásához. 1971 és 1979 között összesen 3,2 milliárd transzferábilis rubel értékű hitel­lel 71 beruházás építkezését, fontosabb fejlesztési célok megvalósítá­sát támogatta. A hitelek 76,1 százaléka a tagországok energia- és tüzle- lőanyagipara 11,3 százaléka a gépipar, 6 százaléka a kohászat, 3,1 szá­zaléka a vegyipar, 3,5 százaléka pedig a textil, az élelmiszer, és más iparág fejlesztését szolgálta. A hitelekkel támogatott beruházásokból a tagországokban eddig 43-at adtak át. A legjelentősebb az orenburgi földgázlelőhely kiépítése és a Szövetség gázvezeték megépítése. A bankhitel segítségével épített és korszerűsített üzemek 5,5 milliárd transzferábilis rubel értékű árut exportáltak a tagországokba. A múlt évi bankhitelek segítségével Magyarországon folytatódott a záhonyi vasúti átrakóállomás bővítése, a Cegléd—Kiskunhalas közti vasútvo­nal villamosítása, a Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciója, az Ajkai Timföldgyár. a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a bauxitbányá­szat fejlesztése, s újabban a kábelipar rekonstrukcióját és bővítését is támogatja a bank. • A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet javított gyepen tartja hús' marhaállományát. © A jószágnak vízre is szüksége van. A korszerű itatótelepen ásványi komponensekhez is hozzájut a szarvasmarha. Az olcsó tömegtakarmány-ter- melés szükségessé teszi, hogy a gazdaságok nagyobb gondot for­dítsanak gyepterületeik hasznosí­tására. Ennek érdekében került sor ez évben is a megye nagyüze­mi rét- és legelőinek felülvizsgá­latára a takarmányozási és állat- tenyésztési felügyelőség részéről. Bács-iKiskun összes gyepterüle­te 152 ezer hektár, ebből a nagy­üzemek kezelésében megközelítő­leg 140 ezer hektár van. A felül­vizsgálat szerint a nagyüzemileg hasznosítható gyep valamivel több mint. 71 ezer hektár. A .többi fu- tólhomokon, mélyfekvésű, vízállá­sos területen, terméketlen sziken van, vagy más művelési ágú táb­lák közé beékelt kisparcella és egyéb földdárab, amelyet a nyil­vántartás szerint legelőnek sorol­tak be. Az ésszerű (földhasznosítás meg­követeli, hogy a tömégtakarmá- nyok nagyobb részét ne szántó­földeken, hanem a réteken és 'le­gelőkön. termeljék meg a gazda­ságok. A szemlék alkalmával meg­állapítottuk, ihogy az üzemek egy része nem fordít kellő gondot a korszerű gyepgazdálkodásra. Je­lenleg a nagyüzemileg hasznosít­ható terület mindössze 33 száza­lékát kezelik intenzíven, 16 szá­zalékát ikisadagiú műtrágyázással javítják, a többi, területen csak két-három évenként, vagy egyál­talán nem gondoskodnak talaj­erőpótlásról. Mindennek következménye, hogy a megyei átlagtermés — szé­naértékben számítva — 1,5 tonna hektáronként. A gazdaságok vezetőinek egy része úgy 'látfiai hogy csak az ál­lami támogatással végzett újrate­lepítés jelent megoldást, pedig egyszerűbb módon is rendbe le- he'tne hozni a régi réteket és lege­lőket. Bőven van erre jó példa, hiszen rendszeres műtrágyázással 5—6-szorosára lehet növelni a ho­zamokat. A kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezet, — amely­nek 2100 hektárnyi a rét-, legelő területe — igyekezett korszerű gyepgazdál'kodást bevezetni. Rész­ben javított területen, részben te­lepített gyepen tartja a szarvas­marhákat. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet a Gödöllői Ag­rártudományi EgyetemmeL kötött szerződést. Eszerint különböző kí­sérleteket végeznek a szénahoza­mok növelésére, a gazdaságosabb húsmarha-tenyésztésre. Egyelőre 150 jószágot tartanak, de ezt a állományt magkétszerezik. Mint­egy 60 hektárnyi területet javíta­nak műtrágyával. Több országban a szarvasmar­hák és a 'juhok takarmányozását teljesen a rétekre, legelőre ala­pozzák, s nálunk is jobban ki kellene aknázni a lehetőségeket. Összegezve a szemlék tapaszta­latait, megállapítható, hogy az előző évekhez viszonyítva van némi fejlődés. Ez azonban még mindig kevés, hiszen pár év alatt a jelenlegi hektáronkénti főter­més átlaga 4—5-52örösére' emel- 'kedhetne. Különösen az ősgyepek rendibehozására kellene jobban odafigyelni, mivel ez gyorsabb és lényegesen olcsóbb is mint az új telepítés. Szemléletváltozásra van tehát szükség a gazdaságvezetőknél. Helytelen, hogy takarékosságra hivatkozva a gyepeket nem mű­trágyázzák. Ez kimondottan pa­zarlás, mert feljavítással meg­többszörözhető a fűtermés. Nem­csak a szükséges takarmánykész­letekről gondoskodhatnának, ha­nem még feleslegük is lenne azok­nak a gazdaságoknak, amelyek nagy területű réttel,,, legelővel rendelkeznek. Szecsődi György megyei gyepgazdálkodási felügyelő A í AMÍG van szabad fuvarkapacitás... Ütemes vasúti szállítást! AZ ELSŐK KÖZÖTT Hétvégi kiskert paradicsom A korábbi években ilyenkor augusztusban már az őszi for­galom miatt főtt a vasutasok feje, most a számítások szerint egész évben szabad fuvarozási kapacitással rendelkezik a MÁV. Az első félévben 1 millió tonnával kevesebb árut adtak fel szállításra a termelőüzemek, vállalatok mint a múlt év első felében. Ennyivel maradt el a vasút a szállítási terv teljesí­tésétől és ezt az év végéig aligha tudja pótolni. Hét közben és hét végén A hét munkanapjain 'kiegyen­súlyozott a vasúti szállítás, napon­ta 310—330 ezer tonna árut fuva­roz a vasút. Sajnos ennek csak egy töredékét adják fel a válla­latok a hét végeken — a hétköz­napi árumennyiség 30—40 száza­lékát — ami egyenetlenné, ki­egyensúlyozatlanná teszi a fuva­rozást. A vasúti kocsik napokig ácsorognak kihasználatlanul, ez 'hátrányosan hat a következő hét első munkanapjainak teljesítmé­nyére is. Csak látszólagos az ellentmon­dás, hogy a szabad kapacitás hang­súlyozása mellett a MÁV Vezér- igazgatóság illetékesei a hétvégi rakodások növelését szorgalmaz­zák: most lehetne ideális körül­mények között lebonyolítani a bel­földi áruszállításokat, ősszel már a mezőgazdasági termények szál­lítása jobban igénybe veszi majd a kocsiparkot, később pedig a ki­számíthatatlan téli időjárás okoz­hat fennakadásokat a közúti és vasiúti szállításokban. Több árura számítottak... Az év elején hozott energiata­karékossági intézkedések nyomán arra számítottak, hogy a gépko­csik üzemanyagköltségének emel­kedése miatt a vállalatok, a szál­líttatok jobban meggondolják, hogy mivel szállítsanak: gépko­csival, vagy az 50—60 százalékkal olcsóbb tariifáljú vasúttal? Sajnos a fuvaroztatók egy része nem lát­ja be a vasúti szállítás gazdasági előnyét. Igaz, olyan tényezők is közrejátszottak, mint az építőipa­ri 'beruházások 3,5 százalékos csökkentése, ezzel tetemes meny- nyiségű építőanyag-fuvarozás ma­radt el, de van' olyan tényező is, melyet a vasútnál hagytak figyel­men kívül: érezhetően csökken­tette a szállításokat, hogy egyes gyárakat, feldolgozó üzemeket a nyersanyagforrások közelébe te­lepítették. Ez a helyzet a cukor­iparnál. A kábái Hajdúsági Cu­kormüvekbe a répát nem kell messziről szállítani, 60—70 kilo­méteres körzetiből a tsz-ek fuvar­eszközével kerül Kábára. A ta­karmányfeldolgozó üzemek is o>tt létesültek, ahol a takarmány meg­terem. Az okos, tervszerű lépések eredményeként jelentős fuvarka­pacitások szabadultak fel. Segítenek a komplexbrigádok A Körösök vidékén pusztító ár­víz szinte minden gazdasági ága­zatra bokros tennivalókat rótt. Sok száz vasúti kocsit kötött le a vé­dekezés, de a MÁV-nál már ezt is mérlegelik, honnan, mennyi építőanyagot kell heteken belül az árvíz sújtotta területre szállí­tani, hogy még a tél beállta előtt felépüljenek a romba dőlt ottho­nok. iA Sarkad! Cukorgyár körzeté­hez tartozó répaföldek szintén- víz alatt vannak. Csak az ár elvonu­lása- után becsülhetik fel a ká­rokat éo dönthetnek arról, hogy a gyár ellátásához szükséges cu­korrépát az ország melyik vidé­kéről szállítsák Sarkadra. Ezek­hez a szállításokhoz is soron kí­vül biztosítják majd a vasúti ko­csikat. Az őszi forgalom sikere minden résztvevő együttműködésén mú­lik. A fuvaroztatók, a VOLÁN- vállalatok, a iMÁV — nemzetközi fuvarozás esetén ai határállomások személyzete, a vám- és határőrség közös munkaijának eredménye az áruszállítás zökkenőmentes lebo­nyolítása. Sok helyen komplexbrigádokat szerveztek vagy szerveznek, a leg­elterjedtebb formája ennek a MÁV és a VOLÁN brigádjainak szerződéses együttműködése, de