Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. június 4. • PETŐFI NÉPE SZOCIÁLPOLITIKÁNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A munkabér nem szociális honorárium 1. A szocialista jövedelempolitika elvei és gyakorlata Idén, az első félévben a vállalatok bérpolitikai gyakorlata némileg eltért a korábbi években alkalmazott módszerektől. Több vállalatnál elmaradt az év elején szokásos bérfejlesz­tés. Ez önmagában is fokozottan felkeltette a figyelmet a bé­rezés kérdései iránt. Ismeretes, hogy 19S0. január 1-ével vál­tozott a közgazdasági szabályozás, ezen belül a bér- és kere­setszabályozás rendszere is. Kétségtelen "tény, hogy a vál­lalatok most szigorúbb feltételek mellett „kereshetik” meg azt az összeget, amit a korábbi években béremelésre fordítottak. Vagy csökkenteni kell a létszámot, vagy javítani kell a bérfejlesztés alap­jául szolgáló 'hatékonysági muta­tót, vagy pedig mindkettőben vál­tozást kell elérni. Miután az új szabályozás eléggé bonyolult, ezért nehezebben mérhetők fel a gazdaságot befolyásoló külső feltételek változásai, tehát érthe­tő a vállalatok óvatosabb bérpo­litikai magatartása. Érthető az is, bogy a dolgozókat az eddiginél jobban foglalkoztatják, a bérpoli­tikai és a jövedelempolitika el­méleti és gyakorlati kérdéséi. Ezekben a hónapokban sok szó esik a teljesítményhez igazodó és differenciált bérezésről, az egyen- lősdiről, az egyenlő esélyekről. Az egyenlősdi a szocialista bérezés eltorzult formája; az egyenlő esé­lyek megteremtése viszont egyik fontos célja a szociálpolitikának. Szocialista viszonyok mellett 'a jövedelempolitikában két elv uralkodik: a munka szerinti el­osztás elve, valamint a szociális szempontok alapján történő el­osztás. Ez a két elv együtt hat, egymással összefüggésben van, ki­egészíti egymást. A fontos az, hogy' e két elv ne keveredjen össze, hogy a gyakorlati alkalma­zásban a bérpolitika és’ a szociál­politika elvei ne keresztezzék egymást. Előfordul ugyanis, hogy a mun­ka szerinti elosztás céljaira elő­irányzott bérek felhasználásakor nem csak a végzett munka meny- nyiségét és minőségét veszik fi­gyelembe, hanem más tényezőket is, s ezeket szociális indítékkal magyarázzák. Megfeledkeznek ar­ról, hogy egészen más követel­ményeket támaszt a szocialista bérezés és az úgynevezett szociá­lis bérezés. Miről is van szó? Több .esetben előfordult, hogy az üzemekben, hivatalokban a bérezési keretek felhasználásakor — mint említettük — szociális szempontokat is mérlegelnek. Például a nyugdíjazás előtt a munkáltató ígéretet tesz a nyug­állományba vonulónak: ezentúl is járjon maj|d be a vállalathoz, majd csak találnak számára’ va­lamilyen munkát. Tévedés ne es­sék,. szükség van a nyugdíjasok foglalkoztatására. Szükség van akkor, Iha ezt a racionális mun­kaerő-gazdálkodás érdekei kí­vánják. Szükségtelen viszont, ha azért alkalmazzák őket, hogy ki­egészítsék nyugdíjukat egy lénye­gében szociális tartalmú munka­bérrel. Előfordul az is, hogy a nyugdí­jazás előtt álló dolgozó munka­bérét teljesítményétől és érde­meitől függetlenül megemelik. Ezzel a munkáltató ‘ lényegében „felsrófolja” a majdani nyugdí­jat. Ha igaz, hogy a mai körül­mények között szűkek a bérezé­si keretek, ha szigorú közgazda- sági feltételeket kell teljesíteni a bérfejlesztés megvalósításához — megengedhető-e, hogy a bérkeret egy részét kifejezetten szociális honoráriumként 'használják? Nyilvánvaló, hogy nem. Közismert-, hogy a foglalkozási rehabilitáció rendszere nálunk még nem működik kielégítően. A megváltozott képességű dolgozók egy részét könnyebb munkára irányítják, de meghagyják ko­rábbi munkabérüket. Szociális szempontból érthető, az viszont már kevésbé, hogy az új, kőny- nyebb munkakör többnyire szak- képzettséget nem igényel, de kí­sérletet sem tesznek a dolgozó át­képzésére, esetleg a munkahelyek átalakítására, hogy azok igazod­janak a dolgozók egészségi álla­potához és lehetővé tegyék a munka szerinti elosztás elvei alapján a magasabb munkabér elérését. Sorolhatnánk még to­vább a hasonló eseteket, amikor a béralapot részben szociális szempontok alapján, osztják fel. Helytelenül, mert ellentmond jö­vedelempolitikánk elveinek. A munka szerinti elosztást szolgáló szocialista bérezést nem szabad összekeverni a szociális megfon­tolásokon nyugvó elosztással. Egy jó tanács: Ha este a sötét­ben elveszíted öngyújtódat, ne ott keresd, ahol világos van, ha­nem ott, ahol elvesztetted. A gon­dokat tehát ne ott oldjuk meg, ahol úgy tűnik, viszonylag köny- nyen megoldhatók. A szociális gondokat is a szociális elosztás keretében kell megszüntetni. Ezekről a későbbiekben részlete­sen lesz szó. Rózsa József a MŰM szociálpolitikai főosztályának vezetője , (Folytatjuk) Ha felépül végre a házunk... A statisztikai adatok arra utal­nak, hogy előbb vagy utóbb szin­te minden család kapcsolatba ke­rül az építőanyag-kereskedelem­mel. ■ Az elmúlt négy évben■ — 1975 és 1979 között — 231 500 la­kás épült fel aiz országban ma­gánerőből, s ha ehhez hozzászá­mítjuk az új nyaralókat, víkend- házakat, a'régebbi építmények korszerűsítését, tatarozását, ak­kor arra következtethetünk, hogy egyidőben, egyszerre minden nyolcadik—tizedik család vevő­ként jelentkezik a Tüzép-telepe- ken. Nem mindig sikerrel; némely anyagért az építtető térdig jár­hatta le a lábát, és sok építkezés húzódott, húzódik el amiatt, hogy az éppen szükséges tégla, cement, mész vagy csempe, a kívánt mé­retű ajtó. alblak, az elképzelt ke­rítésanyag a közeli telepen hiány­zik. Különösen nehéz volt vásá­rolni a múlt év végén, amikor ugrásszerűen megnőtt a kereslet, és sokan azt is. felvásárolták, amit csak hosszú hónapok múltán szándékoztak beépíteni. Mindenből több a TÜZÉP-teiepeken Aki építkezik, anyagot vásárol vegyes tapasztalatokat szerez a kínálatról, az anyagok minőségé­ről. Az évek távlatában azonban a helyzet sokat javult: az anyag- ellátás bőségesebb és szervezet­tebb minden eddiginél. Az idén — az egyetlen hajópadló kivéte­lével, amely nem lesz kapható — valamennyi fontos építőanyagból jóval többet hoz forgalomba a , ..... v- * T kereskedelem, mint 1979-ben. Legalábbis ezt ígérik az építő­anyag-iparral eddig megkötött szerződések. .., illetve, az .imPQCt-, megállapodások. Ezek szerint szá­mottevően np a. Tüzép-telepekre kerülő falazóanyag, cement, mész, tetőcserép, födémgerenda, padló- és falburkoló csempe, lefolyócső, fenyő fűrészáru, fenyő rúdáru, aj­tó, ablak, parketta mennyisége. Ez «természetesen csak az or­szágos és éves átlag, ami sajnos nem jelenti azt, hogy minden te­lepen, miniden termékből folya­matosan árusítanak, hiszen az anyagtermelők sem szállítanak folyamatosan. Nehezíti a lakos­ság áruellátását a szállítóeszkö­zök hiánya is. További hátráltató tényező: a szállító vállalatok egyre inkább arra törekszenek, hogy nagy tételeket, irányvona­tokat vegyenek át tőlük a keres­kedelmi vállalatok, ami olykor azzal jár, hogy egy-egy telep hó­napokra elegendő árumennyisé­get kénytelen fogadni, míg más, környező telepekre esetleg abból az áruból nem jut. Anyagbiztosítási megállapodások Az építkezők azonban nagyban megkönnyíthetik az anyagbeszer­zést, ha úgynevezett anyagbizto­sítási megállapodást kötnek a ke­reskedelemmel. A vásárlásnak ezt a formáját — tehát amikor az építtető jó előre jelzi, mikör, mi­lyen anyagra lesz szüksége, és a Tüzép, előleg ellenében, biztosít­ja a kért ütemű szállítást — csak néhány éve vezették be. Kezdet­ben nem, járt nagy sikerrel: a Belkereskedelmi Minisztérium által kezdeményezett rendszert a Tüzép vállalatok nemigen propa­gálták, -így az építtetők álig sze­reztek'róla. tudomást. Az -is előu fordult, hogy kötöttek ugyan anyagbiztosítási megállapodást, de nem tartották be: a telepek nem tudták a kért anyagok mindegyi­két a kért időpontban rendelke­zésre bocsátani. Persze, akadt jócskán példa az ellenkezőjére is, amikor a megrendelő meggondol­ta magát, és nem vette át a ren­delt anyagot. A kezdeti zökkenők után ma már valamivel gördülékenyebb a vevő és az eladó közötti szerző­dések megkötése és teljesítése. 1977-ben még csupán 3233 ilyen szerződés jött létre, tavaly viszont már majdnem 11 000, vagyis há­rom év alatt megháromszorozó­dott az anyagbiztosítási megálla­podások száma. A fejlődés azon­ban nem egyenletes az ország minden részén: egyes Tüzép vál­lalatok szorgalmazzák, mások el­hanyagolják ezt az ésszerű érté­kesítési formát. A legnagyobb mértékben az Alföldi Tüzép al­kalmazza; tavaly az építőanya­gok 40 százalékát már ebben a formában értékesítette. Nem sok­kal marad el mögötte az Észak- dunántúli és a Budapest-környéki Tüzép Vállalat, viszont a lista végén 'kullog ebből á szempont­ból a Szombathelyi—Zalaeger­szegi, valamint a Dél-dunántúli Tüzép. Közepes helyzetiben azok vannak, akik az Eszak-magyaror- szági, illetve a Kelet-magyaror­szági Tüzéppel kívánnak ilyen szerződést létesíteni. Házhoz szállítás, kisgépkölcsönzés A legjobb vállalatok nemcsak az anyagokat biztosították a meg­állapodást kötő vevőknek, hanem gondoskodtak és gondoskodnak a házhoz szállításról, sőt, egyes he­lyeken már kisgépeket is kölcsö­nöznek az építkezésekhez. Az idén az említett nehézségek mellett, azok ellenére is, arra le­het számítani, hogy minden te­kintetben javai az építtetők ki­szolgálása: azon kívül, hogy min­den termékből sikerült a keres­kedelemnek szerződésben bizto­sítani a szükséges mennyiséget, a vállalatok készségesebben köt­nek anyagbiztosítási szerződést, értesítik a megrendelőt az áru beérkezéséről, és továbbfejlesztik a házhoz szállítást, a kisgépköl­csönzést. Az építkezés természetesen ez­után sem lesz népünnepély, de talán kevésbé idegőrlő, mint a múltban. Es évről évre több csa­ládnak sikerül megépítenie saját otthonát, nyaralóját. G. Zs. Barangolás Bács-KiskL -n • Alsó fokú központ a bajai járásban. Lakosainak száma 3083, területe 6584 hektár. Nemzetiségi község. Diszes görögkeleti temploma és a szintén védett katolikus templom érdekes látnivalót kínál. Határátkelőhely. VÁLTOZÓ FALU, VÁLTOZÓ ÉRTELMISÉG A kunadacsi iskolaigazgató Semmiképp sem kerülhettem el el az iskolát Kunadacson. — Mikor népesült be ez a vi­dék? Már a török előtt lakott hely volt. Az iskolaigazgatót keresse, ha többet akar tudni. Főiskolai szakdolgozatában földolgozta a község történetét — így igazított útba a gyarapodó falu tanácsel­nöke. — Hányán járnak naponta fő­városi gyárakba? Teremtenek-e Adacson új munkaalkalmakat? Ács Viktortól kaphat pontos tá­jékoztatást. Ott szemben, az is­kolában. Megyei tanácstag, jól belelát a dolgokba — dicsérte az igazgatót az-a járókelő,- akitől a nagy Buszforgalom feiőf érdeklöd- töii:t":'J~ ,A ,3JJ3ÍI,UÍ — ,Az úgynevezett nyitott, isko­la hol szolgálja legjobban a ne­velési célokat? Azt hiszem Kun­adacson. A tanulmányi felügyelet és a művelődésügyi osztály nem­régiben befejezett összegező vizs­gálata is kiem'elte az iskola kitű­nő kapcsolatait. Ács Viktor nagy érdemeket szerzett az életre ne­velésben — említette egy korábbi beszélgetésünkben a kecskeméti járási hivatal művelődésügyi osz­tályának a vezetője. □ □ □ Érdeklődéssel nyitottam be az igazgatói irodába. Alaposan kö­rülnéztem, amíg megkeresték a szoba gazdáját. Kellemes környe­zetben dolgozik: sok virág a fa­lak mentén, néhány jó metszet a könyvszekrény mellett, friss folyóiratok — Forrás, Új .írás, Társadalmi Szemle, Köznevelés — az íróasztalon. — Elnézést, kiszaladtam egy percre, mert több beteg kollégát kell helyéttesíttetni. Minden el­rendeződött. A koránál fiatalabbnak látszó Ács Viktor mintha itt nőtt volna föl ezen a bogáncsos, .kietlen, em­berpróbáló vidéken. Ha másutt találkozom vele téesz-elnöknek, gazdálkodónak nézem. Jól eldis­kurálhattunk volna a terméskilá­tásokról, a sertéshizlalás várható visszaeséséről, mert szakember­ként tájékozott a helyi ügyekben. Tanácselnöknek is vélhettem vol­na: olyan körültekintő felelősség­gel elemezte a társadalmi folya­matokat Tévedtem, sohasem dolgozott a mezőgazdaságban, a közigazgatás­ban és csak 18 esztendeje él a Kerekegyháza és Kunszentmiklós közötti út felezőjénél gyarapodó községben. □ □ □ — Kisfiúként nehéz, de szép éveket töltöttem Szabadszálláson. A fővárosban kerestem, kaptam munkát. Kitanultam a pékmester­séget. Rosszkor születtem, hét esztendőre kiszakított családom­ból a háború. Huszonegy évesen a frontra parancsoltak, 1948-ban kerültem haza a fogságból. Egy nagyüzemben helyezkedtem el, azonnal bekapcsolódtam a politi­kába. Meglepődtem, amikor egyik napról a másikra a munka­erő-tartalékok hivatalához vezé­nyeltek. A fiatalok azt sem tud­ják, hogy akkoriban a szakmun­kástanulókat képző intézeteket nevezték így. Hamarosan belát­, tam, hogy csak lelkesedéssel nem sokra megyek, és ezért beiratkoz­tam a tanítóképzőbe. Reggel nyolctól egyig tanultam, délután kettőtől takaródéig dolgoztam, utána készültem másnapra. Négy évig tartott ez a hajsza, megérte. Talán máig a fővárosban él­nék családommal, ha nem beteg­szik meg egyik fiam. Tartós le­vegőváltozást, nyugodt környe­zetet ajánlott az orvos. Előbb Szabadszálláson tanítottam, 1962- ben bíztak meg a kunadacsi is­kola vezetésével. Befogadtak! Hosszabb ideig községi párttitkár is voltam, dol­goztam a járási ^pártbizottság tag­jaként. Hatvan felé közeledem, fogynak-a funkciók, de há meg­választanak, örömmel képviselem ezt a körzetet ismét a megyei ta­nácsban. □ □ □ Az államigazgatás megyei veze­tői is számítanak Ács Viktor to­vábbi tevékeny közreműködésé­re. Töhb ciklusban bizonyította, hogy túllát körzete határain, és az adott, vagy megteremthető fel­tételekhez méri a helyi igényeket. Másként szólva: nem kerget lég­várakat, de szívósan küzd a reá­lis lehetőségek teljes kihasználá­sáért. Ha kell vitatkozik, érveL Méghozzá meggyőzően, mert a most Kiváló Munkáért kitünte­téssel jutalmazott iskolaigazgató­nál alaposabban aligha ismeri valaki Kunadacs és - környéke múltját, jelenét. Tudják ezt róla a faluban,, tudják a járásnál, a megyénél. | Hiteles kunadacsi riport ezért képzelhető el nehezen az iskola meglátogatása nélkül, az oktatási intézet pedig a munkásból lett igazgató nélkül. Ezért küldik oda mindazokat, akik többet akarnak tudni a kiskun településről. így lesz ez nyugdíjba vonulása után is. Még bírja, még nem en­gedik, de ha egyszer elfárad, ak­kor is itt marad. Természetesen! És a lakásán fogadja az ügyes- bajos dolgaikkal hozzá forduló­kat, a Kunadacsra kíváncsiakat. Két évtized alatt kivívott illeté­kesség bóL Helt’ai Nándor KÉTSZÁZEZER PAJTÁS KAP BEUTALÓT Úttörőnyár Csillebércen és Zánkán Az idén csaknem 200 ezer paj­tás veheti .birtokba az ország két központi úttörőtáborát — Csille­bércet és Zánkát — valamint a 200 helyi úttörőtábort június 18- tól az Úttörőnyár zánkai megnyi­tójának napjától. Csillebércen, az úttörőmozga­lom legnagyohb múltú, leg ro­mantikusabb táborhelyén az or­szág 45 nevelőotthonából' és gyer­mekvárosából érkezett 600 úttörő nyitja a tábort. Velük együtt pi­hennek majd azok az úttörőcsa­patok, amelyek a hulladékgyűjtő akcióban a legjobb eredményt ér­ték el: vidám bábbemutatóval, aszfaltrajzversennyel, plakátpá­lyázattal, táncházzal, irodalmi fej­törőkkel, sportvetélkedőkkel tölt­hetik majd napjaikat a vendégek. Első ízben ad otthont Csille­bérc a harmadik Kazinczy anya­nyelvi úttörőtábornak júniusbem. A „Béke és barátság” nemzet­közi úttörőtábor július 13-án nyitja meg kapuit: mintegy 30 úttörő és haladó gyermekszerve­zet kis képviselői ismerkedhet­nek itt egymással,. a magyar út­törők munkájával, hazánk ered­ményeivel. A XXII. nyári olim­piai játékokat ünnepi olimpiai stafétával, játékos sportverse­nyekkel köszöntik majd. Az 1980- hs csillebérci úttörőnyarat a nép­művészet! tábor több mint ezer részvevője búcsúztatja az au­gusztus 25-i záróünnepségen. Zánkára is több ezer pajtás ér­kezik a három nyári hónapban. A nemzetközi tábort ismét au­gusztusban rendezik meg Zán­kán: közös kirándulásokon, kul- ' turális bemutatókon, rajzverse­nyeken, vízi játékokon hangulatos tábortüzek mellett ismerkedhet­nek a külföldi és a magyar gyer­mekek. ' Az idén is nagy figyelmet for­dít az úttörőszövetség a vándor- táborozásra. A nyári hónapokban 26 útvonalon, mintegy 20 ezer gyermek részvételével kétnapon­ként indítják útra a csoportokat. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom