Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 4. TERVEK, JAVÍTÁSOK, PANASZOK, BORRAVALÓK A GELKA szervizhálózata és szolgáltatásai Otthonunk jellegzetes — sőt szinte már nélkülözhetetlen­nek tűnő — darabjai a különféle háztartási gépek, a tele­vízió, a rádió, a magnetofon, vagyis azok a technikai eszkö­zök, amelyek a házi munkáinkat segítik, s amelyek tájékoz­tatnak, szórakoztatnak bennünket. Igen, ma a technika ko­rában, a technika emberének ez a természetes. De sajnos az is természetes, hogy idővel elkopnak és „megbetegednek” ezek az eszközök, ahogy maga az ember is, aki használja őket. És a bajt orvosolni kell. Vagyis? Irány a GELKA! A szervizhálózat és a lakosság­nak végzett szolgáltatások felől érdeklődtünk a Gépipari Elektro­mos Karbantartó Vállalat Bács- Kiskun megyei kirendeltségén, amely Kecskeméten, a széchenyi- városi új szolgáltatóházban talál­ható. — Tíz főszervizünk működik a megyében, amelyekhez úgyneve­zett fiókszervizek tartoznak — mondta Mészáros Ferenc, a GEL­KA megyei kirendeltségének ve­zetője. — Ezenkívül valameny- nyi' településen állítottunk fel be­gyűjtő helyeket az évek folya­mán, kialakítva a teljes szolgál­tatói hálózatot. A híradástechni­kai készülékek, háztartási gépek javítása, ,az antennák, központi antennák szerelése tartozik a la­kosságnak végzendő szolgáltatá­saink közé. Továbbá itt, a széche- nyivárosi szervizünkben és Ba­ján autódaruk beszerelésével és karbantartásával is foglalkozunk. Zömében vállalatok, közületek részére végezzük az úgynevezett ipari szolgáltatásokat, vagyis a motortekercseléseket, érintésvé­delmi ellenőrzéseket. — Az elmúlt évhez viszonyít- va, hogyan alakultak az idei ter­vek? — A tavalyi esztendőben ossz árbevételünk meghaladta a 41 millió forintot, s ebből mintegy 20 millió forintot jelentett a la­kosság részére végzett javításaink értéke. Idei terveink alapján, több mint tízszázalékos árbevé­teli növekedésre számíthatunk. Átlagosan . másfél százalékkal emelkedtek szolgáltatói áraink ebben az évben, de igen eltérő módon. Ugyanis, amíg a vállala­tok részére végzett javítások, sze­relések munkadíjai nyolc—tíz szá­zalékkal nőttek, addig a lakossá­gi szolgáltatásaink árai, gyakor­latilag mintegy három százalék­kal csökkentek, — Hány szakembert foglalkoz­tatnak? — Jelenleg több, mint 150 mű­szerészünk dolgozik a megye te-- rületén, a fő- és fiókszervizeink­ben. Milyen határidővel vállalják a javításokat? — Ha nincs alkatrészhiány, a bejelentéstől számított két napon belül elvégezzük a munkát. Per­sze a kisebb településeken levő begyűjtőhelyeken előfordul, hogy nem lehet a helyszínen megjaví­tani a meghibásodott készüléke­ket, s be kell szállítani a szer­vizbe. Az; ilyen esetekben némi­leg megnő a határidő, a szállítá­sok miatt. — Milyen típusú készülékeknél kell leggyakrabban garanciális javításokat végezni? — Ma már szerencsére nem jellemzőek a típushibák, nem le­het azt mondani, hogy egyes ké­szülékek hibás konstrukcióval kerülnének forgalomba. Az ilyes­mire nagyon ügyelnek a gyártó vállalatok, hiszen a garanciális költségek a saját számlájukat ter­helik. Persze mennél bonyolul­tabb egy technikai eszköz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a számtalan alkatrész közül vala­melyik meghibásodik. De ez sem természetszerű. Mi a tapasztalatuk, mennyire elégedett a lakosság a GELKA szolgáltatásaival? Sok a panasz? — Az elmúlt évben több mint 130 ezer javítást végeztünk a la­kosság részére és mindössze . 62 esetben emeltek panaszt ügyfe­leink. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a többségük nem a munkáink minőségével, hanem a határidők eltolódásával kapcso­latban volt elégedetlen, amit vi­szont alapvetően meghatároz, hogy milyen az alkatrész-ellátott­ság. A szükséges alkatrészek zö­mét a .budapesti központi raktá­runkból kapjuk, megrendeléseink szerint. Előfordul azonban, hogy a raktár az adott időben nem rendelkezik a kért anyaggal, amit végső esetben' önálló beszerzési akciókkal próbálunk biztosítani. Sajnos sokszor megtörténik, hogy sikertelenül. S ha sehol nem kap­juk meg a szükséges alkatrészt, várnunk kell. Az ilyen nehézsé­gekből adódik legtöbbször a ha­táridő eltolódása, amiről termé­szetesen értesítjük ügyfeleinket és megértésüket, türelmüket kér­jük. — Mi a véleménye a javítá­sokért adott borravalókról? — Mi nem tudjuk megszüntet­ni, csak azok akik adják. Mit mondjak? Ha valaki a munkadí­jon felül is honorálni akar, azt a saját zsebe bánja. A jó és gyors munka úgysem a borravalótól függ, hanem a szakember tudásá­tól. Viszont, aki jól és gyorsan dolgozik, az nálunk nagyon jó fi­zetést kap, mivel teljesítmény szerint bérezünk, és a műszeré­szek úgy gondolom, nincsenek túlzottan rászorulva az efféle plusz juttatásokra. Aki viszont lassú, nehezen találja meg a hi­bákat, gyenge minőségű a mun­Egy „vasas” tanácstagjelölt Dunavecsén — a megye legkisebb nagyközségében — a Solt felől érkezőt a Pamutnyomóipari Vállalat üzeme fo­gadja. Atellenben — az első házakig húzódó — szőlő-, gyü­mölcsparcellák bizonyítják,, hogy az ipari munka és a mező- gazdasági tevékenység milyen jól megfér egymással. Dunavecse főutcáján, a Vörös Hadsereg útján, a központ felé haladva, a jobb oldal egyik házá-, ba ' Zvaló Lászlóhoz igyekezem. Előzőleg a munkahelyén, a Béke Termelőszövetkezetben érdeklőd­tem a 4 ezer lakosú nagyközség 42. körzetének tanácstagjelöltje után. . — Otthon van, megrúgták a meccsen, ha nincs, biztos az or­vosnál lesz — s mondták a cí­met is Mozgalmas fiatalság A csengő hangjára melegítős fiatalember biceg elő a ház mö­gül. A bemutatkozás után szívé­lyesen tessékel be a lakásba, Ter­mészetes, hogy első kérdésemmel sérülései körülményeiről fagga­tom. — A tsz-kupáért fociztunk, amikor megrúgtak, nem nagy ügy, pár nap, és semmi bajom. Amikor évei számát firtatom, mosolyogva dobja vissza a kér­dést. — Miért, mennyinek néz? — Harmincöt — vágom ki, tíz­zel többet mondva, mint erede­tileg gondoltam. Később kiderül, egy évet tévedtem csak. Azután az éíetéről beszélget­tünk. Megtudtam, hogy Újpesten született, majd 1946-ban kitele­pültek a csehszlovákiai Nagy- tapolcára, ahol rokonai élnek. Amikor 13 évvel később a csa­lád visszaköltözött, alig beszélt magyarul. Nagymamája Duna­vecsén lakott, így lett ő is ve- csei. . 1962-ig Pesten tanulta az esz­tergályos szakmát. Ezután — hogy közelebb légyen a család­jához — Dunaújvárosba ment dolgozni. — Sokan járnak át még most is a Vasműbe? — térünk vissza ismét a jelenbe. — Alig 20—30 ember vár na­ponta a kompra. Amikor még én is átjártam, utaztunk vagy há­romszázan. Nem is csodálom, hogy így lecsökkent az ingázók száma, hiszen egy 8 órás műszak legalább 12 órás elfoglaltságot jelent. Ha pedig itt maradnak, naponta négy órát nyernek. Érdemes itthon maradni Miért is mennének át? A ta­nács segíti a lakásépítőket. Az el­múlt tíz évben csaknem 150 ház­helyet értékesítettek és felépült — két-három szintes házakból — egy 80 lakásos minilakótelep. Munkalehetőség akad bőven. A lányok és az asszonyok is köny- nyű, jól fizető munkát találnak a Pamutnyomóipari Vállalatnál. — Mit tud javasolni azoknak a falusi fiataloknak, akik valami­lyen ipari szakmát szeretnének élethivatásul választani ? — Aki vasas akar lenni, annak nz- iparban jobbak a tanulási lehe­tőségei. Van, és volt olyan ipari tanulóm, akinek nem tudtam mindent megmutatni. Én szeren­csés helyzetben — olyan üzemben — kezdtem, ahol a tudás mellett, rutinra is szert tehettem, és ez most nagy hasznomra van, ami­kor senkire sem támaszkodhatok. Esetenként olyan feladatokat kell megoldanom, amihez ilyen körül­mények között nem sokan fog­nának hozzá. Itt a mezőgazdaságban a lé­nyeg: menjen a gép minél előbb. Ennek érdekében mindent meg kell tenni. Tehát amit javasolha­tok: tanuljanak' és jöjjenek visz- sza dolgozni a fiatalok. Dunave­csén sokan gondolkodnak hason­lóan, bizonyítja az is, hogy a műhelyben majdnem én vagyok a legöregebb. Űj vízmű, szolgáltatóház — Mint tanácstagjelölt; mit tart a nagyközség, de elsősorban vá­lasztókörzete legégetőbb gondjá­nak? — Kezdem az egész Dunave- csét izgató vízkérdéssel. A jelen­legi vízmüvünk teljesítménye Ri­csi. Alig 1200 liter percenként. A víz minősége sem megfelelő, er­ről a bojlertulajdonosok többet tudnának mondani. Előrelépést jelent, hogy megfúrták az új ku­tat, és nemsokára üzembe he­lyezik. Említhetem a szemételhordást is. A megyei településfejlesztési versenyben a nagyközségek kö­zött az elmúlt években szép sike­reket értünk el: 1977-ben máso­dikok lettünk, hetvennyolcban elsők, tavaly ismét másodikok, a szemét miatt. A nagyközségi ta­nács pedig mindent megtett. Vá­sároltak száz műanyag kukát, a lakosságot értesítették a szemét- szállítási feltételekről. Egészen addig mindenki panaszkodott, és mit gondol hányán jelentkeztek? Heten. Értük nem volt érdemes elindítani a fogatot... Bizonyára megoldás lenne, ha a hasonló gondokkal birkózó szomszédos községekkel közösen vásárolnánk egy kukás autót, és végérvényesen megoldanánk ezt a problémát. A tanáccsal szemben nemsoká­ra átalakítapak egy épületet, ahol helyt kap egy GELKA-kirendelt- ség, de lesz vegytisztító, fodrász, és még más eddig hiányzó üz­let is. Választókörzetem Dunavecse délkeleti szögletében van, körül­belül száz család érdekeit kell képviselnem. Néhány utcában villany már van, viszont nincs még víz. Az igazsághoz hozzátartozik, hbgy a falunak ez a része napról napra bővül: állandóan építkeznek. Ha­marosan elkészül a szilárd útbur­kolat. Még sokáig beszélgettünk Du- navecséről, a sportról és a falusi fiatalság lehetőségeiről. Azt hi­szem, a 42. választókörzet megfe­lelő embert jelölt tanácstagnak. Czauner Péter Kutatóintézetek, növényvédő állomások a kubai mezőgazdaságért A kubai Quivican városka kör­nyékén (Havanna tartomány) működő növényvédő állomás munkatársai érdekes és népgaz- daságilag igen jelentős kutatáso­kat folytatnak. Az intézetben, amely 3 ezer caballerián gazdál­kodik (1 caballeria = 13,4 hek­tár) á növénytermesztés különbö­ző ágazataiban a műtrágya opti­mális felhasználását tanulmá­nyozzák. Ma az országban 30 mezőgaz­dasági tudományos kutatóállo­más működik. A havannai tarto­mányban például három létesült: Quivicanon kívül Ginesben és Guira de Melenában. A kutatóállomások számottevő gyakorlati hasznot hoznak a nép­gazdaságnak. A quivicani állo­más javaslatára, például a bur­gonyaföldeken csökkentették a műtrágya-felhasználást. A kutatóállomások egy része a kártékony rovarok elleni harc hatékony módszereit dolgozza ki. Különösen jelentős eredmények születtek a cukornádültetvények védelmében. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA) kája, különösen nem szolgál rá, és nem hiszem, hogy elismerés­ként 'borravalót kapna az ügyfe­lektől. Egyébként, ha tudomá­sunkra jut, hogy valamelyik sze­relőnk úgy dolgozik, hogy visel­kedése, magatartása a borravaló­ra utal, azt nagyon szigorúan vesszük, s általában elbocsátjuk az illetőt. Szerencsére ilyen eset már több, mint két éve nem for­dult elő. Különben a közeljövő­ben táblákat tervezünk kifüg­geszteni a hibabejelentő helye­ken, amelyek árrá hívják fel a lakosság figyelmét, hogy a szol­gáltatásaink értékét teljes mér­tékben fedezik a hivatalos szám­láinkon feltüntetett árak és fe­lesleges plusz költségekkel — apasztani pénztárcáikat. — Az olykor akadozó alkatrész- ellátáson kívül milyen gondjaik vannak még, amelyek megoldás­ra várnak? — Jelenleg a megyei GELKA - hálózatunkban a legtöbb nehéz­séget a központi antennák, a tár­sasházakon „lomhosodó” anten­naerdők javítása okozza, ugyanis erre ma még nincs megfelélő ka­pacitásunk. De munkaerő-átszer­vezéssel és mérsékelt létszám­bővítéssel várhatóan ez a prob­lémánk is megoldódik a közeljö­vőben. — Tartanak ügyeletet az olim­pia idején? — Igen, szervizeink is felké­szülten — pontosabban: munkára készen — várják az olimpiát. Mindvégig teljes létszámmal dol­gozunk majd, s azon leszünk, hogy még a bejelentés napján megjavítsunk minden meghibá­sodott televíziót és rádiókészülé­ket. Különösen akkor tudjuk gyorsan orvosolni a hibákat — és ez nemdsak az olimpia idejére vo­natkozik —, ha még .reggel vagy a délelőtt folyamán megteszik be­jelentéseiket ügyfeleink. Koloh Elek A vadfogó Becses zsákmánnyal: havasi párduccal tért haza > Csinyibaj Nabijev, az ismert pamíri cser­késző vadász. A veterán vadfogó 75 éves. Ebből negyven évet szentelt nehéz és veszélyes fog­lalkozásának. Azok a párducok, amelyeket Nabijev fogott, a moszkvai, bé­csi, szófiai, varsói állatkertekben láthatók. A Pamir vidékén ezt a szép és erős ragadozót „a hegyek urának”, a „juhok pásztorának” nevezik, és nem véletlenül. A párduc magasan a hegyek között, közvetlenül az örök hó határa mentén tanyázik. Találkozni ve­le, még inkább pedig megfogni — ez bizony nehéz feladat. A párduc ügyes és ravasz állat, s könnyűszerrel kitér az üldöző elől. Csinyibaj Nabijev ma is kedv­vel űzi mesterségét. Az állatker­tek igénylései alapján vörös far­kasokat, pamíri rétisasokat és s/.irtisasokat is befog. (BUDAPRESS —APN) Kerékpárok, segédmotorok — és a balesetveszély A Kecskeméten lakó T. A. leve­léből idézünk: A „hírős” város több kilométer­nyi hosszú Mátyás király körútja korszerűen kiépített, éjjel jól meg­világított, a közlekedésre kiválóan alkalmas. Gördülnek is rajta szép számban naponta a személyautók, a tehergépkocsik, a munkagépek és más járművek. Közöttük a ke­rékpárok, melyek egy ideje elő­szeretette) birtokolják a kertes, családi hazak előtt nemrég létesí­tett járdát. Ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt balesetveszély közepette kénytelenek gyalogolni. Pedig ők nincsenek kevesen, hi­szen a környék is sűrűn lakott, meg a közeli temetőbe igyekvők, illetve onnan visszatérők is álta­lában errefelé mennek. Elgondol­ni is rossz, mi lesz,1 ha valamelyi­kük egyszer nem idejében ugrik félre a sebesen suhanó biciklik, elől, vagy éppen azok fékszerkeze­te mondja fel a szolgálatot. Esetenként szükség lenne ezen a környéken is szolgálatot teljesíte­niük a közlekedésrendészet mun­katársainak, akiknek hatósági in­tézkedései következtében bizonyá­ra kevesebben lennének az ilyen szabálysértők! — summázza ek­képpen véleményét, s a megoldást célzó javaslatát olvasónk. Akinek egyéb közérdekű észrevétele is van, nevezetesen, hogy a már em­lített temető 2-es számú bejárata előtt, a Czollner köz peremkörzet felőli jelentős szakaszán délutá­nonként, meg kora este — leg­gyakrabban pedig a hétvégeken, s az ünnepnapokon — valóságos se­gédmotor-invázió bonyolódik. A nyergekben ifjú emberek ülnek, szenvedélyesen versenyeznek, ki­nek afjárműve gyorsabb, melyikük tud lefékezni fülsértőbb hangot hallatván, szóval esztelenebbül. Ebbéli passziójuk zavarja az otta­ni közforgalmat, nemkülönben a szomszédságban lakók nyugalmát. Vajon meddig? Ugyfélhosszantás? Sokan kifogásolják a posta munkáját. Az már szinte örökzöld probléma, hogy a megrendelt la­pok egyes példányait késve, vagy egyáltalán nem kapják meg .az előfizetők. A simán feladott levé­lek közül sem mindegyik, érkezik meg a címzetthez. Legújabb értesüléseink szerint egyéb módon is borsot tör az em­Az eddigi legszokatlanabb Vö­röskereszt-szállítmány indult út­nak nemrégiben távoli tájakra a Német Demokratikus Köztársa­ságból: a mexikói mazah.ua indi­ánok számára becsomagolt hajó­küldemény 115 korszerű, váltva forgató ekét tartalmaz. Velük váltják fel a indiántörzsnél hasz­nálatos faekéket. berek orra alá ez a nagymúltú in­tézmény. Egy ideje már a távira­tot sem áz érdekelt kezéhez kéz­besítik, hanem bedobják a posta­ládába. Ugyanez a sorsa az aján­lott levélnek Is. Hogyan lehet így felelősséget vállalni azért, hogy a küldeményt megkapja, akinek szánja a feladó? — kérdezik egy­mástól az emberek. És a panaszok folytatódnak. Kecskeméten, a Munkácsy utcá­ban lakik Szabó József, aki a na­pokban gerjedt haragra a posta miatt. Kapott ugyanis egy ajánlott levelet, melyben az április—május havi televízió előfizetési díj tarto­zásának kiegyenlítésére szólítják fel. És ott a fenyegetés is, misze­rint ha 15 napon belül nem fizeti be a 120 forintot, bírósági végre­hajtással kell számolnia. Olvasónk mellesleg kötelesség- tudó ember, rohant is a követke­ző nap az 1-es számú postahivatal­ba, hogy rendezze a dolgot. Ebéd­idejét áldozta erre, de rájött, kár volt loholnia, hiszen az ügyfélfo­gadás rendje egyáltalán nem iga­zodik a dolgozó emberek szabad óráihoz, hiszen a tv-dijat reggel 8-tól 12-ig, majd délután 1-től fél 5- ig lehet kifizetni, szombaton pe­dig csak délig. Legfeljebb kések a munkából — gondolta, s megvárta az ügyintézés kezdetét. A megje­lölt időben fel is vette a munkát a tisztviselő, aki rutinosan számolt a 120 forint kéthavi díjhoz plusz 6- ot az ebbéli felszólítás posta- költsége címén. A panaszos hiába magyarázta, hogy a nyugtával egy­szer sem jelent meg nála a postás, hiszen az ottjártáról nem hagyott értesítést, hogy a tartozás végső soron, nem a saját hibájából kö­vetkezett be, s ennek anyagi hát­rányait sem tudja viselni, a 6 fo­rintos felülbélyegzett bélyeg ráke­rült a nyugtára, muszáj volt fizet­nie. Minthogy többen értesítettek bennünket hasonló helyzetükről, óhatatlanul meg kell állapítanunk: a tv-díj beszedésének kecskeméti rendje enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után, legalábbis a pos­ta eredeti rendeltetéséhez, a szol­gáltatáshoz nem sok köze van. Tudjuk, hogy a kedvezőtlen munkaerőhelyzet miatt nehézsé­gekkel küszködik a kézbesítéssel is foglalkozó több postai osztály. M^ggyggődésün^gazQij^ar^jf^íjg^z illetékesek ésszerűbben megszer­vezik a feladatok, elvégzését',„ele­jét lehet venni az ügyfélbosszantó intézkedésnek, a reklamációra okot adó kézbesítői munkának! Az NDK Vöröskeresztjének és a mexikói indiánoknak a kapcso­latai nem újkeletűek. A segély- szolgálat „szerzője" az NDK or­vosa, dr. Theodor Binder, aki — Albert Schweitzer lambarenei dzsungelkórházának példájára — már 1973 óta segíti az itt élő in­dián törzset. (BUDAPRESS — ADN) . - t Ekék a mazahua indiánoknak PALÁNTÁZZÁK A PAPRIKÁT 9 A megye egyik legnagyobb szabadföldi zöldségtermelője a mélykúti Lenin Tsz. A százheklárnyi para­dicsom elültetése után a fűszerpaprikát és a fehér étkezési paprikát palántázzák az asszonyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom