Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-30 / 125. szám
1980. május 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Az orvostudomány az űrhajózás szolgálatában Látogatás a ROVKI-ban Kecskeméten a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben — a nagyon szoros és feszített munka mellett — az orvosok, az asz- szisztensek, a technikai személyzet nem mulaszt el egyetlen televíziós vagy rádióadást sem, amely a világűrben keringő szovjet— magyar űrpárosról tudósít. Érthető ez a fokozott érdeklődés, aggodalom, hiszen annak idején ők kapták a megtisztelő feladatot, hogy bonyolult orvosi és műszeres vizsgálatokkal, új módszerekkel kiválasszák .azt a két vadászpilótát, akik alkalmasak az űrhajós kiképzésre. Kettőjük közül Farkas Bertalan százados már eljutott a világűrbe, de ^hhez az alapvető orvosi vizsgálatokat itt Kecskeméten végezték el. A ROVKI nemcsak nemzeti, de nemzetközi vonatkozásban is sokat tett az Interkozmosz-program kere- * tében az űrhajózás orvosi vonatkozásainak kidolgozásában. Erről beszélgettünk dr. Kovács Jenő orvos alezredessel, és az intézet több vezető munkatársával. Több kilónyi dokumentáció 9 A két űrhajós a ROVKI orvosainak társaságában. de megérte, hiszen a szovjet orvosi bizottság nagyon elégedett volt az intézet munkájával. A példa kedvéért elmondanám, hogy egy-egy űrhajós orvosi dokumentációja több kilót tett ki. Any- nyira alapos és részletes volt a vizsgálati módszerünk, hogy a szovjet orvosi bizottság, több, általunk elvégzett vizsgálatot ellenőrzés nélkül elfogadott. A Két ifjú rcpülöjelölt a barokamrában. Az ellenőrzést dr. Kálóczi József orvos őrnagy végzi. A terheléses vizsgálatok másik ága az úgynevezett barokamra. Erről dr. Kálóczi József orvos őrnagy beszélt. Itt azt ellenőrzik, hogy a jelölt hogyan tűri az oxigénhiányt. Nyomással és oxigénhiánnyal elsőként 5500 méteres magasságot produkálnak (ez esetben fél atmoszféra a nyomás), s 30 percig kisebb feladatokat hajtanak végre orvosi felügyelet mellett, miközben a szívműködést és a pszichés állapotot ellenőrzik. A következő alkalommal már 10 ezer méteres magasságot állítanak elő, ahöl a légnyomás mindössze negyed atmoszféra. Ezt megelőzően a jelöltek 30 percig 7 ezer méteres magasságban tartózkodnak oxigén álarccal, eközben tulajdonképpen „kimo— Magyarországon a szuperszonikus vadászpilóták közül választottuk ki az űrhajósjelölteket — mondta dr. Kovács Jenő orvos alezredes. — Ez itt történik Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben. Űj vizsgálati módszereket kellett kidolgozni, ezt dr. Hideg János orvos ezredes irányításával az intézet dolgozói végezték el. Hónapokig tartott, amíg az űrhajósjelöltek kiválasztásának módszereit kidolgoztuk, Harminc helyes döntés egy másodperc alatt Mi minden kéllett ahhoz, hogy Farkas Bertalan és Magyart Béla századosok eljuthattak Csillagvárosba? Kezdjük talán az elején. Mint dr. Remes Péter orvos őrnagytól megtudtuk, minden vizsgálat, de ezek közül is a terheléses próbák jelentették a legnehezebb feladatot. Naponta csak egyfajta terheléses vizsgálatot végeztek: A szubmaximális kerékpár- ergonométerrel, amely a szív és a vérkeringési rendszert, _gz erőnléti állapotot rögzítette. Dr. Csen- geri Attila orvos őrnagy égy másik terheléses vizsgálatról beszélt, amely tulajdonképpen egy forgószéken történik. Miután nincs az űrben gravitáció, az ember fejében levő egyensúlyszervet jelentősen izgatja. Felléphet az űrhajósbetegség, s ezért kell az egyensúlyszerv vizsgálatával a túlérzékenységét kiszűrni. A vadászpilótáknál ezt kétszer, egy percig végezték. az űrhajósjelölteknél tíz percig tartott. Mondani sem kell, hogy eközben elektrokardiográ- fon a szívműködést, más berendezésekkel pedig a vegetatív reakciókat vizsgálták. Akadt olyan jelölt a kiválasztás során, aki 5—6 percr múlva rosszul lett. A terheléses vizsgálatok közé tartozik a Hilof-hinta, a billenő asztal. Az utóbbinál a jelöltet szabáyosan fejre állítják, s eközben mérik az objektív paramétereket. Akik mindezt „kibírták”, juthattak el a klinikai vizsgálatokig. A laboratóriumban Fazekas- né Berényi Éva mondta el, hogy a vizsgálatok széles skálájára jellemző; tizennégy helyett negyvenfajta kérdésre kerestek választ. Gyakorlatilag mindenre kiterjedő vizsgálati módszerről volt szó, amelyből minden orvosi szakterület kivette a részét. A terheléses vizsgálatok közé tartozik az EEG — tudtuk meg dr. Mótusz János orvos alezredestől. — A lényege ennek, hogy oxigénszegény gázkeveréket lélegeztetnek be a jelölttel, miközben hang- és fényingerekkel izgatják. Eközben az agy bielektromos tevékenységét figyelik', amelynek nem szabad lassulnia. A köny- nyebb megértés kedvéért szeretnénk elmondani, bogy az emberek többségénél ez rosszullétet, később epilepsziás rohamot válthat ki. Az űrhajósjelölteknek 15 percig kellett birniok a vizsgálatot anékül, hogy az agyi bioelektro- 1 mos tevékenységben a legkisebb eltérés jelentkezett volna. 9 iloK.van tűri a jelölt a stresszhatást? Ezt vizsgálják a pszichológiai laboratóriumban. A A látás fontos tényezője az űrhajózásnak. Műszerekkel ellenőrzik a Jelölteket. 9 A laboratóriumban negyven kérdésre kerestek választ. sódik” szervezetükből a nitrogén. Bizonyára sokan tudják, hogy nagy magasságban és mélységben a szervezetben megkezdődik a nitrogén bubo rák-képződés (búvár- vagy keszonbetegség), s ennek megakadályozása céljából kell ezen a helyen ennyi időt eltölteni. Tíz percig 10 ezer méteres magasságban tartózkodnak, s itt azt vizsgálják, nem jelentkezett-e a már korábban említett búvárbetegség. Ellenőrzik egyébként a magassági ruha és a ihermetifcus sisak működését is. Érdekes, hogy ebben az öltözékben nemcsak az űrhajósoknak, de a vadászpilótáknak is meg kell tanulniok beszélni, hiszen a köznapitól eltérően ez esetben a ‘kilégzés az aktív, és a belégzés a passzív tevékenység a ruhában levő túlnyomás miatt. A pszichológiai vizsgálatokat dr. Bognár László orvos őrnagy szervezte meg, de a módszerekkel dr. Imrei Tibor orvos százados ismertetett meg bennünket. Az űrhajósoknak sokféle követelménynek kellett megfelelniük. Farkas Bertalan és Magyari Béla személyisége ideális volt a nagyon bonyolülf ember—gép rend'- szerben való munkára. Felelősséggel vállalkoztak a nagy feladatra. minden energiájukat mozgósították a cél érdekében. Szang- vinikus karakterűek voltak, akik gyorsaiw és biztosan döntöttek bonyolult helyzetekben is, nem estek pánikba, s mindig a legcélszerűbb megoldást választották. Információfeldolgozásukra jellemző, hogy míg az átlagember egy másodperc alatt hét helyes döntést hoz, a vadászpilóta 15— 18-at, addig az űrhajós 18—30-at. Mindketten megvalósították azt a követelményt, hogy a külvilág ingereitől vezérelten könnyen illeszkedtek be a 'közösségbe. Optimális munkaképességüket a legkedvezőtlenebb körülmények között is megőrizték. Dr. Kovács Jenő orvos alezredes az űrhajósokról szólva elmondta, hogy Farkas Bertalan és Magyari Béla nem szuperemberek, csupán átlagon felül egészségesek, bizonyos mértékben még a szuperszonikus vadászrepülők fizikai és pszichikai állapotát is meghaladják. Ezért jó alap, hogy vadászrepülökből választották ki az űrhajósokat, hiszen a két űrhajós állandó edzésben és orvosi felügyelet alatt volt. Egy kuriózum, ami Farkas Bertalannal történt: A szovjet orvosok javaslatára — miután a súlytalanság állapotában veszélyforrás lehet, bár Farkas Bertalan panaszmentes volt — két bölcsességfogát el kellett távolítani. A műtétet dr. Kovács Jenő orvos alezredes végezte el. Magyar műszer a Szaljuton Sokszor szó esik arról, hogy milyen hasznot hoz az űrhajózás? Erre a kérdésre a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet parancsnoka a következőket mondta: , — Az űrhajósok kiválasztásánál alkalmazott egyes vizsgálati módszereket bevezettük a vadászpilóták ellenőrzésénél. Nemcsak a harci technika és a harceljárások korszerűsödnek, válnak bonyolultabbá, de követelményként jelentkezik a pilóták fokozottabb egészségügyi védelme is. A szuperszonikus pilóták munkája sokszor az emberi teljesítőképesség határát súrolja, ám a vizsgálati módszerek, az alkalmazott különböző berendezések, eljárások hozzásegítenek bennünket a betegségek megelőzéséhez, prognosztizálásához, illetőleg gyógyításához is. Ma már előre meg tudjuk állapítani, hogy az adott vadász9 Forgószékben Farkas Bertalan százados, mellette dr. Csengerl Attila orvos őrnagy. 9 A Balaton pszichológiai mű-; szer, amelyet a ROVKI orvosai és a Medicor dolgozói fejlesztettek ki. 9 Dr. Mótusz János orvos alezredes az agy bioelektromos tevékenységének lassulását figyeli az EEG-vizsgálat alkalmával. (Tóth Sándor felvételei.) A A billenőasztalon az objektív paramétereket ellenőrzik. A Pszichológiai döntés- és cselekvésvizsgálat. Dr. Imrei Tibor orvos százados jegyzetel. repülő azonos életmód és terhelés mellett károsodhat-e a jövőben. Ezért idejében beavatkozva megelőzhetjük a betegségeket. Az intézet munkatársai dr. Hideg János orvos ezredes vezetésével, a Medicor Művek dolgozóival közösen kifejlesztettek égy pszichológiai műszert, amely jelenleg a Szojuz—36 fedélzetén működik. Ez a Balaton névre keresztelt, mindössze 426 gramm súlyú mikroprocesszoros számítógép-egység azt a célt szolgálja, hogy számszerű adatokkal meghatározza az űrhajós szellemi teljesítőképességének, munkaképességének alakulását Méri a bőr villamos vezetőképességének változását és a pulzusszámot. A kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben az orvostudományt és annak legkorszerűbb vívmányait, berendezéseit használták fel az űrhajózás biztonságosabbá tételében, az űrbéli pszichológiai kutatásban, de egyben korszerűsítették a vadászrepülők vizsgálatát, betegségeik- megelőzését és gyógyítását Számukra ennél nemesebb feladatot el sem lehet képzelni. Gémes Gábor