hasznos volna, ha minél több fu­varoztató is csatlakozna ehhez a kezdeményezéshez. Nemzetközi fuvarozás megszorítással Exportszállításaink — nemzet­közi síkon — két főirányban tör­ténnek. A Szovjetunió és Olasz­ország ’ felé. Mindkét irányba az a helyzet, hogy a 'külföldi vasutak nem képesek mindig olyan ütem­ben átvenni és továbbítani az árut, mint ahogy a magyar 'szál­lító partnerek küldenek. Ez külö­nösen az év végi torlódások ^esetén okozhat komoly nehézséget. A rakodásokat szigorúan rang­sorolják, az élőállat, vagy gyorsan romló küldeményeket soron kívül szállítják. Az olasz kikötőkből a tengerentúlra irányuló szállításo­kat a hajók indulási- idejével egyeztetik. Havonta 950 ezer -tonna exportárut továbbít a MÁV, ezért fontos, hogy a fuvaroztató válla­latok előre számoljanak azzal, hogy szállítmányuk esetleg hete­kig fog átvételre várni. Az export­ra dolgozó vállalatok gondosságán és előrelátásán múlik, hogy rajtuk kívülálló okokból — ne érje ha­zánkat anyagi veszteség —nn —n Kecskemét határában a Rend­őrfalun túl, a Halasi úton né­hány év alatt hétvégi kiskertpa­radicsom virágzott fel. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gabonatáblái­tól övezve valóságos oázis ez a néhány hektáros terület, üde színfoltként búcsúztatva, vagy üdvözölve a megyeszékhely láto­gatóit. Az első helyfoglalók — ahogy Bátor Lajosék is a — városhoz közeli parcellákon rendezkedtek be. Minden talpalatnyi helyet kihasználnak. A káposztától az almáig, szinte valamennyi növény megtalálható. A 200 négyszögöles kertben a házigazda büszkén vezetett körbe. Bizony, sok munka lehetett vele, mire ilyenné vált. A víz a legnagyobb gondunk. Mivel villanyunk nincs, a szom­széddal közösen vettünk egy mo­toros szivattyút. Eddig semmi baj nem volt vele, csak az üzemanya­got kellett kicipelni. Az utóbbi időben azonban megmakacsolta magát, és nem mindig húzza fel a vizet, — s mutatja hol szelei a gép. — Mire az öntözésre szükséges vi­zet ezzel a kézi szivattyúval felhú­zom, alig tudom mozgatni a karom. A növényeknek azonban kell a víz, mert ebben a rekkenő hőségben, ha kimarad egy öntözés, máris lan­kadnak. — Olyan pici ez a terület, hogy az összes növényt, vesszőt, ágat is­merjük, s feleségemmel, akivel szinte minden szabad időnket itt töltjük. Amikor elkezdtük a kertészkedést, ! gyorsan beléptünk a kecskeméti ] kertbarát körbe. Az előadásokon, a közös kirándulásokon, a nálunk- r nál gyakorlottabbak kertjébe tett látogatásokon sokat tanultunk. Nekem úgy tűnt, ügyesen és jól j kamatoztatták a tapasztalatokat. Arra a 130 ezer Bács-Kiskun me- I gyei nyugdíjasra gondoltam, akik | közül jó néhányan ezzel az úgyne- 1 vezett zöld orvossággal, a kertész­kedéssel, illetve a ház körüli mun- j. kával jócskán meghosszabítják éle­tüket. A Halasi úti hobbisoknak legna­gyobb gondjuk a közlekedés. — Egyszer vagy kétszer jöttünk ki kerékpárral, de bizony inkább csak gyalogolunk. Olyan a forga­lom itt az úton, amely keskeny is, az emelkedőnél beláthatatlan, hogy állandó életveszélynek vagyunk még így, gyalogosan is kitéve. Sokan járnak ki kocsival, de még többen gyalog, kerékpárral. Az elmúlt évek alatt nem is tudom hány baleset történt ezen az útsza­kaszon, arról pedig végképp nincs statisztika, hogy hányán ugrottak az utolsó pillanatban a teherautó elöl menekülve az árokba. Azért érthetetlen ez, mert még a téesz fel nem szántotta a búza­tábláját az út széléig, addig ott tudtunk eljárni. Kiépítettek egy buszfordulót is, talán nem lenne elérhetelen cél, hogy naponta, kü­lönösen a nyugdíjas, idős emberek érdekében háromszor kijönne a 2-es autóbusz. Ismert, hogy a tanácsnak mek­kora gondot okoz egy-egy ilyen várostoldalék, de talán megérde­melnének annyit ezek az öntevé­keny kertészkedők, hogy ahol le­het a rendelkezésre álló eszkö­zökkel segítsék népgazdaságilag jelentős hasznot hozó tevékenysé­güket. Cl. P. # A 200 négyszögöles kert állandó elfoglaltságot nyújt a házaspárnak Ok is kfildtek gyümölcsöt és zöldségfélét a 69. OMEK-ra, a kiskert­tulajdonosok felállítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom